Akár havi 130 ezer forintra is emelkedhetne a kisadózó vállalkozók tételes adója egy friss szakértői számítás szerint, miközben a rendszerbe új, 40 százalékos progresszív adóelemek is bekerülhetnének. Fontos azonban rögtön leszögezni: jelenleg nincs olyan kihirdetett törvény vagy kormányrendelet, amely 130 ezer forintra emelné a katát. Az összeg Angyal József okleveles adószakértő szakmai javaslatában szerepel – írja a Pénzcentrum.
A felvetés mögött azonban egy nagyon is valós probléma áll. A kata havi összege hosszú évek óta 50 ezer forint, miközben a minimálbér az elmúlt több mint egy évtizedben többszörösére nőtt. Emiatt egyre nagyobb különbség alakult ki a katások után figyelembe vett társadalombiztosítási ellátási alap és a minimálbér között.
2026-ban a minimálbér havi összege már 322 800 forint, miközben a katás vállalkozó után figyelembe vett ellátási alap továbbra is mindössze 108 ezer forint. Ez azt jelenti, hogy a katás vállalkozó hiába fizeti meg minden hónapban szabályosan az 50 ezer forintos tételes adót, a későbbi nyugdíj, valamint több társadalombiztosítási ellátás számításánál jóval alacsonyabb összegből indulnak ki.
Ez az eltérés áll a mostani szakértői vita középpontjában. A kérdés tehát nem egyszerűen az, hogy „emeljék-e meg a katát”, hanem az is, hogy fenntartható-e hosszú távon egy olyan adónem, amelynek havi terhe lényegében befagyott, miközben az ellátási rendszerhez viszonyított értéke folyamatosan csökken.
Amikor bevezették a katát, teljesen más volt az arány
A kata eredeti rendszerét 2013-ban vezették be. Akkor a havi 50 ezer forintos tételes adó mellett 81 300 forintos ellátási alap kapcsolódott az adózáshoz.
Az akkori minimálbér 98 ezer forint volt.
Ez azt jelentette, hogy a katás ellátási alap a minimálbér mintegy 83 százalékát érte el.
Mai szemmel ez meglepően magas arány.
A rendszer egyik nagy vonzereje éppen az volt, hogy a kisvállalkozó viszonylag egyszerű, előre kiszámítható havi közteher mellett biztosítottnak számított, és a tb-jogosultsága sem szakadt el drasztikusan a minimálbértől.
2026-ra azonban teljesen más lett a helyzet.
A minimálbér 322 800 forintra emelkedett, miközben az 50 ezer forintos kata mellett az ellátási alap mindössze 108 ezer forint.
Ez alig több mint a minimálbér harmada.
Ez leginkább a nyugdíjnál üthet vissza
A katás vállalkozók egyik legnagyobb hosszú távú kockázata éppen a nyugdíj.
Sokan azért kedvelik a katát, mert egyszerű és kiszámítható. Nem kell minden hónapban külön számolni a személyi jövedelemadót, járulékokat és szociális hozzájárulási adót.
A kedvező havi tehernek azonban ára van.
A nyugdíj számításánál ugyanis nem a tényleges vállalkozói bevétel számít automatikusan, hanem az adózási szabályokhoz kapcsolódó ellátási alap.
Ha valaki például havi 1 vagy akár 1,5 millió forint bevételt ér el katásként, attól még nem ennek megfelelő összeg alapján épül a nyugdíjjogosultsága.
A különbség évtizedes időtávon nagyon jelentős lehet.
Ezért a kata valódi költsége nemcsak az a havi 50 ezer forint, amelyet a vállalkozó befizet, hanem az is, hogy később milyen társadalombiztosítási ellátásokra lesz jogosult.
Innen jön a 124 585 forintos szám
Angyal József számítása azt vizsgálta meg, mi történt volna akkor, ha a kata terhét az elmúlt években folyamatosan a minimálbérhez igazítják.
A szakértő abból indult ki, hogy a kata bevezetésekor az ellátási alap a minimálbér 83 százaléka volt.
Ha ez az arány 2026-ban is fennmaradna, akkor a 322 800 forintos minimálbér mellett körülbelül 267 924 forintos ellátási alapra lenne szükség.
Ehhez a számítás szerint körülbelül 124 585 forintos havi kata tartozna.
Innen ered az a felvetés, hogy a havi kata akár 125–130 ezer forint körüli szintre emelhető lenne.
A szakértő értelmezése szerint ez egy bizonyos pontig nem klasszikus értelemben vett adóemelés lenne, hanem az elmúlt években elmaradt korrekció pótlása.
Ez természetesen egy szakmai értelmezés. Egy vállalkozó számára attól még nagyon is valós változás lenne, ha havi 50 ezer forint helyett 130 ezret kellene fizetnie.
Havi 80 ezer forinttal lenne több
A vállalkozók számára a számok egészen másképp néznek ki, ha nem arányként, hanem tényleges havi kiadásként vizsgáljuk őket.
A jelenlegi tételes kata:
50 000 forint havonta.
Ez éves szinten:
600 000 forint.
Egy 130 ezer forintos havi kata:
130 000 forint havonta.
Éves szinten:
1 560 000 forint.
A különbség tehát:
havi 80 000 forint, illetve
évente 960 000 forint.
Egy kisebb vállalkozónál ez rendkívül jelentős többletteher lenne.
Ezért egy esetleges reformnál kulcskérdés lenne, hogy minden katás ugyanekkora összeget fizetne-e, vagy különböző bevételi szintekhez különböző havi terheket rendelnének.
A 130 ezer forint jelenleg nem kormányzati döntés
Ezt különösen fontos hangsúlyozni.
A szeptember végén megjelent számítás Angyal József adószakértő javaslata, nem pedig elfogadott kata-módosítás.
- október elején a hatályos szabály továbbra is az, hogy az új kata havi tételes adója 50 ezer forint.
Jelenleg az új kata szabályai szerint nincs lehetőség arra sem, hogy valaki önként 75 vagy 130 ezer forintos magasabb tételes adót válasszon.
A régi kata rendszerében létezett 75 ezer forintos emelt összegű változat, a 2022-ben bevezetett új katában azonban ez megszűnt.
A jelenlegi rendszerben a havi tételes adó egységesen 50 ezer forint.
Kik választhatják jelenleg a katát?
A 2022 óta működő új kata lényegesen szűkebb, mint a korábbi rendszer.
Alapvetően főfoglalkozású egyéni vállalkozók választhatják, és a rendszer egyik legfontosabb korlátozása, hogy főszabály szerint csak magánszemélyektől szerezhetnek bevételt.
Ha a katás vállalkozó cégtől, másik egyéni vállalkozótól vagy egyéb kifizetőtől szerez bevételt, a kataalanyisága főszabály szerint megszűnik.
A legismertebb kivételt a taxis személyszállítást végző egyéni vállalkozók jelentik.
Ez az egyik oka annak, hogy a jelenlegi kata jóval kevesebb vállalkozó számára használható, mint a 2022 előtti rendszer.
A céges számlázás visszaengedése is felmerült
Angyal József javaslatának egyik lényeges eleme, hogy önmagában attól, hogy egy vállalkozó cégnek állít ki számlát, még nem következik automatikusan, hogy bújtatott munkaviszonyról van szó.
Egy informatikus, grafikus, könyvelő, fotós vagy tanácsadó például teljesen valódi vállalkozói tevékenységet végezhet úgy, hogy ügyfelei között cégek is vannak.
A szakértő ezért nem egyszerűen megtiltaná a cégek felé történő számlázást.
Ehelyett olyan korlátozást javasol, amely elsősorban azt vizsgálná, ha egyetlen megrendelőtől származik túl nagy bevétel.
Évi 6 millió forint lenne az egyik fontos határ
A javaslat szerint egyazon megrendelő felé évente 6 millió forintig normál katás szabályok mellett lehetne számlázni.
Ha az ugyanattól a megrendelőtől származó éves bevétel ezt meghaladná, a 6 millió forint feletti részre 40 százalékos különadó kerülhetne.
Egy példa:
ha egy katás vállalkozó egy cégtől évente 5 millió forintot kapna, a javasolt speciális 40 százalékos teher még nem jelentkezne.
Ha azonban ugyanattól a cégtől 8 millió forint bevétele lenne, akkor a 6 millió feletti 2 millió forintra terhelnék a 40 százalékos adót.
Ez:
800 000 forint különadót jelentene.
A cél az lenne, hogy kevésbé érje meg egy hagyományos munkaviszonyt vállalkozói szerződésnek álcázni.
A bújtatott foglalkoztatás miatt szigorították korábban is a katát
A kata korábbi rendszerének egyik legtöbbet vitatott problémája az volt, hogy egyes cégek munkaviszony helyett vállalkozói szerződéssel foglalkoztattak embereket.
Papíron az érintett vállalkozó volt.
A gyakorlatban azonban előfordulhatott, hogy ugyanannál a cégnél dolgozott, annak utasításai szerint, annak eszközeivel, meghatározott munkaidőben, és szinte kizárólag onnan származott a bevétele.
Ilyen esetben a kata alacsonyabb közterhe lényegében a munkaviszonyhoz kapcsolódó adók és járulékok egy részét válthatta ki.
A 2022-es szigorítás egyik legfontosabb célja éppen ennek visszaszorítása volt.
A mostani szakértői javaslat ezt nem teljes tiltással, hanem progresszív adóval kezelné.
Egy másik 40 százalékos kulcs is megjelenne
Angyal József felvetésében nemcsak az egyetlen megrendelőtől származó nagy bevételnél szerepel 40 százalékos adó.
A teljes éves bevételnél is progresszív rendszert javasol.
A szakértő szerint az alapvető bevételi határt 12 millió forintnál lehetne meghúzni.
Ez alatt a vállalkozó a tételes katát fizetné.
12 millió forint felett továbbra is katás maradhatna, de az értékhatár feletti bevételre már 40 százalékos adó vonatkozna.
Itt azonban különösen fontos megjegyezni, hogy ez jelentősen eltér a jelenlegi szabálytól.
A jelenlegi kata bevételi kerete ugyanis 18 millió forint
2026-ban a hatályos kata szabályai szerint a 40 százalékos különadó éves keretösszege 18 millió forint, ha a kisadózó az év mind a 12 hónapjában tételes adót fizet.
Ha a bevétel meghaladja a 18 millió forintot, a határ feletti részre jelenleg is 40 százalékos különadót kell fizetni.
Tehát a 40 százalékos különadó önmagában nem lenne új elem.
A szakértő javaslata abban jelentene változást, hogy az értékhatárt 12 millió forintra helyezné, és emellett külön szabályt alkalmazna az egyetlen megrendelőtől származó 6 millió forint feletti részre.
Fontos: a kata kerete és az áfamentesség nem ugyanaz
Ezt a két értékhatárt sok vállalkozó összekeveri.
A kata bevételi kerete jelenleg 18 millió forint.
Az áfa alanyi adómentességének felső határa viszont 2026-ban már 20 millió forint.
2027-től pedig a jelenlegi szabályozás szerint az alanyi adómentesség értékhatára 22 millió forintra emelkedik.
Ez azt jelenti, hogy egy vállalkozónak egyszerre több különböző értékhatárt is figyelnie kellhet.
Az egyik azt határozza meg, mikor kell 40 százalékos kata különadót fizetnie.
A másik pedig azt, meddig maradhat áfamentes.
A kettő nem azonos szabály.
Mit jelentene egy 130 ezres kata egy kisebb vállalkozónak?
Vegyünk egy olyan vállalkozót, akinek havi 500 ezer forint bevétele van.
Ez éves szinten:
6 millió forint.
A jelenlegi havi 50 ezer forintos kata mellett éves tételes adója 600 ezer forint.
Ez a 6 milliós bevétel 10 százaléka.
Ha a kata havi összege 130 ezer forintra emelkedne, az éves teher 1,56 millió forint lenne.
Ez már a teljes bevétel 26 százaléka lenne – még az egyéb vállalkozási költségek előtt.
Egy ilyen vállalkozónak a 130 ezer forintos fix adó komoly terhet jelenthetne.
Nagyobb bevételnél viszont teljesen más az arány
Ha valaki havi 1,5 millió forintot keres katásként, éves bevétele 18 millió forint.
A jelenlegi évi 600 ezer forintos tételes kata a bevétel mindössze körülbelül 3,3 százaléka.
130 ezer forintos havi kata esetén az éves 1,56 milliós teher körülbelül 8,7 százalék lenne.
A különbség jól mutatja a tételes adó egyik alapvető problémáját.
Ugyanaz az 50 ezer forint egészen más terhet jelent annak, aki havi 400-500 ezer forintot keres, mint annak, aki havi 1,5 millió forintos bevételt ér el.
Éppen ezért vetődik fel időről időre a progresszív kata gondolata.
Miért nevezhető korrekciónak, és miért éreznék mégis adóemelésnek?
A két állítás egyszerre lehet igaz.
Szakmai értelemben valóban mondható, hogy az 50 ezer forintos összeg az elmúlt több mint tíz év minimálbér-emelkedéséhez képest jelentősen elértéktelenedett.
Ha az eredeti arányokat akarnák helyreállítani, magasabb havi adó és magasabb ellátási alap lenne indokolható.
A vállalkozó pénztárcája szempontjából azonban ettől még havi 80 ezer forintos pluszkiadás jelenne meg.
Éves szinten közel egymillió forinttal többet kellene befizetnie.
Ezért kommunikációs szempontból hiába nevezik korrekciónak, az érintett vállalkozók jelentős része tényleges adóteher-növekedésként érzékelné.
A másik lehetőség az lenne, hogy többféle kata legyen
Egy esetleges reform nem feltétlenül csak azt jelenthetné, hogy mindenki számára 130 ezer forintra emelik a havi összeget.
Elméletileg több sáv is létrehozható lenne.
Lehetne például alacsonyabb havi tétel kisebb bevételnél, magasabb tétel nagyobb bevételnél, vagy választható magasabb ellátási alap.
A régi kata rendszerében már létezett hasonló választási lehetőség: a főállású kisadózó magasabb havi tételes adót is fizethetett, amihez magasabb ellátási alap kapcsolódott.
Az új kata 2022-től ezt a lehetőséget megszüntette.
Egy későbbi reform akár vissza is hozhatná valamilyen formában.
Ez azonban jelenleg csak lehetséges szabályozási irány, nem kihirdetett terv.
És mi lesz 2027-ben?
A 130 ezer forintos számításnál fontos szerepet játszik a 2027-es minimálbér is.
A 2024-ben kötött hároméves bérmegállapodás eredetileg azt tartalmazta, hogy a minimálbér 2026-ban 328 600, 2027-ben pedig 374 600 forintra emelkedik.
Csakhogy 2026-ban már eltértek ettől a pályától: a tényleges minimálbér nem 328 600, hanem 322 800 forint lett.
Emiatt a 2027-es 374 600 forintos korábbi cél sem tekinthető automatikusan végleges összegnek.
A 2027-es minimálbérről 2026 őszén új bértárgyalások indultak, így az összeg jelenleg még egyeztetés tárgya. A végleges minimálbért majd kormányrendeletnek kell rögzítenie.
Ez a 130 ezres kata számítására is hatással lehet
Ha a 2027-es minimálbér végül alacsonyabb lesz a korábban tervezett 374 600 forintnál, akkor a minimálbérhez kötött kata-korrekció számítása is módosulhat.
Ezért a 130 ezer forintos összeg sem egy kőbe vésett szám.
A szakértő azt mutatja meg vele, hogy nagyságrendileg mekkora havi tételes adóra lenne szükség ahhoz, hogy a kata ellátási alapja közelebb kerüljön az eredeti, 2013-as arányhoz.
A valódi kérdés a kata jövőjénél ennél sokkal nagyobb
A rendszer átalakításakor legalább négy különböző célt kellene egyszerre összehangolni.
Egyszerű maradjon az adózás.
Ne legyen túl drága a legkisebb vállalkozóknak.
Ne ösztönözze a bújtatott munkaviszonyt.
És közben biztosítson elfogadható társadalombiztosítási ellátási alapot.
Ezek a célok részben egymással ellentétesek.
Ha nagyon alacsony a tételes adó, könnyű és vonzó a rendszer, de alacsony marad a társadalombiztosítási alap és erősebb az adóoptimalizációs ösztönző.
Ha túl magas a fix adó, akkor viszont éppen a kis bevételű vállalkozók szorulhatnak ki.
A céges számlázás visszaengedése sokaknak fontosabb lenne, mint az adó összege
A 2022-es kataátalakítás egyik legnagyobb következménye nem önmagában a havi 50 ezer forintos adó volt.
Hanem az, hogy a legtöbb katás gyakorlatilag elvesztette a lehetőséget arra, hogy vállalkozásoknak számlázzon.
Emiatt sok korábbi katás átalányadózásra vagy más adózási formára váltott.
Egy esetleges új kata ezért akkor is sok vállalkozó számára vonzóbb lehetne, ha magasabb lenne a havi adó, amennyiben cserébe ismét lehetne cégeknek számlázni.
A kérdés az lenne, milyen feltételekkel engednék ezt vissza.
A 6 milliós szabály lehetne az egyik fék
A szakértő által felvetett 6 millió forintos megrendelői határ éppen erre próbál választ adni.
Nem tiltaná meg, hogy egy vállalkozó cégekkel dolgozzon.
De megdrágítaná azt a helyzetet, amikor a bevétel túlságosan nagy része egyetlen megrendelőtől érkezik.
Ez sokkal célzottabb eszköz lehet, mint az összes céges számlázás teljes tiltása.
Ugyanakkor adminisztratív kérdéseket is felvetne.
Nyilván kellene tartani, melyik ügyféltől mennyi bevétel érkezett, és év közben folyamatosan figyelni kellene a 6 milliós értékhatárt.
Jelenleg tehát mi biztos?
- október elején a hatályos új kata havi tételes adója továbbra is 50 ezer forint.
A teljes éves kata bevételi keret 18 millió forint, amely felett a meghaladó részre 40 százalékos különadó vonatkozik.
A kisadózó ellátási alapja 108 ezer forint.
A 2026-os minimálbér 322 800 forint.
Az áfa alanyi adómentességi határa 2026-ban 20 millió forint, 2027-ben pedig 22 millió forintra emelkedik.
A havi 130 ezer forintos kata, a 12 milliós progresszív határ és az egy megrendelőre vonatkozó 6 milliós szabály jelenleg szakértői javaslat, nem hatályos szabály.
Mi változhat egy valódi reform esetén?
Ha a döntéshozók a javaslatból elemeket átvennének, egy teljesen más logikájú kata jöhetne létre.
Visszatérhetne a cégeknek történő számlázás.
Emelkedhetne a havi tételes adó.
Ezzel együtt magasabb társadalombiztosítási ellátási alapot lehetne meghatározni.
Nagyobb bevételnél progresszív 40 százalékos különadó jelenhetne meg.
Egyetlen nagy megrendelő esetén pedig külön korlátozás akadályozhatná a bújtatott foglalkoztatást.
Ez lényegében a régi és az új kata közötti kompromisszumot jelentené.
A katások számára a nyugdíj lehet a legfontosabb figyelmeztetés
A 130 ezer forintos javaslat mögötti legfontosabb üzenet talán nem is maga az adóemelés.
Hanem az, hogy az 50 ezer forintos kata mellett jelenleg rendkívül alacsony ellátási alap tartozik a vállalkozóhoz.
Aki hosszú éveken keresztül katás marad, annak ezért érdemes saját nyugdíj-megtakarítással vagy más hosszú távú megtakarítással is számolnia.
A kata egyszerűsége rövid távon komoly előny lehet, de a hosszú távú társadalombiztosítási következményeket nem érdemes figyelmen kívül hagyni.
Egyelőre tehát nincs 130 ezer forintos kata
A szeptember végén megjelent szakértői számítás könnyen keltheti azt a benyomást, hogy már eldőlt a kata jelentős emelése.
Erről azonban nincs szó.
2026 októberében továbbra is 50 ezer forint a hatályos havi tételes kata.
A 130 ezer forintos összeg azt mutatja meg, hogy a 2013-as minimálbér–ellátási alap arány fenntartásához nagyjából milyen havi tételes adó lenne szükséges.
Hogy ebből lesz-e tényleges törvénymódosítás, milyen összeggel és milyen bevételi határokkal, az külön politikai és szakmai döntés kérdése.
A vállalkozók számára ugyanakkor a vita már most fontos, mert megmutatja a jelenlegi kata egyik legnagyobb feszültségét: az 50 ezer forintos havi adó rendkívül kedvező és egyszerű, de az ehhez kapcsolódó 108 ezer forintos ellátási alap egyre jobban leszakad a minimálbértől.
