A rehabilitációs ellátás 2026-ban is a megváltozott munkaképességű emberek egyik legfontosabb pénzbeli és foglalkoztatási támogatása. Az ellátás célja nem pusztán a kieső jövedelem részbeni pótlása, hanem az is, hogy a rehabilitálhatónak minősített személy segítséget kapjon a munkába való visszatéréshez. Az összegek 2026. január 1-jétől emelkedtek: az úgynevezett alapösszeg 147 175 forintra nőtt, így a B1 és C1 kategóriában járó minimum- és maximumösszegek is magasabbak lettek. Fontos változás az elmúlt évekhez képest az is, hogy az ellátás már munkavégzés mellett is igényelhető.
A rehabilitációs ellátás szabályait elsősorban a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény határozza meg. A rendszerben nem pusztán azt vizsgálják, hogy valakinek milyen betegsége vagy egészségkárosodása van. A rehabilitációs hatóság úgynevezett komplex minősítést végez, amelyben az egészségi állapot mellett azt is értékelik, hogy az érintett milyen mértékben rehabilitálható, milyen munkára lehet alkalmas, és milyen segítségre van szüksége ahhoz, hogy visszakerüljön vagy bent maradjon a munkaerőpiacon.
Kik kaphatnak rehabilitációs ellátást 2026-ban?
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira főszabály szerint az a legalább 15 éves személy lehet jogosult, akinek a komplex minősítés alapján az egészségi állapota 60 százalékos vagy annál kisebb. Önmagában azonban az egészségi állapot nem elegendő: a biztosítási előzményeket és azt is vizsgálják, hogy az érintett részesül-e olyan rendszeres pénzellátásban, amely kizárja az ellátás megállapítását.
A biztosítási időre három alternatív szabály létezik. A jogosultsághoz elegendő, ha a kérelmező a kérelem beadását megelőző öt évben legalább 1095 napig, az előző tíz évben legalább 2555 napig vagy az előző tizenöt évben legalább 3650 napig biztosított volt. Nem szükséges mindhárom feltételt teljesíteni: már az egyik megfelelő biztosítási idő megléte is elegendő lehet. Bizonyos különleges élethelyzetekben a törvény kivételeket is tartalmaz.
Nagyon fontos 2026-os tudnivaló, hogy a munkavégzés már nem akadálya az ellátás igénylésének. Korábban olyan szabály is létezett, amely alapján a kérelem beadásakor keresőtevékenységet nem lehetett folytatni, ez azonban megváltozott. Jelenleg egy megváltozott munkaképességű ember úgy is benyújthatja kérelmét, hogy közben munkaviszonyban áll vagy más keresőtevékenységet végez.
Kik kerülnek B1 és C1 kategóriába?
Rehabilitációs ellátást azok kaphatnak, akiket a komplex minősítés alapján rehabilitálhatónak ítélnek. A rendszerben két olyan fő kategória van, amely rehabilitációs ellátáshoz vezethet. A B1 kategóriába az 51–60 százalék közötti egészségi állapotú személyek tartozhatnak, akiknek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható. A C1 kategória a 31–50 százalék közötti egészségi állapotú személyeket jelenti, akik tartós foglalkozási rehabilitációt igényelnek.
Nem szabad összekeverni a B1-et a B2-vel, illetve a C1-et a C2-vel. A B2 és C2 kategóriában a rehabilitáció szakmai vagy egyéb körülmények miatt nem javasolt, ezért ezekben az esetekben már nem rehabilitációs, hanem főszabály szerint rokkantsági ellátás kerülhet szóba. A D és E kategóriák szintén a rokkantsági ellátáshoz kapcsolódnak.
Ennyi a rehabilitációs ellátás alapösszege 2026-ban
A korábbi cikkek egyik gyakori pontatlansága, hogy az alapösszeget a minimálbérhez kötik. A rehabilitációs ellátásnál alkalmazott alapösszeg nem azonos a minimálbérrel. A törvény külön alapösszeget határoz meg, amelyet a nyugdíjemelés szabályai szerint emelnek.
- január 1-jétől az alapösszeg:
147 175 forint.
Ez magasabb a 2025-ben alkalmazott összegnél, ezért a rehabilitációs ellátás minimum- és maximumértékei is emelkedtek. A konkrét havi ellátás azonban nem automatikusan valamelyik maximumösszeg: alapvetően a korábbi havi átlagjövedelem meghatározott százalékából számolják ki, majd alkalmazzák a kategóriához tartozó alsó és felső korlátot.
Rehabilitációs ellátás összege 2026-ban
A Budapest Főváros Kormányhivatala által közzétett 2026-os hivatalos tájékoztató szerint az új igénylőknél az alábbi összegek érvényesek:
| Minősítési kategória | Számítás alapja | Minimum 2026-ban | Maximum 2026-ban |
|---|---|---|---|
| B1 – 51–60% egészségi állapot | havi átlagjövedelem 35%-a | 44 155 Ft/hó | 58 870 Ft/hó |
| C1 – 31–50% egészségi állapot | havi átlagjövedelem 45%-a | 58 870 Ft/hó | 73 590 Ft/hó |
A B1 kategóriánál tehát a havi átlagjövedelem 35 százalékából indulnak ki, de az ellátás nem lehet kevesebb az alapösszeg 30 százalékánál és nem lehet több az alapösszeg 40 százalékánál. A C1 kategóriában a havi átlagjövedelem 45 százaléka az alap, miközben a minimum az alapösszeg 40, a maximum pedig annak 50 százaléka.
Ez azt jelenti, hogy a 2025-ös 41 297–55 062 forintos B1, illetve 55 062–68 828 forintos C1 összegek 2026-ban már nem aktuálisak. Az új határok 44 155–58 870, illetve 58 870–73 590 forintra emelkedtek.
Mi történik, ha valakinek nincs figyelembe vehető korábbi jövedelme?
Ha a jogosultnak nincs a törvény szerint figyelembe vehető havi átlagjövedelme, akkor nem marad ellátás nélkül. Ilyenkor az alapösszeg meghatározott százalékából számítják ki az ellátást. B1 kategóriánál ez az alapösszeg 30 százaléka, vagyis 2026-ban 44 155 forint, C1 kategóriánál pedig az alapösszeg 40 százaléka, vagyis 58 870 forint havonta.
A havi átlagjövedelem meghatározása ennél valamivel összetettebb. Főszabály szerint a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző naptári év járulékalapot képező jövedelmét vizsgálják. Ha ebben az időszakban nincs legalább 180 naptári napnyi megfelelő jövedelem, a törvény további számítási szabályokat alkalmaz. Ezért két azonos minősítésű ember rehabilitációs ellátása eltérő is lehet.
Példa arra, hogyan számolják ki az összeget
Ha valaki B1 kategóriába kerül, és a számítás során figyelembe vehető havi átlagjövedelme például 160 ezer forint, annak 35 százaléka 56 ezer forint. Ez a 2026-os B1 minimum és maximum közé esik, ezért az ellátás ebben az egyszerűsített példában 56 ezer forint körüli lehet.
Ha viszont ugyanezen kategóriában a havi átlagjövedelem 300 ezer forint lenne, annak 35 százaléka 105 ezer forint. Ekkora rehabilitációs ellátást azonban nem állapítanak meg, mert a B1 kategória 2026-os felső határa 58 870 forint. A maximumkorlát tehát akkor is érvényesül, ha a korábbi keresetből számított százalék ennél magasabb összeget eredményezne.
C1 kategóriában ugyanez a logika működik, csak a havi átlagjövedelem 45 százalékával és magasabb, 58 870–73 590 forintos sávval.
Legfeljebb 36 hónapig járhat
A rehabilitációs ellátást nem határozatlan időre állapítják meg. A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés és az elkészített rehabilitációs javaslat alapján meghatározza, hogy az érintettnek várhatóan mennyi időre van szüksége a rehabilitációhoz. Az időtartam azonban főszabály szerint legfeljebb 36 hónap, vagyis három év lehet.
A hatóság ennél rövidebb időszakot is meghatározhat. A három év tehát nem automatikusan jár minden jogosultnak, hanem felső időkorlát. A rehabilitációs tervben meghatározott időszak alatt az ellátott pénzbeli ellátást kap, emellett különböző rehabilitációs szolgáltatásokban, képzésben vagy munkaközvetítésben is részt vehet.
A jelenlegi szabályozás szerint az ellátás időtartama főszabály szerint nem hosszabbítható meg egyszerűen azért, mert a 36 hónap lejárt. A jogosultsági feltételek fennállása és a komplex minősítésben szereplő körülmények alapján azonban később ismételten megállapítható rehabilitációs ellátás.
2026-ban munkavégzés mellett is járhat
Ez az egyik legfontosabb különbség a régebbi tájékoztatókhoz képest. 2024. január 1-jétől már keresőtevékenység mellett is megállapítható a megváltozott munkaképességű személyek ellátása, így 2026-ban sem kell felmondani vagy megszüntetni a vállalkozást csak azért, hogy valaki benyújthassa az igénylést.
A korábbi 150 százalékos kereseti korlát sincs már hatályban úgy, ahogy régi cikkekben még olvasható. Vagyis önmagában az, hogy valaki dolgozik és munkabért kap, nem jelenti automatikusan a rehabilitációs ellátás megszüntetését. Ez összhangban van magának az ellátásnak a céljával is, hiszen a rehabilitáció egyik fő feladata éppen a megváltozott munkaképességű emberek munkaerőpiaci részvételének elősegítése.
A munkavégzés mellett ugyanakkor az együttműködési és bejelentési kötelezettségeket továbbra is teljesíteni kell. Az ellátott nem hagyhatja figyelmen kívül a rehabilitációs hatóság által előírt feladatokat pusztán azért, mert időközben munkát talált.
Táppénz mellett is beadható a kérelem
A 2026-os szabályok szerint a táppénz és a baleseti táppénz az Mmtv. alkalmazásában nem minősül olyan rendszeres pénzellátásnak, amely önmagában kizárná a rehabilitációs ellátásra való jogosultságot. Ezért nem szükséges a táppénzt megszüntetni vagy a betegállományt megszakítani kizárólag azért, hogy valaki benyújtsa az ellátás iránti kérelmet.
Ez gyakorlati szempontból különösen fontos lehet annak, aki tartós betegség vagy egészségromlás miatt kerül olyan helyzetbe, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátását szeretné kérni. Nem kell mesterségesen visszatérnie munkába csak azért, hogy elindíthassa az eljárást.
Így lehet igényelni a rehabilitációs ellátást
A megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelmet a rehabilitációs hatóságnál kell előterjeszteni. Az ügy intézhető a lakóhely szerint illetékes fővárosi vagy vármegyei kormányhivatalnál, kormányablakban, illetve elektronikusan is. Az online ügyintézéshez a „Megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítása iránt” elnevezésű, REHAB-001 ügytípus használható.
A kérelemhez több dokumentum szükséges. Ezek között szerepel a kérelem-adatlap, a szakértői minősítéshez szükséges nyilatkozat és az orvosi beutaló. Emellett célszerű minden rendelkezésre álló, az egészségi állapotot megfelelően bemutató orvosi dokumentumot – például szakorvosi leleteket, zárójelentéseket és vizsgálati eredményeket – előkészíteni. A biztosítási időkhöz és adott esetben a külföldi biztosítási időkhöz külön mellékleteket is rendszeresítettek.
Nem csak az orvosi diagnózist nézik
A komplex minősítés során nem úgy működik a rendszer, hogy egy meghatározott betegség automatikusan egy meghatározott százalékot és ellátást jelent. A szakértői eljárásban az érintett teljes egészségi állapotát vizsgálják, valamint azt, hogy az állapot milyen hatással van a munkavégző képességére és a rehabilitálhatóságára.
A rehabilitációs hatóság azt is meghatározhatja, milyen irányú foglalkozásban lehet az érintett alkalmas a munkavégzésre, milyen rehabilitációs szolgáltatásokra van szüksége, és milyen időtartamú rehabilitáció indokolt. Emiatt két azonos diagnózissal élő ember minősítése sem feltétlenül lesz teljesen azonos, hiszen a funkcionális állapot, az élethelyzet és a rehabilitálhatóság is szerepet kaphat az értékelésben.
Együtt kell működni a rehabilitációs hatósággal
A rehabilitációs ellátásban részesülő személynek együttműködési kötelezettsége van. Ennek része, hogy a hatóság által meghatározott időpontban megjelenjen, aktívan közreműködjön a rehabilitációs folyamatban, elfogadja a számára meghatározott rehabilitációs szolgáltatásokat és támogatott képzési lehetőségeket, valamint részt vegyen a megfelelő munkához jutást segítő programokban.
A rendszer lényege tehát nem az, hogy az ellátott egyszer megkapja a minősítést, majd három éven keresztül semmilyen további kötelezettsége nincs. A rehabilitációs ellátás éppen attól különbözik a rokkantsági ellátástól, hogy a hatóság szerint az érintett rehabilitálható, ezért a munkába való visszavezetés aktív része az ellátásnak.
Ha a jogosult neki felróható okból nem teljesíti az együttműködési kötelezettségét, a pénzbeli ellátás folyósítását három hónapra felfüggeszthetik. Ha a kötelezettségszegés ismétlődik, az ellátás megszüntetése is szóba kerülhet.
Mikor kerülhet sor felülvizsgálatra?
A rehabilitációs hatóság felülvizsgálatot végezhet az ellátást megállapító döntésben meghatározott időpontban, az ellátott kérelmére, jelentős állapotváltozás esetén, illetve akkor is, ha olyan új tény vagy körülmény jut a hatóság tudomására, amely megkérdőjelezheti a korábbi komplex minősítés valamely megállapítását.
A felülvizsgálat eredménye nem feltétlenül az ellátás megszüntetése. Ha nem történt lényeges állapotváltozás, a korábbi ellátást tovább folyósíthatják. Ha viszont az egészségi állapot lényegesen változik, más minősítési kategória és akár más típusú ellátás is megállapítható.
A régi tájékoztatókkal ellentétben a munkába állás önmagában már nem olyan esemény, amely automatikusan megszüntetné a rehabilitációs ellátást vagy a korábbi kereseti korlát alapján elvonná azt.
Mikor szűnhet meg a rehabilitációs ellátás?
A rehabilitációs ellátás természetesen megszűnik a megállapított időtartam lejártával, illetve az ellátott halálával. Meg kell szüntetni akkor is, ha azt maga a jogosult kéri, vagy olyan más rendszeres pénzellátásra válik jogosulttá, amely a törvény szerint nem folyósítható együtt vele.
Megszűnéshez vezethet az is, ha az egészségi állapot tartósan annyira javul, hogy az érintett már nem minősül megváltozott munkaképességűnek. A másik irányú változás is jelentős lehet: ha olyan tartós rosszabbodás következik be, amely miatt a rehabilitáció már nem lehetséges, akkor a rehabilitációs ellátás helyett más, elsősorban rokkantsági ellátási kategória kerülhet szóba.
Az együttműködési vagy értesítési kötelezettség ismételt, felróható megszegése, illetve a felülvizsgálatban való együttműködés megtagadása szintén az ellátás megszüntetéséhez vezethet.
Mi változott a korábbi cikkhez képest 2026-ra?
A legfontosabb módosítás az összeg: 2026-ban az alapösszeg már 147 175 forint, a B1 rehabilitációs ellátás 44 155 és 58 870 forint, a C1 pedig 58 870 és 73 590 forint között alakulhat. Az alapösszeg nem a minimálbérből következik, hanem külön, a nyugdíjemeléssel együtt változó összeg.
Szintén fontos, hogy 2026-ban munkavégzés mellett is lehet rehabilitációs ellátást igényelni és kapni, ezért a régebbi, munkavégzést kizáró szabályokra épülő tájékoztatók már elavultak. A kereseti korlát korábbi rendszerét sem szabad 2026-os szabályként feltüntetni.
A jogosultság alapját továbbra is a legfeljebb 60 százalékos egészségi állapot, a szükséges biztosítási idő, a komplex minősítés, valamint az egyéb törvényi feltételek adják. Rehabilitációs ellátás akkor állapítható meg, ha a hatóság szerint az érintett rehabilitálható, vagyis B1 vagy C1 kategóriába kerül.
2026-ban ezek a legfontosabb számok
Az alapösszeg 2026-ban 147 175 forint. B1 kategóriában a havi rehabilitációs ellátás legalább 44 155 forint, legfeljebb 58 870 forint lehet. C1 kategóriában a minimum 58 870 forint, a maximum pedig 73 590 forint havonta.
Ezek az új igénylőkre vonatkozó 2026-os hivatalos összegek. A már korábban megállapított ellátások esetében az összeg alakulására külön emelési és átmeneti szabályok is vonatkozhatnak, ezért egy régebben megállapított ellátás összegét nem mindig lehet egyszerűen az új igénylők táblázatából kiszámítani.
Aki 2026-ban szeretné benyújtani a kérelmét, annak érdemes a kormányhivatal aktuális nyomtatványait használnia, mert az interneten még mindig sok, korábbi évekre vonatkozó adatlap, összeg és jogosultsági feltétel kering. Különösen a 2025-ös vagy még régebbi összegeket, a munkavégzés tilalmát és a régi keresetkorlátot tartalmazó cikkek lehetnek megtévesztők.
