Újabb komoly áremelkedés alakult ki a nemzetközi olajpiacon, és ennek hatását már a magyar benzinkutaknál is egyre inkább érezni lehet: szeptember 17-én ismét drágult a benzin és a gázolaj is – írja a Dívány.
Az elmúlt napokban ismét a közel-keleti események kerültek az olajpiac figyelmének középpontjába. A Reuters adatai szerint szeptember 15-én egyes, rövid időn belül Európába szállítandó fizikai kőolajtételek ára hordónként 130 dollár fölé ugrott, miközben az északi-tengeri Forties olaj ára 136,75 dollárig emelkedett. Ez már nem volt messze az április 13-án elért 147,37 dolláros történelmi csúcstól. A drágulás hátterében elsősorban az áll, hogy a közel-keleti ellátási útvonalak egyre bizonytalanabbá váltak, Szaúd-Arábia pedig egy kulcsfontosságú olajvezeték elleni támadás után több, Európába tartó szeptember végi szállítmányt is törölt.
A hír első látásra különösen riasztó lehet az autósoknak, de fontos pontosan érteni, mit jelent a 130 dollár feletti ár. Nem arról van szó, hogy a nemzetközi olajár általánosan 130-137 dollárra emelkedett. A Reuters által közölt értékek bizonyos fizikai olajszállítmányokra vonatkoznak, vagyis olyan ténylegesen kitermelt kőolajtételekre, amelyeket rövid időn belül kell leszállítani a vevőknek. Eközben a Brent határidős jegyzése szeptember 15-én még 110 dollár közelében járt, szeptember 16-án pedig már 105,83 dollár körül zárt. Ez a különbség azt jelzi, mennyire nagy prémiumot hajlandók most fizetni az európai vevők azért az olajért, amely ténylegesen és gyorsan rendelkezésre áll.
Ezért lett ismét ennyire fontos a Hormuzi-szoros
A Hormuzi-szoros a világ energiaellátásának egyik legérzékenyebb pontja. A Perzsa-öböl országainak jelentős kőolaj- és LNG-exportja ezen a keskeny tengeri útvonalon keresztül jut ki a világpiacra, ezért már annak lehetősége is komoly ármozgást tud okozni, hogy az áthaladás tartósan nehezebbé válhat. Az idei közel-keleti konfliktus következtében az olajkereskedők hónapok óta fokozott kockázati felárral számolnak, a piac pedig minden újabb támadásra, vezetékhibára vagy exportkiesésre érzékenyen reagál. A Reuters korábbi elemzése szerint a Hormuzi-szoros tartós kiesése esetén a JPMorgan már tavasszal 120–130 dollár közötti rövid távú olajárat, hosszabb fennakadás esetén pedig akár 150 dollár feletti szintet is elképzelhetőnek tartott.
A mostani probléma azonban azért különösen érzékeny, mert éppen az egyik olyan útvonal került bajba, amelynek feladata részben a Hormuzi-szoros kikerülése lenne. Szaúd-Arábia Kelet–Nyugat vezetéke az ország olajtermelő térségeiből a Vörös-tenger partjára, Yanbu irányába szállítja a kőolajat. A Reuters szerint a vezetéket ért támadás miatt az üzemeltetést le kellett állítani, a szaúdi fél pedig több szeptember végi, Európába szánt rakományt törölt. Lengyelország egyik legnagyobb olajvállalata, az Orlen például alternatív források után kezdett kutatni, és összesen 16 további olajszállítmányt szerzett be Norvégiából, Nagy-Britanniából, Algériából, Kazahsztánból, Azerbajdzsánból és az amerikai kontinensről.
Ez megmutatja, hogyan alakul ki az árrobbanás. Ha egy nagy vevő hirtelen nem kapja meg a korábban lekötött közel-keleti olajat, nem állhat le egyszerűen a finomítója. Más piacokon kell gyorsan helyettesítő rakományokat vásárolnia. Amikor azonban egyszerre több európai finomító kezd ugyanazokra az északi-tengeri, algériai vagy kazah tételekre licitálni, a rendelkezésre álló fizikai olaj ára gyorsan emelkedik. Pontosan ez történt szeptember közepén.
Líbiából is rossz hírek érkeztek az olajpiacra
A szaúdi problémákkal szinte egy időben Líbiában is újabb termelési fennakadás alakult ki. A líbiai Nemzeti Olajtársaság közlése szerint szeptember 15-én három olajipari helyszínen kellett felfüggeszteni a termelést és az üzemi munkát, miután a Petroleum Facilities Guard tagjai lezárták az Al-Hamada–Zawiya fő szállítóvezeték egyik szelepét. A vezeték lezárása hirtelen nyomásnövekedést okozott a termelési rendszerben, ezért le kellett állítani az érintett helyszíneket. A líbiai olajtársaság még azt sem zárta ki, hogy tartós lezárás esetén vis maior helyzetet kell kihirdetnie.
Önmagában egy-egy kisebb kiesés nem feltétlenül okozna ekkora világpiaci mozgást, a probléma most az, hogy több ellátási kockázat egyszerre jelentkezik. A közel-keleti konfliktus már eleve csökkentette a biztonságosan rendelkezésre álló exportmennyiséget, ehhez jöttek a szaúdi szállítási gondok, majd a líbiai termelési fennakadás. Az ilyen helyzetekben a piac nemcsak a ténylegesen kieső hordók számát árazza, hanem azt a kockázatot is, hogy holnap egy újabb vezeték, kikötő vagy olajmező kerülhet veszélybe.
Mit jelent az, hogy „fizikai olaj” 130 dollár felett van?
Ez a rész különösen fontos, mert könnyű félreérteni a híreket. A médiában általában a Brent vagy a WTI olaj áráról hallunk. Ezek meghatározó világpiaci referenciák, és jelentős részben határidős szerződéseken keresztül kereskednek velük. A most 130 dollár fölé drágult tételek viszont olyan tényleges kőolajszállítmányok, amelyek néhány héten belül megérkeznek egy finomítóhoz. A Reuters szerint a fizikai rakományok árának és a határidős Brentnek az eltérését éppen az magyarázza, hogy a tényleges olajra most, a rövid távú ellátási zavar közepén van szükség.
Ez olyan, mintha egy termékből tudnánk, hogy három hónap múlva lesz elegendő készlet, a vásárlónak azonban már jövő héten szüksége lenne rá. Aki azonnal tud szállítani, jóval magasabb árat kérhet. A Forties esetében ezért ment fel a fizikai ár 136,75 dollárra akkor, amikor a Brent novemberi határidős kontraktusa még 110 dollár körül járt. Az ilyen helyzetet a szakértők szoros fizikai piacnak nevezik, és általában erős jelzés arra, hogy a finomítók versenyeznek a gyorsan hozzáférhető nyersanyagért.
Felmerült a 3 eurós, közel 1100 forintos üzemanyagár lehetősége
A magyar autósok számára természetesen az a legfontosabb kérdés, mi történik mindebből a benzinkúton. A Benzinkút-üzemeltetők Érdekképviseleti Szövetségének képviselője a Pénzcentrum által idézett értékelés szerint arra figyelmeztetett, hogy ha a jelenlegi tendenciák tartósan fennmaradnak, Európában a literenként 3 eurós üzemanyagár is reális kockázati forgatókönyvvé válhat. A német piacon szeptember közepén az E10-es benzin átlagára már 2,273 euró, a dízelé 2,404 euró volt.
A 3 eurós összeg nagyságrendileg 1100 forint körüli literenkénti árat jelenthet, de ezt nem szabad úgy értelmezni, hogy Magyarországon biztosan, vagy akár rövid időn belül 1100 forint lesz a benzin. Ilyen magyarországi előrejelzést jelenleg nem támasztanak alá a rendelkezésre álló adatok. A hazai árszinthez nemcsak a nyersolaj világpiaci ára, hanem a dollár-forint árfolyam, a finomítói marzs, a szállítási költség, az adók, a nagykereskedelmi árképzés és a benzinkutak saját árrése is hozzájárul.
Jól mutatja ezt a szeptember 17-i magyarországi helyzet is. A Holtankoljak.hu adatai alapján csütörtökön a 95-ös benzin átlagára 4 forinttal 635 forintra, míg a gázolajé 8 forinttal 709 forintra emelkedett literenként. Vagyis a hazai üzemanyagárak már érzékelhetően elindultak felfelé, de még nagyon messze vannak az 1100 forintos szinttől.
Egy 50 literes tanknál már most is komoly összegről beszélünk
A mostani átlagárakkal számolva egy 50 literes benzintank megtöltése nagyjából 31 750 forint, míg ugyanekkora mennyiségű gázolaj körülbelül 35 450 forintba kerül. Egy dízelautós tehát már most csaknem négyezer forinttal többet fizethet egy 50 literes tankért, mint egy benzines autó használója.
Ha pusztán szemléltetésként a 3 eurós, körülbelül 1100 forintos árszinttel számolnánk, ugyanennek az 50 literes tanknak a megtöltése már körülbelül 55 ezer forintba kerülne. Ez azonban ismét csak egy szélsőséges forgatókönyv bemutatása, nem magyarországi árprognózis. Ahhoz, hogy ilyen mértékű drágulás következzen be, a jelenlegi ellátási problémáknak tartósan fenn kellene maradniuk, illetve további kedvezőtlen tényezőknek is meg kellene jelenniük.
A dízel most különösen érzékeny pont
A gázolaj helyzete azért is fontosabb a gazdaság egészének szempontjából, mert a dízel nemcsak személyautók üzemanyaga. Teherautók, kamionok, mezőgazdasági gépek, építőipari gépek és számos ipari berendezés működik gázolajjal. Ha tehát a dízel ára tartósan emelkedik, annak hatása idővel megjelenhet a fuvarozás, a mezőgazdaság, az élelmiszer-szállítás és számos más szolgáltatás költségeiben is.
Ez az egyik oka annak, hogy a dízel árváltozását gyakran nem pusztán autós kérdésként kezelik. Ha egy fuvarozó vállalkozás kilométerenként jelentősen többet fizet üzemanyagra, a többletköltség egy részét hosszabb távon beépítheti a szállítási díjakba. Ez közvetve a boltokban megjelenő termékek árára is hatással lehet. A Shell és az Equinor vezetői szeptember 16-án arra figyelmeztettek, hogy az energiapiac korábbi „ütközői” – például a könnyen mozgósítható készletek és alternatív szállítási útvonalak – egyre kevésbé képesek tompítani a közel-keleti ellátási sokkokat.
Magyarországon havi 5000 forintos támogatásról döntöttek a dízelautósoknak
A magyar Országgyűlés szeptember 15-én megszavazta a dízelautósokat érintő támogatást. A döntés alapján a legfeljebb 150 lóerős dízelüzemű személygépkocsik magánszemély tulajdonosai szeptemberre, októberre, novemberre és decemberre havi 5000 forint, összesen legfeljebb 20 ezer forint támogatást kaphatnak. A szabály közel egymillió autótulajdonost érinthet.
A korábban ismertetett részletszabályok szerint az érintettek többségének nem kell külön kérelmet benyújtania: a folyósításhoz a NAV gépjárműadóhoz kapcsolódó adatait használják, a kifizetést pedig a Magyar Államkincstár teljesíti. Egy személy egy jármű után kaphat támogatást. A támogatás az őstermelőkre és az egyéni vállalkozókra is vonatkozhat, ha az érintett gépkocsi a saját nevükön van.
A támogatás nagyságát érdemes a jelenlegi tankolási költségekhez mérni. A szeptember 17-i 709 forintos dízelátlagár mellett 5000 forint nagyjából hét liter gázolaj árának felel meg. Egy 50 literes tank körülbelül 35 450 forintjához viszonyítva ez körülbelül 14 százalékos összeg. A támogatás tehát mérsékelheti a háztartási terhet, de nem fedi le a teljes tankolási költséget.
A mezőgazdasági felhasználók számára is változás jön
A parlament elé került és megszavazott üzemanyag-intézkedések között a mezőgazdaság támogatása is szerepel. A szabályozás szerint a mezőgazdasági termelők 2026. december 31-ig a törvényben meghatározott mennyiségi korláton belül a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj teljes megfizetett jövedéki adóját visszaigényelhetik. A jogszabály indokolása ezt kifejezetten az üzemanyagár-emelkedés miatti terhek mérséklésével indokolja.
Ez azért lehet fontos, mert a betakarítás, talajművelés és az ezekhez közvetlenül kapcsolódó szállítás jelentős gázolaj-felhasználással jár. A NAV korábbi, általános szabályai szerint 2026 harmadik negyedévében a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után meghatározott visszaigénylési összeg 141 forint volt literenként, a mostani átmeneti szabály ennél szélesebb kompenzációt tesz lehetővé az év végéig.
Miért nem követi azonnal a benzinkúti ár az olajár minden mozgását?
Sokan azt várják, hogy ha az olaj ára ma 10 százalékkal emelkedik, akkor holnap reggel a benzinkúton is pontosan 10 százalékkal lesz drágább az üzemanyag. A valóság ennél jóval bonyolultabb. A nyersolajat először meg kell vásárolni, el kell szállítani a finomítóba, üzemanyagot kell belőle készíteni, majd a kész benzint és gázolajat el kell juttatni a töltőállomásokhoz. A rendszer különböző pontjain eltérő készletek vannak, ezért a világpiaci változások nem mindig azonnal és nem ugyanolyan mértékben jelennek meg.
Magyarországon meghatározó szerepet tölt be a MOL százhalombattai Dunai Finomítója. Az itthoni nagykereskedelmi árak szempontjából azonban nemcsak az számít, mennyiért érkezik a kőolaj, hanem az is, hogy mennyiért lehetne a régióban benzint és gázolajat beszerezni. Ha például a dízel Európa-szerte hiánytermékké válik, annak ára akkor is nagyot ugorhat, ha maga a nyersolaj ennél kisebb mértékben drágul.
A dollár-forint árfolyam szintén kulcsfontosságú. A világpiacon a kőolaj nagy részével dollárban kereskednek. Ha az olaj ára dollárban változatlan, de közben a forint gyengül a dollárhoz képest, a magyar importőr számára a kőolaj forintban számított ára akkor is emelkedik. Ha pedig egyszerre nő az olaj dollárára és gyengül a forint, a két hatás összeadódhat.
Mi történne, ha tartósan 130 dollár közelében maradna az olaj?
Egy rövid, néhány napig tartó árkilengés önmagában még nem feltétlenül okoz drámai változást a benzinkutakon. Ha azonban a fizikai olajpiacon hetekig magas árak maradnának, és a Brent referenciaár is ismét 120–130 dollár felé indulna, az már sokkal nagyobb nyomást jelentene a finomítókra. Az európai finomítók magasabb beszerzési költsége idővel megjelenne a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi árában.
A helyzetet tovább ronthatná, ha újabb közel-keleti exportútvonalak esnének ki, ha a Hormuzi-szoros forgalma tovább csökkenne, vagy ha más nagy termelőknél is kitermelési problémák jelennének meg. Ugyanakkor az ellenkező irányú változás is gyors lehet. Szeptember 16-án például az olaj határidős ára már csökkent, miután Szaúd-Arábia alternatív útvonalakon további kőolajat ajánlott a piacnak: a Brent 2,69 százalékos eséssel 105,83 dolláron zárt.
Ez jól mutatja, miért lehet veszélyes egyetlen napi olajárból hosszú távú benzinárat jósolni. A jelenlegi piacon akár néhány órán belül jelentős ármozgást okozhat egy új támadás, egy vezeték újraindítása, egy exportbejelentés vagy éppen egy tűzszünettel kapcsolatos hír.
Jöhet-e újra általános üzemanyagár-korlátozás?
Az üzemanyagárak emelkedése ismét politikai vitát indított el arról, milyen módon érdemes csökkenteni az autósok terheit. A jelenlegi kormány a dízelautók meghatározott körére célzott támogatás mellett döntött, miközben korábbi nyilatkozatok szerint a MOL arra figyelmeztetett, hogy egy általános, mesterségesen alacsonyan tartott üzemanyagár ellátási kockázatokat idézhet elő. A parlament végül a havi 5000 forintos dízeltámogatást fogadta el.
Az árkorlátozás és a közvetlen támogatás gazdasági hatása eltérő. Az ársapka közvetlenül a benzinkúti árat változtatja meg, míg a támogatás mellett maga az üzemanyag piaci áron marad, és az állam külön pénzügyi kompenzációt nyújt a jogosultaknak. Hogy egy ilyen intézkedés milyen költségvetési, fogyasztási és ellátási hatással jár, arról közgazdászok és politikai szereplők között eltérő értékelések vannak; a mostani rendszer tényleges hatásáról a következő hónapok adatai adhatnak pontosabb képet.
Az 1100 forintos benzin jelenleg kockázati forgatókönyv, nem magyar árjóslat
Ezt érdemes a mostani hírek legfontosabb mondataként megjegyezni. Az, hogy Európában szóba került a 3 eurós üzemanyagár lehetősége, nem jelenti azt, hogy Magyarországon 1100 forintra emelkedik a benzin. A Benzinkút-üzemeltetők Érdekképviseleti Szövetsége által felvetett árszint arra az esetre vonatkozik, ha a jelenlegi kedvezőtlen folyamatok tovább folytatódnak vagy súlyosbodnak.
A mai magyar helyzet ennél lényegesen kedvezőbb, bár az irány az elmúlt napokban egyértelműen felfelé mutatott. Szeptember 14-én a 95-ös benzin országos átlagára még 626 forint volt, szeptember 16-án már 631 forint, szeptember 17-én pedig 635 forintra nőtt. A gázolaj szeptember 17-én 709 forintos országos átlagig drágult.
Vagyis egyelőre nem az 1100 forintos benzin van a küszöbön. A valódi veszély az, hogy ha a jelenlegi közel-keleti ellátási problémák tartósan fennmaradnak, a már most is magas európai üzemanyagárak tovább emelkedhetnek, és ennek egy része Magyarországon is megjelenhet.
A következő hetekben három dolgot érdemes különösen figyelni
Az első a szaúdi Kelet–Nyugat vezeték helyzete. Ha a szállítási kapacitást sikerül gyorsan helyreállítani, ismét nagyobb mennyiségű olaj kerülhet a Vörös-tenger felé, ami csökkentheti az Európára nehezedő nyomást. A második a Hormuzi-szoros forgalma: minden olyan fejlemény, amely javítja a hajózás biztonságát, gyorsan lefelé mozdíthatja az olajárakat. A harmadik a líbiai kitermelés, ahol egy elhúzódó leállás további kőolajat vonhat ki a piacról.
A magyar autósok számára emellett a forint árfolyamát és a hazai nagykereskedelmi árakat is érdemes figyelni. Még egy csökkenő dollárban számított olajár mellett is lehet drágulás, ha más piaci tényezők kedvezőtlenül változnak. Ugyanígy elképzelhető az is, hogy az olajár rövid ideig magas marad, de a magyar kutakon csak mérsékeltebb változás történik.
Egy biztos: az autósok számára ismét bizonytalan időszak kezdődött
A szeptember közepi események ismét megmutatták, milyen gyorsan képes megváltozni a globális energiahelyzet. Néhány kieső olajszállítmány, egy sérült szaúdi vezeték és három leálló líbiai olajipari helyszín elegendő volt ahhoz, hogy bizonyos Európába tartó fizikai kőolajrakományok ára rövid idő alatt 130 dollár fölé ugorjon. A piaci szereplők most azt próbálják felmérni, átmeneti fennakadásról vagy egy tartósan szűkösebb ellátási időszak kezdetéről van-e szó.
A magyar benzinkutaknál közben már látható az áremelkedés: szeptember 17-én a benzin 635, a gázolaj pedig 709 forintos országos átlagon állt. Ez még messze van a 3 eurós, közel 1100 forintos szélsőséges forgatókönyvtől, ám a következő hetekben sok múlik azon, sikerül-e stabilizálni a közel-keleti és észak-afrikai olajszállításokat.
Ha a szállítások normalizálódnak, az elmúlt napokban megjelent kockázati prémium gyorsan eltűnhet az olajárból, és az üzemanyagpiac is megnyugodhat. Ha azonban újabb vezetékek vagy kikötők esnek ki, illetve tovább szűkül az Európába érkező kínálat, a mostani 635 és 709 forintos magyar átlagárak sem feltétlenül jelentik a drágulás végét.
