Jelentős változásokra készülhetnek a rokkantsági és rehabilitációs ellátásban részesülők 2027-ben. Az Országgyűlés elé került törvényjavaslat szerint január 1-jétől 147 175 forintról 162 ezer forintra emelkedhet az ellátások számítási alapösszege, ami 14 825 forintos, vagyis valamivel több mint 10 százalékos növekedést jelent. A kormány emellett a már folyósított rokkantsági és rehabilitációs ellátások 10 százalékos emelését is tervezi. A nyugdíjkorhatárt betöltött jogosultak számára új, 120 ezer forintos minimumot vezetnének be, miközben a megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztató vállalkozások szabályai is átalakulhatnak. Mutatjuk a tervezett összegeket, a minősítési kategóriák szerinti táblázatot, valamint azt, hogy kik kaphatnak több pénzt 2027 januárjától – írja a Kiskegyed.
Fontos változás jöhet 2027 januárjától: több százezer embert érinthet az emelés
A rokkantsági és rehabilitációs ellátások összege sok magyar család megélhetésében meghatározó szerepet játszik. Az érintettek között vannak olyanok, akik egészségi állapotuk miatt egyáltalán nem tudnak munkát vállalni, míg mások részmunkaidőben vagy megfelelően kialakított munkakörben továbbra is dolgoznak.
A mindennapi kiadások, az egészségügyi kezelések, a gyógyszerek és a lakhatási költségek miatt különösen fontos számukra, hogy miként változnak az állami ellátások.
A kormány 2026 őszén több olyan intézkedést jelentett be, amely a legalacsonyabb nyugdíjak és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak emelését célozza. Az intézkedések egyik legfontosabb eleme a rokkantsági és rehabilitációs ellátások alapösszegének növelése.
Az Országgyűléshez október 27-én benyújtott, T/932. számú törvényjavaslat alapján 2027. január 1-jétől az alapösszeg 162 ezer forintra emelkedne.
Ez a változás elsősorban azért fontos, mert a rokkantsági és rehabilitációs ellátások újonnan megállapított összegeit különböző százalékos szabályok alapján számítják ki, amelyeknél az alapösszeg meghatározza a lehetséges alsó és felső határokat.
A kormány korábbi tájékoztatása szerint a már ellátásban részesülők rendszeres járandóságát is 10 százalékkal növelnék, és a nyugdíjkorhatárt betöltött jogosultak számára további minimumgaranciát vezetnének be.
A bejelentett változások mintegy 238 ezer embert érinthetnek a kormány előzetes becslése szerint.
A pontos összegek megállapításakor ugyanakkor továbbra is figyelembe kell venni az ellátás típusát, az egészségi állapot alapján meghatározott minősítési kategóriát, a korábbi jövedelmet és az egyéni jogosultsági feltételeket.
147 175 forintról 162 ezer forintra nőhet az alapösszeg
A 2026-ban hatályos szabályok alapján a rokkantsági és rehabilitációs ellátások számítási alapösszege 147 175 forint.
A jövő évre benyújtott törvényjavaslat ezt 162 ezer forintra emelné.
2026-os alapösszeg
147 175 Ft
2027-es tervezett alapösszeg
162 000 Ft
Az alapösszeg tervezett növekedése
+14 825 Ft
A két összeg közötti különbség tehát pontosan 14 825 forint. Ez 10,07 százalékos növekedést jelent a jelenlegi alapösszeghez képest.
Rendkívül fontos azonban, hogy a 162 ezer forint nem az az összeg, amelyet 2027 januárjától automatikusan minden rokkantsági vagy rehabilitációs ellátott megkapna.
Ez egy számítási alap, amelyből az egyes ellátási kategóriákhoz tartozó minimum- és maximumértékeket határozzák meg.
A tényleges havi ellátás ennél alacsonyabb vagy akár magasabb is lehet, attól függően, milyen minősítési kategóriába tartozik az érintett, milyen korábbi jövedelemmel rendelkezett, és milyen további szabályok vonatkoznak rá.
Az új alapösszeg különösen az újonnan megállapított ellátásoknál jelenthet változást, míg a már folyósított juttatások emelését külön rendelkezések szabályozhatják.
Rokkantsági ellátás 2027: itt a tervezett összegek kategóriánként
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy a megemelt, 162 ezer forintos alapösszeg milyen tényleges minimum- és maximumértékeket eredményezhet a különböző minősítési kategóriákban.
A rokkantsági ellátást alapvetően négy kategóriában állapíthatják meg: B2, C2, D és E. Az egyes kategóriák között az egészségi állapot, a rehabilitálhatóság és az önellátási képesség alapján van különbség.
A jelenlegi százalékos számítási szabályokat és a tervezett 162 ezer forintos alapösszeget figyelembe véve az alábbi összeghatárok adódnak:
| Minősítési kategória | 2026-os minimum | 2027-es tervezett minimum | 2027-es tervezett maximum |
|---|---|---|---|
| B2 | 44 155 Ft | 48 600 Ft | 72 900 Ft |
| C2 | 66 230 Ft | 72 900 Ft | 243 000 Ft |
| D | 73 590 Ft | 81 000 Ft | 243 000 Ft |
| E | 80 950 Ft | 89 100 Ft | 243 000 Ft |
A 2026-os összegek Budapest Főváros Kormányhivatalának hivatalos tájékoztatójából származnak. A 2027-es értékek a tervezett alapösszeg és a jelenlegi százalékos szabályok alapján számított összegek, nem végleges hatósági ellátásmegállapítások.
A táblázat alapján a B2 kategóriában az ellátás alsó határa 48 600 forintra, a felső határa pedig 72 900 forintra emelkedhet.
A C2 kategóriában már magasabb értékekkel lehet számolni: a minimum 72 900 forint, a maximum pedig 243 ezer forint lenne.
A D és E kategóriában a lehetséges felső határ szintén 243 ezer forint, az alsó határ azonban eltérő. A D kategóriában 81 ezer, az E kategóriában 89 100 forint lenne az új minimum.
Ezek az összeghatárok elsősorban az újonnan megállapított ellátások számításához fontosak. Nem azt jelentik, hogy minden jelenlegi ellátott havi járandóságát automatikusan az új kategóriatáblázat alapján számolják újra.
A rehabilitációs ellátás összege is változhat: itt a B1 és C1 kategória
A rehabilitációs ellátás eltér a rokkantsági ellátástól. Elsősorban azoknak a megváltozott munkaképességű személyeknek szól, akiknek a foglalkoztathatósága megfelelő rehabilitációval helyreállítható, vagy akik tartós foglalkozási rehabilitációt igényelnek.
A rehabilitációs ellátásban két fő minősítési kategória szerepel: a B1 és a C1.
A 2027-re tervezett 162 ezer forintos alapösszeg mellett ezekben a kategóriákban a következő határok alakulhatnak ki:
| Kategória | 2026-os minimum | 2027-es tervezett minimum | 2027-es tervezett maximum |
|---|---|---|---|
| B1 | 44 155 Ft | 48 600 Ft | 64 800 Ft |
| C1 | 58 870 Ft | 64 800 Ft | 81 000 Ft |
A B1 kategóriában a korábbi havi átlagjövedelem 35 százaléka, a C1 kategóriában pedig annak 45 százaléka az alapvető számítási arány, a jogszabályban rögzített összeghatárok figyelembevételével.
Ezért két, azonos kategóriába tartozó ember sem feltétlenül kap ugyanakkora ellátást. A korábbi jövedelem és az egyéni jogosultsági körülmények jelentős különbséget eredményezhetnek.
A rehabilitációs ellátás mellett a jogosultaknak meghatározott együttműködési kötelezettségeik is lehetnek, amelyek a foglalkoztatási rehabilitációhoz és a munkába történő visszatéréshez kapcsolódnak.
A változások célja, hogy az ellátások összeghatárai emelkedjenek, miközben továbbra is megmaradjon az egyéni egészségi és foglalkoztatási helyzethez igazodó számítási rendszer.
A már folyósított ellátások is 10 százalékkal emelkedhetnek
Az új alapösszeg mellett legalább ilyen fontos a már megállapított rokkantsági és rehabilitációs ellátások növelése.
A kormány október 8-án társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezete szerint a 2027. január 1-je előtt megállapított rokkantsági és rehabilitációs ellátásokat 10 százalékkal emelnék meg.
Ez azokra lehet fontos hatással, akik már jelenleg is rendszeresen kapnak ilyen juttatást, és nem új igénylőként kerülnek be a rendszerbe.
A lehetséges változásokat a következő példák szemléltetik:
| 2026-os havi ellátás | 10%-os emelés | 2027-es tervezett összeg |
|---|---|---|
| 50 000 Ft | +5 000 Ft | 55 000 Ft |
| 60 000 Ft | +6 000 Ft | 66 000 Ft |
| 70 000 Ft | +7 000 Ft | 77 000 Ft |
| 80 000 Ft | +8 000 Ft | 88 000 Ft |
| 90 000 Ft | +9 000 Ft | 99 000 Ft |
| 100 000 Ft | +10 000 Ft | 110 000 Ft |
| 120 000 Ft | +12 000 Ft | 132 000 Ft |
| 150 000 Ft | +15 000 Ft | 165 000 Ft |
| 180 000 Ft | +18 000 Ft | 198 000 Ft |
| 200 000 Ft | +20 000 Ft | 220 000 Ft |
A táblázat kizárólag a tervezett 10 százalékos emelés hatását mutatja. Nem tartalmazza a nyugdíjkorhatárt betöltött, jogosult rokkantsági ellátottaknak járó esetleges további felzárkóztatást.
Fontos: a bejelentett 10 százalékos emelés nem az általános, 2027-re tervezett 3 százalékos nyugdíjemelésen felül járna. A rendelettervezet a teljes éves januári növelés mértékeként határozza meg a 10 százalékot, tehát nem helyes a két értéket automatikusan összeadni, és 13 százalékos emeléssel számolni.
A már folyósított ellátások emelését a tervezet szerint a nyugdíjfolyósító hivatalból hajtaná végre, vagyis a jogosultaknak a rendes emeléshez főszabály szerint nem kellene külön kérelmet benyújtaniuk.
Új garancia jöhet: a nyugdíjkorhatárt betöltöttek legalább 120 ezer forintot kaphatnak
A 2027-es törvényjavaslat egyik legjelentősebb eleme azokat érinti, akik már betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárt, de továbbra is rokkantsági ellátásban részesülnek.
Előfordulhat ugyanis, hogy valaki a nyugdíjkorhatár elérésekor megvizsgálja, mekkora összegű öregségi nyugdíjra lenne jogosult, és úgy dönt, hogy a korábban megállapított rokkantsági ellátását kívánja tovább kapni.
Ennek oka lehet például az, hogy a rokkantsági ellátás összege magasabb, mint a számára kiszámított öregségi nyugdíj.
A mostani javaslat ezt az élethelyzetet is rendezné.
Az új szabályozás alapján a nyugdíjkorhatárt betöltött, jogosult rokkantsági ellátottak havi járandósága nem lehetne alacsonyabb az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél.
Mivel a kormány ezt a minimumot 2027. január 1-jétől 120 ezer forintra emelné, a megfelelő feltételeknek megfelelő rokkantsági ellátottak számára is megjelenne ez az alsó határ.
Ez különösen azoknak jelenthet jelentős segítséget, akik jelenleg rendkívül alacsony összegű rokkantsági ellátást kapnak.
A rendelkezés nem azt jelenti, hogy az érintettek automatikusan öregségi nyugdíjassá válnak. A módosítás a tovább folyósított rokkantsági ellátás összegére vezetne be új minimumgaranciát.
Van, akinek jóval több járhat a 10 százalékos emelésnél
A nyugdíjkorhatárt betöltött rokkantsági ellátottaknál a 10 százalékos alapemelés mellett külön felzárkóztatás is életbe léphet.
Az októberben közzétett rendelettervezet ugyanis a 2027. január 1-je előtt nyugdíjkorhatárt betöltött, jogosult rokkantsági ellátottak számára ugyanazt a sávos emelési rendszert irányozza elő, amelyet az alacsony összegű saját jogú nyugdíjak esetében is alkalmaznának.
A tervezett szabályozás szerint először megtörténne a 10 százalékos emelés, majd az így kialakult összeg alapján további kiegészítés járhatna.
| 10%-os emelés utáni ellátás | További tervezett emelés |
|---|---|
| Legfeljebb 108 000 Ft | Kiegészítés 120 000 Ft-ra |
| 108 000 Ft felett, legfeljebb 125 000 Ft | +12 000 Ft |
| 125 000 Ft felett, legfeljebb 130 000 Ft | +10 000 Ft, legalább 137 000 Ft-ra |
| 130 000 Ft felett, legfeljebb 135 000 Ft | +8 000 Ft, legalább 140 000 Ft-ra |
| 135 000 Ft felett, legfeljebb 140 000 Ft | +6 000 Ft, legalább 143 000 Ft-ra |
| 140 000 Ft felett, de 146 000 Ft alatt | Kiegészítés 146 000 Ft-ra |
A tervezett rendszer tehát nemcsak a 120 ezer forintos minimum elérését biztosítaná, hanem bizonyos jogosultaknál a havi 146 ezer forintig terjedő sávban további emelést is jelenthetne.
Az intézkedés egyik fontos részlete, hogy a sávos felzárkóztatás a rendelettervezet szerint azokat érintené, akik 2027. január 1-je előtt már betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárt.
A később nyugdíjkorhatárt elérők esetében az általános minimumgarancia a korhatár betöltésétől lehet releváns, de ez nem azonos a januári, külön sávos felzárkóztatással.
Konkrét példák: 80 ezer forintról akár 120 ezerre is emelkedhet az ellátás
A tervezett új rendszer jelentőségét konkrét számításokkal lehet a legjobban bemutatni.
Tegyük fel, hogy valaki 2026 decemberében havi 80 ezer forint rokkantsági ellátást kap, és már korábban betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt.
A 10 százalékos emeléssel az ellátása először 88 ezer forintra nőne. Mivel ez az összeg nem éri el a 108 ezer forintos határt, a további felzárkóztatás 120 ezer forintra egészítené ki.
Ebben az esetben a havi növekedés nem 8 ezer, hanem összesen 40 ezer forint lenne.
További példák a megfelelő jogosultság fennállása esetén:
| 2026-os ellátás | 10%-os emelés után | Felzárkóztatás után | Teljes havi növekedés |
|---|---|---|---|
| 70 000 Ft | 77 000 Ft | 120 000 Ft | +50 000 Ft |
| 80 000 Ft | 88 000 Ft | 120 000 Ft | +40 000 Ft |
| 90 000 Ft | 99 000 Ft | 120 000 Ft | +30 000 Ft |
| 100 000 Ft | 110 000 Ft | 122 000 Ft | +22 000 Ft |
| 115 000 Ft | 126 500 Ft | 137 000 Ft | +22 000 Ft |
| 120 000 Ft | 132 000 Ft | 140 000 Ft | +20 000 Ft |
| 130 000 Ft | 143 000 Ft | 146 000 Ft | +16 000 Ft |
A táblázat kizárólag a már folyósított, nem kivételes rokkantsági ellátásokra vonatkozó tervezett januári emelés és a nyugdíjkorhatárhoz kötött külön felzárkóztatás példáit mutatja.
A számítás nem alkalmazható automatikusan minden rehabilitációs ellátásra vagy minden rokkantsági ellátott személyre.
A végleges kifizetések a jogszabály elfogadásától, az ellátás típusától és az egyéni jogosultsági feltételektől függnek.
A kivételes rokkantsági ellátásban részesülők nem kerülnek be az új minimumrendszerbe
A tervezett változások egyik fontos korlátozása, hogy a 120 ezer forintos minimumgarancia nem vonatkozna a kivételes rokkantsági ellátásban részesülőkre.
Ez az ellátási forma különbözik a szokásos rokkantsági ellátástól.
Kivételes rokkantsági ellátást meghatározott feltételek mellett olyan személyek kaphatnak, akiknek egészségi állapota alapján indokolt lehetne a megváltozott munkaképességű személyek ellátása, de a szükséges biztosítási időre vonatkozó feltételek nem teljesülnek maradéktalanul.
Az ellátás méltányossági jellegű, és saját jogosultsági, valamint összegmegállapítási szabályai vannak.
A törvényjavaslat szerint az új, nyugdíjminimumhoz kapcsolódó garancia ezekre a juttatásokra nem terjedne ki.
A jogalkotói indokolás ugyanakkor utal arra, hogy az érintettek megélhetését más szociális támogatások, különösen az időskorúak járadékának tervezett emelése segítheti.
Fontos azonban, hogy az időskorúak járadéka sem jár automatikusan minden kivételes rokkantsági ellátottnak. A jogosultságot a szociális törvényben meghatározott jövedelmi és egyéb feltételek alapján kell megállapítani.
Az időskorúak járadéka is emelkedhet 2027-ben
A nyugdíjakkal és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival párhuzamosan az időskorúak járadékának szabályai is változhatnak.
Ez az ellátás elsősorban azoknak az időseknek jelenthet segítséget, akik rendkívül alacsony jövedelemmel rendelkeznek, és a szociális törvényben meghatározott feltételeknek megfelelnek.
A tervezett módosítás az időskorúak járadékának jogosultsági jövedelemhatárait és az ellátás összegét is jelentősen növelné.
A parlament elé terjesztett javaslat alapján a járadék összege a jogosultsági kategóriától függően 75 ezer és 118 ezer forint között alakulhatna.
Ez a változás nemcsak a már ellátásban részesülőket érintheti, hanem azokat is, akik jelenleg a jövedelmük miatt nem jogosultak a támogatásra, de az új összeghatárokkal már megfelelhetnek a feltételeknek.
A különböző támogatási rendszerek összehangolása ezért különösen fontos lehet a nyugdíjkorhatárt betöltött, rendkívül alacsony jövedelemmel rendelkező személyek esetében.
2028-tól automatikusabbá válhat az alapösszeg emelése
A 2027-es változások nemcsak egyszeri növekedést jelentenének.
A törvényjavaslat egyik fontos eleme, hogy 2028-tól a rokkantsági és rehabilitációs ellátások számítási alapösszegét minden évben a rendes nyugdíjemelés mértékéhez igazítanák.
Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az alapösszeg a következő években a nyugdíjak emelésével összhangban változna, nem pedig hosszabb időre rögzített forintösszegként maradna a szabályozásban.
Ha például 2028-ban 3 százalékos nyugdíjemelést hajtanának végre, akkor a 162 ezer forintos alapösszeg szemléltető számítás szerint 166 860 forintra növekedne.
Ez azonban kizárólag példa, hiszen a 2028-as tényleges infláció és nyugdíjemelés mértéke jelenleg még nem ismert.
A változtatás jelentősége elsősorban az, hogy kiszámíthatóbbá tehetné az alapösszeg jövőbeli alakulását, és biztosíthatná, hogy az új ellátások számítási határai a nyugdíjemeléshez igazodva változzanak.
A munkáltatóknál is változás jönne: nem mindegy, hány megváltozott munkaképességű dolgozót alkalmaznak
A 2027-es törvényjavaslatok nemcsak az ellátásban részesülő embereket érintik, hanem a munkáltatókat is.
Magyarországon jelenleg meghatározott létszám felett a munkáltatóknak rehabilitációs hozzájárulást kell fizetniük, ha nem alkalmaznak elegendő megváltozott munkaképességű munkavállalót.
A szabályozás célja, hogy a vállalkozások pénzügyileg is érdekeltek legyenek az érintett munkavállalók foglalkoztatásában.
A jelenlegi törvényi szabály szerint azoknál a munkáltatóknál merül fel rehabilitációs hozzájárulási kötelezettség, ahol az átlagos statisztikai állományi létszám meghaladja a 25 főt, de a megváltozott munkaképességű munkavállalók aránya nem éri el az 5 százalékot.
A kötelező foglalkoztatási arány tehát 5 százalék.
Egy 100 fős vállalkozás esetében ez öt megváltozott munkaképességű munkavállaló figyelembevételét jelentené a teljes kötelező létszám eléréséhez.
Ha a vállalkozás ennél kevesebb jogosult munkavállalót foglalkoztat, a hiányzó létszám alapján rehabilitációs hozzájárulást kell fizetnie.
A 2027-es tervek szerint az 5 százalékos foglalkoztatási arány megmaradna, de a hozzájárulás összege differenciáltabbá válna, és egyes munkavállalók beszámításának szabályai is módosulnának.
Bizonyos munkavállalókat kétszeresen lehetne beszámítani a kvótába
Az egyik legfontosabb újítás az lenne, hogy meghatározott munkavállalókat a munkáltató kétszeres súllyal vehetne figyelembe a rehabilitációs foglalkoztatási kötelezettség teljesítésekor.
A tervezet szerint ilyen kedvezőbb beszámítás vonatkozhatna a fogyatékossági támogatásban részesülőkre, valamint a vakok személyi járadékát kapó munkavállalókra.
Szintén a kedvezményezett körbe kerülhetnének meghatározott feltételekkel azok a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatalok, akik tanulmányaik során sajátos nevelési igényűnek vagy fogyatékossággal élőnek minősültek.
A kétszeres beszámítás azt jelentené, hogy egy ilyen munkavállaló a kötelező rehabilitációs foglalkoztatási létszám teljesítésekor két főként lenne figyelembe vehető.
Ez nem jelenti azt, hogy a munkavállalónak két ember munkáját kellene elvégeznie, vagy hogy kétszeres munkaidőben kellene dolgoznia.
A szabály kizárólag a munkáltatói foglalkoztatási kvóta számítására vonatkozna.
A kedvezőbb beszámítás célja, hogy a munkáltatók nagyobb érdekeltséget kapjanak a munkaerőpiacon nehezebben elhelyezkedő, fokozott támogatást igénylő személyek foglalkoztatásában.
Ugyanakkor a kettős beszámítás tényleges munkaerőpiaci hatását csak a szabály bevezetése után lehet majd értékelni. A foglalkoztatási kvóta teljesítése ugyanis önmagában nem garantálja, hogy a vállalkozások ténylegesen több megváltozott munkaképességű embert alkalmaznak.
A nagyobb vállalatoknak többet kellene fizetniük, ha nem teljesítik a kötelező létszámot
A rehabilitációs hozzájárulás jelenleg a minimálbérhez kötődik.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatása szerint 2026-ban az egy fő hiányzó rehabilitációs foglalkoztatási létszám után fizetendő éves hozzájárulás a minimálbér kilencszerese, vagyis 2 905 200 forint.
A 2027-es adócsomag ezt a szabályt a munkáltató létszámától függően differenciálná.
| Munkáltató átlagos létszáma | Tervezett éves hozzájárulás egy hiányzó fő után |
|---|---|
| 25 fő felett, 250 fő alatt | Minimálbér 9-szerese |
| 250–499 fő | Minimálbér 11-szerese |
| 500–999 fő | Minimálbér 13-szorosa |
| 1000 főtől | Minimálbér 15-szöröse |
A táblázatban szereplő szorzók a 2027-re benyújtott adótörvény-javaslatban szereplő tervezett szabályokat tükrözik. A pontos forintösszegek a 2027-es minimálbértől függnek, amelynek végleges összege a cikk készítésekor még nem ismert.
A változás lényege, hogy a nagyobb létszámú vállalatokra magasabb rehabilitációs hozzájárulás vonatkozna, amennyiben nem teljesítik az előírt foglalkoztatási arányt.
A jogalkotói indokolás szerint ennek oka az, hogy a nagyobb vállalkozásoknak rendszerint több lehetőségük van megfelelő munkakörök kialakítására, az akadálymentesítésre és a munkakörnyezet átalakítására.
Fontos ugyanakkor, hogy a nagyobb munkáltatókat érintő többletkötelezettség végső gazdasági hatása a vállalatok létszámszerkezetétől, a foglalkoztatottak összetételétől és a jogszabály végleges szövegétől függ.
Egy megváltozott munkaképességű dolgozó foglalkoztatása jelentős különbséget jelenthet
A rehabilitációs hozzájárulás szabályainak átalakítása miatt a munkáltatóknak még fontosabbá válhat, hogy pontosan nyilvántartsák a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatását.
Ha egy vállalkozás például nem éri el az előírt 5 százalékos arányt, akkor a hiányzó létszám után számított hozzájárulás jelentős éves kiadást jelenthet.
A 2027-re tervezett magasabb szorzók miatt ez a költség különösen a nagyobb létszámú cégeknél növekedhet.
A törvényhozói cél az, hogy a vállalkozások számára vonzóbbá váljon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása, mint a hiányzó létszám után fizetendő hozzájárulás teljesítése.
A megfelelő munkahelyek kialakítása azonban nem kizárólag pénzügyi kérdés.
A megváltozott munkaképességű dolgozók sikeres foglalkoztatásához szükség lehet rugalmas munkaszervezésre, akadálymentesítésre, megfelelő eszközökre, a munkakörök átalakítására és a munkahelyi közösség felkészítésére is.
Ezek a fejlesztések hosszabb távon a munkavállalók megtartását és a vállalkozások stabil működését is segíthetik.
Közel 82 milliárd forint jutna a rehabilitációs foglalkoztatás támogatására
A munkáltatói szabályok módosítása mellett a kormány külön forrásokat is biztosítana a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának fenntartására.
A Szociális és Családügyi Minisztérium 2026. október 5-i tájékoztatása szerint a kormány közel 82 milliárd forintot különített el a 2027-es rehabilitációs foglalkoztatási támogatásokra.
A tervek szerint az összeg 355 akkreditált munkáltatónál, több mint 1200 telephelyen, közel 31 ezer megváltozott munkaképességű ember foglalkoztatását segítené.
Ez különösen fontos lehet azoknak a munkavállalóknak, akik egészségi állapotuk, lakóhelyük vagy más körülményeik miatt nehezebben tudnak elhelyezkedni a nyílt munkaerőpiacon.
A támogatás az akkreditált munkáltatók működését és foglalkoztatási feladatait segíti, tehát nem azonos a magánszemélyeknek folyósított rokkantsági vagy rehabilitációs ellátással.
A kormány emellett a rehabilitációs foglalkoztatási rendszer átalakítását is tervezi, amelyben nagyobb hangsúlyt kapna a képzés, az átképzés, a készségfejlesztés és a nyílt munkaerőpiacra történő átmenet támogatása.
Mi a különbség a rokkantsági és a rehabilitációs ellátás között?
A változások megértéséhez fontos tisztázni, hogy a két ellátás nem azonos.
A rehabilitációs ellátás elsősorban azokhoz a megváltozott munkaképességű személyekhez kapcsolódik, akiknek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy akik tartós foglalkozási rehabilitációt igényelnek.
Az ellátáshoz a törvényben meghatározott esetekben együttműködési és rehabilitációs kötelezettségek kapcsolódnak.
A rokkantsági ellátás ezzel szemben jellemzően azoknak járhat, akiknek a rehabilitációja nem javasolt, vagy akiknek az egészségi és egyéb körülményei alapján más feltételek szerint kell megállapítani az ellátásukat.
Az ellátás típusát nem a beteg saját választása, hanem a jogszabályi jogosultsági feltételek és a komplex minősítés alapján állapítják meg.
A különböző minősítési kategóriákhoz eltérő százalékos számítási szabályok tartoznak, ezért az ellátások minimum- és maximumösszege is különböző lehet.
Fontos különbség továbbá, hogy a rokkantsági ellátás, a rehabilitációs ellátás és a rokkantsági járadék három különböző jogcím. A 2027-re tervezett, 162 ezer forintos számítási alapösszegből nem lehet automatikusan következtetni valamennyi kapcsolódó szociális vagy egészségkárosodási ellátás összegére.
Lehet dolgozni rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás mellett?
Sok érintett számára nemcsak az állami ellátás összege fontos, hanem az is, hogy vállalhat-e munkát annak folyósítása mellett.
A jelenlegi szabályozás alapján a rokkantsági és rehabilitációs ellátás mellett meghatározott feltételekkel lehet keresőtevékenységet folytatni.
A korábban alkalmazott általános kereseti korlátozást megszüntették, így a munkavégzés önmagában nem jelenti automatikusan az ellátás elvesztését.
Ugyanakkor a jogosultaknak továbbra is figyelniük kell az állapotváltozásra, az egyes bejelentési kötelezettségekre és a rehabilitációs ellátáshoz kapcsolódó együttműködési szabályokra.
A munkavállalás lehetősége különösen fontos azoknak, akik részmunkaidőben, otthonról vagy megfelelően kialakított munkakörben képesek dolgozni.
A munkából származó jövedelem és az ellátás együttesen jelentősen javíthatja a családok anyagi biztonságát.
Aki azonban új munkaviszonyt kíván létesíteni, érdemes előzetesen tájékozódnia a rehabilitációs hatóságnál, hogy az adott ellátás mellett milyen bejelentési és egyéb kötelezettségei vannak.
Mikor érkezhet az első megemelt ellátás 2027-ben?
A törvényjavaslat és a hozzá kapcsolódó rendelettervezet alapján az új szabályok tervezett hatálybalépési időpontja 2027. január 1.
Amennyiben a szükséges jogszabályokat elfogadják és kihirdetik, a már folyósított, emelésre jogosult ellátásokat a januárra járó összegben növelnék meg.
A kormányrendelet tervezete kifejezetten azt írja elő, hogy a nyugdíjfolyósító szerv az emeléseket hivatalból hajtsa végre, és a januári ellátásokat már a megemelt összegben folyósítsa.
Ez azt jelenti, hogy a rendes, általános emeléshez a jogosultaknak várhatóan nem kellene külön igénylést benyújtaniuk.
Az újonnan igényelt rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás esetében azonban továbbra is szükséges a megfelelő hatósági eljárás, a jogosultsági feltételek vizsgálata és az ellátás megállapítása.
A januári kifizetés pontos banki jóváírási napját a Magyar Államkincstár 2027-es hivatalos folyósítási naptára alapján lehet majd megismerni.
Mit tegyenek most az érintettek?
A 2027-es változásokkal kapcsolatban a legfontosabb, hogy az érintettek megkülönböztessék a már bejelentett terveket a véglegesen elfogadott szabályoktól.
A 162 ezer forintos alapösszeg és a kapcsolódó módosítások a parlamenti törvényjavaslatban szerepelnek, a már folyósított ellátások 10 százalékos emelésének és a külön felzárkóztatásnak pedig a kormányrendelet-tervezet tartalmazza a részleteit.
Akik jelenleg rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülnek, azoknak érdemes megőrizniük a legutóbbi ellátásmegállapító határozatukat, és figyelniük a Magyar Államkincstár, valamint az illetékes rehabilitációs hatóság hivatalos tájékoztatásait.
Azoknak, akik a következő hónapokban szeretnének új ellátást igényelni, különösen fontos lehet az orvosi dokumentumok, a korábbi kereseti adatok és a biztosítási jogviszonyok igazolásainak összegyűjtése.
A nyugdíjkorhatárt már betöltött rokkantsági ellátottaknak pedig érdemes ellenőrizniük, hogy a tervezett minimumgarancia és sávos felzárkóztatás vonatkozhat-e rájuk.
Több pénzt hozhat 2027, de nem mindenki ugyanannyival járhat jobban
A 2027-es rokkantsági és rehabilitációs ellátásokkal kapcsolatos törvényjavaslat több fontos változást tartalmaz.
Az alapösszeg 147 175 forintról 162 ezer forintra emelkedhet, amely magasabb minimum- és maximumösszegeket eredményezhet az újonnan megállapított ellátások esetében.
A már folyósított rokkantsági és rehabilitációs ellátásoknál a kormány 10 százalékos emelést tervez, miközben a nyugdíjkorhatárt betöltött, jogosult rokkantsági ellátottaknak legalább 120 ezer forintos minimumgarancia járhatna.
Egyes alacsony összegű ellátásoknál a külön sávos emelés révén ennél magasabb, akár 146 ezer forintos havi összeg is kialakulhatna.
A munkáltatók számára szintén új szabályok érkezhetnek. A rehabilitációs hozzájárulás mértékét a vállalatok létszámához igazítanák, miközben bizonyos munkavállalókat kétszeres súllyal lehetne figyelembe venni a foglalkoztatási kvóta teljesítésekor.
A célzott rehabilitációs foglalkoztatás támogatására a kormány emellett közel 82 milliárd forintot biztosítana 2027-ben.
A legfontosabb üzenet, hogy 2027 januárjától jelentősen módosulhatnak a rokkantsági és rehabilitációs ellátások összegei, de nem minden érintett kap automatikusan 162 ezer forintot vagy legalább 120 ezer forintos ellátást. A tényleges összeg az ellátás típusától, a minősítési kategóriától, az életkortól és a jogosultsági feltételektől függ.
A végleges szabályokat a parlamenti döntések és a kapcsolódó kormányrendeletek kihirdetése után lehet majd biztosan megállapítani.
