Orbán Viktor személyes meghallgatásának lehetősége is felmerült a gyermekvédelmi rendszert vizsgáló parlamenti bizottság ülésén, miközben több korábbi kormányzati vezető meghallgatásáról már konkrét döntés született – írja az Index.
A Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság szeptember 16-i ülésén nemcsak a nyilvánosságra hozott gyermekvédelmi jelentés megállapításai kerültek ismét terítékre. A képviselők arról is egyeztettek, kiket szeretnének személyesen meghallgatni annak tisztázására, hogyan működött az elmúlt években a rendszer, milyen információk jutottak el a döntéshozókhoz, és hol akadhattak el azok a jelzések, amelyekre korábban reagálni kellett volna.
Az ülés egyik legnagyobb figyelmet kiváltó pillanata az volt, amikor Diószegi Judit, a vizsgálóbizottság TISZA-s elnöke felvetette Orbán Viktor volt miniszterelnök meghallgatását is. Fontos azonban különbséget tenni a javaslat és a döntés között: Orbán Viktor meghallgatását a bizottság nem rendelte el, a kérdést későbbre halasztották.
Ezzel szemben Novák Katalin, Balog Zoltán és Pintér Sándor meghallgatását a bizottság támogatta. Az MTI tudósítása is megerősítette, hogy a három korábbi vezető szerepel azok között, akiket a későbbi üléseken szeretnének meghallgatni.
Gyurkó Szilvia ismét bemutatta a gyermekvédelmi rendszer helyzetét
A bizottsági ülésen Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkár ismertette a kormány által elkészített gyermekvédelmi diagnózis fő megállapításait.
A dokumentum elkészítése során 2026 májusától három hónapon keresztül 12 megye 18 intézményét keresték fel. Mintegy ötszáz szakemberrel és a gyermekvédelmi ellátásból kikerülő fiatalokkal beszélgettek, emellett körülbelül 750 oldalnyi korábbi dokumentációt dolgoztak fel.
Gyurkó Szilvia az ülésen úgy fogalmazott, hogy „kemény és sötét szavakkal” kell leírni a gyermekvédelem jelenlegi állapotát, ugyanakkor hangsúlyozta: ez nem jelentheti azoknak a szakembereknek a minősítését, akik sokszor rendkívül nehéz körülmények között próbálják működtetni a rendszert.
A jelentés egyik központi állítása szerint a gyermekvédelem számos területén egyszerre jelentkeznek problémák. Az intézményi férőhelyek hiánya, a szakemberhiány, az infrastruktúra állapota, a jelzőrendszer működési problémái és a gyermekek egyre összetettebb szükségletei egymást erősítő nehézségeket okoznak.
A jelentést bemutató kormányzati tájékoztatás szerint jelenleg körülbelül 23 ezer gyermek és fiatal él állami gondoskodásban, miközben a veszélyeztetettként nyilvántartott gyermekek száma megközelíti a 130 ezret.
A jelzőrendszer működése is komoly kérdéseket vetett fel
Gyurkó Szilvia a gyermekvédelmi jelzőrendszer helyzetét is a problémák egyik fontos területeként nevezte meg.
Az államtitkár szerint az 1997-es gyermekvédelmi törvény elfogadása óta a rendszer működésében folyamatosan jelentkeztek hiányosságok. Az egyik alapvető kérdés nemcsak az, hogy történik-e jelzés, hanem az is, hogy az valódi segítségnyújtási szándékból születik-e, illetve megfelelő reakció követi-e.
A rendszernek ugyanis elvileg azt kellene biztosítania, hogy az iskola, az egészségügyi ellátás, a gyermekjóléti szolgálatok, a rendőrség és más érintett szervezetek időben felismerjék, ha egy gyermek veszélyben van.
A bizottsági ülésen elhangzottak alapján jelentős területi különbségek is lehetnek. Egyes térségekben megfelelőbb intézményi háttér és több szakember áll rendelkezésre, máshol viszont évtizedek óta fennálló strukturális problémákat kellene kezelni.
Gyurkó Szilvia szerint az ország északkeleti részében több helyen különösen nehéz a helyzet. Az államtitkár ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a problémák nem kizárólag Magyarországon léteznek: több európai ország küzd szociálismunkás- és gyermekpszichológus-hiánnyal, a különbség sokszor a rendelkezésre álló kapacitás nagyságában van.
Sok helyen már nem a fejlesztés, hanem a napi működés fenntartása a kérdés
A gyermekvédelmi diagnózis egyik legfontosabb üzenete, hogy a rendszer jelentős részén a szakemberek energiáját a napi krízisek kezelése köti le.
A kormány által nyilvánosságra hozott összefoglaló szerint 2026-ra több területen olyan helyzet alakult ki, amelyben a kríziskezelés vált mindennapos működési formává, miközben a megelőzésre, a családok támogatására és a hosszabb távú fejlesztésekre jóval kevesebb erőforrás jut.
Ez azért különösen fontos, mert a gyermekvédelem eredeti célja nem csupán az, hogy akkor avatkozzon be, amikor már súlyos probléma történt.
A jól működő rendszernek lehetőség szerint már jóval korábban segítséget kellene nyújtania egy veszélyeztetett családnak. Ha ez sikerül, bizonyos esetekben elkerülhető lehet, hogy egy gyermeket ki kelljen emelni saját családjából.
Gyurkó Szilvia egy szeptemberi interjúban arról beszélt, hogy Magyarországon a gyermekek mintegy 1,4 százaléka nevelkedik családján kívül, miközben az európai átlag ennél alacsonyabb. A hosszabb távú cél szerinte az lenne, hogy a családokat és az alapellátást annyira meg lehessen erősíteni, hogy kevesebb gyermek kerüljön szakellátásba.
A gyermekek orvosi ellátása és továbbtanulása is szóba került
A bizottsági ülésen nem kizárólag a nagy rendszerszintű kérdések kerültek elő. Diószegi Judit arra is rákérdezett, hogyan jutnak el orvosi vizsgálatra az intézményekben élő gyermekek, illetve milyen lehetőségeik vannak a továbbtanulásra.
Gyurkó Szilvia szerint előfordulhat, hogy egy gyermekotthonban olyan kevés dolgozó van szolgálatban, hogy nehéz megoldani egy gyermek egészségügyi intézménybe történő kísérését.
Az oktatás szintén kulcsfontosságú kérdés. Az államtitkár szerint nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy az állami gondoskodásból kikerülő fiatalok megfelelő végzettséggel, használható tudással és valódi önállósodási lehetőségekkel kezdjék felnőtt életüket.
Ez a probléma messze túlmutat az iskolai eredményeken. Egy gyermekvédelmi rendszerből kikerülő fiatal számára a végzettség, a stabil lakhatás és a munkalehetőség sokszor alapvetően meghatározza, hogy sikerül-e önálló életet kialakítania.
Az áldozatsegítő központok szerepe is megváltozhat
Juhász Hajnalka KDNP-s képviselő az áldozatsegítő központok működéséről kérdezte Gyurkó Szilviát.
Az államtitkár válasza szerint ezeket a központokat nem kívánják megszüntetni. Sőt, olyan program előkészítésén dolgoznak, amelyben az áldozatsegítő központok a jelenleginél összetettebb szolgáltatásokat nyújtó helyekké válhatnak.
A részleteket a tervek szerint a következő hetekben ismertethetik.
Dúró Dóra, a Mi Hazánk alelnöke eközben arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyermekvédelmi rendszerben nevelkedő, különösen sérülékeny fiatalok könnyen válhatnak bűnelkövetők vagy kizsákmányolók célpontjaivá.
Gyurkó Szilvia szerint a rendszer egyik alapvető feladata éppen az lenne, hogy ezeket a gyerekeket megvédje azoktól, akik kiszolgáltatott helyzetükkel visszaélnének.
Ábrahám Róbert meghallgatása megosztotta a bizottságot
A képviselők arról is vitáztak, hogy Ábrahám Róbertet meghallgassák-e a bizottság előtt.
Dúró Dóra támogatta a meghívását, és arra hivatkozott, hogy Ábrahám Róbert korábban több gyermekvédelmi ügyben is készített tényfeltáró anyagokat.
Melléthei-Barna Márton TISZA-s képviselő viszont nem támogatta a javaslatot.
A szavazás végül nem hozott többséget a meghallgatás mellett. Dúró Dóra, Juhász Hajnalka és Panyi Miklós támogatta azt, míg a TISZA képviselői ellene szavaztak. Diószegi Judit kompromisszumos megoldásként azt javasolta, hogy Ábrahám Róbert először írásban küldje el a bizottságnak az általa fontosnak tartott információkat, amelyek alapján később újra elővehetik a kérdést.
Három korábbi vezető meghallgatásáról már döntöttek
A bizottság ennél jóval nagyobb egyetértéssel döntött három ismert korábbi közéleti vezető ügyében.
A testület támogatása alapján később meghallgathatják Novák Katalint, Balog Zoltánt és Pintér Sándort. A forrásanyag szerint ezt a döntést a bizottság egyhangúlag támogatta.
Az MTI tudósítása szintén arról számolt be, hogy a bizottság elfogadta a három korábbi vezető későbbi meghallgatására vonatkozó javaslatot.
A volt államtitkárok közül több név is felmerült. A bizottság Soltész Miklóst, Czibere Károlyt, Fülöp Attilát, Rétvári Bencét és Koncz Zsófiát is meghallgathatja.
A cél annak feltárása lehet, hogy az egyes időszakokban milyen információk álltak rendelkezésre a gyermekvédelmi rendszer problémáiról, milyen jelzések jutottak el a döntéshozókhoz, illetve milyen intézkedéseket hoztak ezek nyomán.
Ezután került elő Orbán Viktor neve
Az ülés egyik legnagyobb politikai figyelmet kapó mozzanata akkor következett, amikor Diószegi Judit Orbán Viktor személyes meghallgatását is felvetette.
A bizottsági elnök azt szerette volna tisztázni, hogy a gyermekvédelmi jelentésben szereplő problémákról szóló információk eljutottak-e korábban a kormány legmagasabb szintjére.
A javaslat azonban már jóval megosztóbbnak bizonyult.
Melléthei-Barna Márton szerint egy korábbi kormány vezetőjének politikai felelőssége természetesen vizsgálható kérdés, ugyanakkor felvetette, hogy Pintér Sándor meghallgatása előbb választ adhat arra, milyen információk jutottak el a legmagasabb döntéshozói szintekre.
Panyi Miklós fideszes képviselő azt mondta, jelenleg nem tartja indokoltnak Orbán Viktor meghallgatását, és politikai akciónak értékelte a javaslat időzítését. Dúró Dóra szintén úgy vélekedett, hogy a kérdésre később érdemes visszatérni.
Juhász Hajnalka KDNP-s képviselő ugyancsak bírálta a felvetést.
A TISZA részéről ugyanakkor elhangzott az az álláspont is, hogy egy olyan terület esetében, amelyet hosszú ideje rendszerszintű problémák terhelnek, legitim kérdés megvizsgálni, milyen politikai felelősség terhelhette az adott időszak vezetőit.
Orbán Viktor meghallgatását végül nem rendelték el
A vita végén nem született olyan döntés, amely alapján Orbán Viktornak meg kellene jelennie a vizsgálóbizottság előtt.
A képviselők elnapolták a kérdést, vagyis később még visszatérhetnek rá.
Ez azért lényeges, mert a hírek értelmezésénél könnyen összemosódhat két különböző dolog: az, hogy valakinek a meghallgatását egy képviselő felveti, illetve az, hogy a bizottság arról ténylegesen döntést is hoz.
Orbán Viktor esetében jelenleg az előbbi történt.
Novák Katalin, Balog Zoltán és Pintér Sándor esetében viszont már elfogadták a meghallgatásukra vonatkozó javaslatot.
Hivatalosan is parlamenti vizsgálóbizottság dolgozik az ügyön
A testület nem informális politikai munkacsoport, hanem az Országgyűlés által létrehozott vizsgálóbizottság.
A Magyar Közlönyben megjelent országgyűlési határozat szerint a bizottság feladata a magyar gyermekvédelmi rendszer strukturális, finanszírozási, fenntartói és személyi problémáinak vizsgálata.
A tagokat és tisztségviselőket külön országgyűlési határozattal választották meg júniusban. A testület elnöke Diószegi Judit, alelnökei Panyi Miklós és Dúró Dóra, tagjai pedig Jakab Zsuzsanna, Melléthei-Barna Márton és Juhász Hajnalka.
Ez azért fontos, mert a bizottság munkája várhatóan nem egyetlen ülésre korlátozódik. A következő hónapokban további szakembereket, volt és jelenlegi döntéshozókat hallgathatnak meg.
A gyermekvédelmi jelentésnek lesz folytatása
A szeptemberben bemutatott dokumentum a vizsgálat első szakaszának diagnózisa.
Gyurkó Szilvia elmondása szerint a munkatársak továbbra is járják az országot, így az új tapasztalatok a jelentés következő részébe kerülhetnek. A következő dokumentumot az év végére tervezik, és abban várhatóan már a rendszer átalakítására vonatkozó koncepciók is nagyobb szerepet kaphatnak.
A kormány a jelentés nyilvánosságra hozásával egy időben egy 9,5 milliárd forintos gyermekvédelmi krízisprogramot is bejelentett. A hivatalos tájékoztatás szerint ebből többek között új vagy átalakított férőhelyeket kívánnak létrehozni, és a legsürgetőbb intézményi problémák kezelését kezdenék meg.
A következő meghallgatások hozhatják a legfontosabb válaszokat
A vizsgálóbizottság munkája most olyan szakaszba ér, amikor a rendszer állapotának bemutatását fokozatosan felválthatja annak vizsgálata, hogy az egyes döntéshozói szinteken ki, mikor és milyen információkról tudott.
Ez azonban várhatóan hosszabb folyamat lesz.
Az eddig nyilvánosságra került adatokból az már egyértelműen látszik, hogy a gyermekvédelmi rendszer problémái nem egyetlen intézményre vagy egyetlen ügyre korlátozódnak. A vizsgálóbizottságot létrehozó országgyűlési határozat is strukturális, finanszírozási, fenntartói és személyi problémák feltárását jelölte meg célként.
Éppen ezért a következő ülések egyik legfontosabb kérdése az lehet, hogy a meghallgatások milyen új információkat tárnak fel, és ezek alapján szükség lesz-e további korábbi vagy jelenlegi vezetők meghívására.
Orbán Viktor neve már felmerült.
Arról azonban, hogy valóban sor kerül-e a személyes meghallgatására, a bizottság 2026. szeptember 16-án még nem döntött. A kérdést elnapolták, így később ismét napirendre kerülhet.
