Sok kisgyermekes szülő úgy tér vissza több év után a munkahelyére, hogy attól tart: ugyanazzal a fizetéssel kell folytatnia, amellyel a szülési szabadság előtt elment. A magyar munkajog azonban már most is védi a visszatérő dolgozókat, és a munkáltató nem hagyhatja egyszerűen változatlanul a régi alapbért, ha közben az azonos vagy hasonló munkakörben dolgozó kollégák fizetése emelkedett. Az uniós bértranszparencia új szabályai ezt a rendszert a következő időszakban még átláthatóbbá tehetik – írja a Pénzcentrum.
A munkáltatónak a fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállaló bérét felül kell vizsgálnia. Ehhez az azonos munkakörben dolgozóknál időközben megvalósult átlagos éves béremelést kell figyelembe vennie. Ha nincs azonos munkakörű kolléga, akkor hasonló munkakör béremelkedéséből kell kiindulni.
Ez nem opcionális jóindulat
Sok dolgozó tévesen úgy gondolja, hogy a munkáltató „adhat” emelést, ha szeretne. A szabály ennél erősebb: a bér felülvizsgálata munkáltatói kötelezettség.
Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a dolgozó pontosan ugyanakkora fizetést kap, mint valamelyik kollégája. Az azonban nem elfogadható, hogy több év távollét után automatikusan visszaállítsák a régi, évekkel korábbi bérre anélkül, hogy figyelembe vennék a munkahelyen közben lezajlott általános béremeléseket.
Miért nehéz ezt most ellenőrizni?
A legnagyobb probléma az információhiány. A munkavállaló általában nem tudja, mennyit keresnek a kollégái, és azt sem, milyen átlagos béremelés történt a saját munkakörében.
Ezért még akkor is nehéz vitatni a felajánlott új bért, ha az illető úgy érzi, hogy lemaradt a többiekhez képest.
A készülő uniós bértranszparencia-rendszer éppen ezen változtathat. A dolgozók több információhoz juthatnak a hasonló munkakörök bérezéséről és a bérezési szempontokról, így könnyebb lesz felismerni az indokolatlan különbségeket.
Három év alatt sokat változhat a bérszint
Képzeljünk el valakit, aki három évvel korábban 400 ezer forintos bruttó alapbérrel ment el gyermekgondozási szabadságra. Ha közben a hasonló munkakörben dolgozók fizetése átlagosan évente 8–10 százalékkal nőtt, három év alatt már jelentős különbség alakulhat ki.
Ha a visszatérő munkavállaló egyszerűen újra 400 ezer forintot kapna, komoly hátrányba kerülne azokhoz képest, akik folyamatosan dolgoztak. A jog ezért kötelezi a munkáltatót a felülvizsgálatra.
Nem csak az anyákat érinti
Bár a gyakorlatban leggyakrabban nőknél merül fel, a szabály nem kizárólag az anyákra vonatkozik. Ha az apa vesz igénybe hosszabb gyermekgondozási fizetés nélküli szabadságot, a munkába való visszatéréskor ugyanúgy alkalmazni kell a munkajogi védelmet.
Ez különösen fontos lehet a következő években, mert egyre több család osztja meg egymás között a gyermekgondozási időszakot.
Mit tehetsz, mielőtt visszamész dolgozni?
Érdemes írásban kérni a munkáltatótól a visszatérés feltételeit, és külön rákérdezni arra, hogyan állapították meg az új alapbért. Ha a munkáltató azt mondja, hogy a fizetés változatlan, érdemes megkérdezni, milyen összehasonlítható munkakört és béremelési adatot vett figyelembe.
A munkavállalónak nem feltétlenül van joga minden kolléga konkrét fizetését megismerni, de a bérezési elvek és átlagok átláthatósága egyre fontosabb lesz.
Az új uniós rendszer a munkáltatókat is nagyobb fegyelemre kényszerítheti
A vállalatoknak egyre részletesebben dokumentálniuk kellhet, milyen szempontok alapján alakítják ki a béreket. Ez nemcsak a gyermekgondozásból visszatérőknek fontos, hanem minden olyan esetben, amikor felmerül az azonos vagy egyenértékű munkáért járó egyenlő díjazás kérdése.
A munkáltatóknak ezért már most érdemes egységes, dokumentált rendszert kialakítaniuk arra, hogyan kezelik a hosszabb távollét után visszatérő dolgozókat.
A legfontosabb üzenet a munkába visszatérő szülőknek: a több évvel korábbi fizetés nem automatikusan az a bér, amelyen vissza kell térniük. A munkáltatónak figyelembe kell vennie az időközben végrehajtott béremeléseket.
