A nyugdíj sok családban érzékeny téma, különösen akkor, ha haláleset, téves folyósítás, nyugdíjelőleg vagy visszamenőleges megállapítás miatt utólag derül ki: az ellátás egy részét vagy egészét jogalap nélkül vették fel. Ilyenkor a szabályok egyértelműek: amit valaki nem jogosultként kapott meg, azt meghatározott esetekben vissza kell fizetni.
A legtöbb ember számára a leggyakoribb és legkönnyebben félreérthető helyzet az, amikor egy nyugdíjas meghal, de a halálát követő hónapban még megérkezik a nyugdíja. Sokan azt gondolják, hogy ha az összeg megérkezett a bankszámlára, vagy a postás kihozta, akkor azt a család elköltheti. Ez azonban súlyos tévedés lehet.
A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint az ellátás a jogosult halála napját magában foglaló hónap utolsó napjáig folyósítható. Vagyis ha valaki például júliusban hal meg, a július havi nyugdíj még járhat, de a halál hónapját követő hónapra kiutalt ellátás már nem illeti meg sem az elhunytat, sem automatikusan a hozzátartozókat.
A halál hónapjára járó nyugdíj és a jogalap nélkül felvett nyugdíj nem ugyanaz
Az egyik legfontosabb különbség az, hogy a halál hónapjára járó, de az elhunyt által fel nem vett ellátás nem ugyanaz, mint a halál hónapját követően tévesen kiutalt nyugdíj.
Ha a nyugdíjas meghal, a halál hónapjára járó ellátás még szabályosan kifizethető lehet. A Magyar Államkincstár szerint ezt elsőként az elhunyttal közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő vagy testvér veheti fel, meghatározott sorrendben. Ha ilyen hozzátartozó nincs, akkor az örökösök kérhetik az összeget, általában a megfelelő hagyatéki vagy öröklési iratok alapján.
Más a helyzet akkor, ha a halál hónapját követően érkezik nyugdíj. Ez már jogalap nélküli kifizetés lehet. Ha ezt valaki felveszi, átveszi, elkölti vagy nem utalja vissza, akkor visszafizetési kötelezettsége keletkezhet.
Ha a postás hozza a nyugdíjat, nem szabad átvenni az elhunyt helyett
Postai kézbesítésnél különösen fontos a hozzátartozók felelőssége. Ha a nyugdíjas meghalt, és a következő hónapban mégis megérkezik a postás a nyugdíjjal, a hozzátartozónak jeleznie kell, hogy a címzett elhunyt. Ilyenkor a posta visszairányítja az összeget a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság részére.
A Magyar Államkincstár egyértelműen fogalmaz: ha az elhalálozást követő hónapban kiutalt ellátás átvétele mégis megtörténik, akkor a NYUFIG határozattal visszafizetésre kötelezi a felvevőt.
Ez azt jelenti, hogy nem jó megoldás az sem, ha valaki azt gondolja: „majd később elrendezzük”. A jogalap nélkül átvett összeg hivatalos követeléssé válhat, és a hatóság visszakérheti.
Bankszámlára érkező nyugdíjnál sem lehet szabadon elkölteni az összeget
Sok családnál a nyugdíj bankszámlára érkezik, és a hozzátartozónak van hozzáférése a számlához, meghatalmazása, bankkártyája vagy rendelkezési joga. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az elhunyt halálát követő hónapban érkező nyugdíjat fel lehet használni.
A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint ha az ellátást bankszámlára utalják, akkor az elhalálozás hónapját követően érkezett összeget a számla felett rendelkezési joggal bíró hozzátartozó nem használhatja fel, hanem vissza kell utalnia a NYUFIG számlájára. Ha ez önként nem történik meg, a NYUFIG határozattal követeli vissza az elhunytat már meg nem illető összeget.
Ez különösen fontos azokban a családokban, ahol a hozzátartozó a mindennapi kiadásokat az elhunyt bankszámlájáról intézte. A halál után már nem lehet úgy kezelni a számlát, mintha minden változatlanul folytatódna.
A törvény külön szabályt tartalmaz a haláleset után jogalap nélkül felvett nyugdíjra
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény külön rendelkezik arról, mi történik, ha valaki a jogosult halála esetén jogalap nélkül veszi fel a kiutalt nyugellátást. A törvény szerint aki a jogosult halála esetén a kiutalt nyugellátást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni. Ugyanitt szerepel az is, hogy az ügyintézési határidő azon a napon kezdődik, amikor megállapítják, ki vette fel jogalap nélkül a nyugellátást.
Ez a szabály azért lényeges, mert halálesetnél nem ugyanaz a logika érvényesül, mint minden más téves nyugdíjfelvételi helyzetben. A halál hónapját követően kiutalt nyugdíj nem válik automatikusan a család pénzévé. Ha valaki mégis felveszi vagy felhasználja, a visszafizetés alól nem lehet egyszerűen arra hivatkozva kibújni, hogy „megérkezett, ezért azt hittük, jár”.
Mit jelent az, hogy jogalap nélkül vették fel a nyugdíjat?
Jogalap nélküli felvételről akkor beszélünk, ha valaki olyan nyugellátást kapott meg, amelyre a jogszabályok szerint nem volt jogosult, vagy nem olyan összegben volt jogosult, mint amennyit folyósítottak neki.
Ez többféleképpen is előfordulhat. Lehet adminisztratív hiba, téves adat, később megváltozó bírósági döntés, nyugdíjelőleggel kapcsolatos elszámolás, vagy olyan helyzet, amikor ugyanarra az időszakra két olyan ellátást is folyósítottak, amely együtt nem járt volna.
A törvény főszabálya szerint aki nyugellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha a jogalap nélküli megállapítás, folyósítás vagy felvétel neki felróható. A törvény ugyanakkor olyan eseteket is felsorol, amikor felróhatóság hiányában is vissza kell fizetni az összeget, például bizonyos bírósági vagy Kúria-döntés utáni helyzetekben, illetve nyugdíjelőlegnél.
Nyugdíjelőlegnél is keletkezhet visszafizetési kötelezettség
Sokan nem tudják, hogy a nyugdíjelőleg nem végleges nyugdíjösszeg. Ezt akkor állapíthatják meg, amikor a jogosultság vagy a pontos összeg végleges elbírálása még folyamatban van, de az érintettnek már szüksége van ellátásra.
Ha később kiderül, hogy a nyugellátás iránti kérelmet elutasítják, vagy a véglegesen megállapított nyugdíj alacsonyabb, mint a korábban folyósított nyugdíjelőleg, akkor a különbözet vagy az előleg egy része jogalap nélkül felvett összegnek minősülhet. A törvény kifejezetten kimondja, hogy a nyugdíjelőleget, illetve annak egy részét vissza kell fizetni, ha a kérelmet elutasítják, vagy az ellátást az előlegnél alacsonyabb összegben állapítják meg.
Ezért érdemes óvatosan kezelni a nyugdíjelőleget. Bár a folyósítás nagy segítség lehet, nem biztos, hogy minden forintja véglegesen megilleti az érintettet.
Bírósági döntés után is visszakövetelhetik a nyugdíjat
Előfordulhat, hogy valaki bírósági döntés alapján kap nyugellátást, később azonban a Kúria felülvizsgálati eljárásban másként dönt. Ilyenkor a törvény szerint akkor is vissza kell fizetni a folyósított nyugellátást, ha egyébként nem áll fenn felróhatóság, amennyiben a Kúria úgy dönt, hogy a nyugellátás megállapítása vagy folyósítása nem volt jogszerű. )
Ez a szabály sokak számára igazságtalannak tűnhet, hiszen az érintett egy korábbi döntés alapján kaphatta a pénzt. A törvény azonban ebben az esetben is a jogszerűség végleges megállapításából indul ki. Ha utólag kiderül, hogy az ellátás nem járt, akkor a korábban felvett összeg visszafizetendő lehet.
Más ellátások beszámítása miatt is keletkezhet tartozás
A nyugdíj megállapítása sok esetben visszamenőleges hatállyal történik. Ilyenkor előfordulhat, hogy az érintett ugyanarra az időszakra korábban más ellátást is kapott. Ha a két ellátás egyszerre nem illette volna meg, akkor a visszamenőlegesen járó nyugdíj összegéből le kell vonni a már folyósított más ellátást.
A törvény szerint a megállapított nyugellátás visszamenőlegesen járó összegét csökkenteni kell annak az ellátásnak az összegével, amelyet ugyanarra az időszakra folyósítottak, ha a jogosultat a két ellátás egyidejűleg nem illette volna meg. Ha pedig a visszamenőlegesen járó ellátás összege alacsonyabb, mint a beszámított összeg, és a jogalap nélküli felvétel az érintettnek felróható, a különbözetet vissza kell fizetnie.
Ez az egyik legbonyolultabb eset, mert az érintett gyakran nem is érzékeli, hogy két ellátás időben ütközhet egymással. Éppen ezért minden nyugdíjmegállapító határozatot és elszámolást érdemes alaposan átnézni.
Mi történik, ha valaki nem fizeti vissza az összeget?
Ha a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság vagy az illetékes nyugdíjbiztosítási szerv megállapítja a jogalap nélküli felvételt, határozatban kötelezheti az érintettet a visszafizetésre. A határozat tartalmazza, mekkora összeget kell visszafizetni, milyen jogcímen keletkezett a tartozás, és milyen módon lehet teljesíteni.
Ha valaki önként nem fizet, a tartozás behajtása elindulhat. Ez többféle formában történhet: részletfizetés, levonás, követeléskezelés vagy végrehajtási jellegű eljárás is szóba jöhet, attól függően, milyen helyzetben van az érintett, milyen ellátásban részesül, és milyen döntést hoz a hatóság.
A nyugellátásból történő levonás szabályai külön törvényi keretek között mozognak. A végrehajtási szabályok alapján a nyugdíjból általában korlátozott mértékű levonás történhet, de bizonyos követelések, például jogalap nélkül felvett nyugellátás esetén magasabb levonási arány is szóba kerülhet. (nyugdijtudakozo.hu)
Kamat, pótlék, kellemetlen ügyintézés is lehet a vége
A visszafizetés elmulasztása nemcsak anyagi, hanem adminisztratív problémákat is okozhat. Ha valaki nem reagál a határozatra, nem kéri időben a részletfizetést, nem jelzi, ha vitatja az összeget, vagy nem teljesíti a megadott határidőt, az ügy könnyen súlyosabb szakaszba kerülhet.
A legrosszabb hozzáállás az, ha valaki nem veszi át a leveleket, nem válaszol, és reméli, hogy az ügy magától eltűnik. A hivatalos határozatok és felszólítások nem veszítik el jelentőségüket attól, hogy az érintett nem foglalkozik velük. Sőt, a határidők elmulasztása jogvesztő vagy legalábbis nagyon kellemetlen következményekkel járhat.
Ha valaki nem tud egy összegben fizetni, érdemes mielőbb részletfizetést, fizetési könnyítést vagy méltányossági eljárást kérni, ha erre az adott ügyben lehetőség van. A legfontosabb: nem szabad megvárni, amíg a tartozás kezelhetetlenné válik.
Nem mindig csak a nyugdíjas felelhet
Vannak olyan esetek is, amikor nem kizárólag az ellátásban részesülő felelőssége merül fel. A törvény szerint a foglalkoztató, egyéb szerv vagy személy is köteles lehet megtéríteni a jogalap nélkül felvett nyugellátást, ha a téves megállapítás vagy folyósítás az ő mulasztásának, valótlan adatszolgáltatásának vagy más felróható magatartásának következménye. (net.jogtar.hu)
Ez például akkor lehet fontos, ha rossz igazolás, hibás adatközlés vagy elmulasztott bejelentés vezetett a téves nyugdíjmegállapításhoz. Ha több szereplő is közrehatott a hibában, a törvény külön szabályokat tartalmaz arra is, hogyan oszlik meg a felelősség.
A gyakorlatban azonban az érintettnek ilyenkor is aktívan kell eljárnia. Nem elég azt mondani, hogy „nem én hibáztam”. A határozatot át kell nézni, szükség esetén jogorvoslatot kell kérni, és bizonyítani kell, ha a téves folyósítás más mulasztásából fakadt.
Kis összegnél van kivétel
A törvény egy fontos kivételt is tartalmaz. Ha a jogalap nélkül felvett ellátás teljes összege nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, akkor a visszafizetést és a megtérítést nem kell elrendelni. (net.jogtar.hu)
Ez nem azt jelenti, hogy minden kisebb tévedés automatikusan következmény nélkül marad, hanem azt, hogy a törvény meghatároz egy alsó határt, amely alatt a visszakövetelés elrendelésétől el lehet tekinteni. Nagyobb összegeknél azonban a visszafizetési kötelezettség komoly terhet jelenthet, különösen alacsony nyugdíjból élőknél vagy hozzátartozóknál.
Mit kell tenni, ha az elhunyt után mégis megérkezik a nyugdíj?
A helyes lépések sorrendje egyszerű. Ha postai kézbesítésről van szó, nem szabad átvenni az elhunyt részére érkező ellátást, hanem jelezni kell a kézbesítőnek, hogy a jogosult meghalt. Ha bankszámlára érkezett a halál hónapját követő nyugdíj, azt nem szabad elkölteni, hanem vissza kell utalni a NYUFIG részére.
Ha a hozzátartozó bizonytalan, hogy az összeg még a halál hónapjára jár-e, vagy már jogalap nélküli utalás, érdemes közvetlenül a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz fordulni. Sokkal biztonságosabb előre kérdezni, mint utólag visszafizetési határozatot kapni.
A halál hónapjára járó, de fel nem vett ellátás igénylésére külön szabályok vonatkoznak. A Magyar Államkincstár szerint az erre jogosult hozzátartozók vagy örökösök kérelem alapján juthatnak hozzá az összeghez, meghatározott feltételek mellett. (allamkincstar.gov.hu)
A családi vitákat is megelőzheti a pontos ügyintézés
Haláleset után a családok sokszor érzelmileg és anyagilag is nehéz helyzetben vannak. Ilyenkor könnyen vita alakulhat ki arról, ki jogosult az utolsó havi nyugdíjra, ki fér hozzá a bankszámlához, ki fizette a temetést, és ki intézi a hivatalos ügyeket.
A jogszabályok azonban nem azt nézik, kinek mire lenne szüksége, hanem azt, ki jogosult az ellátásra. A halál hónapjára járó fel nem vett nyugdíjra a közös háztartásban együtt élő közeli hozzátartozók meghatározott sorrendben lehetnek jogosultak, ennek hiányában pedig az örökösök kérhetik az összeget. (allamkincstar.gov.hu)
Ezért a legjobb, ha a család nem informálisan osztja fel a pénzt, hanem hivatalos úton intézi az igénylést. Így később kisebb az esély vitára, visszakövetelésre vagy hatósági eljárásra.
A nyugdíjak körüli vita nemcsak jogi, hanem megélhetési kérdés is
A jogalap nélkül felvett nyugdíj visszafizetése különösen érzékeny ügy akkor, amikor sok nyugdíjas egyébként is nehéz anyagi helyzetben él. Nem véletlen, hogy a nyugdíjemelés és az idősek vásárlóereje évek óta közéleti vita tárgya.
A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa korábban nyílt levélben kérte Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy a magas nyugdíjas infláció miatt augusztusban, januárig visszamenőleg hajtsanak végre 3 százalékos nyugdíjemelést. A Népszava 2023. júliusi beszámolója szerint a szervezet azzal érvelt, hogy az év első hat hónapjában a nyugdíjas infláció átlaga 25,1 százalék volt. (nepszava.hu)
Ez a vita jól mutatja, hogy a nyugdíj nem pusztán jogszabályi ellátás, hanem sok idős ember megélhetésének alapja. Éppen ezért különösen fájdalmas, ha valakit visszafizetésre köteleznek. A jogszabály azonban nem a megélhetési nehézségek alapján dönti el, hogy az összeg járt-e, hanem azt vizsgálja, volt-e jogalap a kifizetésre.
Mire figyeljen minden nyugdíjas és hozzátartozó?
A legfontosabb, hogy minden adatváltozást, jogosultságot érintő körülményt és halálesetet időben jelezni kell az illetékes szervek felé. Ha valaki nem biztos abban, hogy egy ellátás jár-e neki, ne költse el azonnal a pénzt, hanem kérjen tájékoztatást.
Haláleset után különösen fontos, hogy a hozzátartozók ne vegyék át automatikusan a következő havi nyugdíjat, és ne használják fel a bankszámlára érkező összeget. Ha a folyósítás tévedésből megtörtént, az összeget vissza kell utalni, vagy egyeztetni kell a NYUFIG-gal.
A nyugdíjelőlegnél, visszamenőleges megállapításnál és más ellátások beszámításánál pedig minden határozatot alaposan át kell nézni. Ha valaki nem érti az elszámolást, érdemes segítséget kérni hozzátartozótól, könyvelőtől, jogásztól, nyugdíjszakértőtől vagy közvetlenül az ügyfélszolgálattól.
