Fontos döntés előtt áll az Országgyűlés: 2026. november 2-án ismét napirendre kerül az a törvényjavaslat, amelynek elfogadásával december 24-e már idén hivatalos munkaszüneti nappá válhat Magyarországon. A változás a magyar családok és munkavállalók számára egyaránt jelentős lenne, hiszen megszűnhetne a december 12-re kijelölt, szombati munkanap is. Így a karácsonyi négynapos pihenőt nem kellene egy korábbi hatnapos munkahéttel ledolgozni. A parlament a tervek szerint november első hetében dönthet az előterjesztésről. Mutatjuk, mi változhat, mikor születhet döntés, mely üzletek maradhatnak nyitva szenteste, és mit jelenthet mindez a dolgozóknak és a gyermekes családoknak – írja a Kiskegyed.

November 2-án újra napirendre kerül december 24. munkaszüneti nappá nyilvánítása

Hosszú ideje visszatérő kérdés Magyarországon, hogy december 24-e, vagyis szenteste hivatalos munkaszüneti nap legyen-e. Bár a karácsonyi ünnepek sok családban már ezen a napon elkezdődnek, a hatályos munkajogi szabályozás szerint december 24. jelenleg nem tartozik az állandó munkaszüneti napok közé.

Ez 2026 végére megváltozhat.

November 2-án, hétfőn 13 órakor kezdődik az Országgyűlés négynapos ülése, amelynek napirendjén ismét szerepel a szenteste munkaszüneti nappá nyilvánításáról szóló törvényjavaslat. Az ülés napirend előtti felszólalásainak sorát Magyar Péter miniszterelnök nyitja meg, ezt követően interpellációk, azonnali kérdések és több törvényjavaslat megvitatása következik.

Az egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó előterjesztés a december 24-i munkaszüneti nap bevezetése, amely közvetlenül befolyásolhatja a 2026-os év végi munkarendet.

A javaslat elfogadása nemcsak azt jelentené, hogy szenteste hivatalos ünnepnappá válik, hanem azt is, hogy a december 12-i, szombati munkanapra sem lenne szükség az általános munkarendben.

A kérdés ezért különösen fontos azoknak, akik hétfőtől péntekig dolgoznak, hiszen jelenleg december közepén még egy hatnapos munkahéttel kell számolniuk.

A 2026. november 2-án reggel rendelkezésre álló információk alapján azonban a változás még nem végleges. A törvényjavaslat parlamenti elfogadása és a kapcsolódó munkarendi rendelet módosítása is szükséges ahhoz, hogy a december 12-i ledolgozás hivatalosan megszűnjön.

December 24. már most is pihenőnap, de ezért december 12-én dolgozni kellene

Sokan nem értik, miért szükséges külön törvényt elfogadni, ha 2026-ban december 24. már egyébként is szabadnap az általános munkarendben dolgozók számára.

A különbség a pihenőnap és a munkaszüneti nap jogi státuszából adódik.

A jelenleg hatályos 10/2025. (IV. 30.) NGM rendelet szerint december 24., csütörtök áthelyezett pihenőnap. Ezt azonban december 12-én, szombaton kell ledolgozni.

Vagyis a dolgozók jelentős része jelenleg is otthon tölthetné a szentestét, de ezért két héttel korábban egy szombati munkanapot kellene teljesítenie.

Az általános munkarendben foglalkoztatottak számára a jelenlegi és a tervezett szabályozás közötti különbség így foglalható össze:

A legfontosabb változás tehát az lenne, hogy a négynapos karácsonyi pihenő már nem igényelne előzetes ledolgozást.

Ez azoknak a munkavállalóknak jelenthet valódi könnyebbséget, akik jelenleg december 12-én is kötelesek lennének dolgozni.

Ki kezdeményezte a december 24-i munkaszüneti nap bevezetését?

A jelenleg tárgyalt, T/714. számú törvényjavaslatot 2026. szeptember 23-án nyújtotta be a Tisza Párt három országgyűlési képviselője: Kalázdi-Kerekes Kinga, Molnár Zoltán és Hantosi István.

A javaslat hivatalos címe: Egyes törvényeknek december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításával összefüggő módosításáról.

Az előterjesztés célja, hogy december 24. már 2026-ban bekerüljön a munkaszüneti napok közé, majd a későbbi években is ilyen jogállással rendelkezzen.

A kezdeményezés indoklásában a családi és közösségi együttlét fontosságát emelik ki. A beterjesztők szerint szenteste a karácsonyi időszak meghatározó része, amelyet sokan szeretnének munkavégzés helyett családtagjaikkal tölteni.

A törvényjavaslat nem kizárólag a munka törvénykönyvét módosítaná. Az új munkaszüneti nap bevezetése miatt több más jogszabály összehangolására is szükség lenne, köztük a kereskedelemre és a különböző foglalkoztatási jogviszonyokra vonatkozó rendelkezésekre.

A parlament október 13-án már megtárgyalta a javaslatot, a végleges elfogadás azonban akkor még nem történt meg.

November első hetében ezért újabb fontos szakaszához érkezik a jogalkotási folyamat.

December 12-e ismét szabad szombat lehet – sok család ezért várja a döntést

A december 24-i munkaszüneti nap bevezetésének egyik legfontosabb gyakorlati következménye a december 12-i munkanap eltörlése lehet.

A jelenlegi szabályozás szerint ez a szombat munkanapnak számít az általános munkarendben foglalkoztatottak számára. Ez azt jelenti, hogy december 7. és 12. között hat egymást követő munkanappal kell számolniuk.

A karácsony előtti időszakban ez különösen megterhelő lehet. A dolgozók jelentős részének ilyenkor nemcsak a szokásos munkahelyi feladatait kell ellátnia, hanem az ünnepi készülődést, a bevásárlást, a családi programokat és a gyermekekkel kapcsolatos teendőket is meg kell szerveznie.

Ha a törvényjavaslatot elfogadják, és a kormány a munkarendről szóló rendeletet is módosítja, december 12. visszanyerheti a szokásos szombati pihenőnapi státuszát.

A változás tehát nem egyszerűen arról szólna, hogy egy nappal hosszabb lesz a karácsonyi ünnep. A munkavállalók jelentős része a december közepére tervezett plusz munkanaptól is mentesülne.

A módosítás különösen azoknál a családoknál jelenthet segítséget, ahol mindkét szülő dolgozik, és a hétvégi napok jelentik az egyetlen lehetőséget a közös ügyintézésre, bevásárlásra vagy ünnepi készülődésre.

Már előkészítették a munkarendi rendelet módosítását

A december 12-i munkanap eltörlésének lehetősége nem pusztán politikai nyilatkozatként jelent meg.

A kormány 2026. október 28-án hivatalosan társadalmi egyeztetésre bocsátotta a 2026-os munkarendről szóló rendelet módosítását.

A dokumentum kifejezetten a T/714. számú törvényjavaslathoz kapcsolódik, és kimondja, hogy december 24. munkaszüneti nappá nyilvánítása esetén a korábbi munkanap-áthelyezést szabályozó rendelkezést hatályon kívül kell helyezni.

Ez a 10/2025. (IV. 30.) NGM rendelet 2. § c) pontját érinti, amely jelenleg a következőket tartalmazza:

• 2026. december 12., szombat: munkanap.

• 2026. december 24., csütörtök: pihenőnap.

A rendeletmódosítás elfogadásával ez a munkanap-áthelyezés megszűnne.

A társadalmi egyeztetés határideje november 5., vagyis a jogszabálytervezethez addig lehet észrevételeket benyújtani a hivatalos eljárás keretében.

Fontos azonban, hogy a rendeletmódosítás előkészítése még nem jelenti annak hatálybalépését. A december 24-i munkaszüneti nap bevezetéséhez előbb szükséges a törvényjavaslat elfogadása, majd a kapcsolódó szabályok megfelelő módosítása és kihirdetése.

Négynapos karácsonyi hosszú hétvége jönne ledolgozás nélkül

A 2026-os karácsonyi naptár különösen kedvezően alakul az általános munkarend szerint dolgozók számára.

December 24. csütörtökre esik, december 25. péntek, december 26. szombat, december 27. pedig vasárnap lesz.

Ez azt jelenti, hogy a legtöbb hétfőtől péntekig dolgozó munkavállalónak négy egymást követő pihenőnapja lehet.

A változás tehát elsősorban nem a karácsonyi pihenő időtartamát növelné meg, hanem megszüntetné a hozzá kapcsolódó korábbi szombati munkavégzést.

A családok szempontjából ez jelentős különbség lehet, hiszen a december közepi hétvége is rendelkezésükre állhatna.

Az ünnepi készülődés így kevésbé torlódna össze az utolsó munkanapokkal, és több idő maradhatna a családi programokra.

A gyermekes családoknak különösen fontos lehet a december 12-i szombat

A decemberi munkarend változása nemcsak a felnőtt munkavállalókat, hanem az iskolás gyermekeket és szüleiket is érintheti.

A 2026/2027-es tanév rendjéről szóló rendelet kimondja, hogy az országosan egységesen elrendelt munkanap-áthelyezést az iskolákban is alkalmazni kell.

Ezért a jelenleg hatályos munkarend mellett december 12., szombat az iskolai tanítási rendet is érintheti.

Ha azonban a munkanap-áthelyezést eltörlik, az iskoláknak is az új helyzethez kell igazítaniuk a tanévrendet. Az intézmények esetleges saját tanítási napjait vagy külön rendezvényeit ugyanakkor továbbra is a helyi munkaterv alapján kell ellenőrizni.

A gyermekes családok számára már önmagában az is kedvező változás lehet, ha december közepén nem kell egy szombati tanítási naphoz és munkanaphoz egyszerre alkalmazkodniuk.

A téli szünet időpontja egyébként már ismert. Az általános köznevelési rend szerint az utolsó tanítási nap december 18., péntek, a szünet pedig december 19-től 2027. január 3-ig tart. A diákok január 4-én, hétfőn térnek vissza az iskolákba.

Ez összesen 16 napos egybefüggő iskolai pihenést jelent.

December 24. munkaszüneti nap lenne, de nem minden dolgozó maradhatna otthon

A munkaszüneti nappá nyilvánítás nem jelenti azt, hogy december 24-én Magyarországon minden munkahely automatikusan bezárna.

A munka törvénykönyve meghatározza, milyen esetekben lehet munkaszüneti napra rendes munkaidőt beosztani. Egyes ágazatokban ugyanis az ünnepnapokon is fenn kell tartani a folyamatos működést.

Ilyen terület lehet például az egészségügy, a közlekedés, a közműszolgáltatás, a rendvédelem és bizonyos, megszakítás nélkül működő üzemek tevékenysége.

A kórházakban, mentőszolgálatoknál vagy más, folyamatos ellátást biztosító munkahelyeken ezért december 24-én is szükség lehet dolgozókra.

Ugyanez igaz lehet olyan szolgáltatásokra, amelyek az ünnepnapok alatt is nélkülözhetetlenek a lakosság biztonsága vagy az alapvető közszolgáltatások fenntartása szempontjából.

A munkaszüneti nap státusza azonban ezeken a munkahelyeken is fontos lehet, különösen a munkaidő-beosztás és a díjazás szempontjából.

December 24-én dolgozóknak 100 százalékos bérpótlék járhat

A munkaszüneti nappá nyilvánítás egyik jelentős munkajogi következménye a díjazást érintheti.

A munka törvénykönyvének 140. §-a szerint a munkaszüneti napon történő munkavégzésért 100 százalékos bérpótlék jár.

Ez azt jelenti, hogy az ilyen napon jogszerűen munkát végző, a törvény hatálya alá tartozó munkavállaló a rendes munkabére mellett további bérpótlékra is jogosult lehet.

Fontos azonban, hogy a munkavégzésért járó teljes díjazás több tényezőtől függhet, például attól, hogy a munkavállaló milyen foglalkoztatási jogviszonyban dolgozik, hogyan osztották be a munkaidejét, és milyen megállapodás vonatkozik a bérpótlékokra.

A havi alapbéres, az órabéres és a teljesítménybéres foglalkoztatás között is lehetnek elszámolási különbségek.

A munkaszüneti nap bevezetése tehát azok számára is fontos változást hozhat, akiknek szenteste továbbra is dolgozniuk kellene.

A kereskedelemben is változás jöhet: december 24-én több üzletnek zárva kellene tartania

A december 24-i munkaszüneti nap bevezetése a vásárlókat és a kereskedelemben dolgozókat is jelentősen érintheti.

A jelenleg hatályos kereskedelmi törvény szerint december 24-én a legtöbb üzlet legfeljebb 14 óráig tarthat nyitva, a jogszabályban meghatározott kivételektől eltekintve.

A T/714. számú törvényjavaslat ezt szigorítaná.

A tervezet alapján szenteste főszabály szerint egész napos üzletzárás lépne életbe, vagyis a legtöbb hagyományos kereskedelmi üzlet nem nyithatna ki.

Ez például a nagyobb élelmiszerüzleteket, bevásárlóközpontok üzleteit és sok más kiskereskedelmi egységet érinthetne.

A változás a dolgozók mellett a vásárlók szokásait is átalakíthatná, hiszen az ünnepi bevásárlásokat december 23-ig vagy még korábbi napokra kellene időzíteni.

A végleges szabályozás ugyanakkor meghatározott kivételeket is tartalmazna, ezért nem minden kereskedelmi vagy vendéglátóhelyre vonatkozna azonos előírás.

Ezek az üzletek kivételt kaphatnak a december 24-i zárvatartás alól

A törvényjavaslat a kereskedelmi törvényben már jelenleg is szereplő kivételek megtartásával számol.

Ezek alapján bizonyos szolgáltatások és kereskedelmi egységek december 24-én is nyitva tarthatnának.

A kivételek közé tartoznának például a vendéglátóhelyek, a szálláshelyek, a virág- és édességüzletek, valamint az üzemanyagtöltő állomások.

Szintén külön szabályozás vonatkozna a vasúti és autóbusz-pályaudvarokon, repülőtereken és benzinkutakon működő üzletekre.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az összes kivételként meghatározott üzlet biztosan nyitva is lesz. Az adott vállalkozás saját működési rendje és a munkajogi feltételek továbbra is meghatározók lehetnek.

A fenyőfaárusítással kapcsolatban is felmerültek tisztázandó kérdések, hiszen sok vásárló éppen december 24-én szerzi be a karácsonyfát.

A kereskedelmi részletszabályokat ezért a végleges törvény szövege alapján kell majd ellenőrizni.

Megváltozhatnak a karácsonyi bevásárlási szokások

A szenteste munkaszüneti nappá nyilvánítása a családok karácsonyi előkészületeit is átalakíthatja.

Magyarországon sokan még december 24-én délelőtt vásárolják meg az ünnepi ebédhez vagy vacsorához szükséges utolsó alapanyagokat, a friss pékárut, illetve az esetleg elfelejtett ajándékokat.

Ha a legtöbb üzlet egész nap zárva tartana, a bevásárlásokat már december 23-ig el kellene intézni.

Ez különösen azoknak a családoknak jelenthet változást, ahol a szülők az ünnepek előtti napokban még dolgoznak.

Ugyanakkor a kereskedelemben foglalkoztatott munkavállalók számára a szenteste hivatalos munkaszüneti nappá nyilvánítása több lehetőséget teremthetne a családi ünneplésre.

A változás gyakorlati hatása azonban attól is függ, hogyan készülnek fel a kereskedők a várhatóan erősebb december 22-i és 23-i vásárlói forgalomra.

Nem mindegy, hogy pihenőnapról vagy munkaszüneti napról van szó

A két kifejezést a mindennapokban gyakran felváltva használják, munkajogi szempontból azonban fontos különbség van közöttük.

A pihenőnap a munkavállaló munkaidő-beosztásához kapcsolódik. Az általános munkarendben dolgozók számára például a szombat és a vasárnap rendszerint heti pihenőnap.

Az áthelyezett pihenőnap olyan munkarendi változtatás eredménye, amikor egy eredetileg munkanapnak számító napot pihenőnappá nyilvánítanak, és helyette más időpontban kell dolgozni.

Ezzel szemben a munkaszüneti napot törvény határozza meg. Ide tartozik például január 1., március 15., augusztus 20., október 23., valamint december 25. és 26.

Ha december 24. is bekerülne ebbe a körbe, a nap hivatalos munkaszüneti státusza nemcsak 2026-ra, hanem a következő évekre is vonatkozhatna.

Ez azért fontos, mert a munkaszüneti napokhoz speciális munkaidő-beosztási és díjazási szabályok kapcsolódnak.

A december 24-i változtatás tehát hosszabb távú munkajogi jelentőséggel bírna.

Minden évben szabad lehetne december 24-e?

A javaslat egyik legfontosabb eleme, hogy nem csupán a 2026-os munkarendet módosítaná.

Az előterjesztés a munka törvénykönyvében szereplő munkaszüneti napok listáját egészítené ki december 24-ével.

Ez azt jelenti, hogy elfogadása esetén szenteste a következő években is hivatalos munkaszüneti nap maradhatna, amennyiben későbbi jogszabálymódosítás nem változtatna ezen.

Ez a hosszú távú tervezés szempontjából is jelentős változás lenne.

A munkavállalók és munkáltatók ugyanis előre számolhatnának azzal, hogy december 24. nem a szokásos munkanapok közé tartozik.

A karácsonyi hosszú hétvégék időtartama ugyanakkor továbbra is attól függne, hogy az adott évben a szenteste és a karácsony első két napja a hét mely napjaira esik.

Mikor dönthet a parlament december 24. ügyében?

A december 24-i munkaszüneti nappá nyilvánításról szóló törvényjavaslat már túl van az általános vitán, és a november 2-án kezdődő parlamenti ülésen újabb szakaszához érkezik.

A hétfői napirend szerint a képviselők a bizottsági jelentéseket és a módosító javaslatokat tárgyalják meg.

A jelenleg ismert parlamenti menetrend alapján november 3-án, kedden már szavazásokra is sor kerülhet.

Magyar Péter miniszterelnök október 27-én arról számolt be, hogy a parlament november első hetében dönthet december 24. munkaszüneti nappá nyilvánításáról.

A szavazás pontos időpontját azonban az elérhető hivatalos és sajtóinformációk alapján még nem lehet teljes bizonyossággal megadni.

Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a törvényjavaslatot, és a szükséges jogszabályok hatályba lépnek, december 24. már 2026-ban hivatalos munkaszüneti nappá válhat.

A december 12-i szombati munkanap eltörléséhez a kapcsolódó kormányrendelet módosítására is szükség van.

Ezért a családoknak és a munkáltatóknak egyelőre érdemes megvárniuk a végleges, kihirdetett szabályokat, mielőtt a decemberi munkarendet biztosan megváltozottnak tekintik.

Más fontos kérdéseket is tárgyal a parlament november első hetében

A december 24-i munkaszüneti nap mellett több más törvényjavaslat is szerepel az Országgyűlés négynapos ülésének napirendjén.

A képviselők megvitatják a közvagyon védelmét és a korrupciós kockázatok mérséklését célzó intézkedéseket. A javaslatok között szerepelnek a politikai vezetők, országgyűlési képviselők és egyes állami tisztviselők vagyongyarapodásának ellenőrzésére vonatkozó szabályok is.

Tárgyalják a zártkörű tőkealapok tényleges tulajdonosainak megismerhetőségét érintő előterjesztést is, amely bizonyos hatósági eljárásokban növelné az adatokhoz való hozzáférést.

Napirendre kerülnek továbbá környezetvédelmi, cégnyilvántartási és civil szervezetek nyilvántartásához kapcsolódó kérdések.

Az Országgyűlés a közmédia szervezeti átalakításával összefüggő javaslatokat is megvitatja.

A december 24-i munkaszüneti nap azonban olyan kérdés, amelynek gyakorlati következményeit a munkavállalók és családjaik közvetlenül is megérezhetik már az idei év végén.

Mit tegyenek most a munkavállalók és a szülők?

A decemberi munkarend megtervezésekor egyelőre továbbra is a hatályos jogszabályokat kell figyelembe venni.

Ez azt jelenti, hogy november 2-án december 12. még áthelyezett munkanap, december 24. pedig áthelyezett pihenőnap az általános munkarendben foglalkoztatottak számára.

Akinek a december 12-i munkanapra már meghatározták a munkaidő-beosztását, annak célszerű figyelnie a munkáltató tájékoztatását, és a jogszabálymódosítás elfogadása esetén ellenőriznie az új beosztást.

A gyermekes családoknak érdemes az iskolák közleményeit is követniük, különösen akkor, ha az intézmény korábban december 12-re tanítási napot tervezett.

Az ünnepi utazások, családi programok és szabadságok megszervezésénél szintén fontos lehet, hogy a decemberi munkarend véglegesen miként alakul.

A jogszabály elfogadása esetén a munkavállalók jelentős részének kevesebb kötöttséggel kellene számolnia a karácsony előtti időszakban.

Már ezen a héten eldőlhet, hogy december 12-én dolgozni kell-e

A 2026-os karácsonyi munkarend tehát még változhat, és az Országgyűlés november első hetében fontos döntést hozhat.

Ha a képviselők elfogadják a december 24-i munkaszüneti napról szóló törvényjavaslatot, és a kormány a kapcsolódó rendeletet is megfelelően módosítja, akkor szenteste már az idei évben hivatalos munkaszüneti nappá válhat.

Ennek következtében az általános munkarendben foglalkoztatottaknak nem kellene december 12-én, szombaton ledolgozniuk a karácsony előtti pihenőnapot.

A változás a dolgozók mellett az iskolai tanítási rendet és az üzletek december 24-i nyitvatartását is érintheti.

A legfontosabb tudnivaló: 2026. november 2-án a december 24-i munkaszüneti nap még nem elfogadott törvény, de a parlament már ezen a héten dönthet róla. Ha a változtatások életbe lépnek, a magyar munkavállalók jelentős része négynapos karácsonyi pihenőt kaphat úgy, hogy december 12-én sem kell külön dolgoznia.

A következő napokban ezért különösen érdemes figyelemmel kísérni a parlamenti döntéseket és a hivatalos jogszabályváltozásokat, mert ezek határozzák meg a 2026-os ünnepi munkarend végleges alakulását.