Alig kapta meg teljes büntetőeljárási jogosítványait a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, máris négy jelentős ügyet vett saját hatáskörébe – és a hivatal vezetése szerint akár heteken belül újabb eljárások következhetnek. Az NVVH szeptember 27-től jogosult arra, hogy folyamatban lévő büntetőeljárásokat saját hatáskörébe vonjon. Már másnap reggel Tasnády Katalin nyomozati elnökhelyettes személyesen tájékoztatta az addig eljáró hatóságokat arról, mely ügyek kerülnek át az új szervezethez. A döntést a hatályos szabályozás alapján nyomozati elnökhelyettesként önállóan hozta meg. Az NVVH létrehozásáról szóló törvény a hivatalt független, kizárólag a jogszabályoknak alárendelt intézményként határozza meg, és egyes feladat- és hatáskörök önálló gyakorlását is lehetővé teszi az elnökhelyettesek számára – írja a 444.hu
Első körben négy olyan ügyet választottak ki, amelyek teljesen különböző területeket érintenek. Az egyik a munkavállalási célú tartózkodási engedélyekhez kötődő úgynevezett vízumügy, amelyben Orbán Viktor testvérének, Orbán Áronnak a neve is megjelent a sajtóban. A második az óbudai önkormányzati korrupciós ügykomplexum. Harmadikként a Seszták Miklóshoz kapcsolódó Volánbusz- és állami beruházási ügyet vették át, a negyedik vizsgálat pedig a már megszüntetett Szuverenitásvédelmi Hivatal többmilliárdos kommunikációs és rendezvénykiadásaira irányul.
Unger Anna, az NVVH elnöke szerint nem véletlenszerűen válogattak. Azt mondta, Tasnády Katalin olyan ügyeket keresett, amelyek eltérő módon, de jól példázzák az elmúlt évek vagy évtizedek közpénzekkel kapcsolatos problémáit. A kiválasztásban számított az is, hogy a hivatalhoz érkező nyomozók és ügyészek milyen ügyeket ismernek már korábbról, de Unger hangsúlyozta: ez csak az egyik szempont volt.
Mit tud valójában az új hivatal?
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt 2026-ban hozta létre az Országgyűlés. A törvény szerint feladata nem pusztán büntetőeljárások lefolytatása, hanem a közvagyon köréből jogellenesen kikerült vagyon felkutatása, azonosítása, biztosítása és lehetőség szerint visszaszerzése is.
Ez lényegesen szélesebb feladat annál, mint hogy egy-egy büntetőügyben megállapítsák, történt-e bűncselekmény.
Az NVVH vizsgálhatja a közbeszerzéseket, állami és önkormányzati döntéseket, támogatásokat, koncessziókat, állami cégek pénzmozgásait, uniós forrásokat, szerződéses láncokat és tényleges tulajdonosi kapcsolatokat.
A törvény alapján a hivatalnak arra is lehetősége van, hogy együttműködjön más nyomozó és állami szervekkel. A kormány hivatalos tájékoztatása szerint ehhez akár a rendőrség, az ügyészség vagy a NAV közreműködését is kérheti.
Az új szervezet első négy ügye tehát egyben azt is megmutathatja, hogyan működnek majd ezek a rendkívül széles jogosítványok a gyakorlatban.
Tasnády Katalin döntötte el, melyik ügyeket veszik át
Az egyik érdekes részlet, hogy a négy ügy kiválasztásáról nem Unger Anna elnök döntött.
Unger a 444-nek azt mondta, egyeztettek ugyan Tasnády Katalinnal a kérdésről, de nem utasította arra, milyen eljárásokat válasszon.
A hivatal elnöke szerint nem adott neki konkrét ügyötleteket és nem próbálta megváltoztatni a döntését sem.
Ez nem pusztán belső munkamegosztás. Az NVVH-t létrehozó törvény egyik központi eleme, hogy bizonyos nyomozati hatáskörökben az elnökhelyettes önállóan járhasson el.
Az NVVH szeptember 28-i hivatalos közleménye szerint Tasnády személyesen jelentette be a Központi Nyomozó Főügyészségen, mely folyamatban lévő ügyeket vesz át a hivatal. Az ilyen hatáskörbe vonás ellen a közlemény szerint nincs külön jogorvoslat.
Az első ügy: a politikai kapcsolatokkal összefüggő vízumügy
Az első saját hatáskörbe vont eljárást az NVVH hivatalos közleménye úgy írta körül, mint a politikai kapcsolatrendszer munkavállalási célú tartózkodási engedélyek megszerzésére történő állítólagos felhasználását.
Az ügy tárgya a hivatal szerint befolyással üzérkedés és más bűncselekmények gyanúja.
A nyomozás annak tisztázására irányul, hogy létezett-e olyan, magas szintű politikai kapcsolatokkal rendelkező kör, amely pénzért azt ígérte külföldieknek vagy az őket foglalkoztató cégeknek, hogy el tudja intézni a szükséges engedélyeket.
Ez jelenleg nyomozati gyanú.
A Telex korábbi feltárásaiban Orbán Áron, Orbán Viktor testvérének neve is megjelent az üggyel kapcsolatban, innen ered az eljárás közbeszédben használt „Orbán Áron vízumbiznisze” elnevezése. Az NVVH hivatalos közleménye azonban személynév említése nélkül fogalmazta meg az ügy tárgyát.
Unger szerint a politikai kapcsolat „megvásárlásának” lehetőségét is vizsgálni kell
Unger Anna a 444-nek adott interjúban tágabb jelentőséget tulajdonított ennek az ügynek.
Szerinte azt kell tisztázni, előfordulhatott-e olyan gyakorlat, amelyben megfelelő politikai kapcsolat birtokában egyesek könnyebben jutottak hozzá olyan állami engedélyekhez vagy dokumentumokhoz, amelyekért másoknak végig kellett járniuk a normál eljárást.
Az NVVH elnöke ebből azt a kérdést is felvetette, hogy ha ilyen mechanizmus egy területen létezett, előfordulhatott-e más, állami hatóságok közreműködését igénylő ügyekben is.
Ez egyelőre vizsgálati irány és Unger értékelése, nem bizonyított, általános gyakorlat.
A nyomozásnak konkrét személyek, döntések, pénzmozgások és hatósági eljárások alapján kell megállapítania, történt-e bűncselekmény.
A második nagy ügy: az óbudai korrupciós nyomozás
Az NVVH második választása az óbudai korrupciós ügykomplexum.
A hivatal közleménye szerint a nyomozás önkormányzati pénzek felhasználásához kapcsolódó közbeszerzéseket vizsgál. Ezek között parkfenntartási és közétkeztetési szerződések is szerepelnek.
A hatósági gyanú szerint egyes vállalkozások azért adhattak jogtalan előnyöket politikai szereplőknek, hogy hosszabb időn keresztül megszerezzék vagy megtartsák ezeket az önkormányzati megbízásokat.
Az NVVH közleménye vesztegetés és befolyással üzérkedés gyanújáról beszél.
Az ügy több politikai szereplőt és több különböző szerződést érint, ezért összetett nyomozásról van szó. Az érintettek büntetőjogi felelősségéről ezekben az eljárásokban sincs jogerős bírósági döntés.
Unger szerint ez egy régi politikafinanszírozási problémát is megmutathat
Az NVVH elnöke azért tartja jellegzetesnek az óbudai ügyet, mert szerinte az ilyen típusú önkormányzati szerződésekhez kapcsolódó korrupció régóta visszatérő probléma a magyar közéletben.
Unger úgy fogalmazott, az ilyen ügyekben azt is vizsgálni kell, hogy a közbeszerzésekhez kapcsolódó visszaosztások szolgálhattak-e közvetetten politikai vagy pártfinanszírozási célokat.
Ezt azonban szintén nem lehet általános tényként kezelni.
Az NVVH-nak az egyes szerződések, pénzmozgások és szereplők vizsgálatával kell bizonyítania, hogy a konkrét eljárásokban történt-e ilyen.
A harmadik ügy máris az NVVH egyik legfontosabb nyomozása lett
A harmadik saját hatáskörbe vont eljárás Seszták Miklós korábbi fejlesztési miniszterhez kapcsolódik.
Ez az ügy azért is kiemelt jelentőségű, mert az NVVH első őrizetbe vételét is ebben az eljárásban hajtották végre.
Az Országgyűlés hétfőn felfüggesztette Seszták mentelmi jogát. A politikus ezután önként jelent meg a Központi Nyomozó Főügyészségen, ahol – miután az NVVH már saját hatáskörébe vonta az ügyet – őrizetbe vették.
Seszták tagadja, hogy bűncselekményt követett volna el.
Több mint 11 milliárd forintos jogtalan előnyt vizsgál az ügyészség
A Volánbusz-ügyben nyilvánosságra hozott gyanú rendkívül súlyos.
Az ügyészség szerint a nyomozás adatai alapján felmerült annak gyanúja, hogy Seszták Miklós és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő akkori vezetője 2015 és 2018 között, közvetítőn keresztül, több mint 11 milliárd forint jogtalan előnyt fogadhatott el a Volánbusszal szerződéses kapcsolatban álló cégek egyik képviselőjétől.
Egy másik nyomozati szálon azt vizsgálják, hogy egy építőipari cégcsoport állami beruházásokért cserébe vállalta-e bizonyos szerződéses összegek meghatározott részének visszajuttatását.
Az ügyészség korábbi közlése további, egymilliárd forintot meghaladó jogtalan előny gyanúját is említette, valamint más beruházásokkal kapcsolatban is vizsgál pénzmozgásokat.
Mindez továbbra is hatósági gyanú. Seszták Miklós ártatlanságát vélelmezni kell mindaddig, amíg jogerős bírósági ítélet másként nem rendelkezik.
Unger „kvázi feudális” rendszerként írta le a feltételezett mintázatot
A Seszták-ügyhöz kapcsolódóan Unger Anna különösen erős megfogalmazást használt.
A 444-nek azt mondta, szerinte az ügyben egy olyan mintázat rajzolódhat ki, amelyben a közpénzből finanszírozott beruházásokhoz hozzáférő vállalkozások egy része politikai szereplőknek juttathatott vissza pénzt.
Ezt ő „kvázi feudális” rendszerhez hasonlította.
Ez Unger Anna értékelése, nem jogerős bírósági ténymegállapítás.
A nyomozás egyik fontos feladata éppen annak bizonyítása lesz, létezett-e ilyen rendszer, kik működtették, milyen vállalkozások kapcsolódtak hozzá, és történtek-e valóban a feltételezett jogtalan kifizetések.
Unger azért is nevezte jellegzetesnek az ügyet, mert annak jelentős része Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéhez kapcsolódik, amely Magyarország gazdaságilag kevésbé fejlett térségei közé tartozik.
Nemcsak az esetleges bűncselekményeket, hanem a vagyont is követik
Ez az NVVH egyik legfontosabb újítása.
Egy klasszikus korrupciós nyomozásnál elsősorban azt kell bizonyítani, történt-e vesztegetés vagy más bűncselekmény.
Az NVVH-nál azonban ezzel párhuzamosan a vagyon útját is vizsgálhatják.
Ha például egy nyomozásban az merül fel, hogy valaki több milliárd forint jogtalan előnyhöz jutott, az új hivatal feladata lehet annak megállapítása is, mi történt ezzel a pénzzel.
Ingatlant vásároltak belőle?
Cégekbe került?
Külföldre utalták?
Más személy nevére írták?
Értékpapírt vagy más vagyontárgyat vásároltak?
A törvény kifejezetten lehetővé teszi a pénzmozgások, szerződéses láncok és tényleges tulajdonosi kapcsolatok feltárását. Ez adja az NVVH „vagyonvisszaszerzési” funkciójának lényegét.
A negyedik ügy közvetlenül az NVVH új székházához kötődik
A negyedik saját hatáskörbe vont nyomozás a már megszüntetett Szuverenitásvédelmi Hivatal kiadásait érinti.
A történetnek van egy különös részlete.
Az NVVH ugyanis részben a Szuverenitásvédelmi Hivatal korábbi épületében kezdte meg működését.
Unger Anna elmondása szerint az új hivatal munkatársai az épület átvételekor olyan körülményekkel találkoztak, amelyek szerintük szokatlanok egy állami intézménynél.
Az elnök példaként egy fürdőszobai „márványpadlót” említett.
Ez természetesen önmagában nem bizonyít bűncselekményt. A vizsgálat valódi tárgya sokkal nagyobb összegű kiadásokhoz kapcsolódik.
Több mint 3,6 milliárd forintos szerződéseket vizsgálnak
Az NVVH hivatalos közleménye szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal 2024 és 2026 között három keretszerződés alapján több mint 3,6 milliárd forintot fizetett ki egy konzorciumnak kommunikációs termékek és rendezvények elkészítésére.
A nyomozás tárgya hűtlen kezelés gyanúja.
A hatóság azt vizsgálja, indokoltak voltak-e ezek a költések, különösen annak fényében, hogy az SZH-nak saját szervezeti egységei is voltak kommunikációs és kapcsolódó feladatokra.
Az NVVH hivatalos megfogalmazása szerint a kiadások egy része első látásra nem tűnik indokoltnak.
Ez azonban még nem jelenti azt, hogy bűncselekmény történt. A nyomozóknak azt kell bizonyítaniuk, hogy a szerződések indokolatlanok vagy túlárazottak voltak-e, keletkezett-e vagyoni hátrány, és ha igen, kik felelhetnek érte.
Unger szerint azt is vizsgálni kell, miért szervezték ki a munkát
Az NVVH elnöke a 444-nek arról beszélt, különösen érdekesnek tartja, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal több milliárd forintos külső szerződéseket kötött olyan feladatokra, amelyekhez elvileg saját munkatársakkal is rendelkezett.
Szerinte ezért meg kell vizsgálni, mi indokolta a kiszervezést, illetve a szolgáltatások ára megfelelt-e a piaci viszonyoknak.
Unger felvetette a túlárazás lehetőségét is.
Ez szintén vizsgálati hipotézis, amelyet könyvelési dokumentumok, szerződések, teljesítési igazolások, piaci összehasonlítások és más bizonyítékok alapján kell ellenőrizni.
Maga a Szuverenitásvédelmi Hivatal már megszűnt
A Szuverenitásvédelmi Hivatalt az Országgyűlés 2026 nyarán megszüntette.
A hatályos törvény szerint a szervezet jogutódja az igazságügyért felelős minisztérium lett.
A megszüntetéséről szóló törvény politikai értékeléseket is tartalmazott a hivatal korábbi működéséről. Ezek a jogalkotó akkori álláspontját tükrözik, és külön kezelendők az NVVH mostani büntetőeljárásától.
A mostani nyomozás konkrét pénzügyi tranzakciókat és szerződéseket vizsgál, vagyis nem a megszüntetett hivatal általános politikai szerepének értékelése a feladata.
Mi a közös ebben a négy, látszólag teljesen különböző ügyben?
Első ránézésre alig van kapcsolat a vízumok, a parkfenntartás, a Volánbusz és egy állami hivatal kommunikációs költségei között.
Az NVVH vezetése szerint mégis van közös pont.
Ez pedig az állami vagy önkormányzati erőforrásokhoz való hozzáférés és az abból esetlegesen magánszereplőkhöz kerülő vagyoni előny.
A vízumügyben politikai kapcsolatok lehetséges értékesítését vizsgálják.
Az óbudai ügyben önkormányzati megbízásokért cserébe feltételezett visszaosztásokat.
A Seszták-ügyben állami beruházások és vállalati szerződések környezetében feltételezett jogtalan előnyöket.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal esetében pedig annak lehetőségét, hogy közpénzből indokolatlan vagy túlárazott szolgáltatásokat vásároltak.
Unger Anna ezt nevezte egyfajta „közvagyonvesztési mintának”.
Fontos azonban, hogy ez az NVVH vezetőjének elemzési kerete. Az egyes ügyekben külön-külön kell bizonyítani, hogy történt-e jogsértés.
Nem azért vették át az ügyeket, mert már bizonyítottak lennének
Ez különösen lényeges jogi szempont.
Egy ügy saját hatáskörbe vonása nem jelenti azt, hogy az NVVH már megállapította valamely érintett bűnösségét.
A hivatal egyszerűen átveszi a nyomozás irányítását és folytatását.
Ezt követően ugyanúgy bizonyítékokat kell gyűjtenie, tanúkat kell meghallgatnia, dokumentumokat kell elemeznie, és tiszteletben kell tartania a büntetőeljárás garanciáit.
Az NVVH-t létrehozó törvény maga is rögzíti, hogy a hivatalnak a pártatlanság, a törvényesség és az alapvető jogok tiszteletben tartásával kell eljárnia.
Az NKA-ügyet viszont szándékosan nem vették át
Különösen érdekes, hogy az NVVH egyik legnagyobb aktuális korrupciós ügyet, a Nemzeti Kulturális Alaphoz kapcsolódó nyomozást nem vonta saját hatáskörébe.
Ez az az eljárás, amelyben Hankó Balázs volt kulturális és innovációs miniszter mentelmi jogát is felfüggesztette a parlament.
Unger Anna szerint azonban nincs szakmai indoka annak, hogy ezt az ügyet elvegyék a jelenleg eljáró szervektől.
Az NVVH elnöke úgy nyilatkozott, az NKA-ügyet a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség és a NAV már alaposan feltárta, ezért nincs értelme pusztán azért átvenni, mert jelentős közfigyelem irányul rá.
Ez érdekes jelzés az új hivatal működésével kapcsolatban.
Az NVVH tehát legalábbis a vezetője szerint nem automatikusan minden politikailag nagy visszhangú ügyet akar magához vonni.
Nem a sajtóvisszhang alapján akarnak ügyeket választani
Unger Anna egyik fontos állítása éppen az volt, hogy önmagában egy ügy médiában betöltött szerepe nem elegendő az átvételhez.
Az NKA-nyomozás jelenleg az egyik legtöbbet tárgyalt büntetőügy Magyarországon, mégsem került át az NVVH-hoz.
A hivatal vezetése ezzel azt üzeni, hogy elsősorban ott kíván beavatkozni, ahol az új szervezet speciális vagyonfeltárási és nyomozati jogosítványai hozzáadott értéket jelenthetnek.
Hogy a gyakorlatban valóban következetesen ez alapján választják-e majd ki az ügyeket, azt a következő hónapok mutathatják meg.
Néhány héten belül újabb ügyeket vehetnek át
A most bejelentett négy eljárás nem végleges lista.
Unger Anna egyértelműen jelezte, hogy akár néhány héten belül további büntetőügyeket is saját hatáskörbe vonhatnak.
Az NVVH saját maga is indíthat új vizsgálatokat, ha olyan információ kerül hozzá, amely közvagyonnal kapcsolatos visszaélés gyanúját veti fel.
Ez azt jelenti, hogy a hivatal működése a következő hónapokban várhatóan fokozatosan bővül.
Maga a szervezet egyébként még nem teljes létszámmal működik. A hivatal korábbi tájékoztatása szerint a következő időszakban további ügyészeket, pénzügyi szakembereket és nyomozókat kívánnak bevonni.
Az első ügyek precedenst teremthetnek
A négy eljárás jelentősége ezért túlmutat önmagán.
Ezeken keresztül alakul ki az NVVH első gyakorlata arra, hogyan vesz át folyamatban lévő büntetőeljárásokat, hogyan működik együtt más hatóságokkal, hogyan kutatja fel a vagyont, és milyen esetekben kezdeményez vagyonbiztosítási intézkedéseket.
Szintén ezekben az ügyekben derülhet ki, milyen bírói kontroll érvényesül az új hivatal által alkalmazott kényszerintézkedések felett.
A Seszták-ügy ebből a szempontból máris kiemelkedik: az NVVH az átvétel után rövid időn belül őrizetbe vette a volt minisztert, és vagyonhoz kapcsolódó nyomozati intézkedéseket is kezdeményezett.
A politikai felelősség és a büntetőjogi felelősség továbbra sem ugyanaz
A négy vizsgálat mindegyike erős politikai tartalommal rendelkezik.
Ez azonban nem változtat azon, hogy büntetőjogi felelősséget kizárólag bizonyítékok alapján lehet megállapítani.
A hatóság közleményeiben szereplő megfogalmazások – például korrupció, befolyással üzérkedés vagy hűtlen kezelés – a vizsgált bűncselekményekre és gyanúkra utalnak.
Az érintett személyeket az ártatlanság vélelme illeti meg.
Ez különösen fontos egy olyan hivatal esetében, amelyet kifejezetten a korábbi időszakok közpénzfelhasználásának vizsgálatára hoztak létre, hiszen a működésének hitelessége jelentős részben azon múlik majd, mennyire tudja elválasztani a politikai értékelést a bizonyítható büntetőjogi tényektől.
Most kezdődik az NVVH valódi próbája
Az elmúlt hetekben az új hivatal körül főként a jogszabályokról, a vezetők megválasztásáról és az intézményi felépítésről szóltak a hírek.
Szeptember 28-tól azonban már konkrét büntetőeljárásokkal kell bizonyítania, mire képes.
A vízumügy, az óbudai korrupciós nyomozás, a Seszták Miklóshoz kapcsolódó Volánbusz- és állami beruházási ügy, valamint a Szuverenitásvédelmi Hivatal többmilliárdos költéseinek vizsgálata négy egészen eltérő terület.
Közös bennük, hogy mindegyikben közpénzek, állami döntések vagy közhatalmi kapcsolatok lehetséges jogellenes felhasználását vizsgálják.
A következő hónapokban az lesz a döntő kérdés, hogy a hivatal képes-e ezekben az ügyekben konkrét, bíróság előtt is megálló bizonyítékokat összegyűjteni, illetve sikerül-e ténylegesen visszaszereznie olyan vagyont, amelyről jogerősen megállapítható, hogy jogellenesen került ki a közvagyonból.
Az NVVH első négy ügye ezért nemcsak az érintett politikusokról, cégekről és volt állami intézményekről szól. Ezek az eljárások egyben az új vagyonvisszaszerzési rendszer első nagy tesztjei is lesznek.
