Az őszi lombhullás idején sok kertben újra előkerül a gereblye, az ágvágó és vele együtt a régi kérdés is: egyszerűen elégethető-e a kert végében összegyűlt levél, nyesedék és más növényi hulladék? A válasz 2026 őszén sem adható meg egyetlen szóval, ugyanis Magyarországon főszabály szerint tilos az avar és kerti hulladék nyílt téri égetése, ugyanakkor a települési önkormányzat helyi rendeletben meghatározott feltételekkel engedélyezheti azt. Emiatt előfordulhat, hogy ami az egyik településen egy adott szombat délelőtt szabályosan elégethető, azért néhány kilométerrel arrébb már hatósági eljárás és komoly bírság járhat.
A helyzetet 2026-ban tovább bonyolítja, hogy a tavaszi jogszabályi változásokat követően több település is felülvizsgálta saját avarégetési szabályait. Ezért különösen veszélyes abból kiindulni, hogy „tavaly ilyenkor még lehetett”, vagy hogy a szomszéd rendszeresen éget a kertben. Mindig az adott település jelenleg hatályos önkormányzati rendelete számít, és ha abban nincs kifejezett engedély az avar és kerti hulladék elégetésére, akkor a tevékenység tilos. A szabálytalan égetés nemcsak kellemetlen szomszédvita lehet: levegőtisztaság-védelmi bírságot, veszélyesebb esetben pedig akár milliós tűzvédelmi szankciót is maga után vonhat.
Az ország különböző részein ráadásul látványosan eltérő szabályok működnek. Van olyan város, ahol az év minden napján tilos a kerti hulladék elégetése, máshol csak néhány őszi és tavaszi hónapban, meghatározott hétköznapokon és pontos órák között engedélyezik. Ez azt jelenti, hogy 2026 őszén a gyufát vagy öngyújtót csak azután érdemes elővenni, hogy a tulajdonos ellenőrizte saját önkormányzata aktuális előírásait.
Az országos főszabály a tiltás
Az avarégetésnél az egyik leggyakoribb félreértés, hogy sokan úgy gondolják: saját tulajdonú kertjükben azt csinálhatnak a lehullott levéllel, amit szeretnének. A környezetvédelmi és tűzvédelmi szabályozás azonban nem így működik. A nyílt téri hulladékégetés alapvetően tiltott, és az avar, falevél, fűnyesedék vagy kerti nyesedék elégetése csak akkor válhat jogszerűvé, ha az önkormányzat erre helyi rendeletben lehetőséget biztosít.
Ez a gyakorlatban nagyon egyszerű ellenőrzési szabályt jelent: először azt kell megnézni, van-e az adott településen olyan hatályos önkormányzati rendelkezés, amely megengedi a kerti hulladék égetését. Ha nincs ilyen szabály, akkor nincs „szabadon választott” égetési nap sem. Ha van helyi engedély, akkor pedig annak minden feltételét be kell tartani, így az előírt hónapot, napot, napszakot, az időjárási feltételeket és a tűzvédelmi előírásokat egyaránt.
Az sem mindegy, hogy hétfő van vagy szombat délután
A helyi szabályozások gyakran rendkívül részletesek. Egy település például engedélyezheti az égetést szeptembertől április végéig hétfőtől péntekig reggel kilenctől este hatig, szombaton viszont csak délelőtt. Más település egy héten mindössze egy vagy két napot engedélyezhet, és olyan önkormányzat is van, ahol az egész évre teljes tilalmat rendeltek el.
Szabadbattyán 2026 őszén közzétett tájékoztatója jól mutatja, mennyire konkrétak lehetnek ezek az előírások. A helyi szabályozás szerint szeptember 1. és április 30. között hétfőtől péntekig 9 és 18 óra között, szombaton pedig 9 és 11 óra között engedélyezett az avar és kerti hulladék égetése. Ünnepnapon, munkaszüneti napon, illetve tűzgyújtási tilalom idején azonban ott sem szabad tüzet gyújtani.
Ezért az, hogy egy önkormányzat egyáltalán engedélyezi az avarégetést, még nem jelenti azt, hogy azt bármelyik napon és bármilyen körülmények között meg lehet tenni.
Nyíregyházán például teljes a tilalom
Nyíregyházán különösen egyértelmű a helyzet. A város hivatalos tájékoztatása szerint 2020 óta egész évben tilos avart és kerti hulladékot égetni magántelken is. A korábbi rendszerben még léteztek olyan időszakok, amikor a családi házas területeken lehetőség volt az égetésre, ez azonban megszűnt.
A városi közterület-felügyelet 2026 szeptemberének végén ismét külön figyelmeztette a lakosságot arra, hogy az ősz beköszöntével sem változott a szabály. A hatóság tapasztalatai szerint főként a külterületi és kertvárosias részeken fordul még elő, hogy valaki meggyújtja a levágott ágakat vagy faleveleket. Ilyenkor a közterület-felügyelet intézkedhet, és szükség esetén a megfelelő hatósághoz továbbíthatja az ügyet.
Van viszont olyan település, ahol ősszel továbbra is szabad égetni
Az ország más részein teljesen eltérő a helyzet. Vas vármegyében például 2026 őszén Szombathelyen egész évben tilos az avarégetés, Sárváron viszont novemberben meghatározott hétköznapokon és időintervallumban engedélyezett. Celldömölkön szeptember elejétől május elejéig keddenként és péntekenként van rá lehetőség, míg más települések saját, ettől teljesen eltérő időszakokat határoznak meg.
A felhasználó által idézett példák között szereplő Öttevényen szeptember 15. és december 15. között meghatározott időpontokban engedélyezhető az égetés, Nyírteleken pedig az őszi hónapokra külön helyi időablakokat állapítottak meg. Ezek azonban kizárólag helyi szabályok, ezért országos általánosításra nem alkalmasak. Egy lakos számára mindig a saját település rendelete a döntő.
Akár 100 ezer forintos levegővédelmi bírság is jöhet
A szabálytalan avarégetés egyik lehetséges következménye levegőtisztaság-védelmi bírság. A 2026 őszén megjelent hatósági és önkormányzati tájékoztatások szerint az engedély nélküli vagy a helyi szabályoktól eltérő nyílt téri égetés miatt magánszemély esetében 100 ezer forintos nagyságrendű bírság is kiszabható.
Fontos azonban, hogy a bírságoknál nem minden eset azonos. Más megítélés alá eshet egy rövid ideig tartó szabálytalan avarégetés, és más egy olyan tűz, amely továbbterjed, vagyontárgyakat veszélyeztet, sűrű füsttel szennyezi a környezetet vagy tűzoltói beavatkozást tesz szükségessé. Emellett helyi közigazgatási szankció is kapcsolódhat a szabályszegéshez, ezért nem helyes egyetlen fix összeget minden helyzetre automatikusan alkalmazni.
Súlyos esetben már milliós lehet a büntetés
A helyzet lényegesen komolyabbá válhat, ha az avarégetésből szabadtéri tűz keletkezik, a lángok továbbterjednek, anyagi javakat veszélyeztetnek, vagy a tűzoltóknak kell beavatkozniuk. A tűzvédelmi szabályok megsértésénél az alkalmazható bírság összege az eset körülményeitől függően akár több millió forintig emelkedhet.
A katasztrófavédelem korábbi tájékoztatása szerint olyan esetben, amikor a szabálytalan égetés anyagi javakat veszélyeztet vagy azokban kárt okoz, és tűzoltói beavatkozásra is szükség van, a tűzvédelmi bírság felső határa akár 3 millió forint lehet. Ez tehát nem azt jelenti, hogy mindenki automatikusan hárommilliós csekket kap egy avarkupac miatt, hanem azt, hogy egy veszélyessé váló, szabálytalan tűznek rendkívül súlyos pénzügyi következménye is lehet.
Az önkormányzati engedély sem ír felül minden tilalmat
Még akkor sem feltétlenül szabad tüzet gyújtani, ha a helyi rendelet éppen arra a napra engedélyezi az avarégetést. Ha például az adott térségben tűzgyújtási tilalom van érvényben, vagy az időjárási körülmények miatt a tűz veszélyesen terjedhet, további korlátozások léphetnek életbe.
A helyi rendeletek rendszerint külön előírják azt is, hogy az égetést végző személy folyamatosan felügyelje a tüzet, és legyen kéznél megfelelő oltóeszköz. Ez lehet víz, homok, lapát vagy más olyan eszköz, amellyel a lángok terjedése megakadályozható. A tüzet őrizetlenül hagyni nem szabad, az égetés végén pedig meg kell győződni arról, hogy a parázs teljesen kialudt.
A műanyag nem válik „kerti hulladékká” attól, hogy az ágak közé kerül
Az avarégetésnél különösen súlyos probléma, amikor valaki a növényi hulladékkal együtt más anyagokat is a tűzre dob. Festett vagy ragasztott fa, műanyag virágcserép, fólia, gumi, ruhadarab, háztartási szemét vagy más kommunális hulladék elégetése nem válik jogszerűvé attól, hogy egy engedélyezett avarkupacban történik.
Az ilyen anyagok égése során számos mérgező vegyület kerülhet a levegőbe. Műanyagoknál és kezelt faanyagoknál különösen veszélyes szerves vegyületek, nehézfémek és egyéb égéstermékek keletkezhetnek. Ezek nemcsak annak az embernek az egészségét veszélyeztetik, aki a tüzet rakta, hanem a szomszédos kertekbe, lakásokba és az utcára is eljuthatnak.
Egyetlen avarkupac is látványosan ronthatja a levegőt
Az avarégetés ellen nem kizárólag tűzvédelmi okok szólnak. A nedves vagy tökéletlenül égő növényi anyag rendkívül füstösen éghet, és nagy mennyiségű apró részecskét juttathat a levegőbe. Különösen problémás a PM2,5, vagyis a 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű szálló por, amely mélyen bejuthat a légutakba.
A HungaroMet korábbi mérési eredményeit idéző beszámolók szerint egy körülbelül 100 literes avarkupac elégetésekor még mintegy 20 méteres távolságban is több mint tízszeresére emelkedhetett a részecskék száma és koncentrációja az alapszennyezettséghez képest. A magas szennyezettség ráadásul nem feltétlenül tűnik el abban a pillanatban, amikor a láng kialszik: a füst és a finom részecskék a környezetben tovább maradhatnak.
Ez különösen kellemetlen lehet kisgyermekeknek, időseknek, asztmásoknak és más légúti betegséggel élőknek. A füst pedig természetesen nem áll meg a telekhatárnál.
A szomszéd is tehet bejelentést
A szabálytalan égetés tipikusan olyan ügy, amely gyakran szomszédi bejelentésből indul. Ha valaki tartósan nagy mennyiségű füstöt tapasztal, vagy azt látja, hogy a szomszéd olyan időpontban éget, amikor az helyben tilos, jelezheti az esetet az illetékes hatóságnál vagy a helyi közterület-felügyeletnél.
A hatóság ilyenkor vizsgálhatja, hogy az adott településen létezett-e érvényes engedélyezési időszak, betartották-e annak feltételeit, illetve pontosan mit égettek. Egy helyszínen tapasztalt nagy füst, fénykép, videó vagy más dokumentáció szintén szerepet kaphat egy eljárás során.
Ezért különösen rossz stratégia arra hagyatkozni, hogy „úgysem látja senki”.
Grillezni és bográcsozni nem ugyanaz, mint hulladékot égetni
Fontos különbséget tenni a kerti hulladék elégetése és a szabadtéri sütés-főzés között. A bográcsozás, grillezés vagy egy erre kialakított tűzrakóhely rendeltetésszerű használata nem automatikusan azonos az avarégetéssel.
Ezeknél azonban ugyanúgy be kell tartani a tűzvédelmi előírásokat. A tüzet felügyelet nélkül hagyni nem szabad, gondoskodni kell az oltás lehetőségéről, és különleges korlátozások, például tűzgyújtási tilalom esetén további szabályok is érvényesek lehetnek.
Egy kerti grill tehát nem ad felmentést arra, hogy valaki mellette zsáknyi falevelet vagy nyesedéket is elégessen.
A legegyszerűbb megoldás sokszor a komposztálás
A lehullott falevél jelentős része valójában nem szemét, hanem értékes szerves anyag. Komposztálással humuszban gazdag talajjavító készíthető belőle, amely később virágágyásokban, veteményesben vagy fák körül is felhasználható.
A vékonyabb ágak és nyesedék aprítógéppel feldolgozva mulcsként is használhatók. A talaj felszínére terített apríték csökkentheti a kiszáradást, visszaszoríthatja a gyomokat, majd fokozatosan lebomolva szerves anyagot juttathat a talajba.
Ezzel nemcsak az égetéssel járó füst kerülhető el, hanem a kertben keletkező növényi anyag értékes része is helyben marad.
Sok helyen elszállítják a zöldhulladékot
Aki nem szeretne komposztálni vagy nincs hozzá elegendő helye, annak érdemes utánanéznie a helyi zöldhulladék-gyűjtési lehetőségeknek. Sok településen szezonálisan házhoz menő elszállítás működik, máshol speciális zsákba lehet kihelyezni a falevelet és fűnyesedéket, illetve hulladékudvarban vagy komposztálótelepen is leadható a zöldhulladék.
Nyíregyházán például a városi tájékoztatás szerint zöldhulladék-elszállítás és hulladékudvari átvétel is rendelkezésre áll, illetve szükség esetén további zöldhulladékos zsákok is igénybe vehetők. Ez különösen fontos ott, ahol az avarégetés egész évben tilos.
Nem biztos, hogy ami tavaly szabályos volt, idén is az
2026 őszének egyik legfontosabb tanulsága éppen ez. Több település módosított vagy felülvizsgált olyan helyi rendelkezéseket, amelyek korábban lehetővé tették az avarégetést. Emiatt nem elegendő egy régi önkormányzati újságra, Facebook-bejegyzésre vagy évekkel korábban kinyomtatott tájékoztatóra hagyatkozni.
Mindig a hatályos önkormányzati rendeletet kell keresni. Ezt az önkormányzat honlapján, a Nemzeti Jogszabálytárban vagy közvetlenül a polgármesteri hivatalnál lehet ellenőrizni.
Aki pedig nem talál olyan szabályt, amely kifejezetten engedélyezi az égetést, annak abból kell kiindulnia, hogy a kerti hulladék elégetése nem megengedett.
Ezt az öt dolgot nézd meg, mielőtt tüzet gyújtanál
Elsőként azt kell ellenőrizni, hogy a települési önkormányzat egyáltalán engedélyezi-e az avar és kerti hulladék égetését. Ha igen, meg kell nézni a megengedett hónapot, napot és pontos időintervallumot. Ezután érdemes ellenőrizni, nincs-e érvényben olyan tűzgyújtási korlátozás, amely miatt az égetés még az önkormányzati időablakban sem végezhető el.
Ugyanilyen fontos, hogy kizárólag olyan növényi hulladék kerüljön a tűzre, amelyet a helyi szabály enged, és semmilyen műanyag, gumi, festett fa vagy kommunális hulladék ne keveredjen hozzá. Végül pedig megfelelő oltóeszköznek kell rendelkezésre állnia, a tüzet pedig folyamatosan felügyelni kell.
Ha ezek közül bármelyik feltétel bizonytalan, sokkal olcsóbb megoldás utánanézni a szabálynak, mint utólag vitatkozni egy hatósági eljárásban.
Akár néhány kilométer is több százezer forint különbséget jelenthet
Az avarégetés 2026-os rendszere azért megtévesztő, mert nincs egyetlen olyan országos őszi nap vagy időszak, amikor minden magyarországi kertben szabályosan tüzet lehetne gyújtani. Egy község megengedheti a hétfői és pénteki égetést, a szomszédos város pedig teljes egészében megtilthatja.
Ezért az interneten terjedő olyan általános állítások, mint hogy „októbertől újra lehet avart égetni”, önmagukban félrevezetők. Októbertől legfeljebb egyes települések saját rendelete alapján kezdődhet engedélyezett időszak.
A pontos cím tehát sokszor fontosabb, mint maga a dátum.
A bírság sem az egyetlen ok, amiért érdemes más megoldást választani
A több százezer vagy akár milliós szankció nyilván erős visszatartó erő, de az avarégetés problémája nem merül ki a jogi következményekben. A füst a szomszédokhoz is eljut, ronthatja a környék levegőjét, és egészségügyi panaszokat válthat ki. Ráadásul a száraz őszi növényzetben egy látszólag jelentéktelen avarkupac tüze is gyorsan továbbterjedhet.
A komposztálás, a mulcsozás, az ágdarálás vagy a szervezett zöldhulladék-elszállítás több munkának tűnhet, mint egy gyufa meggyújtása, hosszabb távon azonban biztonságosabb és a kert számára is hasznosabb lehet.
2026 őszén tehát egyetlen szabályt érdemes minden kertesházasnak megjegyeznie
Ne abból induljunk ki, hogy az avarégetés ősszel automatikusan megengedett.
Az országos főszabály a tiltás, és kizárólag a helyi önkormányzat adhat meghatározott feltételekkel lehetőséget az avar és kerti hulladék elégetésére. Ha van ilyen rendelet, annak napját, időpontját és minden egyéb előírását be kell tartani. Ha nincs ilyen szabály, akkor a saját kertben sem szabad egyszerűen meggyújtani az összegyűjtött lombot.
A szabály megsértése levegővédelmi szankciót vonhat maga után, egy veszélyessé váló vagy tűzoltói beavatkozást igénylő tűznél pedig a tűzvédelmi bírság akár 3 millió forintig is emelkedhet.
Néhány perc ellenőrzés tehát 2026 őszén nemcsak a szomszédok tüdejét és a kert biztonságát, hanem akár több százezer vagy több millió forintot is megmenthet.
