Rendkívüli ülést tartott hétfő délelőtt az Országgyűlés, miután a Legfőbb Ügyészség három külön ügyben kérte Hankó Balázs, Seszták Miklós és Magyar Péter országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. A szeptember 28-i ülés politikailag és jogilag is különleges helyzetet teremtett, hiszen egy hivatalban lévő miniszterelnök és két korábbi miniszter mentelmi ügye egyetlen délelőttön került a parlament elé. A három ügy azonban egymástól teljesen különálló büntetőeljáráshoz kapcsolódik, ezért fontos, hogy azokat ne mossuk össze. Hankó Balázs esetében a Nemzeti Kulturális Alap működéséhez kapcsolódó hűtlen kezelés gyanújáról, Seszták Miklósnál több, állami beszerzésekhez és beruházásokhoz kapcsolódó vesztegetési gyanúról, Magyar Péternél pedig egy 2024-es telefonüggyel összefüggő lopás gyanújáról van szó. A Legfőbb Ügyészség mindhárom mentelmi indítványt 2026. szeptember 22-én jelentette be – írja a 24.hu
A mentelmi jog felfüggesztése önmagában egyik esetben sem jelenti azt, hogy az érintett politikus bűnös lenne. A parlament döntése kizárólag azt a jogi akadályt távolítja el, amely addig korlátozza a büntetőeljárás lefolytatását az országgyűlési képviselővel szemben. Az ügyészség tájékoztatása szerint a mentelmi jog felfüggesztése után nyílik lehetőség közvetlenül a képviselő személyét érintő nyomozati cselekményekre, és amennyiben a bizonyítékok ezt indokolják, gyanúsítotti kihallgatásra is.
Már reggel összeült a Mentelmi Bizottság
A parlamenti döntést a Mentelmi Bizottság rendkívüli, zárt ülése előzte meg. A testület már reggel fél nyolckor megkezdte a három ügy tárgyalását. Sasi-Nagy Edit, a bizottság elnöke még az ülés kezdete előtt jelezte, hogy mindhárom esetben a mentelmi jog felfüggesztését támogatná.
A bizottságban azonban nem alakult ki olyan többség, amely egységesen a mentelmi jog felfüggesztését javasolta volna. A rendelkezésre álló beszámoló szerint a Tisza három bizottsági tagja támogatta a felfüggesztést, az ellenzéki képviselők pedig nem adtak le támogató szavazatot. Emiatt a testület többségi javaslata végül a mentelmi jog fenntartása lett.
Ez azonban nem kötötte meg az Országgyűlés kezét. A plenáris ülésen a képviselők külön szavaztak valamennyi mentelmi ügyről.
Hankó Balázs mentelmi jogát 139 igen szavazattal függesztették fel
Az első döntések egyike Hankó Balázs fideszes országgyűlési képviselő, az előző kormány kulturális és innovációs miniszterének ügyében született.
Az Országgyűlés 139 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül felfüggesztette Hankó Balázs mentelmi jogát.
A döntés következtében elhárult az a parlamenti jogi akadály, amely eddig korlátozta az ellene folyó büntetőeljárás továbbvitelét.
Fontos hangsúlyozni, hogy a parlament ezzel nem döntött Hankó Balázs büntetőjogi felelősségéről. Annak megállapítása a büntetőeljárás és – vádemelés esetén – végső soron a bíróság feladata.
Mi az NKA-ügy lényege?
A Legfőbb Ügyészség szerint Hankó Balázs mentelmi jogának felfüggesztését a Nemzeti Kulturális Alap működésével kapcsolatban folyó nyomozás tette szükségessé. Az ügyészség közlése alapján a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumának működését vizsgálják, és azt, hogy az annak rendelkezésére álló pénzeszközöket a jogszabályban és alapító dokumentumokban meghatározott céltól eltérően használták-e fel.
Az ügyészségi álláspont szerint a vizsgált támogatások egy részét érdemi pályázati elbírálás nélkül teljesíthették, és a nyomozó hatóság azt vizsgálja, hogy a pénzek egy része a 2026-os országgyűlési választási kampánnyal összefüggő kiadásokhoz, illetve egyes kérelmezők személyes céljaihoz kapcsolódhatott-e.
Az ügyészség eddigi jogi minősítése szerint Hankó Balázs magatartása különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúját vetheti fel. Ez azonban jelenleg ügyészségi gyanú és jogi minősítés, nem jogerős bírósági megállapítás.
A büntetőeljárás következő szakaszában a nyomozó hatóságnak kell tisztáznia, hogy pontosan milyen döntések születtek, kik vettek részt azokban, milyen pénzmozgások történtek, és megállapítható-e személyes büntetőjogi felelősség.
Hankó személyesen is megjelent a bizottság előtt
Hankó Balázs a hétfő reggeli mentelmi bizottsági ülésre személyesen is elment. A korábbi beszámolók szerint azért jelent meg, hogy ismertesse saját álláspontját, és cáfolja az ellene megfogalmazott állításokat.
Ez szintén fontos része az eljárásnak. A mentelmi bizottság nem bíróság, és nem feladata a büntetőjogi felelősség eldöntése. A testület azt vizsgálja, hogy indokolt-e a képviselő parlamenti mentelmi jogának felfüggesztése annak érdekében, hogy az igazságszolgáltatás lefolytathassa az eljárást.
A Fidesz politikusai a döntés előtt nyilvánosan kiálltak Hankó Balázs mellett, és az eljárást politikailag motiváltnak minősítették. Ezek azonban politikai állítások; hogy az ügyészség által megfogalmazott gyanú megalapozott-e, azt a büntetőeljárás bizonyítékai alapján kell eldönteni.
Seszták Miklós mentelmi jogát is felfüggesztették
Nem sokkal később Seszták Miklós KDNP-s országgyűlési képviselő, korábbi nemzeti fejlesztési miniszter mentelmi ügyéről is döntött a parlament.
Az eredmény ugyanaz lett: 139 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül felfüggesztették Seszták Miklós mentelmi jogát.
Ezzel az ő esetében is folytatódhatnak azok a nyomozati cselekmények, amelyeket a képviselői mentelmi jog korábban korlátozott.
Seszták ügye jelentősen eltér Hankó Balázsétól. Az ügyészség több, egymással összefüggő vesztegetési gyanút vizsgál, amelyek részben a 2015 és 2018 közötti Volánbusz-beszerzésekhez, részben más állami beruházásokhoz kapcsolódnak.
Több mint 11 milliárd forintos jogtalan előnyt vizsgálnak Seszták ügyében
Seszták Miklós 2014 júniusa és 2018 májusa között nemzeti fejlesztési miniszter volt. Tárcájának feladatai közé tartozott többek között a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. felügyelete, valamint a közlekedés fejlesztésével kapcsolatos állami feladatok egy része.
A nyomozás egyik ága a Volánbusz Zrt.-vel kapcsolatban álló vállalkozások ügyeit érinti. Az ügyészség közlése szerint a nyomozás eddigi adatai alapján felmerült annak gyanúja, hogy Seszták Miklós és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő akkori vezetője 2015 és 2018 között, közvetítők segítségével, több mint 11 milliárd forint jogtalan előnyt fogadhatott el.
Ez jelenleg a nyomozó hatóság gyanúja. Seszták Miklós büntetőjogi felelősségéről nincs jogerős bírósági döntés.
A nyomozás egy másik része állítólagos építőipari megállapodásokat vizsgál. Az ügyészségi közlés szerint egy beruházásokkal foglalkozó vállalkozói kör képviselője állami megrendelések reményében azt ajánlhatta fel, hogy bizonyos projektek vállalkozói díjának egy részét közvetítőkön keresztül visszajuttatja Sesztáknak.
A hatóság azt vizsgálja, hogy ennek keretében valóban történt-e jogtalan pénzátadás, és ha igen, az milyen konkrét állami döntésekkel állt kapcsolatban.
Miért különösen súlyos az ügyészség által alkalmazott jogi minősítés?
Az ügyészség közlése alapján Seszták esetében több rendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által, hivatali helyzettel visszaélve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának gyanúját vizsgálják.
A büntetési tétel az ügyészség által jelenleg alkalmazott minősítés egyes eseteiben öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés lehet.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy Seszták Miklós tíz év szabadságvesztést fog kapni. A büntetési tétel kizárólag azt mutatja meg, milyen törvényi keretek között mozoghatna a büntetés abban az esetben, ha vádat emelnek, a bíróság bűnösnek találja, és az ügyészség által alkalmazott jogi minősítés a bírósági eljárás során is fennmarad.
A nyomozás során a tényállás, az érintettek szerepe és még maga a jogi minősítés is változhat.
Magyar Péter mentelmi ügye teljesen más történet
A harmadik ügy Magyar Péter miniszterelnökhöz kapcsolódik, de annak tárgya sem a Hankó-, sem a Seszták-üggyel nem függ össze.
A Központi Nyomozó Főügyészség egy 2024 nyarán történt budapesti szórakozóhelyi incidens miatt vizsgálja Magyar Péter szerepét.
Az ügyészség álláspontja szerint Magyar egy szóváltás során elvette egy férfi mobiltelefonját, azt magánál tartotta, majd később a Dunába dobta. A nyomozó hatóság az ügyet lopásként kívánja vizsgálni.
A történtek jogi minősítése már korábban is változott. A rendőrség kezdetben más bűncselekmények gyanúját is vizsgálta, később azonban az ügyészség lopásként értékelte a rendelkezésre álló tényállást.
Magyar Péter európai parlamenti képviselőként korábban uniós parlamenti mentelmi joggal rendelkezett. Az Európai Parlament nem függesztette fel azt, ezért az eljárást akkor nem lehetett vele szemben teljes körűen folytatni. Miután európai parlamenti mandátuma 2026 tavaszán megszűnt, az eljárás ismét napirendre került.
Magyar Péter maga kérte mentelmi joga felfüggesztését
A Legfőbb Ügyészség szeptember 22-i bejelentése után Magyar Péter nyilvánosan közölte, hogy azt kéri a parlamenttől: függessze fel az ő mentelmi jogát is.
A magyar szabályok szerint egy országgyűlési képviselő egyszerűen nem mondhat le egyoldalúan mentelmi jogáról. A mentelmi jog felfüggesztéséről az Országgyűlésnek kell határoznia. A parlamenti döntéshez kétharmados többség szükséges.
Magyar ugyanakkor élesen bírálta, hogy az ügyészség az ő ügyét ugyanazon a napon terjesztette elő, mint a két volt miniszterét. Az ügyészség erre reagálva közölte, hogy pártatlanul, a törvény előtti egyenlőség alapján jár el, és visszautasította a szervezet politikai motivációjára vonatkozó kormányfői állításokat.
A két fél között tehát nyilvános vita alakult ki az ügyészség szerepéről, de ez nem változtat azon, hogy Magyar büntetőjogi felelősségének kérdését is az eljáró hatóságoknak, illetve esetleges vádemelés után a bíróságnak kell eldönteniük.
Mit jelent pontosan a mentelmi jog?
Az országgyűlési képviselői mentelmi jog célja eredetileg az, hogy a képviselők parlamenti munkáját ne lehessen indokolatlan vagy politikailag motivált büntetőeljárásokkal akadályozni.
A mentelmi jog azonban nem azt jelenti, hogy egy képviselő mentesül a büntetőjogi felelősség alól.
Közvádas büntetőügy esetében az ügyészség kérheti a mentelmi jog felfüggesztését. Először a Mentelmi Bizottság tárgyalja az ügyet és javaslatot tesz, majd az Országgyűlés dönt.
A parlamenti gyakorlat szerint közvádas ügyekben jellemzőbb a mentelmi jog felfüggesztése, mint például magánvádas rágalmazási vagy becsületsértési eljárásokban. A Telex összefoglalója szerint ez több évtizedes parlamenti gyakorlat.
Ha a parlament felfüggeszti a mentelmi jogot, az érintett továbbra is országgyűlési képviselő marad. A döntés önmagában nem fosztja meg a mandátumától, és nem jelenti automatikusan azt sem, hogy vádat emelnek ellene.
Mi történik most Hankó Balázzsal és Seszták Miklóssal?
A mentelmi jog felfüggesztése után az ügyészség és a nyomozó hatóság folytathatja az eljárást.
Ez jelentheti további tanúk meghallgatását, iratok és pénzügyi adatok elemzését, szembesítést, valamint – ha annak törvényi feltételei fennállnak – az érintett politikus gyanúsítottként történő kihallgatását.
A nyomozás végén többféle döntés születhet.
Ha a bizonyítékok nem támasztják alá a gyanút, az eljárást megszüntethetik. Ha az ügyészség úgy látja, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre, vádat emelhet.
Csak ezt követően kerülhet az ügy bíróság elé, ahol a vád és a védelem bizonyítékainak értékelése után születhet döntés a büntetőjogi felelősségről.
Nem az Országgyűlés döntött a bűnösségről
A hétfői parlamenti szavazás egyik legfontosabb jogi következménye éppen az, hogy a büntetőeljárás útjában álló mentelmi akadály megszűnik.
A 139 igen szavazat azonban nem bűnösséget megállapító döntés.
Hankó Balázs és Seszták Miklós ugyanúgy megillet a büntetőeljárás valamennyi garanciája és az ártatlanság vélelme, mint bármely más terheltet.
Ugyanez vonatkozik Magyar Péterre is, amennyiben az Országgyűlés az ő mentelmi jogának felfüggesztéséről is dönt.
Miért volt szükség rendkívüli ülésre?
Az Országgyűlésnek hétfő délután egyébként is lett volna rendes ülése, a mentelmi ügyek azonban nem szerepeltek annak korábban elfogadott napirendjén.
Ezért Bujdosó Andrea, a Tisza parlamenti frakcióvezetője külön rendkívüli ülés összehívását kezdeményezte szeptember 28-ra. A parlamenti napirend szerint Hankó, Seszták és Magyar mentelmi ügye mellett más személyi kérdések is szerepeltek a rendkívüli ülésen.
Magyar Péter korábban azt közölte, hogy nem kívánja kivárni a mentelmi ügyek elbírálására rendelkezésre álló hosszabb időt, hanem minél gyorsabban parlamenti döntést szeretne.
Ezért ülésezett már reggel a Mentelmi Bizottság, és ezért kezdődött a rendkívüli plenáris ülés még a rendes parlamenti ülés előtt.
A Gurzó Máriát érintő ügyben egyelőre nem született döntés
Az eredeti rendkívüli ülési napirendben Gurzó Mária Tisza-párti képviselő mentelmi ügye is szerepelt.
A Mentelmi Bizottság azonban hétfő reggel ezt az ügyet nem tárgyalta érdemben, így azzal kapcsolatban a rendelkezésre álló információk szerint nem született ugyanilyen parlamenti döntés.
Ez is mutatja, hogy a különböző mentelmi ügyeket eljárásjogi szempontból külön kell kezelni, még akkor is, ha ugyanazon ülés napirendjén szerepelnek.
Most kezdődhet az igazán fontos szakasz
Hankó Balázs és Seszták Miklós mentelmi jogának felfüggesztésével a két büntetőeljárás olyan szakaszba léphet, amelyben a nyomozó hatóság már közvetlenül az érintett képviselőkkel kapcsolatban is végezhet nyomozati cselekményeket.
Az elkövetkező hetekben ezért a legfontosabb kérdés az lesz, hogy pontosan milyen bizonyítékokat ismertet az ügyészség, történik-e gyanúsítotti kihallgatás, illetve hogyan reagál azokra a két volt miniszter és védelmük.
Magyar Péter esetében pedig a parlamenti mentelmi döntést követően válhat lehetővé a 2024-es telefonügyben megkezdett eljárás teljes körű folytatása.
A hétfői parlamenti döntések tehát fontos eljárásjogi fordulatot jelentenek, de egyik ügy végét sem jelentik. Valójában éppen ellenkezőleg: a büntetőeljárások érdemi része most gyorsulhat fel.
