Meglepően nagy részét nem fizetik be a Magyarországon kiszabott gyorshajtási bírságoknak: 2026 első fél évének ügyeiből több mint százezer maradt rendezetlen – írja a 24.hu
Az ORFK adatai szerint az év első hat hónapjában 379 327 esetben szabtak ki közigazgatási bírságot objektív felelősség alapján gyorshajtás miatt. Ezek közül 276 685 bírságot befizettek vagy a hatóság behajtott.
Több mint 102 ezer ügy azonban továbbra is rendezetlen maradt.
Ez az összes kiszabott gyorshajtási bírság körülbelül 27 százaléka.
A befizetetlen összeg meghaladta a 6,17 milliárd forintot.
Már most is komoly összegek a bírságok
A gyorshajtásért kiszabható közigazgatási bírság jelenleg 50 ezer forinttól egészen 468 ezer forintig terjedhet a sebességtúllépés mértékétől függően.
Az elmúlt években többször is emelkedtek a tételek.
Ennek ellenére a rendezetlen bírságok problémája nem szűnt meg.
Ez azért érdekes, mert önmagában a büntetési összeg növelése ezek szerint nem feltétlenül elegendő ahhoz, hogy minden szabályszegő ki is fizesse a kiszabott összeget.
Újabb szigorítás kerülhet napirendre
A közlekedési tárca közlekedésbiztonsági kérdőívében több kérdés is foglalkozik a gyorshajtás büntetésével.
A minisztérium azt vizsgálja, szükséges-e további szigorítás.
A vita ugyanakkor nemcsak arról szól, hogy nagyobb legyen-e a bírság.
Legalább ilyen fontos kérdés, hogy a már jogerősen kiszabott büntetéseket hogyan lehet hatékonyabban behajtani.
Mi az objektív felelősség?
Az objektív felelősség rendszerében bizonyos közlekedési szabályszegéseknél nem feltétlenül azt kell bizonyítani, ki ült a volánnál.
A jármű üzembentartójához kötődik a felelősség.
Ezt többek között azért vezették be, hogy ne lehessen egyszerűen azzal elkerülni a szankciót, hogy nem állapítható meg egyértelműen, ki vezette az autót.
A traffipaxos gyorshajtási ügyek jelentős része ebbe a rendszerbe tartozik.
Nem érdemes arra számítani, hogy „majd eltűnik”
A bírság figyelmen kívül hagyása nem jó stratégia.
A jogerőre emelkedett és végrehajtható követelés behajtási eljárásba kerülhet, így a kezdeti összeg mellett további kellemetlenségekkel is számolhat az érintett.
Ha valaki úgy véli, hogy hibásan kapott bírságot, a határozatban szereplő jogorvoslati lehetőségeket és határidőket kell követnie.
A határozat egyszerű félretétele nem jogorvoslat.
Az utak biztonsága a valódi kérdés
A gyorshajtásról szóló vita gyakran kizárólag a pénzről szól: hol áll a traffipax, mennyi a büntetés, mennyit szed be az állam.
Pedig a sebességhatárok célja alapvetően a baleseti kockázat csökkentése.
Néhány kilométer/órás különbség egy ütközésnél vagy gyalogos elütésénél komoly hatással lehet a sérülés súlyosságára.
Ezért a közlekedésbiztonsági politika számára nem pusztán az a kérdés, mennyi pénzt sikerül behajtani.
Az is, hogy a rendszer valóban visszatartja-e a sofőröket a veszélyes sebességtől.
Több ellenőrzés is jöhet
Magyarországon folyamatosan bővül a fix és változtatható helyű sebességmérési infrastruktúra.
A traffiboxok és kamerarendszerek mellett az átlagsebesség-mérés lehetősége is újra és újra felmerül.
Ez utóbbinál nem egyetlen ponton mérnének, hanem két pont közötti megtett időből számítanák ki az átlagsebességet.
Ezzel nehezebb lenne az a viselkedés, amikor valaki kizárólag a kamera előtt lassít le, majd utána ismét gyorsít.
6,17 milliárd forint már nem apró adminisztrációs tétel
A rendezetlen gyorshajtási bírságok értéke olyan magas, hogy az már költségvetési és végrehajtási kérdéssé vált.
A következő időszakban ezért könnyen lehet, hogy nemcsak a bírságok nagyságáról, hanem a behajtás szabályairól is több szó esik.
A 2026 első félévére vonatkozó adatok azt mutatják: a probléma nem néhány száz vagy néhány ezer emberről szól.
Több mint százezer rendezetlen ügy mellett már rendszerszintű kérdés, hogyan lehet hatékonyabbá tenni a szabályok betartását és a bírságok végrehajtását.
