Jelentős pénzügyi lehetőség nyílhat meg a magyar megtakarítók előtt 2027-ben. A kormány által bejelentett új Wekerle+ lakástakarék bevezetésével akár évi 412 ezer forintra is emelkedhet a különböző megtakarítások után megszerezhető állami támogatások együttes összege. A lehetőség azonban nem automatikusan jár, és nem is egyszerű készpénzes juttatásról van szó: a maximális összeg eléréséhez négy különböző megtakarítási formát kell megfelelően kombinálni. Ehhez évente 2,72 millió forint, vagyis havonta mintegy 227 ezer forint saját befizetésre lehet szükség. Mutatjuk, hogyan áll össze a 412 ezer forint, kik jogosultak rá, milyen feltételeket kell teljesíteni, és mikor érkezhet meg a pénz – írja a Pénzcentrum.
Új állami támogatás érkezik 2027-ben – sok magyar megtakarítót érinthet
Komoly változást hozhat a következő év a magyar családok és a hosszú távon takarékoskodók számára. A kormány 2026. október 27-én bemutatott Wekerle Programjának részeként ugyanis 2027 januárjától újraindítanák az államilag támogatott lakástakarékpénztári megtakarításokat, amelyek a már meglévő adó-visszatérítési lehetőségekkel együtt jelentős pénzügyi előnyt kínálhatnak.
Az új rendszer egyik legfontosabb eleme, hogy a lakáscélú megtakarításokat ismét közvetlen állami hozzájárulással egészítenék ki. A támogatás az első öt évben a befizetések 10 százaléka, legfeljebb évi 120 ezer forint lehet, a hatodik évtől pedig már 20 százalékra, maximum évi 240 ezer forintra emelkedhet.
A Portfolio számításai szerint, ha valaki az új lakástakarék mellett egészségpénztári, nyugdíjbiztosítási és gyermekcélú megtakarítást is fenntart, megfelelő feltételek mellett akár évi 412 ezer forint állami hozzájárulást és adójóváírást szerezhet.
Ez különösen azoknak a családoknak jelenthet lehetőséget, amelyek egyszerre több célra szeretnének takarékoskodni: saját lakás vásárlására, otthonuk felújítására, nyugdíjas éveikre, gyermekük jövőjére vagy egészségügyi kiadásokra.
Fontos ugyanakkor, hogy a 412 ezer forint nem minden magyar megtakarítónak automatikusan járó támogatás. A maximális összeg eléréséhez megfelelő mértékű rendszeres befizetésekre, elegendő személyi jövedelemadóra és több megtakarítási konstrukció egyidejű használatára van szükség.
Így áll össze az évi 412 ezer forintos állami támogatás
A támogatási összeg nem egyetlen programból származik, hanem négy különböző megtakarítási lehetőség tudatos kombinálásából.
| Megtakarítás | Éves saját befizetés | Maximális éves támogatás |
|---|---|---|
| Egészségpénztár | 750 000 Ft | 150 000 Ft |
| Nyugdíjbiztosítás | 650 000 Ft | 130 000 Ft |
| Wekerle+ lakástakarék, első öt év | 1 200 000 Ft | 120 000 Ft |
| Babakötvény, egy gyermek után | 120 000 Ft | 12 000 Ft |
| Összesen | 2 720 000 Ft | 412 000 Ft |
A táblázat a teljes támogatási keret kihasználásához szükséges egyik lehetséges összeállítást mutatja. A Wekerle+ programnál a kormány által 2027-re bejelentett feltételekkel számol, a többi megtakarításnál pedig a jelenlegi támogatási szabályokat veszi alapul.
A számítás alapján a 2,72 millió forint saját éves befizetéshez további 412 ezer forint állami hozzájárulás társulhat. Ez azt jelenti, hogy a különböző megtakarítási számlákra összesen 3,132 millió forint kerülhet, még a befektetési hozamok, kamatok és a szolgáltatói költségek figyelembevétele előtt.
A 412 ezer forintos összeg a saját befizetések több mint 15 százalékának felel meg, ami jól mutatja, milyen jelentős hatása lehet a különböző támogatási formák összehangolásának.
Wekerle+ lakástakarék: ez lesz 2027 egyik legnagyobb pénzügyi újdonsága
A következő év egyik legfontosabb változása az államilag támogatott lakástakarékpénztári rendszer visszatérése lehet. A magyar megtakarítók számára ez nem teljesen ismeretlen konstrukció, hiszen 1997 és 2018 között már működött hasonló állami támogatási rendszer, amelyet akkor sok százezer család használt lakásvásárlásra, építkezésre vagy felújításra történő előtakarékoskodáshoz.
A korábbi rendszerben az állam a befizetések 30 százalékával, legfeljebb évi 72 ezer forinttal támogatta a megtakarítókat. Az állami hozzájárulást 2018-ban megszüntették, ezt követően pedig a lakástakarékpénztári termékek elsősorban saját kamat- és bónuszrendszereikkel igyekeztek vonzóvá válni.
A 2027 januárjára bejelentett Wekerle+ lakástakarék új helyzetet teremthet, hiszen ismét közvetlen állami hozzájárulást biztosítana a lakáscélú megtakarításokhoz.
Az új rendszerben a kormány tervei szerint 5–10 éves megtakarítási idővel lehet majd számolni. Az első öt évben a befizetett összeg 10 százalékát adhatja hozzá az állam, legfeljebb évi 120 ezer forintot. A hatodik évtől a támogatás 20 százalékra emelkedhet, az éves felső határ pedig 240 ezer forint lenne.
A pénztáraknak az előzetes feltételek alapján legalább évi 3 százalékos betéti kamatot is biztosítaniuk kellene, így a megtakarítás a közvetlen állami támogatáson túl kamatot is termelhet.
Fontos azonban, hogy a program 2026. október végén még a 2027-es indulás előtt áll. Bár a kormány a fő paramétereket már nyilvánosságra hozta, a végleges szerződéses feltételeket, díjakat és az egyes pénztárak ajánlatait az induláskor kell majd ellenőrizni.
Havi 100 ezer forintos befizetéssel lehet elérni a maximális lakástakarék-támogatást
Az új lakástakarék támogatási rendszerének lényege, hogy a rendszeresen félretett pénzhez meghatározott arányban az állam is hozzájárul.
Ha valaki havonta 100 ezer forintot takarít meg, az egy év alatt 1,2 millió forint saját befizetést jelent. Ennek 10 százaléka pontosan 120 ezer forint, vagyis az első öt évben így lehetne teljes egészében kihasználni az éves támogatási keretet.
A hatodik évtől, ha valaki tízéves konstrukcióban vesz részt, ugyanehhez az évi 1,2 millió forintos befizetéshez már 240 ezer forint állami támogatás társulhatna.
Ez hosszabb távon jelentős összeget eredményezhet. A kormány hivatalos tájékoztatása alapján tíz év alatt az állami hozzájárulás önmagában akár 1,8 millió forintot is kitehet, amennyiben a megtakarító minden évben teljesíti a maximális támogatáshoz szükséges befizetéseket.
A saját megtakarítás ebben az esetben tíz év alatt 12 millió forint lenne, amelyet az állami támogatások és a betéti kamatok is növelhetnek. A ténylegesen rendelkezésre álló összeg azonban a szerződéses feltételektől és az esetleges költségektől is függ.
A támogatás egyik fontos feltétele, hogy a megtakarítást lakáscélra használják fel. Ez lehet például lakásvásárlás, lakásépítés vagy a meghatározott feltételeknek megfelelő energetikai korszerűsítés.
Egészségpénztár: akár 150 ezer forint adó-visszatérítés is járhat évente
A 412 ezer forintos támogatási lehetőség második fontos eleme az egészségpénztári megtakarítás.
Magyarországon az egészségpénztári befizetések után jelenleg 20 százalékos személyijövedelemadó-visszatérítés érvényesíthető, az önkéntes pénztári megtakarításokra vonatkozó közös éves korlát figyelembevételével.
A teljes 150 ezer forintos éves támogatáshoz 750 ezer forint befizetése szükséges. Ez havi 62 500 forint félretételét jelenti.
Az egészségpénztári konstrukció előnye, hogy az ott elhelyezett pénz meghatározott egészségügyi kiadásokra, illetve a jogszabályban megengedett önsegélyező szolgáltatásokra is felhasználható.
Az egészségpénztári egyenlegből többek között gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, magánorvosi ellátások, fogászati kezelések és bizonyos szűrővizsgálatok költségei is finanszírozhatók.
A megfelelő feltételekkel működő egészség- és önsegélyező pénztáraknál egyes családi kiadások is elszámolhatók lehetnek, például meghatározott lakáshitel-törlesztési vagy iskolakezdési kiadások.
Ez különösen azoknak a családoknak lehet előnyös, amelyek rendszeresen költenek gyógyszerekre, egészségügyi szolgáltatásokra vagy más, pénztáron keresztül finanszírozható kiadásokra.
Ugyanakkor az egészségpénztár nem teljesen szabad felhasználású bankszámla. Az egyenleget csak a megengedett célokra lehet elkölteni, és a pénztári működési költségekkel is számolni kell.
Fontos továbbá, hogy az egészségpénztár és az önkéntes nyugdíjpénztár adókedvezményének közös éves felső határa 150 ezer forint. A két megtakarítási forma adójóváírása tehát nem adható össze korlátlanul.
Nyugdíjbiztosítás: további 130 ezer forinttal nőhet az éves támogatás
A támogatási lehetőség harmadik pillére a nyugdíjcélú öngondoskodás.
A nyugdíjbiztosítás olyan hosszú távú biztosítási és megtakarítási konstrukció, amelynek célja, hogy a szerződő fél a nyugdíjas éveire kiegészítő anyagi tartalékot halmozzon fel.
A befizetések után jelenleg 20 százalékos személyijövedelemadó-jóváírás érvényesíthető, legfeljebb évi 130 ezer forintig.
A maximális összeg megszerzéséhez évente 650 ezer forintot kell befizetni. Ez havi átlagban körülbelül 54 167 forintos megtakarítást jelent.
A nyugdíjbiztosítás egyik előnye tehát az állami adójóváírás, amely a befizetett összeget kiegészítheti. A megtakarítást azonban hosszú távra tervezik, ezért nem célszerű olyan pénzt ide helyezni, amelyre néhány hónapon vagy éven belül szükség lehet.
A nyugdíjbiztosítás idő előtti megszüntetése ugyanis jelentős költségekkel, veszteséggel és az adójóváírás visszafizetésének kötelezettségével járhat.
A szerződés megkötése előtt ezért különösen fontos a teljes költségmutató, a biztosítási díjak, a befektetési kockázatok és a visszavásárlási feltételek alapos áttekintése.
A 130 ezer forintos adójóváírás önmagában nem garantálja, hogy egy nyugdíjbiztosítás minden más megtakarítási formánál kedvezőbb lesz. A teljes pénzügyi eredményt a költségek, a befektetések teljesítménye és a megtakarítás időtartama egyaránt befolyásolják.
Nemcsak nyugdíjbiztosítással lehet adójóváírást szerezni
A nyugdíjcélú megtakarítások között több lehetőség is rendelkezésre áll Magyarországon. A nyugdíjbiztosítás mellett az önkéntes nyugdíjpénztár és a nyugdíj-előtakarékossági számla, vagyis a NYESZ is adó-visszatérítési lehetőséget biztosíthat.
Az önkéntes pénztári befizetések után a 20 százalékos jóváírás éves felső határa 150 ezer forint, míg a NYESZ esetében jellemzően 100 ezer forint, meghatározott átmeneti jogosultság esetén 130 ezer forint lehet.
A nyugdíjbiztosításnál a már említett 130 ezer forintos maximum érvényes.
A különböző kedvezményeknek azonban van egy fontos, közös korlátjuk: az önkéntes pénztári, a nyugdíjbiztosítási és a NYESZ-hez kapcsolódó rendelkezések alapján együttesen legfeljebb évi 280 ezer forint adójóváírás érvényesíthető.
Vagyis hiába rendelkezik valaki több megtakarítási szerződéssel, a három kedvezménytípus éves maximumát nem lehet korlátlanul összeadni.
A 412 ezer forintos példaszámítás ezért használja az egészségpénztári 150 ezer forintos és a nyugdíjbiztosítási 130 ezer forintos kedvezményt: ezek együttesen pontosan kimerítik a 280 ezer forintos adójóváírási keretet.
Babakötvény: gyermekenként további 12 ezer forintot adhat az állam
A negyedik megtakarítási forma a gyermekek jövőjének támogatására szolgáló Babakötvény, amely a Magyar Államkincstárnál vezetett Kincstári Start-értékpapírszámlán keresztül érhető el.
A Babakötvény egyik legfontosabb előnye, hogy a befizetések után az állam a jelenlegi általános szabályok szerint 10 százalékos, legfeljebb évi 12 ezer forintos támogatást biztosít.
A maximális támogatáshoz gyermekenként évente 120 ezer forintot kell befizetni, ami havi 10 ezer forint megtakarításnak felel meg.
A Babakötvény ráadásul kamatozó állampapír, amelynek kamata az inflációhoz kapcsolódik, kamatprémium mellett. A Kincstári Start-értékpapírszámla vezetéséért a Magyar Államkincstár nem számít fel számlavezetési díjat.
A 412 ezer forintos számítás egy gyermek után járó, évi 12 ezer forintos támogatással kalkulál.
Több gyermek esetén a család összesített támogatása tovább növekedhet, hiszen az éves támogatási keret gyermekenként értendő.
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult vagy nevelésbe vett gyermekek esetében külön, kedvezőbb támogatási szabályok is érvényesülhetnek.
Fontos azonban, hogy a Babakötvényben összegyűlt megtakarítás a gyermek vagyonát képezi, és nem a szülő szabadon elkölthető pénze. A hozzáférésre is külön szabályok vonatkoznak: a megtakarítás főszabály szerint a gyermek nagykorúságát követően, legkorábban a Start-számla megnyitásától számított három év elteltével vehető fel.
Két gyermekkel még nagyobb lehet az állami hozzájárulás
A Portfolio által ismertetett 412 ezer forintos támogatási lehetőség egy gyermek után járó Babakötvény-támogatást tartalmaz.
Ha azonban a családban két gyermek van, és mindkettő rendelkezik megfelelő Start-számlával, a szülők gyermekenként kihasználhatják a támogatási keretet.
Két gyermek esetén így az általános feltételek mellett összesen 24 ezer forint állami hozzájárulás is elérhető lehet a Babakötvényekhez, ha mindkét számlára évente legalább 120 ezer forint érkezik.
Ebben az esetben a teljes, elméletileg megszerezhető éves támogatás már 424 ezer forintra emelkedhet, feltéve, hogy a többi megtakarításra vonatkozó feltétel is teljesül.
Három gyermeknél a Babakötvények után összesen 36 ezer forint támogatás adódhat, így a négyféle megtakarítási lehetőség kombinálásával 436 ezer forintos éves hozzájárulás is elképzelhető.
Természetesen ilyenkor a saját befizetések összegét is növelni kell, hiszen minden további gyermek után külön szükséges teljesíteni az éves támogatási maximumhoz tartozó összeget.
A számítások a jelenlegi általános Babakötvény-szabályok és a bejelentett új lakástakarék-feltételek alapján készültek, így a 2027-es tényleges lehetőségeket a hatályos előírások alapján kell majd ellenőrizni.
Havi 227 ezer forint: ennyit kell félretenni a teljes támogatáshoz
Bár az évi 412 ezer forintos támogatás első hallásra rendkívül vonzó, a teljes összeg megszerzéséhez jelentős saját megtakarítási képességre van szükség.
A Portfolio számítása alapján a négy megtakarítási formába összesen évi 2,72 millió forintot kell befizetni.
Ez havi bontásban a következőképpen alakul:
-
Egészségpénztár: havi 62 500 forint.
-
Nyugdíjbiztosítás: havi átlagosan 54 167 forint.
-
Babakötvény egy gyermeknek: havi 10 000 forint.
-
Wekerle+ lakástakarék: havi 100 000 forint.
A négy összeg együttesen havonta körülbelül 226 667 forint saját befizetést jelent.
Ez sok magyar háztartás számára jelentős kiadás, amelyet nem feltétlenül lehet a családi költségvetésből rendszeresen biztosítani.
Különösen fontos ezért, hogy a megtakarítási döntéseket ne kizárólag a maximálisan elérhető állami támogatás alapján hozzák meg.
Egy háztartás pénzügyi biztonsága szempontjából az is lényeges, hogy maradjon elegendő pénz a mindennapi megélhetésre, a váratlan kiadásokra és az esetleges hiteltörlesztésekre.
Kevesebb pénzzel is érdemes lehet megtakarítani – nem kötelező a maximális befizetés
A 412 ezer forintos összeg a jelenlegi feltételek és a tervezett új lakástakarék alapján kiszámított elméleti maximum, de ez nem jelenti azt, hogy kizárólag magas jövedelemmel lehet kihasználni az állami hozzájárulások előnyeit.
A támogatási rendszerek többsége arányosan működik, vagyis kisebb befizetéshez is kapcsolódhat állami támogatás.
Ha például egy család a maximális 227 ezer forint helyett jóval kevesebbet tud félretenni, akkor is érdemes megvizsgálnia, mely megtakarítási formák illeszkednek leginkább a céljaihoz.
Egy lakásvásárlást tervező fiatalnak például a Wekerle+ lakástakarék lehet fontosabb, míg egy család számára, amely rendszeresen jelentős egészségügyi kiadásokkal számol, az egészségpénztár lehet kedvező választás.
A gyermekek jövőjére takarékoskodók a Babakötvényt részesíthetik előnyben, a nyugdíjhoz közeledők pedig a megfelelő nyugdíjcélú konstrukciókat vizsgálhatják meg.
Nem feltétlenül szükséges tehát minden megtakarítási formát egyszerre használni. Sok esetben eredményesebb lehet kevesebb, de valóban megfelelő konstrukcióban, hosszú távon és kiszámíthatóan félretenni.
Nem mindenki kaphatja meg a 280 ezer forintos adójóváírást
A támogatási rendszer egyik legfontosabb feltétele, hogy a megtakarító megfelelő összegű személyi jövedelemadóval rendelkezzen.
Az egészségpénztári és a nyugdíjcélú megtakarítások után járó állami hozzájárulás ugyanis a gyakorlatban személyijövedelemadó-rendelkezés formájában működik.
Ez azt jelenti, hogy a teljes 280 ezer forintos keret kihasználásához legalább ekkora, rendelkezésre álló személyi jövedelemadóra van szükség, a többi adókedvezmény figyelembevételével.
Ez különösen azoknak lehet fontos, akik életkoruk, családi helyzetük vagy más jogosultságuk miatt jelentős személyijövedelemadó-kedvezményben részesülnek.
Az szja-mentességet vagy nagy összegű adókedvezményt élvező megtakarítók esetében előfordulhat, hogy nem marad elegendő adó a teljes jóváírás érvényesítéséhez.
Ugyanez a kérdés a nyugdíjasoknál is felmerülhet. Aki kizárólag olyan nyugdíjban részesül, amely után nem fizet személyi jövedelemadót, az pusztán a nyugdíja alapján nem tudja kihasználni az ilyen típusú adójóváírást.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden nyugdíjas automatikusan kizárt lenne. Ha valakinek más, adóköteles jövedelme is van, a helyzete eltérhet.
A Wekerle+ lakástakarék és a Babakötvény tervezett, illetve jelenlegi támogatási rendszere ebből a szempontból másképpen működik, hiszen ezeknél a hozzájárulás nem a befizetett személyi jövedelemadóból történő visszaigénylésen alapul.
Mikor érkezik meg az állami támogatás?
A megtakarításokhoz kapcsolódó állami hozzájárulások egyik gyakran félreértett sajátossága, hogy a különböző támogatási formáknál nem azonos a jóváírás időpontja.
A nyugdíjcélú és egészségpénztári megtakarítások esetében a befizetések után járó adójóváírást az éves személyijövedelemadó-bevalláshoz kapcsolódóan lehet érvényesíteni.
Ezért a 2027-ben teljesített befizetések után járó adójóváírások legkorábban 2028-ban, a 2027-es adóbevallások feldolgozását követően jelenhetnek meg az érintett megtakarítási számlákon.
Fontos, hogy az adóhatóság ezt a pénzt nem a megtakarító szabadon felhasználható bankszámlájára utalja, hanem az erre kijelölt nyugdíjbiztosítási, pénztári vagy más jogosult megtakarítási számlán írják jóvá.
A Babakötvénynél az állami támogatás a Start-számlán növeli a gyermek megtakarítását, annak saját jóváírási szabályai szerint.
Az új Wekerle+ lakástakarék esetében pedig a végleges működési és jóváírási feltételeket az induláskor érdemes ellenőrizni.
A 412 ezer forint tehát nem olyan juttatás, amelyet 2027-ben egy összegben megkapnak a jogosultak, hanem különböző célra szolgáló megtakarítási számlákon megjelenő támogatások összessége.
A hatodik évtől akár 532 ezer forintra is nőhet az éves támogatás
Az új lakástakarék rendszerének talán legérdekesebb eleme, hogy a hatodik megtakarítási évtől jelentősen megemelkedhet az állami hozzájárulás.
Míg az első öt évben legfeljebb 120 ezer forint járna évente a lakástakarék-befizetések után, a hatodik évtől ez az összeg már 240 ezer forint lehetne.
Ha az egészségpénztári, nyugdíjcélú és Babakötvényhez kapcsolódó támogatási szabályok változatlanok maradnának, akkor a korábban ismertetett 412 ezer forintos éves támogatási lehetőség később akár 532 ezer forintra is emelkedhetne.
Ez a következő összegekből állna össze:
| Megtakarítás | Éves támogatás a hatodik évtől |
|---|---|
| Egészségpénztár | 150 000 Ft |
| Nyugdíjbiztosítás | 130 000 Ft |
| Wekerle+ lakástakarék | 240 000 Ft |
| Babakötvény, egy gyermek | 12 000 Ft |
| Összesen | 532 000 Ft |
A 2,72 millió forintos éves saját befizetéshez viszonyítva ez már közel 19,6 százalékos támogatási arányt jelentene.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az 532 ezer forintos lehetőség nem 2027-ben válna elérhetővé egy új szerződésnél. A 2027 januárjában induló, tízéves megtakarításoknál a magasabb támogatási szint legkorábban a hatodik megtakarítási évben, vagyis 2032-ben jelentkezhetne.
Az is lényeges, hogy ilyen hosszú időtávon az adózási szabályok és támogatási feltételek változhatnak. A számítás ezért a jelenleg ismert feltételekből kiinduló előrejelzés, nem garantált jövőbeli kifizetés.
A nyugdíjasok is részesülhetnek a támogatásból?
A 2027-es megtakarítási változások az idősebb korosztály érdeklődésére is számot tarthatnak, különösen azoknál, akik lakásfelújítást terveznek, vagy unokáik jövőjére szeretnének félretenni.
Az új Wekerle+ lakástakaréknál a kormány bejelentése szerint önmagában az életkor, a családi állapot vagy a lakóhely nem jelentene általános kizáró feltételt.
Ezért az idősebb megtakarítók is érdeklődhetnek majd az új konstrukció iránt, ha rendelkeznek megfelelő megtakarítási lehetőséggel, és vállalni tudják az előírt futamidőt, valamint a lakáscélú felhasználást.
Ugyanakkor a 412 ezer forintos teljes támogatási összeg más elemeket is tartalmaz, amelyeknél már az adózási és jogosultsági körülmények döntőek lehetnek.
A nyugdíjasok számára ezért különösen fontos, hogy különválasszák a közvetlen állami megtakarítási támogatást azoktól az adójóváírásoktól, amelyekhez megfelelő összegű személyi jövedelemadó szükséges.
A Babakötvény pedig olyan lehetőség lehet, amelyhez a nagyszülők is hozzájárulhatnak unokáik javára történő befizetésekkel, a számlára vonatkozó szabályok betartásával.
Nem mindegy, milyen költségekkel járnak a megtakarítások
Az állami támogatás mértéke fontos szempont, de egy hosszú távú megtakarításnál legalább ennyire lényegesek a költségek.
Az egészségpénztáraknál például a befizetések egy részéből működési és egyéb pénztári levonásokat teljesíthetnek. Emiatt a befizetett összeg nem feltétlenül teljes egészében jelenik meg az azonnal felhasználható egyenlegen.
A nyugdíjbiztosításoknál a szerződéshez kapcsolódó biztosítási, vagyonkezelési és egyéb költségek befolyásolhatják a tényleges megtakarítást. A befektetési egységekhez kötött termékeknél a piaci hozamok akár negatívak is lehetnek.
Az új lakástakarék esetében pedig a számlanyitási díjak, a betéti kamatok, az esetleges kezelési költségek és a szerződéses feltételek lehetnek meghatározóak.
Éppen ezért a támogatásokat nem szabad automatikusan azonosítani a befektetés tiszta nyereségével.
A 15 százalékot meghaladó, befizetésarányos állami támogatási arány vonzó lehet, de nem jelenti azt, hogy az összes befizetett pénz minden évben garantáltan 15 százalékos befektetési hozamot termelne.
A támogatásokat ugyanis különböző időpontokban írják jóvá, a pénz egyes konstrukciókban hosszú évekre lekötött, és a megtakarítás tényleges értékét a költségek, a kamatok, az infláció és a befektetési teljesítmény is befolyásolják.
Mikor érdemes elkezdeni a megtakarítást?
A 2027 januárjára tervezett új lakástakarék indulása előtt érdemes lehet átgondolni, milyen pénzügyi célokra szeretnénk félretenni a következő években.
Aki saját lakás vásárlására készül, annak fontos lehet a szükséges önerő összegyűjtése. Aki már rendelkezik ingatlannal, annak egy tervezett energetikai felújítás jelentheti a fő célt.
Mások a nyugdíjas éveik biztonságára szeretnének felkészülni, vagy gyermekük továbbtanulását, önálló életkezdését kívánják támogatni.
A megtakarítási formák kiválasztásánál ezért nemcsak az elérhető állami támogatás mértékét, hanem az adott cél időpontját is érdemes figyelembe venni.
Ha valaki például két éven belül szeretne lakást vásárolni, egy legalább ötéves lakástakarék nem feltétlenül felel meg az időzítési igényeinek. Hasonlóképpen, ha egy családnak nincs elegendő vésztartaléka, kockázatos lehet minden szabad pénzét hosszú évekre lekötni.
A pénzügyi döntések meghozatala előtt ezért célszerű felmérni a havi bevételeket, a rendszeres kiadásokat, a meglévő tartozásokat és a váratlan helyzetekre rendelkezésre álló tartalékokat.
Több százezer forintot jelenthet a tudatos öngondoskodás
A 2027-es Wekerle+ lakástakarék tervezett bevezetése jelentősen kibővítheti a magyar megtakarítók lehetőségeit. A korábbi években megszűnt állami lakástakarék-támogatás visszatérése újra közvetlen pénzügyi ösztönzést adhat a lakáscélú előtakarékoskodáshoz.
Ha az új konstrukció a bejelentett feltételekkel indul, és a jelenlegi adójóváírási szabályok is fennmaradnak, az egészségpénztári, nyugdíjbiztosítási, Babakötvény- és lakástakarék-megtakarítások kombinálásával évente akár 412 ezer forintos állami hozzájárulás is elérhető lehet.
Ehhez azonban jelentős, évi 2,72 millió forintos saját befizetés szükséges, valamint az adózási és egyéb jogosultsági feltételeket is teljesíteni kell.
A konstrukció előnye, hogy a megtakarításokat különböző életcélokhoz lehet igazítani, így nem minden pénz ugyanarra a célra gyűlik. Az egészségpénztári keret bizonyos mindennapi kiadásokat fedezhet, a nyugdíjbiztosítás hosszú távú biztonságot szolgálhat, a Babakötvény a gyermek jövőjét segítheti, az új lakástakarék pedig otthonteremtési vagy felújítási célokra biztosíthat forrást.
A legfontosabb üzenet, hogy 2027-től akár évi 412 ezer forint állami támogatás is megszerezhető lehet, de ehhez nem elegendő egy egyszerű igénylés: tudatos megtakarítási tervre, jelentős saját befizetésre és a feltételek teljesítésére van szükség.
Azoknak, akik élni szeretnének a lehetőséggel, érdemes figyelemmel kísérniük az új Wekerle+ lakástakarék végleges szabályait és a szolgáltatók ajánlatait, hogy megfelelő információk alapján dönthessenek a hosszú távú megtakarításaikról.
Fontos: A cikk a 2026. október 31-én ismert szabályok és kormányzati bejelentések alapján készült. A számítások szemléltető jellegűek, és nem minősülnek személyre szabott befektetési vagy adótanácsadásnak.
