Alapjaiban változhat meg a magyar dolgozók és családok adózása 2027. január 1-jétől. A Tisza-kormány új törvényjavaslata teljesen átalakítaná a személyi jövedelemadó-kedvezmények rendszerét, bevezetné az alacsonyabb keresetűeknek járó adójóváírást, és jelentősen módosítaná az édesanyák adómentességét. A minimálbéren dolgozók havonta mintegy 20 ezer forinttal több pénzt vihetnének haza, a családi adókedvezmény összege lényegében változatlan maradna, ugyanakkor az egymillió forint felett kereső anyák és a 40 év feletti kétgyermekes édesanyák egy része komoly kedvezményektől eshetne el. Mutatjuk, pontosan kik járhatnak jól, kik fizethetnek többet, és hogyan alakulhatnak a nettó fizetések 2027-ben.
Jelentős fordulat előtt áll a magyar személyijövedelemadó-rendszer. A kormány 2026. október 27-én este nyújtotta be az Országgyűlésnek azt a törvényjavaslatot, amely 2027 januárjától alapvetően megváltoztatná a jelenlegi adókedvezmények számítását és érvényesítését. A tervezett módosítás több millió munkavállalót érinthet, hiszen nemcsak az új adójóváírásról rendelkezik, hanem a családi kedvezmény, az anyák szja-mentessége, a fiatalok kedvezménye és az első házasoknak járó könnyítés szabályait is átalakítaná.
A HVG által ismertetett tervezet egyik legfontosabb újdonsága, hogy megszűnne az adóalap-kedvezmények eddigi számítási rendszere. A különböző kedvezmények a jövőben közvetlenül a fizetendő személyi jövedelemadó összegét csökkentenék, ami a korábbinál egyszerűbbé teheti egyes kedvezmények tényleges értékének meghatározását.
A változtatás hátterében a Tisza-kormány egyik kiemelt gazdaságpolitikai vállalása áll: a kisebb keresetű munkavállalók adóterheinek csökkentése. Az új adójóváírás révén a minimálbéren dolgozók tényleges személyijövedelemadó-terhelése 15 százalékról 9 százalékra mérséklődne, míg a minimálbér felett keresők fokozatosan csökkenő összegű kedvezményt kapnának.
A változás azonban korántsem mindenkinél eredményezne magasabb nettó fizetést. Bizonyos csoportoknál a korábban megszerzett kedvezmények szűkülnének, sőt egyes kétgyermekes édesanyák 2027-től elveszíthetnék jelenlegi szja-mentességüket.
Fontos hangsúlyozni, hogy az új szabályok egyelőre törvényjavaslat formájában léteznek. A változtatások akkor léphetnek életbe 2027. január 1-jén, ha az Országgyűlés elfogadja, és a jogszabályt kihirdetik.
Teljesen átalakul a családi adókedvezmények eddigi rendszere
A jelenlegi magyar személyijövedelemadó-rendszerben számos kedvezmény az adóalap csökkentésén keresztül érvényesül. Ez azt jelenti, hogy a kedvezményre jogosult munkavállaló adóköteles jövedelmének meghatározott részét levonhatja az adóalapból, és csak a fennmaradó összeg után kell megfizetnie a 15 százalékos személyi jövedelemadót.
Jó példa erre az egygyermekes családoknak járó kedvezmény. A jelenlegi szabályok szerint egy kedvezményezett eltartott esetében havi 133 340 forinttal csökkenthető az adóalap, ami hozzávetőleg 20 ezer forintos tényleges adómegtakarítást jelent.
A kormány új javaslata szerint 2027-től erre a köztes számításra a kedvezmény összegének megállapításakor már nem lenne szükség. Az egy gyermek után járó kedvezmény közvetlenül havi 20 ezer forinttal csökkentené a fizetendő szja összegét.
Ez első ránézésre csupán technikai módosításnak tűnhet, valójában azonban az egész kedvezményrendszer működését meghatározná. A különböző jogosultságok ugyanis ugyanabból, vagyis a számított adóból lennének levonhatók, ezért a kedvezmények sorrendje különösen fontossá válna.
A kormány az átalakítást azzal indokolja, hogy az új adójóváírás bevezetése mellett egységesebbé és áttekinthetőbbé kell tenni a kedvezmények elszámolását.
2027-től akár havi 20 ezer forinttal is több maradhat a dolgozóknál
Az adócsomag egyik legjelentősebb eleme az új adójóváírás bevezetése, amely elsősorban az alacsonyabb és közepes jövedelmű munkavállalókat támogatná.
A tervezett rendszerben az adójóváírás mértéke minimálbérig a munkabér 6 százaléka lenne. Ez azt jelenti, hogy egy minimálbéren foglalkoztatott dolgozó a jelenlegi 15 százalékos személyi jövedelemadó helyett ténylegesen 9 százalékos szja-terhet viselne.
A számítás megértéséhez érdemes a 2026-ban érvényes, bruttó 322 800 forintos minimálbérből kiindulni. Ennek 15 százaléka 48 420 forint, vagyis ekkora összegű személyi jövedelemadót kellene fizetni kedvezmények nélkül.
Az új adójóváírás a bruttó minimálbér 6 százalékának megfelelő, havi 19 368 forintos kedvezményt biztosítana. Ezt levonva a fizetendő szja 29 052 forintra csökkenne.
A dolgozó tehát ebben a példában havonta 19 368 forinttal több pénzt kaphatna kézhez, ami éves szinten 232 416 forintos különbséget jelentene.
A végleges 2027-es összegek azonban még változhatnak, mivel az új minimálbérről a cikk készítésekor még folynak az egyeztetések. A kormány havi 20 ezer forint körüli jövedelemnövekedéssel számol a minimálbéren dolgozóknál.
Nem mindenki kap ugyanannyit: a magasabb fizetésűeknek fokozatosan csökken a kedvezmény
Az új szja-jóváírás egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem minden munkavállalónak ugyanakkora összeg járna. A kormány olyan rendszert alakítana ki, amelyben a kedvezmény az alacsonyabb béreknél a legnagyobb, majd a kereset növekedésével fokozatosan csökken.
A minimálbér feletti fizetéseknél az alapként meghatározott jóváírás összegét csökkentenék a minimálbér feletti keresetrész 6 százalékával. Így minél magasabb valakinek a bruttó fizetése, annál kisebb összeggel mérséklődne a személyi jövedelemadója.
A jóváírás a mindenkori minimálbér kétszeresénél teljesen megszűnne. A 2026-os, bruttó 322 800 forintos minimálbér alapján számolva ez 645 600 forintos határt jelentene.
A kormány ugyanakkor 2027-re már körülbelül 680 ezer forintos felső kereseti határral számol, mivel az új minimálbér várhatóan magasabb lesz a jelenleginél.
A rendszer működéséből az is következik, hogy a minimálbér és annak kétszerese közötti kereseti sávban minden további bruttó 100 forint keresetnövekedés 21 forinttal növelné a tényleges szja-terhet, ha más kedvezmény nem érvényesül. Ez a 15 százalékos szja és a fokozatosan csökkenő, 6 százalékos jóváírás együttes hatása.
Mutatjuk a táblázatot: ennyi adójóváírás járhat különböző fizetéseknél
Az alábbi számítások a 2026-os minimálbért veszik alapul, ezért szemléltető példák. A 2027-ben ténylegesen járó összegek az új minimálbértől és az elfogadott szabályoktól függnek.
| Havi bruttó fizetés | Havi adójóváírás | Éves megtakarítás |
|---|---|---|
| 322 800 Ft | 19 368 Ft | 232 416 Ft |
| 350 000 Ft | 17 736 Ft | 212 832 Ft |
| 400 000 Ft | 14 736 Ft | 176 832 Ft |
| 450 000 Ft | 11 736 Ft | 140 832 Ft |
| 500 000 Ft | 8 736 Ft | 104 832 Ft |
| 550 000 Ft | 5 736 Ft | 68 832 Ft |
| 600 000 Ft | 2 736 Ft | 32 832 Ft |
| 645 600 Ft | 0 Ft | 0 Ft |
A táblázat kizárólag az új adójóváírás hatását mutatja, más adó- és járulékkedvezmények nélkül, 12 jogosultsági hónappal számolva.
Az adatok alapján egy bruttó 400 ezer forintot kereső munkavállaló havonta 14 736 forinttal, míg egy bruttó 500 ezer forintot kereső dolgozó 8736 forinttal fizethetne kevesebb szja-t.
Egy bruttó 600 ezer forintos bérnél ugyanakkor az adójóváírás már csupán 2736 forintot jelentene havonta. Ennél magasabb fizetéseknél pedig az előny fokozatosan megszűnne.
A rendszer tehát elsősorban az alacsonyabb jövedelmű munkavállalókat támogatná, miközben a magasabb keresetű dolgozók egy része egyáltalán nem részesülne ebből a kedvezményből.
Nagyon fontos változás: nem mindegy, milyen sorrendben vonják le a kedvezményeket
Az új szabályozás egyik leglényegesebb, mégis kevésbé ismert részlete az adókedvezmények érvényesítésének sorrendje.
A kormány törvényjavaslata szerint az új adójóváírás minden más személyijövedelemadó-kedvezményt megelőzne. A számítás tehát azzal kezdődne, hogy meghatározzák a munkavállaló fizetendő szja-ját, majd ebből elsőként levonják az őt megillető adójóváírást.
Csak ezután következhetnének a további kedvezmények, meghatározott sorrendben.
Az első helyre a három vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye kerülne, ezt a 40 év alatti kétgyermekes anyák, majd a 30 év alatti anyák kedvezménye követné. Utánuk lehetne érvényesíteni a 25 év alatti fiataloknak járó könnyítést, a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a tevékenységi kedvezményt. A sor végén a családi kedvezmény állna.
Ennek a sorrendnek jelentős pénzügyi következményei lehetnek. Ha ugyanis valaki már valamelyik korábbi kedvezmény révén teljes egészében mentesül a személyi jövedelemadó megfizetése alól, akkor nem feltétlenül tudja kihasználni a további kedvezményeket.
A jogalkotó éppen ezért helyezné a családi kedvezményt a sor végére. Ennél ugyanis lehetőség maradna arra, hogy az szja-ból fel nem használt összeget az érintettek a megfelelő feltételekkel társadalombiztosítási járulékkedvezményként érvényesítsék.
Ez segíthet abban, hogy azok a családok is részesülhessenek a gyermekek után járó kedvezményből, amelyeknél a személyi jövedelemadó már nem nyújt elegendő fedezetet.
Családi adókedvezmény 2027: ennyi pénz járhat egy, két és három gyermek után
A családok számára kedvező hír, hogy az adóalap-kedvezmények átalakítása önmagában nem csökkentené a gyermekek után járó családi adókedvezmény összegét.
Az új rendszerben egy kedvezményezett eltartott után havi 20 ezer forint, két eltartott esetén gyermekenként 40 ezer forint, három vagy több eltartott esetén pedig gyermekenként 66 ezer forint maradna a kedvezmény.
Ez azt jelenti, hogy egy kétgyermekes család havonta összesen 80 ezer forint, egy háromgyermekes család pedig 198 ezer forint kedvezményt érvényesíthetne, ha minden gyermek kedvezményezett eltartottnak minősül, és a család rendelkezik elegendő adó- vagy járulékfizetési kötelezettséggel.
Négy kedvezményezett gyermek esetében a teljes családi kedvezmény összege elérhetné a havi 264 ezer forintot.
A jogosultsági feltételek főbb elemei változatlanok maradnának. A kedvezményt továbbra is igénybe vehetné az egyik szülő, vagy a megfelelő feltételek mellett a két szülő megosztva is érvényesíthetné azt.
A törvényjavaslat ugyanakkor szűkítené azt a jövedelmi kört, amelynek adójából a családi kedvezmény levonható. A munkával szerzett jövedelmekre összpontosítana, így például a munkabér, a megbízási díj, bizonyos vállalkozói jövedelmek és az őstermelői tevékenységből származó jövedelem adója csökkenthető lenne vele.
A lakáskiadásból származó jövedelem adójával szemben azonban a tervezet szerint már nem lehetne ugyanezt a kedvezményt érvényesíteni. Ez azok számára jelenthet hátrányt, akik korábban ilyen bevételük szja-jából használták fel a családi kedvezményt.
A három- és többgyermekes anyák adómentessége is megváltozna
A törvényjavaslat egyik legnagyobb horderejű változtatása a három vagy több gyermeket nevelő édesanyákat érintené.
A jelenleg érvényes szabályok szerint az erre jogosult anyák meghatározott, munkával szerzett jövedelmei teljes egészében szja-mentesek. Az új szabályozás azonban ezt a korlátlan mentességet megszüntetné, és helyette havi 150 ezer forintos maximális adókedvezményt vezetne be.
Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az érintett édesanyák havi bruttó egymillió forintos munkajövedelemig továbbra is mentesülnének a személyi jövedelemadó alól, az egymillió forint feletti jövedelemrész viszont adókötelessé válna.
A rendszer lényege tehát nem az lenne, hogy az anyák teljes adókedvezménye megszűnik, hanem az, hogy felső korlátot vezetnek be.
Egy havi bruttó 800 ezer forintot kereső, háromgyermekes édesanya például az új szabályozás alapján is teljes egészében mentesülhetne az szja megfizetése alól.
Egy havi bruttó 1,5 millió forintos fizetés esetében azonban már más lenne a helyzet. Ennél a keresetnél a számított személyi jövedelemadó 225 ezer forint, amelyből az új anyakedvezmény legfeljebb 150 ezer forintot fedezne.
Így 75 ezer forint szja maradna, amelyet más jogosultságok, például a családi kedvezmény még tovább mérsékelhetnének.
Fontos, hogy a három vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének élethosszig tartó jogosultsága a tervek szerint megmaradna. A változás elsősorban a felhasználható kedvezmény maximális összegét korlátozná.
Kétgyermekes anyák: 40 éves kor felett megszűnhet a kedvezmény
A két gyermeket nevelő anyák számára különösen fontos változást tartalmaz a kormány javaslata.
A jelenlegi törvényi szabályozás szerint a kétgyermekes anyák szja-mentességét fokozatosan, több év alatt terjesztették volna ki az idősebb korosztályokra is. A tervek alapján 2027-ben az 50 év alattiak, 2028-ban a 60 év alattiak, 2029-től pedig valamennyi jogosult kétgyermekes édesanya részesülhetett volna a kedvezményben.
A Tisza-kormány most ezt a folyamatot állítaná meg.
A benyújtott javaslat szerint a kétgyermekes anyák kedvezménye utoljára abban az évben lenne érvényesíthető, amelyben az édesanya betölti a 40. életévét.
Ez azt jelentené, hogy a 40 év feletti kétgyermekes anyák számára nem valósulna meg a korábban elfogadott, életkor szerint fokozatosan bővülő adómentesség.
A módosítás azonban nemcsak a jövőbeni jogosultakat érintené, hanem bizonyos esetekben azokat is, akik már 2026-ban igénybe veszik a kedvezményt.
Egy 1986-ban született, kétgyermekes édesanya például 2026-ban még jogosult lehet az szja-mentességre, az új szabályok szerint azonban 2027-ben már elveszítené ezt a lehetőséget.
Ha az érintett édesanya havi bruttó 800 ezer forintot keres, akkor a jelenlegi teljes szja-mentesség megszűnése havi 120 ezer forintos többletadóval járhatna, feltéve, hogy más kedvezményt nem érvényesít.
Éves szinten ez 1 millió 440 ezer forintos különbséget jelenthet.
Ez a törvényjavaslat egyik legjelentősebb szigorítása, amely egyes családok költségvetését komoly mértékben érintheti.
A 30 év alatti anyáknál is egymillió forintos korlát jönne
A fiatal édesanyákat érintő kedvezmények rendszere szintén változna, bár itt az életkori jogosultság alapvető logikája megmaradna.
A 30 év alatti anyák továbbra is jogosultak lennének a kedvezményre a törvényben meghatározott feltételekkel. Az új szabályozás ugyanakkor erre a csoportra is bevezetné a havi egymillió forintos munkajövedelmi korlátot.
Ez azt jelenti, hogy a kedvezmény legfeljebb havi 150 ezer forinttal csökkentené a fizetendő személyi jövedelemadót, és az egymillió forintot meghaladó jövedelemrészre már az általános szabályok vonatkoznának.
A kedvezmény a tervek szerint továbbra is a 30. életév betöltésének évéig lenne érvényesíthető, a jogosultság pedig már a várandósság 91. napjától megnyílhatna.
A változás tehát elsősorban a magasabb jövedelmű fiatal édesanyáknál jelentene tényleges adóteher-növekedést.
A 25 év alatti fiatalok kedvezménye továbbra is megmaradna
A 25 év alatti fiatalok számára járó szja-kedvezmény szintén átalakulna technikai szempontból, a jogosultság főbb szabályai azonban nem változnának.
A kedvezmény továbbra is az előző év júliusára közzétett átlagkeresethez igazodó felső határig lenne érvényesíthető. A különbség az lenne, hogy 2027-től már közvetlenül a számított személyi jövedelemadót csökkentené.
A kedvezményre a fiatalok továbbra is legfeljebb a 25. életévük betöltésének hónapjáig lennének jogosultak.
Fontos különbség ugyanakkor, hogy a 25 év alatti fiatalok kedvezménye nem ugyanazt az egymillió forintos jövedelmi határt követné, mint az édesanyáknak járó új kedvezmények.
Azoknak a fiataloknak, akik jelenleg teljes egészében mentesülnek az szja megfizetése alól, az új adójóváírás önmagában nem feltétlenül jelentene további nettó jövedelemnövekedést.
Ennek oka, hogy az adójóváírás nem készpénzben járó támogatás, hanem a fizetendő adót csökkenti. Ha pedig valakinek az összes kedvezmény figyelembevétele után már nincs szja-fizetési kötelezettsége, akkor az új jóváírás nem eredményezhet automatikusan további kifizetést.
Az első házasok kedvezménye is más formában működne
Az első házasok kedvezménye azok közé a könnyítések közé tartozik, amelyeknek a tényleges értéke a tervek szerint nem változna.
A jogosult házaspárok továbbra is havi 5000 forinttal csökkenthetnék a fizetendő személyi jövedelemadójukat, legfeljebb 24 hónapon keresztül.
Ez azt jelenti, hogy egy házaspár a teljes jogosultsági időszak alatt összesen 120 ezer forintos adókedvezményt érvényesíthetne, amennyiben rendelkezik elegendő adófizetési kötelezettséggel.
A különbség a számítás módjában lenne. Az eddigi adóalap-csökkentés helyett közvetlenül a fizetendő szja összegéből lehetne levonni a havi 5000 forintot.
A kedvezmény érvényesítésénél azonban a többi adókedvezmény sorrendje továbbra is fontos szerepet játszana. Ha ugyanis a házaspár valamelyik tagjának szja-ját már más kedvezmények teljesen lenullázzák, az első házasok kedvezményének kihasználhatósága is korlátozott lehet.
A személyi kedvezményben részesülőknek is figyelniük kell
Az új szabályozás a személyi kedvezményre jogosult munkavállalókat is érintené. Ez a kedvezmény meghatározott, jogszabályban felsorolt betegségek és egészségi állapotok esetén vehető igénybe.
A javaslat szerint a személyi kedvezmény szintén az adóalap-csökkentés helyett közvetlen szja-kedvezménnyé alakulna. A jogosultság alapvető feltételei ugyanakkor változatlanok maradnának.
A kedvezmény tényleges összege a minimálbérhez kapcsolódik, ezért annak 2027-es értéke a jövő évi minimálbér megállapítása után válhat véglegessé.
Az érintettek számára különösen fontos, hogy az új adójóváírás elsőbbséget élvezne a személyi kedvezménnyel szemben. Emiatt a különböző jogosultságok együttese befolyásolhatja a ténylegesen fizetendő adót.
Nem minden család jár automatikusan jobban az adójóváírással
Bár az új adójóváírás jelentős könnyítést jelenthet az alacsonyabb keresetűek számára, a családi kedvezményekkel együtt számolva már összetettebb a helyzet.
Előfordulhat ugyanis, hogy egy többgyermekes család jelenleg is teljes egészében kihasználja a rendelkezésére álló szja- és járulékkedvezményeket, ezért a munkavállaló nettó bére már most megegyezik a bruttó bérével.
Ilyen helyzetben az új adójóváírás nem feltétlenül eredményez további nettó jövedelemnövekedést, mert a korábban családi kedvezménnyel fedezett adó egy részét váltaná ki.
Jó példa erre egy olyan, háromgyermekes család, ahol az egyik szülő a 2026-os minimálbért keresi, és egyedül érvényesíti a teljes családi kedvezményt.
Ebben az esetben a családi kedvezmény megfelelő feltételek mellett már jelenleg is elegendő lehet a teljes munkavállalói szja- és járulékteher eltüntetésére. Az új adójóváírás bevezetése után így nem feltétlenül maradna több pénz a családnál.
Más lenne a helyzet például egy kétgyermekes, minimálbéres családnál. A Portfolio számítása szerint a 2026-os minimálbérrel szemléltetve, ha a 25 év feletti apa egyedül érvényesíti a két gyermek után járó családi kedvezményt, nettó bére a jelenlegi 294 660 forint körüli összegről mintegy 314 030 forintra emelkedhetne.
Ez havi 19 368 forintos többletet jelentene.
A különbség oka, hogy a kétgyermekes családi kedvezmény ebben a példában még nem használja ki teljesen a dolgozó valamennyi adó- és járulékterhét, így az új jóváírás valóban további megtakarítást eredményezhetne.
Az ekho szerint adózóknál külön szabályok érvényesülnének
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, vagyis az ekho szerint adózók esetében szintén fontos részletszabályokat tartalmaz a javaslat.
Ez az adózási forma elsősorban bizonyos sportolói, művészeti és szellemi tevékenységet végzők körében ismert, akiknek jövedelmük egy része a hagyományos munkabér-adózástól eltérő rendszerben adózik.
A törvényjavaslat alapján az ekho szerint adózó jövedelemrészre nem lehetne adójóváírást érvényesíteni. Ha azonban az érintett dolgozó fizetésének egy része a hagyományos szja-szabályok szerint adózik, arra a megfelelő feltételek teljesülése esetén járhatna a kedvezmény.
Fontos részlet ugyanakkor, hogy az adójóváírás összegének meghatározásakor a teljes bért figyelembe kellene venni, beleértve az ekho szerint adózó részt is.
Ez azt jelenti, hogy az ekho szerint adózó keresetrész befolyásolhatja a jóváírás mértékét, még akkor is, ha arra a kedvezmény közvetlenül nem használható fel.
Az éves adóbevallásnál is lehetnek meglepetések
Az adójóváírás bevezetése az éves szja-elszámolás szempontjából is változásokat hozna.
A törvényjavaslat alapján a munkáltatók a megfelelő feltételek mellett már az év során figyelembe vennék a jóváírást az adóelőleg levonásakor. Az éves végleges elszámolás azonban a személyijövedelemadó-bevallás során történne meg.
Ez különösen azoknál lehet fontos, akik év közben munkahelyet váltanak, több munkáltatótól kapnak bért, vagy jelentősebb jutalmat, prémiumot kapnak.
Az éves elszámolásnál ugyanis az összes jogosult bérjövedelem számít, miközben a jogosultsági hónapokat meghatározott szabályok szerint kell figyelembe venni.
Ha valaki az év végén jelentős prémiumot kap, az éves keresete magasabb lehet a korábban vártnál. Ez pedig utólag csökkentheti az őt megillető adójóváírás teljes összegét.
Ezért azoknak a munkavállalóknak, akiknek a fizetése év közben jelentősen ingadozik, különösen fontos lehet ellenőrizniük az adóelőleg-elszámolást és a későbbi éves bevallást.
A családi pótlékot is megdupláznák 2027-ben
A személyijövedelemadó-kedvezmények átalakításával párhuzamosan a kormány a családi pótlék jelentős emelését is tervezi.
A benyújtott törvényjavaslat szerint az ellátás összege minden jogosultsági kategóriában a kétszeresére emelkedne. Ez azért különösen fontos, mert a családi pótlék nem függ közvetlenül a munkavállaló szja-fizetési kötelezettségétől, így azok a családok is részesülnének az emelésből, amelyek nem rendelkeznek elegendő adóköteles jövedelemmel a családi adókedvezmény teljes kihasználásához.
Egy egygyermekes család esetében a havi családi pótlék a jelenlegi 12 200 forintról 24 400 forintra emelkedne, míg két gyermek után összesen 53 200 forint járna a jelenlegi 26 600 forint helyett.
Három gyermek esetében a családi pótlék összege a jelenlegi 48 ezer forintról havi 96 ezer forintra nőne, ha a családban mindhárom gyermek után jár az ellátás.
A tervek szerint a megemelt összegeket már a 2026 decemberére járó, 2027 januárjában folyósított családi pótléknál alkalmaznák.
A családi pótlék emelése tehát olyan pluszjövedelmet biztosíthatna, amely a családok számára az adójóváírás kihasználásától függetlenül jelentkezne.
A kormány szerint 2,5 millió dolgozó adóterhe csökkenhet
A 2027-es adótörvények benyújtását követően a kormány hivatalos tájékoztatást adott a tervezett változtatások várható hatásairól.
A közlés szerint az adójóváírás bevezetése és a minimálbérhez kapcsolódó szja-csökkentés együttesen mintegy 2,5 millió munkavállaló adóterheit mérsékelheti.
A kormány számításai alapján az érintetteknél évente összesen mintegy 250 milliárd forinttal több jövedelem maradhat.
Az intézkedés célja, hogy elsősorban az alacsonyabb és közepes keresetű dolgozók rendelkezzenek több elkölthető pénzzel, miközben a magasabb jövedelműek esetében a jelenlegihez közelebbi adóterhelés maradjon fenn.
A 250 milliárd forintos összeg ugyanakkor költségvetési becslés, amelynek tényleges alakulását a bérek, a foglalkoztatás és a kedvezmények igénybevételének változása is befolyásolhatja.
A kormány az új szabályozást igazságosabb és fenntarthatóbb rendszerként mutatja be, amelyben a kisebb keresetűek nagyobb arányú könnyítést kapnának, míg egyes korábbi, korlátlan kedvezmények felső határt kapnának.
A változtatásoknak azonban vannak vesztesei is, különösen a magas keresetű, többgyermekes édesanyák és bizonyos életkorú kétgyermekes anyák körében.
Mikor léphetnek életbe az új szja-szabályok?
A kormány által benyújtott tervezet szerint az új adójóváírás és az átalakított személyijövedelemadó-kedvezmények 2027. január 1-jétől lépnének életbe.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a törvényjavaslat valamennyi rendelkezése már végleges. Az Országgyűlés a parlamenti tárgyalás során módosíthatja az előterjesztést, és az alkalmazandó szabályokat végül az elfogadott, kihirdetett törvény határozza meg.
A munkavállalók számára az is fontos lesz, hogy a 2026-ra elszámolt munkabérek esetében még a korábbi előírások maradnának alkalmazandók. Vagyis a 2026 decemberére járó, 2027 januárjában kifizetett munkabérre a tervezet alapján még nem feltétlenül az új szabályozás vonatkozna.
Az új rendszer első teljes adóéve 2027 lenne, amelyről a magánszemélyek 2028-ban készítenék el az éves szja-bevallást.
Mit érdemes most tenniük a családoknak és a dolgozóknak?
A 2027-es adóváltozások előtt különösen fontos lehet áttekinteni, hogy egy háztartás jelenleg milyen adókedvezményekre jogosult, és azokból mekkora összeget tud ténylegesen kihasználni.
Az egy- vagy kétgyermekes családok számára az új adójóváírás további nettó jövedelemnövekedést jelenthet, de annak pontos mértéke a szülők keresetétől és a kedvezmények megosztásától függ.
A három vagy több gyermeket nevelő anyáknak elsősorban azt érdemes figyelniük, hogy munkajövedelmük meghaladja-e a havi egymillió forintos értékhatárt. A kétgyermekes édesanyák esetében pedig különösen a 40 éves korhatár és a korábban megszerzett jogosultság változása lehet meghatározó.
Azoknak is érdemes figyelemmel kísérniük az új szabályokat, akik egyszerre többféle kedvezményre jogosultak, mivel a levonások sorrendje érdemben befolyásolhatja a tényleges megtakarítást.
A végleges pénzügyi számításokat célszerű lesz majd a 2027-es minimálbér és az elfogadott adótörvény ismeretében elkészíteni, hiszen a jelenlegi példák még a 2026-os kereseti adatokkal számolnak.
Összességében: sokaknál több pénz maradhat, de nem mindenki jár jól
A Tisza-kormány 2027-re tervezett személyijövedelemadó-reformja az elmúlt évek egyik legjelentősebb változását hozhatja a magyar adórendszerben.
Az új adójóváírás elsősorban a minimálbéren és az ahhoz közeli összegért dolgozóknak biztosíthatna érezhető könnyítést. A minimálbéresek tényleges szja-terhe 9 százalékra mérséklődne, és a közepes keresetűek egy része is havonta több ezer forinttal fizethetne kevesebb személyi jövedelemadót.
A családi adókedvezmény névleges összege lényegében változatlan maradna, miközben annak számítási módja átalakulna. A családi pótlék megduplázása pedig az adókedvezményektől függetlenül jelenthetne többletbevételt a gyermekes háztartásoknak.
A reform másik oldala azonban az anyák korábban biztosított szja-mentességének szigorítása. A három vagy több gyermeket nevelő anyák esetében havi egymillió forintos jövedelmi korlát jelenne meg, míg a kétgyermekes anyák mentességét a 40. életév betöltésének évéhez kötnék.
A legfontosabb tehát, hogy 2027 januárjától nem egyszerű, mindenkit azonos mértékben érintő adócsökkentés jönne, hanem a kedvezmények teljes rendszerének átalakítása. Egyes munkavállalóknál akár évi több százezer forinttal több pénz maradhatna, miközben bizonyos édesanyák korábbi kedvezményei jelentősen szűkülnének.
A pontos hatás minden családnál a keresettől, a gyermekek számától, az életkortól és a már igénybe vett kedvezményektől függ majd. A következő hetekben ezért különösen fontos lesz figyelni a parlamenti döntéseket és a végleges 2027-es szabályokat.
