Fontos, közvetlenül a magyar vállalkozások pénztárcáját érintő döntést jelentett be a kormány: megszüntetik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara számára évente kötelezően fizetendő 5000 forintos kamarai hozzájárulást. Az összeg önmagában egy vállalkozás számára nem feltétlenül tűnik hatalmasnak, országosan azonban közel 900 ezer érintett mellett már több milliárd forintos tételről beszélünk.
Ráadásul a bejelentés nem áll meg az éves befizetés eltörlésénél, mert ezzel párhuzamosan a teljes kamarai rendszer átvilágítása és a finanszírozási modell átalakítása is megkezdődik.Magyar Péter miniszterelnök szeptember 16-án közölte, hogy a kormány döntése alapján eltörlik a kötelező hozzájárulást. Kapitány István ezt követően részletesebb tájékoztatást adott arról, hogy a kormány a gazdasági kamarákról szóló törvényt is teljes egészében felülvizsgálná.
Az áttekintés érinti a központi és területi kamarák egymáshoz való viszonyát, az állami támogatások rendszerét, a finanszírozást, az átláthatóságot és az állami felügyeletet is.
Mit jelent ez a vállalkozóknak?
A kamarai hozzájárulás jelenlegi rendszere szerint a gazdálkodó szervezeteknek évi 5000 forintos összeget kellett fizetniük. Ez nem azonos a klasszikus önkéntes kamarai tagsággal: a kötelező hozzájárulás olyan cégeket és vállalkozókat is érintett, amelyek egyébként nem voltak önkéntes kamarai tagok.
A bejelentés alapján ezt a kötelezettséget szüntetik meg. A részletszabályokat azonban még jogszabályban kell rögzíteni, ezért különösen azoknak érdemes figyelniük a következő hetek közleményeit, akik éppen az éves befizetés időzítését, egy esetleges hátralékot vagy új vállalkozás indítását tervezik.
A kormány közlése szerint körülbelül 900 ezer vállalkozást érinthet az intézkedés. Ha ezt pusztán matematikailag megszorozzuk az évi 5000 forintos hozzájárulással, nagyjából 4,5 milliárd forintos éves összegről beszélünk. A tényleges pénzügyi hatás ettől eltérhet, mert nem minden vállalkozás azonos státuszban van, és a részletes szabályozás sem jelent még meg.
Nemcsak az 5000 forintról szól a történet
A kamarai rendszer ennél jóval nagyobb változás előtt állhat. Kapitány István szerint a kormány átvilágítja az MKIK korábbi állami támogatásait és az előző kormánnyal kötött megállapodásokat is. A közlés szerint olyan programokat is találtak, amelyeknél a rendelkezésre álló forrás jelentős részét nem használták fel, illetve több támogatásnál magasnak ítélték a projektmenedzsmentre, kommunikációra és PR-ra fordított összegeket.
A miniszter egy 2024-es, 4,3 milliárd forintos programot is említett, amelynél állítása szerint körülbelül 1,7 milliárd forint jutott ilyen tételekre. A 2025-ös programban további egymilliárd forintról beszélt. Ezek kormányzati állítások; az MKIK válaszában azt hangsúlyozta, hogy támogatási forrásait szabályosan használta fel és azokkal elszámolt.
Hárommilliárd forintot is visszavenne a kormány
Kapitány István arról is beszélt, hogy számításaik szerint az előző két év támogatásaiból közel hárommilliárd forint maradhatott felhasználatlanul, ezt pedig visszavennék az állami költségvetésbe. A 2026-ra tervezett támogatást a közlése szerint már nem folyósították.
Ez jóval nagyobb horderejű változás annál, mint hogy a vállalkozók évente 5000 forinttal kevesebbet fizetnek. Ha az állami finanszírozási modell megváltozik, az magának a kamarának a működését, szolgáltatásait és szervezeti felépítését is érintheti.
A kormány ezért átmeneti időre kamarai biztos kijelölését is tervezi. A biztos feladata a közlés szerint az átláthatóság és az ellenőrizhetőség erősítése, valamint annak felügyelete lenne, hogyan használják fel a közpénzeket.
Mit mondott az MKIK?
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tudomásul vette a bejelentést, és azt közölte, hogy várja a konkrét jogszabály-módosításokat. A kamara egyúttal jelezte, hogy nyitott egy olyan új finanszírozási és feladatköri rendszer kialakítására, amely kevésbé terheli a mikrovállalkozásokat és jobban igazodik a cégek gazdasági súlyához.
Az MKIK visszautasította azt a feltételezést, hogy szabálytalanul használta volna fel a támogatásokat. Közleményük szerint minden támogatási forrással elszámoltak, és ezt az átlátható működést a jövőben is fenntartják.
Ezért a következő időszakban két folyamatot érdemes külön kezelni. Az egyik az 5000 forintos kamarai hozzájárulás eltörlése, amely közvetlenül a vállalkozók terheit érinti. A másik a kamarai rendszer és az állami támogatások felülvizsgálata, amely intézményi kérdés.
Mikortól nem kell fizetni?
Ez a vállalkozók számára most a legfontosabb gyakorlati kérdés, de a részletes jogszabály még nem ismert. A politikai döntést bejelentették, azonban az eltörlés pontos hatálybalépési időpontját, az esetleges átmeneti szabályokat és azt, mi történik a már befizetett összegekkel vagy hátralékokkal, a későbbi jogszabály határozza meg.
Ezért egyelőre nem érdemes saját döntésből egyszerűen figyelmen kívül hagyni egy már fennálló fizetési kötelezettséget. A biztos pont az lesz, amikor a módosítás megjelenik a Magyar Közlönyben, illetve a NAV és a kamara is közzéteszi az új eljárásrendet.
Több százezer kisvállalkozónak lehet fontos
Egy nagyobb vállalkozásnál az évi 5000 forint marginális összeg, egyéni és mikrovállalkozóknál azonban a kötelező befizetések számának csökkentése adminisztratív szempontból is könnyítés lehet. Sok vállalkozó számára nem feltétlenül maga az összeg volt a legnagyobb probléma, hanem az, hogy egy újabb külön határidőt és befizetést kellett észben tartani.
A változás ezért egyszerre pénzügyi és adminisztratív könnyítés lehet. Hogy pontosan mely vállalkozói körben, milyen dátumtól és milyen átmeneti szabályokkal, arra a jogszabály megjelenése ad majd biztos választ.
A következő lépés tehát a jogszabály kihirdetése lesz. A vállalkozóknak addig érdemes figyelniük a hivatalos tájékoztatást, mert a bejelentett döntés alapján a kamarai rendszer egyik legismertebb kötelező befizetése megszűnik.
