Alapjaiban változtatná meg a kormány a politikusok vagyonának ellenőrzését: a tervek szerint a jövőben nemcsak a vagyonnyilatkozatokat néznék át, hanem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal valódi vagyonosodási vizsgálatokat is lefolytathatna. Magyar Péter miniszterelnök az ATV Egyenes Beszéd című műsorában Rónai Egonnak részletesebben is beszélt arról a rendszerről, amelynek bevezetéséről a kormány szeptember 17-én tett bejelentést – írja az ATV.
A változás lényege az lenne, hogy a politikusok vagyoni helyzetének ellenőrzése ne merüljön ki abban, mi szerepel az általuk leadott vagyonnyilatkozatban. A NAV azt is megvizsgálná, hogy a tényleges vagyon és életvitel összhangban áll-e az érintett igazolt, adózott jövedelmével. A kormány hivatalos tájékoztatása szerint a szükséges törvényjavaslatot az Országgyűlés elé terjesztik. Vagyis a szeptember 17-én ismertetett részletek egy tervezett új rendszer elemei, a végleges szabályokat az elfogadott jogszabály határozza majd meg.
Nem politikusok vizsgálnák a politikusokat
Magyar Péter az interjúban azt hangsúlyozta, hogy az új rendszer egyik legfontosabb eleme az lenne, hogy az ellenőrzést a NAV végezze.
A miniszterelnök szerint ehhez több, megfelelően képzett adóhatósági revizorra lesz szükség. A sajtóbeszámolók szerint úgy fogalmazott, akár több tucat szakember dolgozhat majd ezen a feladaton.
Magyar álláspontja szerint ez biztosíthatná, hogy ne politikai testület döntsön arról, egy politikus vagyongyarapodása indokolt-e.
Az eljárás első szakasza a tervek szerint kockázatelemzés lenne.
A NAV megvizsgálná a rendelkezésére álló információkat, összevetné a feltárt vagyoni adatokat a bevallott jövedelmekkel és a vagyonnyilatkozattal.
Ha ebből nem derül ki jelentős eltérés, az eljárás lezárulhat.
Ha azonban olyan különbséget találnak, amely adófizetési mulasztásra vagy más szabálytalanság lehetőségére utal, részletes adóellenőrzés indulhat.
Kastélytól a bankszámláig sok minden bekerülhet a vizsgálatba
A kormány hivatalos közlése szerint az adóhatóság nem pusztán egyetlen dokumentumból dolgozna.
A NAV az ingatlanokat, bankszámlákat, céges érdekeltségeket, biztosításokat és befektetéseket is feltárhatná, majd ezeket összevetné a vagyonnyilatkozatokkal és az ismert jövedelmekkel.
A rendszer egyik kulcskérdése tehát az lehetne, hogy egy politikus igazolt bevételei reálisan fedezetet biztosíthattak-e az évek során megszerzett vagyonára.
Ez lényegesen mélyebb vizsgálat lenne, mint annak ellenőrzése, hogy valaki megfelelően töltötte-e ki a vagyonnyilatkozatát.
Magyar az ATV-ben arról beszélt, szerinte olyan szabályozásra van szükség, amely alapján a NAV szakemberei ténylegesen végig tudják követni a vagyongyarapodás útját. A miniszterelnök politikai értékelése szerint az elmúlt évtizedekben több esetben merülhetett fel, hogy a politikusok nyilvánosan ismert jövedelme és életvitele között jelentős különbség volt. Az, hogy egy konkrét személynél történt-e jogsértés, természetesen csak egyedi hatósági eljárás alapján állapítható meg.
Akár húsz évre visszamenőleg is vizsgálhatnák a vagyongyarapodást
Az új rendszer egyik legerősebb eleme a visszatekintési időszak lenne.
A kormány bejelentése szerint a NAV akár húsz évre visszamenőleg is vizsgálhatná a vagyongyarapodást.
Ez azonban nem ugyanaz, mint azt mondani, hogy minden érintett politikus minden húsz évvel korábbi pénzügyi tranzakcióját automatikusan újra megvizsgálják.
A bejelentés jelenlegi formájából az látszik, hogy a hatóság számára lehetővé kívánják tenni a hosszabb időszak áttekintését.
Hogy ez pontosan milyen adójogi, bizonyítási és elévülési szabályok mellett történhet, azt a törvényjavaslat és az elfogadott normaszöveg alapján lehet majd teljes pontossággal megállapítani.
Az elmúlt öt évben távozott politikusokat is érintené
Az ellenőrzési rendszer nem kizárólag azokra vonatkozna, akik jelenleg politikai tisztséget töltenek be.
A kormány közlése szerint bekerülnének azok az országgyűlési képviselők, miniszterelnökök, miniszterek, államtitkárok, kormánybiztosok és miniszterelnöki biztosok is, akiknek az elmúlt öt évben szűnt meg a megbízatásuk.
Ez azért fontos részlet, mert az ötéves szabály és a húszéves visszatekintés két különböző dolgot jelent.
Az öt év azt határozná meg, hogy milyen régen távozott korábbi tisztségviselő kerülhet még bele az ellenőrzési rendszerbe.
A húsz év ezzel szemben azt jelentené, hogy egy már vizsgált személy esetében milyen hosszú időszak vagyongyarapodását tekinthetné át a NAV.
A jelenlegi politikusok ellenőrzése is automatikussá válhat
Az új szabályok a jelenlegi tisztségviselőket sem hagynák ki.
A kormány hivatalos tájékoztatása szerint az első megbízatás kezdetétől számított két év elteltével a NAV megkezdené az ellenőrzésüket.
Ha pedig valaki a jelenlegi Országgyűlésből vagy a kormányból távozik, a tervek szerint harminc napon belül automatikus ellenőrzés indulna.
Ez azt jelentené, hogy bizonyos esetekben külön bejelentés vagy politikai kezdeményezés nélkül is el kellene indulnia az eljárásnak.
A családtagok vagyonát is ellenőrizhetik
Az interjú egyik fontos kérdése az volt, meddig terjedhet a vizsgálat akkor, ha egy vagyonelem nem közvetlenül a politikus nevén szerepel.
A kormány hivatalos közlése szerint az ellenőrzés a hozzátartozók vagyonára is kiterjedhet, és vizsgálhatják azt is, ha valaki más személyre vagy vállalkozásra ruházott át vagyont.
Magyar az ATV-ben jelezte, hogy ennek részletes körét az adójogi szabályozásnak kell meghatároznia.
Az interjúról beszámoló 444 szerint a miniszterelnök arra is utalt, hogy a korábbi vagyonosodási ellenőrzéseknél az egy háztartásban élő hozzátartozók vagyoni helyzete is releváns lehetett.
A pontos kör tehát ezen a ponton még különösen lényeges.
A végleges törvényből derülhet majd ki, hogy kit tekintenek az eljárás szempontjából hozzátartozónak, és milyen feltételekkel vizsgálhat más személyhez kapcsolódó vagyont a NAV.
Ha bűncselekmény gyanúja merül fel, továbbmehet az ügy
A vagyonosodási vizsgálat önmagában nem büntetőeljárás.
Ha a NAV mindent rendben talál, az ellenőrzés lezárul.
Ha azonban olyan eltérést állapítanak meg, amely adóhiány lehetőségét veti fel, részletes adóellenőrzés következhet. Amennyiben pedig bűncselekmény gyanúja merül fel, a NAV a kormány bejelentése szerint értesítheti saját nyomozóhatóságát, valamint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt, az ügyészséget vagy a rendőrséget.
Magyar Péter az ATV-ben azt mondta, álláspontja szerint az új rendszer nem politikai bosszú eszköze lenne.
Úgy fogalmazott, korrekt eljárást szeretnének, amelynek szakmai működését szerinte a NAV biztosíthatja. Ez a kormányfő értékelése és célkitűzése; a rendszer tényleges garanciáit és jogorvoslati szabályait a végleges jogszabály alapján lehet majd értékelni.
Havonta adatokat közölhetne a NAV az ellenőrzésekről
A kormány a rendszer nyilvánosságát is növelné.
A hivatalos tájékoztatás szerint a NAV havonta közzétenné, hány politikusi vagyonosodási vizsgálatot végzett, hány ügyben merült fel bűncselekmény gyanúja, és hány részletes adóellenőrzés indult.
Ha pedig egy érintett politikusnál vagy korábbi kormányzati tisztségviselőnél jogerősen legalább ötmillió forintos adóhiányt állapítanának meg, a neve, tisztsége és a megállapított adóhiány is felkerülne a NAV nyilvános listájára.
A „jogerősen” kitétel itt különösen fontos: nem önmagában a vizsgálat vagy a gyanú miatt hoznák nyilvánosságra az adatokat az ismertetett szabály szerint.
A húsz év más miatt is előkerült az interjúban
A beszélgetés során a 2006-os politikai események is szóba kerültek.
A kormány az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésének huszadik évfordulójához kapcsolódva korábbi kormányülések dokumentumait hozta nyilvánosságra.
Magyar Péter az interjúban politikai párhuzamot vont az akkori Gyurcsány-kormány és az előző Orbán-kormány gazdaságpolitikája között. Azt állította, hogy mindkét kormány eltávolodott a társadalmi és gazdasági valóságtól, és különösen a költségvetési adatok kezelését bírálta. Ezek Magyar Péter politikai értékelései.
A miniszterelnök saját kormányával kapcsolatban arról beszélt, hogy ezért tartja fontosnak az országjárások folytatását és a választókkal való személyes kapcsolattartást.
Az Erasmus-program újraindulásáról is beszélt
Az interjú következő nagy témája az európai uniós források és az Erasmus-program helyzete volt.
Magyar Péter azt mondta, a kormány egyik fontos vállalásának tartja az uniós programokhoz való hozzáférés rendezését.
A kormány hivatalos tájékoztatása szerint a 2026/2027-es tanévtől ismét részt vehetnek a magyar hallgatók az Erasmus-programban, az egyetemek és a hallgatók számára azonban az újraindulás a gyakorlatban fokozatos folyamat.
Magyar az ATV-ben úgy fogalmazott, hogy az Erasmus „lépésről lépésre” indul újra. Reményei szerint a tanév második felében pótjelentkezésekkel már nagyobb számban tudnak részt venni magyar hallgatók a programban.
Az Európai Bizottság Erasmus-oldala jelenleg Magyarországot az Erasmus+ valamennyi tevékenységéhez hozzáférő uniós tagállamként tünteti fel.
Az uniós pénzekből egyelőre nem érkezett meg minden
Magyar az interjúban az uniós forrásokról is részletesen beszélt.
Azt mondta, az egyeztetések és adminisztratív folyamatok zajlanak, de az ATV-interjú idején az általa említett új forrásokból még nem érkezett meg pénz Magyarországra.
A miniszterelnök azt mondta, várakozása szerint az év végéig jelentős összegek érkezhetnek, miközben egyes programoknál a kifizetés csak a beruházás vagy projekt megvalósítását követően történik.
A tervezett felhasználási területek között kórházakat, közlekedési és vasúti beruházásokat, bérlakásfejlesztéseket, energiahatékonysági programokat és vízügyi fejlesztéseket említett.
Ezek a miniszterelnök által ismertetett kormányzati tervek. Az egyes uniós összegek tényleges folyósítását és felhasználását az uniós és magyar eljárások, valamint az adott programok feltételei határozzák meg.
Jellinek Dániel és Szivek Norbert ügye is előkerült
Rónai Egon a friss Volánbusz-ügyre is rákérdezett.
Jellinek Dániel üzletember és Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő korábbi vezetőjének letartóztatása kapcsán Magyar Péter azt mondta, miniszterelnökként nem tartja feladatának egy bírósági döntés kommentálását.
Azt hangsúlyozta, hogy szerinte a kormány feladata a megfelelő jogszabályi környezet biztosítása, valamint annak garantálása, hogy a nyomozóhatóságok és az igazságszolgáltatás végezhesse a munkáját.
A Volánbuszhoz kapcsolódó ügyekről azért is kérdezték Magyart, mert korábban maga is tisztséget töltött be a vállalatnál.
A miniszterelnök azt mondta, rövid ideig volt a társaság egyik testületének tagja, és állítása szerint a jelenleg vizsgált ügyek akkor nem kerültek elé.
Felidézte, hogy több alkalommal tett fel kritikus kérdéseket, illetve kifogásolta a MÁV és a Volán egyes beszerzéseinek központosítását. Ezek Magyar saját beszámolóján alapuló állítások.
A gyermekvédelemben és a szociális szférában is béremelés készülhet
Az interjú egyik, sok családot érintő témája a közszolgálati bérek kérdése volt.
Magyar Péter szerint a legutóbbi kormányülés utolsó napirendi pontjai béremelésekről szóltak. A szociális ágazatban, gyermekvédelemben, oktatásban, egészségügyben és rendvédelemben dolgozók jövedelmével kapcsolatban is készülnek döntések.
A pontos összegeket ugyanakkor az interjúban még nem jelentette be.
Magyar azt mondta, a tervek szerint több területen két lépésben hajtanának végre béremelést, de ennek mértéke nem feltétlenül lesz minden ágazatban vagy munkakörben azonos.
A kormány augusztus végén már jelezte, hogy például az oktatásban a nevelést és oktatást közvetlenül segítő dolgozók bérrendezéséről további bejelentések várhatók.
A 2027-es költségvetés szabhat határt a vállalásoknak
Magyar Péter az interjúban többször hangsúlyozta, hogy a következő intézkedéseket a 2027-es költségvetés lehetőségeihez kell igazítani.
A miniszterelnök szerint egyszerre kellene forrást találni béremelésekre, a családi pótlék tervezett növelésére, egyes adócsökkentésekre és más szociális intézkedésekre, miközben a költségvetési hiányt is mérsékelni szeretnék.
Ezért az interjúban nem vállalt konkrét százalékos béremelési számokat.
Úgy fogalmazott, olyan költségvetést kell összeállítani, amely hosszabb távon is finanszírozható.
A nyugdíjasok SZÉP-kártyájáról is a 2027-es büdzsében dönthetnek
Az interjú végén szóba került a korábban bejelentett, nyugdíjasoknak szánt SZÉP-kártyás támogatás is.
Magyar Péter azt mondta, a kormány továbbra is dolgozik az intézkedésen, de a végleges döntést a 2027-es költségvetés részeként hozzák meg.
Ez egyben azt is jelenti, hogy a támogatás pontos formája, összege és időzítése az interjú időpontjában még nem tekinthető véglegesnek.
A miniszterelnök korábbi megszólalásaiban már beszélt a nyugdíjasok számára kialakítandó SZÉP-kártyás támogatásról, de a mostani nyilatkozat alapján a végleges konstrukciót a költségvetés elfogadásához kötnék.
Sok fontos részlet még a törvényekből és a költségvetésből derül ki
Az ATV-interjú egyszerre több jelentős kormányzati tervről adott új információkat.
A legkonkrétabb ezek közül a politikusi vagyonosodási vizsgálat volt: a kormány már döntött a rendszer bevezetésének szándékáról, és közlése szerint az ehhez szükséges törvényjavaslatot az Országgyűlés elé terjeszti.
Az ismertetett modell alapján a NAV nem pusztán vagyonnyilatkozatokat ellenőrizne. Ingatlanokat, bankszámlákat, céges érdekeltségeket és befektetéseket is összevethetne az adózott jövedelmekkel, bizonyos esetekben pedig akár húsz év vagyongyarapodását is áttekinthetné.
A hozzátartozók vagyoni helyzete és az esetleges vagyonátruházások is bekerülhetnek az ellenőrzésbe.
A rendszer azonban még jogalkotási szakaszban van.
Ezért annak végleges megítéléséhez, pontosan milyen adatokat, milyen időtávon, milyen eljárási garanciák mellett és milyen jogorvoslati lehetőségekkel vizsgálhat majd a NAV, meg kell várni az Országgyűlés elé kerülő, majd elfogadott jogszabály szövegét.
Ugyanez igaz az interjú több más bejelentésére is.
A közszolgálati béremelések pontos mértéke, a nyugdíjasoknak szánt SZÉP-kártya konstrukciója és több 2027-re tervezett intézkedés részlete a következő költségvetésben válhat egyértelművé.
