Az első magyarországi jelek már megjelentek, de egyelőre nincs szó nagy Covid-járványról: a következő hetekben azonban fokozatosan emelkedhet a fertőzések száma.
Szeptember közepére látványosan megváltozott az időjárás, az iskolákban újra teljes létszámmal zajlik a tanítás, a szabadságolási időszak véget ért, és egyre több időt töltünk zárt helyiségekben. Ez minden évben kedvezőbb környezetet teremt a különböző légúti vírusok terjedésének. Rusvai Miklós víruskutató szerint az elmúlt évek tapasztalatai alapján idén is a SARS-CoV-2, vagyis a Covid–19-et okozó vírus indíthatja el az őszi légúti járványhullámot Magyarországon. A szakember úgy látja, hogy a betegszám és az orvoshoz fordulók száma már szeptember második felétől fokozatos növekedésnek indulhat.
A kijelentés nem jelenti azt, hogy napokon belül a pandémia első éveiben látott helyzet térne vissza. A legfrissebb európai adatok szerint a Covid aktivitása jelenleg alacsony, ugyanakkor több országban már növekvő tendenciát figyelnek meg. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ szeptemberi jelentése szerint a SARS-CoV-2 terjedése több európai ország alap- és kórházi ellátásában is emelkedést mutatott, miközben a kórházi felvételek száma továbbra is alacsony maradt. A kórházban kimutatott esetek nagyobb része az idősebb, 65 év feletti korosztályban fordult elő.
A magyar szennyvízadatokban is megjelent az első változás
A Covid terjedésének egyik fontos korai jelzőrendszere már nem elsősorban az elvégzett lakossági tesztek száma, hanem a szennyvíz vizsgálata. A fertőzött emberek ugyanis akkor is üríthetnek vírusörökítőanyagot, amikor még nem kerültek orvoshoz, vagy egyáltalán nem végeznek tesztet. Emiatt a szennyvízben mérhető SARS-CoV-2-koncentráció változása gyakran hamarabb jelezheti a fertőzések terjedésének irányát, mint a hagyományos esetszámok.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ legutóbbi, egyértelműen 2026-os interszezonális jelentése szerint az augusztus 31. és szeptember 6. közötti 36. héten országos szinten enyhén emelkedett a szennyvízben mért SARS-CoV-2-koncentráció. A vírus örökítőanyaga Zalaegerszeg, valamint Budapest északi, déli és központi szennyvíztisztítójának mintáiban, továbbá Tatabányán volt kimutatható. Az NNGYK akkor úgy fogalmazott, hogy a következő időszakban a Covid-fertőzések szórványos emelkedése nem zárható ki.
Ez még messze nem jelenti egy országos járvány kezdetét. Az NNGYK ugyanebben a jelentésében hangsúlyozta, hogy az akut légúti fertőzéssel orvoshoz fordulók száma továbbra is a tavaszi-nyári időszakra jellemző alacsony tartományban volt. A hatóság nyáron is fenntartja az interszezonális surveillance-rendszert: 150 háziorvos és házi gyermekorvos, valamint 24 kórház bevonásával figyelik az influenza, az RSV és a SARS-CoV-2 terjedését.
Rusvai Miklós szerint a Covid jöhet először
Rusvai Miklós az Index Kibeszélő című műsorában arról beszélt, hogy az elmúlt négy évben kialakult mintázat alapján először a Covid-fertőzések számának növekedésére lehet számítani. Véleménye szerint a szeptemberi iskolakezdés, a hűvösebb idő és az emberek zárt helyiségekbe húzódása együtt teremti meg azt a környezetet, amelyben könnyebben terjednek a légúti kórokozók. A szakember úgy véli, hogy az idei Covid-hullám várhatóan lényegesen enyhébb lesz annál, amit a pandémia első éveiben tapasztaltunk.
Ennek egyik oka szerinte az, hogy az elmúlt évben nem jelent meg olyan új vírusváltozat, amely alapvetően megváltoztatta volna a betegség képét. Ebben a tekintetben a nemzetközi megfigyelések is adnak némi megnyugtató támpontot. Az ECDC augusztus végi variánsbesorolása szerint jelenleg nincs olyan SARS-CoV-2-változat, amely megfelelne a „variant of concern”, vagyis különösen aggasztó variáns kritériumainak. Európában az XFG variáns vált dominánssá, míg az NB.1.8.1 és több más változat megfigyelés alatt áll. Az ECDC ezeknél jelenleg nem lát bizonyítékot nagyobb súlyosságra.
A WHO adatai hasonló képet mutatnak. A világszervezet szerint az XFG, az NB.1.8.1, a PQ.16.1.1 és a BA.3.2 jelenleg rendelkezésre álló adatai nem utalnak arra, hogy ezek a variánsok nagyobb közegészségügyi kockázatot jelentenének a többi, jelenleg keringő SARS-CoV-2-változatnál. Ugyanakkor a WHO külön hangsúlyozza, hogy a genetikai vizsgálatok és a jelentési rendszerek az elmúlt években több országban visszaszorultak, ezért az új variánsok értékelésében nagyobb bizonytalanság van, mint a pandémia kezdetén.
Fontos pontosítás: a Covid ma is okozhat súlyos betegséget
Rusvai Miklós szerint a jelenlegi vírusváltozatok általában már nem okozzák olyan gyakran a pandémia kezdetén látott súlyos tüdőgyulladásokat és extrém gyulladásos reakciókat. Ezt azonban nem szabad úgy értelmezni, hogy a Covid ma már mindenki számára veszélytelen, vagy egyszerű náthává vált. A WHO 2026. augusztusi globális kockázatértékelése továbbra is közepesnek minősíti a Covid közegészségügyi kockázatát, és hangsúlyozza, hogy a vírus továbbra is képes súlyos megbetegedést és halálesetet okozni, különösen az idősek, az immunhiányos emberek és bizonyos krónikus betegségekkel élők körében.
A különbség elsősorban abban van, hogy a lakosság immunológiai helyzete teljesen más, mint 2020-ban. Az emberek jelentős része már találkozott a vírussal, oltást kapott, vagy mindkettő megtörtént. Ehhez hozzájárult az orvosi ellátás fejlődése és az is, hogy az egészségügy ma már jóval több tapasztalattal rendelkezik a Covid kezelésében. A WHO szerint ezek együtt jelentősen csökkentették a vírus egészségügyi rendszerre gyakorolt hatását a pandémia első éveihez képest.
Ez azonban nem jelenti azt sem, hogy tudományosan teljes bizonyossággal kizárható lenne egy kedvezőtlenebb új variáns megjelenése. Rusvai a beszélgetésben nagyon határozottan kizárta egy, az eredeti vuhani törzshöz hasonló erejű változat visszatérését, ám a nemzetközi egészségügyi szervezetek óvatosabban fogalmaznak. A WHO szerint a SARS-CoV-2 továbbra is folyamatosan evolválódik, ezért a variánsok és az epidemiológiai trendek követését fenn kell tartani.
Az ősz kedvez a légúti fertőzéseknek, de a Covid nem tisztán téli vírus
A hidegebb idő önmagában nem „hozza létre” a Covid-járványt. A változás inkább az életmódunkban következik be. Kevesebbet tartózkodunk a szabadban, egyre többet vagyunk zárt helyiségekben, az iskolákban, munkahelyeken és tömegközlekedési eszközökön ismét sok ember kerül hosszabb ideig egymás közelébe. A SARS-CoV-2 elsősorban a levegőben terjedő fertőző légúti részecskékkel terjed, ezért a zsúfolt, rosszul szellőző beltéri környezet különösen kedvez az átadásának.
Ugyanakkor a Covid nem viselkedik pontosan úgy, mint a klasszikus szezonális influenza. Az ECDC frissen kiadott európai légúti surveillance-útmutatója külön kiemeli, hogy a SARS-CoV-2 nem vált egyértelműen csak télen terjedő szezonális vírussá. Nyári és egyéb, hagyományos légúti szezonon kívüli hullámok is kialakulhatnak. Ezért az őszi emelkedés valós lehetőség, de nem valamiféle pontos naptár szerint működő törvényszerűség.
Az európai adatok mindenesetre egybevágnak azzal, hogy a vírus aktivitása ismét lassan erősödik. Az ECDC szeptember 11-én kiadott jelentése szerint a légúti betegségek miatti háziorvosi konzultációk a legtöbb országban még alapértéken voltak, ugyanakkor mind a SARS-CoV-2, mind az influenzavírus keringésében növekedést figyeltek meg néhány országban. A Covid aktivitása továbbra is alacsony volt, a kórházi felvételek pedig szintén alacsony szinten maradtak.
Milyen tünetekre érdemes most figyelni?
A jelenlegi Covid-változatok tünetei sok esetben annyira hasonlítanak más őszi légúti fertőzésekhez, hogy pusztán a panaszok alapján nem mindig lehet eldönteni, influenza, Covid vagy egy másik vírus okozza-e a betegséget. A WHO szerint a jelenleg keringő SARS-CoV-2-változatoknál gyakori lehet a láz, hidegrázás és torokfájás, de jelentkezhet orrfolyás vagy orrdugulás, köhögés, fejfájás, izomfájdalom és kifejezett fáradtság is. Az íz- és szaglás elvesztése továbbra is előfordulhat, de már nem feltétlenül olyan meghatározó tünet, mint a járvány korábbi szakaszaiban.
A legtöbb ember teljesen felépül különleges kezelés nélkül, de vannak tünetek, amelyeknél nem érdemes otthon várakozni. A WHO sürgős orvosi segítséget javasol többek között nyugalomban is jelentkező nehézlégzés, tartós mellkasi fájdalom vagy nyomás, zavartság, eszméletvesztés, illetve súlyos állapotromlás esetén. A meglévő krónikus betegséggel élőknek és a súlyos Covid szempontjából magas kockázatú embereknek már enyhébb panaszok esetén is érdemes korábban egyeztetniük orvossal.
Különösen érdemes figyelni az idősebbekre, az immunrendszert gyengítő kezelés alatt állókra, a daganatos vagy transzplantált betegekre, illetve azokra, akik jelentős szív-, tüdő-, vese-, májbetegséggel, cukorbetegséggel vagy más súlyos társbetegséggel élnek. Nem azért, mert náluk biztosan súlyos lesz a fertőzés, hanem azért, mert statisztikailag náluk nagyobb a szövődmények kockázata.
Az oltás kérdése ismét előtérbe kerülhet
A WHO 2026-os ajánlása már kifejezetten kockázatalapú megközelítést alkalmaz. Nem arról van szó, hogy minden egészséges ember számára ugyanolyan gyakorisággal javasolnák az ismétlő oltást. A világszervezet elsősorban a súlyos betegség szempontjából leginkább veszélyeztetett csoportok rendszeres oltását tartja fontosnak. Ide tartoznak többek között a legidősebb felnőttek, bizonyos társbetegséggel élő idősek, a tartós ápolási intézmények lakói és a közepesen vagy súlyosan immunhiányos személyek. A pontos magyarországi oltási rendet és az elérhető vakcinákat mindig a hazai egészségügyi hatóságok aktuális ajánlása alapján kell figyelembe venni.
A WHO májusi vakcinaösszetételi ajánlása szerint 2026-ban az LP.8.1 antigént tartalmazó monovalens vakcina az egyik javasolt frissített összetétel, miközben más, megfelelő immunválaszt kiváltó formulák is használhatók. A szervezet hangsúlyozza, hogy a Covid elleni oltások legfontosabb célja ma már elsősorban a súlyos megbetegedések, a kórházi kezelés és a halálesetek kockázatának csökkentése, nem pedig minden fertőzés megakadályozása.
Nem csak az akut betegség miatt érdemes komolyan venni
A legtöbb 2026-os Covid-fertőzés valóban lényegesen enyhébb lehet annál, amit a járvány első hullámaiban tapasztaltunk. Ugyanakkor a hosszabb ideig fennmaradó panaszok lehetőségét sem érdemes teljesen figyelmen kívül hagyni. A WHO augusztusi globális kockázatértékelése szerint a rendelkezésre álló nemzetközi becslések alapján a tünetekkel járó fertőzések bizonyos hányada után kialakulhat poszt-Covid állapot, vagyis long Covid. A világszervezet ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy az adatok bizonytalansága jelentős, mert a Covid-jelentési és megfigyelési rendszerek sok országban jóval kevésbé részletesek, mint a pandémia idején.
Ez azért is fontos, mert egy enyhének tűnő akut fertőzésből való felépülés után is maradhat fáradtság, terhelésre jelentkező légszomj vagy koncentrációs nehézség. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden elhúzódó fáradtság mögött Covid áll, de ha a panaszok tartósak vagy a mindennapi életet akadályozzák, érdemes orvossal egyeztetni.
Egyszerű módszerekkel most is csökkenthető a fertőzés kockázata
A védekezéshez nincs szükség a pandémia első éveiben megszokott általános korlátozásokra. Sokkal inkább néhány hétköznapi szabály betartása számít. Ha valaki beteg, lázas vagy erős légúti tünetei vannak, lehetőség szerint maradjon otthon és kerülje különösen az idősekkel vagy súlyos alapbetegséggel élőkkel való közeli találkozást. A rendszeres szellőztetés csökkenti a fertőző részecskék koncentrációját a zárt térben, nagy tömegben pedig egy jól illeszkedő maszk különösen a magas kockázatú emberek számára jelenthet plusz védelmet. A kézhigiéné és a köhögési etikett szintén alapvető marad.
A legfontosabb változás talán az, hogy ma már a Covidot nem különálló, rendkívüli jelenségként követik, hanem az influenza és az RSV mellett az integrált légúti surveillance részeként. Az NNGYK magyarországi figyelőrendszere is egyszerre követi ezt a három kórokozót, így az előttünk álló hónapokban sokkal inkább az lesz a kérdés, hogy melyik vírus mikor válik dominánssá, és milyen terhet ró az alapellátásra és a kórházakra.
Jelenleg nincs ok pánikra, de a trendet érdemes figyelni
A szeptember közepi adatok alapján tehát nem lehet azt mondani, hogy Magyarországon már nagy Covid-járvány zajlana. A magyar megfigyelések az ősz elején még alacsony légúti aktivitást mutattak, ugyanakkor a szennyvízben már megjelent az enyhe emelkedés első jele. Európában hasonló folyamat látszik: az ECDC szerint a SARS-CoV-2 aktivitása továbbra is alacsony, de több országban már növekedés kezdődött.
Rusvai Miklós ebből és az elmúlt évek mintázatából arra számít, hogy heteken belül a Covid lehet az első olyan légúti vírus, amely látványosabb őszi hullámot indít. A jelenlegi variánsadatok egyelőre nem mutatnak olyan új változatot, amely bizonyítottan súlyosabb betegséget okozna, és a népesség korábbi fertőzésekből és oltásokból kialakult immunitása is jelentősen különbözik attól, amivel 2020 tavaszán rendelkeztünk.
A következő hetekben ezért elsősorban három adat lesz igazán beszédes: hogyan változik a SARS-CoV-2 mennyisége a magyar szennyvízmintákban, növekszik-e a légúti panaszokkal orvoshoz fordulók száma, illetve megjelenik-e érzékelhető emelkedés a kórházi ellátást igénylő betegek között. Egyelőre ezek közül az elsőnél látszanak korai jelek, de az európai kórházi terhelés továbbra is alacsony.
Az idei ősz tehát valószínűleg ismét együtt hozza majd a Covidot, az influenzát, az RSV-t és a hétköznapi megfázásokat. A SARS-CoV-2 várható emelkedésére érdemes felkészülni, de a jelenlegi adatok alapján nem egy, a pandémia kezdetét idéző hullám körvonalazódik. A fokozott figyelem főként az idősek, az immunhiányos emberek és a súlyos társbetegséggel élők környezetében indokolt.
