Alapjaiban változhat meg a magyar autópályák üzemeltetése: a kormány bejelentette, hogy meg akarja szüntetni a 35 évre kötött koncessziós szerződést, és a gyorsforgalmi utak jelentős részét ismét állami működtetésbe vinné vissza.
Magyar Péter miniszterelnök és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a szeptember 18-i kormányzati tájékoztatón ismertette az autópálya-koncessziós rendszer átvilágításának kormányzati következtetéseit. A jelenlegi konstrukcióban az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 35 éves időtávon kapott feladatokat a magyar gyorsforgalmi úthálózat jelentős részének üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére. A kormány most ennek a konstrukciónak a megszüntetését kezdeményezi.
A bejelentés nem azt jelenti, hogy egyik napról a másikra leállna a jelenlegi üzemeltetési rendszer, vagy hogy az autópályákon azonnal minden feladatot átvenne a Magyar Közút. Egy több évtizedes, jelentős értékű koncessziós szerződés megszüntetéséhez jogi, pénzügyi és műszaki átmenetre is szükség lehet. A kabinet bejelentése a kormány álláspontját és szándékát rögzíti; a szerződés megszüntetésének pontos módja a következő időszak tárgyalásaitól és adott esetben jogvitáktól is függhet.
Több mint két évtizedre előre meghatározott rendszer változhat meg
A jelenlegi autópálya-koncesszió 2022-ben indult, és eredetileg 2057-ig működne. A konstrukcióban az állam rendelkezésre állási díjat fizet a koncessziós társaságnak az üzemeltetésért, fenntartásért, illetve a szerződésben meghatározott fejlesztésekért.
Vitézy Dávid a sajtótájékoztatón azt állította, hogy a kormány átvilágítása alapján az állami üzemeltetés egyes feladatoknál jelentősen olcsóbb lehetne. A tárca számításai szerint az állam 53 százalékkal alacsonyabb költséggel tudná ellátni az üzemeltetési és fenntartási feladatokat, a nagyobb karbantartásoknál pedig 61 százalékos különbséget becsültek. Ezek a közlekedési tárca számításai, nem független bírósági vagy szakértői megállapítások.
A kormány ezen számításokra is hivatkozva jutott arra a következtetésre, hogy hosszabb távon az állami rendszer kedvezőbb lehet az adófizetők számára.
Az M6-os autópálya ügye indította el a nagyobb vizsgálatot
A vita egyik előzménye az M6-os autópálya Érdi-tető és Dunaújváros közötti szakaszának üzemeltetése volt.
Vitézy szerint a kormány úgy számolt, hogy az M6-os koncessziós opciójának elutasításával az első 11 évben körülbelül 105 milliárd, a teljes vizsgált időszakban pedig mintegy 300 milliárd forintnyi kiadást kerülhet el az állam.
A kabinet ezt követően nemcsak ezt az egy autópálya-szakaszt, hanem a teljes koncessziós rendszert kezdte részletesebben vizsgálni.
A közlekedési miniszter azt állította, hogy a 2021-es kiinduló számításokban a konstrukció becsült értéke még körülbelül 13 900 milliárd forint volt, amely későbbi változásokkal és opciókkal jelentősen megemelkedett. A számítások értelmezése körül várhatóan komoly szakmai és jogi vita lesz, különösen azért, mert egy 35 éves szerződés teljes nominális értékét az infláció, a fejlesztési kötelezettségek és az időközben változó gazdasági környezet is erősen befolyásolhatja.
A Magyar Közút venné vissza az üzemeltetést
Vitézy Dávid egyértelműen arról beszélt, hogy ha a koncessziós rendszer megszűnik, az autópályák üzemeltetését és fenntartását ismét a Magyar Közút végezné.
Ez azonban jóval összetettebb feladat annál, mint hogy a szerződésben egyszerűen lecserélnek egy vállalatnevet.
A koncesszió indulásakor ugyanis nemcsak az utak üzemeltetési joga változott meg. A Magyar Közút korábbi autópálya-üzemeltetési rendszerének jelentős része is átkerült az új szereplőhöz. A beszámolók szerint körülbelül 900 munkavállaló, 18 mérnökségi telep, valamint gépek és más eszközök kerültek a koncessziós társaság rendszerébe.
Ha az állam visszaveszi az üzemeltetést, ezt a kapacitást valamilyen formában ismét fel kell építeni vagy át kell venni.
A közutas munkához hókotrók, sószórók, útellenőrző járművek, műhelyek, raktárak, telephelyek, mérnökök, útellenőrök és több száz speciálisan képzett dolgozó szükséges. Az autópályák téli üzemeltetése pedig különösen érzékeny feladat, hiszen hóesés, ónos eső vagy baleset esetén percekben mérhető, milyen gyorsan tud reagálni az üzemeltető.
A matricarendszer ettől még nem feltétlenül változik
A koncessziós rendszer megszüntetését nem szabad összekeverni az autópálya-matricák megszüntetésével.
Az, hogy ki üzemelteti az utat, és az, hogy az autós milyen díjat fizet a használatáért, két külön kérdés.
A jelenlegi bejelentés az üzemeltetés és a koncessziós szerződés jövőjéről szól. Nem jelentették be, hogy megszűnne az e-matrica-rendszer, illetve hogy az autópályák használata általánosan ingyenessé válna.
Aki tehát a következő napokban vagy hónapokban autópályán közlekedik, annak továbbra is a hatályos díjfizetési szabályokat kell követnie.
Hosszabb jogvita is kialakulhat
A kormány tárgyalásos rendezést is szeretne, ugyanakkor arra is készül, hogy a koncesszor és az állam nem tud minden kérdésben megegyezni. A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a vita akár nemzetközi választottbírósági eljárásig is eljuthat.
Egy ilyen ügy azért lehet hosszadalmas, mert a feleknek több kérdésben is meg kell állapodniuk vagy jogi döntést kell kapniuk.
Ide tartozhat például, mi történik a már elvégzett beruházásokkal, mennyi jár a koncesszornak a szerződés korábbi lezárása esetén, milyen feltételekkel kerülhetnek vissza az eszközök és telephelyek az államhoz, illetve mi történik a folyamatban lévő fejlesztésekkel.
Az MKIF korábban vitatta a kormány állításait
Fontos, hogy a történetnek van másik oldala is.
Az MKIF korábbi közleményében visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint jogellenesen vagy az államot megkárosítva végezte volna tevékenységét. A társaság azt közölte, hogy a hatályos szerződések és jogszabályok alapján jár el, és kész szakmai egyeztetésre az állammal.
A kormány és a koncessziós társaság álláspontja tehát több kérdésben eltér, ezért ezeket nem lehet lezárt jogi tényként kezelni.
Feljelentések is készülnek
Magyar Péter azt is közölte, hogy az átvilágítás alapján a kormány büntetőfeljelentéseket kíván tenni. Ez a bejelentés szintén nem jelent bűnösséget senkinél: a feljelentés alapján a nyomozóhatóság döntheti el, van-e olyan adat vagy bizonyíték, amely büntetőeljárást indokol.
Vitézy arról is beszélt, hogy a Pénzügyminisztérium vizsgálja, milyen módon szerepeltek vagy nem szerepeltek bizonyos koncessziós tételek a korábbi költségvetésekben. A kérdésben jelenleg nincs jogerős büntetőjogi megállapítás.
Az autósok számára az átmenet lesz a legfontosabb
Az egész ügyből a mindennapi közlekedők számára egyelőre nem az a legfontosabb, melyik cég neve kerül majd az autópálya-mérnökségekre.
Sokkal fontosabb, hogy az esetleges átadás-átvétel közben folyamatos maradjon a karbantartás, a kátyúzás, a hóeltakarítás, a balesetek utáni helyreállítás, a pihenőhelyek és mérnökségek működtetése.
Ha a kormány terve megvalósul, az elmúlt évek egyik legnagyobb infrastruktúra-szerződésének működési modellje alakulhat át.
Az azonban, hogy pontosan mikor és milyen feltételekkel veszi vissza az állam a gyorsforgalmi utakat, még további tárgyalásokon és esetleges jogi eljárásokon múlik.
