Komoly pénzügyi előnyt jelenthet a megfelelő időben meghozott nyugdíjazási döntés. Farkas András nyugdíjszakértő szerint a 2027-ben nyugdíjba vonulók kedvezőbb számításra számíthatnak, miközben a Nők 40 kedvezményes nyugdíjára jogosultak számára egészen más stratégia lehet előnyös. A különbség akár több millió forintot is jelenthet az évek során.
Sokan már jóval a nyugdíjkorhatár elérése előtt elkezdenek számolgatni. Vajon érdemes még egy évet dolgozni? Magasabb lesz a nyugdíj, ha valaki kivárja a következő évet? És mi történik akkor, ha egy nő már megszerezte a kedvezményes nyugdíjhoz szükséges negyven év jogosultsági időt, de még szeretne dolgozni? Ezekre a kérdésekre nem mindig könnyű választ találni, pedig a döntés hosszú időre meghatározhatja az érintettek anyagi helyzetét.
A 2027-es nyugdíjszámítás szempontjából most biztató hírek érkeztek. Farkas András, a NyugdíjGuru News alapítója az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt arról, hogy a jövő évi valorizációs szorzók a jelenlegi várakozások szerint körülbelül 9 százalékkal emelkedhetnek. Ez elsősorban azok számára lehet fontos, akik 2027-ben kérik az öregségi nyugdíjuk megállapítását.
A kedvezőnek tűnő szám mögött azonban egy olyan nyugdíjszámítási szabály áll, amelyet sokan nem ismernek pontosan. A valorizáció nem általános nyugdíjemelés, és nem jelenti azt sem, hogy minden érintett automatikusan kilenc százalékkal magasabb összeget kap majd. A régebbi keresetek felértékeléséről van szó, amely a szolgálati idővel és a teljes kereseti életpályával együtt határozza meg a kezdő nyugdíjat.
Van azonban egy különösen érdekes részlet, amelyet a szakértő a nők figyelmébe ajánlott. A Nők 40 kedvezményes nyugdíjára jogosultak ugyanis sok esetben jobban járhatnak, ha nem várják meg a 65 éves nyugdíjkorhatárt, hanem a megfelelő feltételek teljesülése után igénylik a nyugdíjat, és mellette tovább dolgoznak. Hogy ez miért lehet jelentős előny, és milyen kivételekre kell figyelni, azt érdemes alaposabban megvizsgálni.
Nyugdíj 2027: akár 9 százalékkal is emelkedhetnek a valorizációs szorzók
Farkas András szerint a jelenlegi kereseti folyamatok alapján kedvezően alakulhatnak a 2027-es valorizációs szorzók. A szakértő körülbelül 9 százalékos növekedést valószínűsít a 2026-ban alkalmazott szorzókhoz viszonyítva. Ez az újonnan megállapított nyugdíjak szempontjából jelentős lehet, hiszen a nyugdíjszámítás során a korábbi évek kereseteit a nyugdíjba vonulást megelőző év országos kereseti szintjéhez igazítják.
A számítás egyik alapja az országos nettó átlagkereset alakulása. A Központi Statisztikai Hivatal október 16-án közzétett adatai szerint 2026 augusztusában a nettó átlagkereset 519 900 forint volt, ami 10 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket. A január és augusztus közötti időszakban az összesített nettó átlagkereset ennél nagyobb, 12,7 százalékos emelkedést mutatott. Ezt azonban egyebek mellett az év elején kifizetett rendkívüli szolgálati juttatások is befolyásolták.
A végleges szorzókat ezért még nem lehet pontosan meghatározni. A teljes 2026-os kereseti adatok ismeretében, várhatóan 2027 márciusában hirdetik ki a következő évi valorizációs szorzótáblát. A most említett 9 százalék tehát szakértői előrejelzés, amely a további kereseti adatok függvényében változhat.
Mit jelent a valorizáció, és miért számít ennyit?
A valorizáció elsőre bonyolult szakkifejezésnek tűnhet, pedig a célja könnyen megérthető. Amikor valaki nyugdíjba megy, nem egyszerűen az utolsó fizetését veszik alapul. Főszabály szerint az 1988. január 1-je óta megszerzett, nyugdíjszámításnál figyelembe vehető kereseteit vizsgálják meg, majd a korábbi évek összegeit a megfelelő szorzókkal felértékelik.
Gondoljunk bele: egy húsz vagy harminc évvel ezelőtti fizetés forintban sokkal alacsonyabb lehetett a mainál. Ha ezeket az összegeket változtatás nélkül számítanák be, a régebbi évek jelentősen csökkentenék a nyugdíj alapját. Az értékkövetési rendszer éppen ezt próbálja kiküszöbölni.
A 2027-re becsült emelkedés tehát elsősorban azoknak lehet kedvező, akik jövőre vonulnak nyugdíjba. Ugyanakkor a végleges összeget továbbra is befolyásolja a szolgálati idő, a keresetek alakulása és a nyugdíjszámítás többi szabálya. A már nyugdíjban részesülők éves emelése ettől külön rendszer szerint történik.
Farkas András különösen fontos tanácsot adott a Nők 40-re jogosultaknak
A szakértő az InfoRádió műsorában kifejezetten a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára is kitért. Véleménye szerint az érintetteknek érdemes minél előbb megvizsgálniuk, teljesítették-e már a szükséges jogosultsági feltételeket. Ha igen, és továbbra is szeretnének dolgozni, a nyugdíj igénylése mellett folytatott munkavégzés komoly anyagi előnnyel járhat.
A szakértő az interjúban úgy fogalmazott, hogy az érintett nő:
„vegye azonnal igénybe, amint teljesítette a kettős időfeltételt”
Ez a tanács azonban nem általános kötelezettség, hanem pénzügyi szempontú szakértői javaslat. Egyéni körülményektől függően eltérhet, hogy kinek mikor éri meg nyugdíjba vonulnia.
Kinek jár a Nők 40 kedvezményes nyugdíj?
A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára életkorától függetlenül jogosult lehet az a nő, aki legalább 40 év elismert jogosultsági idővel rendelkezik. Ezen belül főszabály szerint legalább 32 év keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő szükséges. A gyermekneveléssel kapcsolatos, jogszabályban meghatározott időszakok szintén beszámíthatnak a jogosultságba.
Fontos tudni, hogy a szolgálati idő és a Nők 40 jogosultsági ideje nem minden esetben azonos. Előfordulhat, hogy valakinek a nyugdíjszámítás szempontjából már több mint negyven év szolgálati ideje van, de a kedvezményes nyugdíjhoz még hiányzik bizonyos időszak. A szabályok egyes élethelyzetekben eltérhetnek, például több gyermek felnevelése vagy súlyosan fogyatékos gyermek gondozása esetén.
Éppen ezért a nyugdíj igénylése előtt célszerű hivatalos adategyeztetést kérni, hogy pontosan kiderüljön, mikor teljesülnek a feltételek.
Nyugdíj mellett munka: ezért lehet jelentős a pénzügyi előny
A Nők 40 egyik legnagyobb vonzereje, hogy teljes értékű öregségi nyugdíjnak minősül. Aki tehát jogosulttá válik rá, az a versenyszférában a nyugdíj folyósítása mellett is dolgozhat, főszabály szerint kereseti korlátozás nélkül. Ez lehetővé teszi, hogy az érintett egyszerre kapja meg a nyugdíját és a munkabérét.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatása szerint a saját jogú nyugdíjas munkavállaló keresetéből nem kell levonni a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot. A munkáltató a nyugdíjas munkabére után főszabály szerint a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót sem fizeti meg. A bért azonban általában továbbra is terheli a 15 százalékos személyi jövedelemadó, amennyiben nincs alkalmazható adómentesség vagy kedvezmény.
Ez a gyakorlatban jelentős különbséget jelenthet. Például egy bruttó 400 ezer forintos munkabér esetében, adókedvezmények nélkül, a nem nyugdíjas munkavállaló nettó keresete 266 ezer forint. Ugyanez a bruttó összeg nyugdíjasként 340 ezer forint nettó bért jelenthet, vagyis havi 74 ezer forinttal többet. Éves szinten ez 888 ezer forintos különbség, és ehhez még hozzáadódhat a folyósított nyugdíj összege is.
A példa egyszerűsített számítás, és nem minden munkavállalóra alkalmazható. Az adókedvezmények, a foglalkoztatási jogviszony és az egyéni körülmények módosíthatják a tényleges összeget.
Négy év alatt több millió forintot jelenthet a korábbi nyugdíjba vonulás
Farkas András egy szemléletes példával is érzékeltette a különbséget. Ha egy nő már 61 évesen jogosulttá válik a Nők 40-re, akkor a 65 éves általános nyugdíjkorhatár eléréséig négy éven keresztül részesülhet nyugdíjban. Ez összesen 48 havi rendes nyugdíjkifizetést jelenthet, miközben megfelelő feltételek mellett a munkáját is folytathatja.
Ha például valakinek havi 250 ezer forintban állapítják meg a nyugdíját, akkor négy év alatt 12 millió forintnyi rendszeres nyugdíjhoz juthat. Ez az összeg még nem tartalmazza az esetleges éves emeléseket és a külön jogszabályi feltételek mellett járó pluszjuttatásokat. Az időközbeni nyugdíjemelések további előnyt jelenthetnek.
A 13. havi nyugdíj és a 14. havi nyugdíj részlete azonban külön jogosultsági feltételekhez kötött. A hatályos rendszerben a 13. havi nyugdíjra főszabály szerint az jogosult, aki az előző év legalább egy napján és a tárgyév februárjában is a megfelelő ellátásban részesült. A 14. havi nyugdíj 2026-ban egyheti összeggel indult, a 2027-es elképzelések szerint pedig szintén egyheti részlettel számolnak.
A korábbi nyugdíjba vonulás így valóban jelentős bevételt eredményezhet, de nem szabad megfeledkezni az összehasonlítás másik oldaláról sem. Aki később vonul nyugdíjba, annak a kezdő ellátása a további szolgálati idő és a későbbi valorizáció miatt magasabb lehet. Az optimális döntéshez ezért mindkét lehetőséget érdemes kiszámolni.
Nem minden nő jár automatikusan jobban a korábbi nyugdíjazással
A szakértő által kiemelt előny elsősorban azoknak kedvezhet, akik a nyugdíj mellett tovább szeretnének és tudnak dolgozni. Különösen magasabb kereset esetén lehet jelentős a járulékmentesség és az a tény, hogy a nyugdíj a munkabér mellett külön bevételként jelenhet meg.
Más lehet azonban a helyzet akkor, ha valaki nem kíván munkát vállalni, vagy olyan munkakörben dolgozik, amelyre speciális nyugdíjfolyósítási szabályok vonatkoznak. A közszféra egyes jogviszonyaiban például a nyugdíj folyósítása főszabály szerint szünetelhet. Ugyanakkor a szociális, gyermekvédelmi, köznevelési, szakképzési és egészségügyi területeken meghatározott mentesítések vannak érvényben.
Ezért a döntést nem szabad kizárólag a várható valorizációra vagy a járulékmentességre alapozni. Az érintettnek azt is ellenőriznie kell, milyen jogviszonyban dolgozik, mekkora nyugdíjra lehet jogosult, és milyen bevételekkel számolhat a következő években.
Miért lehet különösen fontos a 2026-os és 2027-es év közötti választás?
A nyugdíj-megállapítás évének megválasztása hosszú távú következményekkel járhat. Ha 2027-ben valóban körülbelül 9 százalékkal emelkednek a valorizációs szorzók, az magasabb életpálya-átlagkeresetet eredményezhet az akkor nyugdíjba vonulóknál. Ez a kedvezőbb induló összeg a későbbi nyugdíjemelések alapját is befolyásolhatja.
Ugyanakkor a Nők 40 esetében egyetlen év halasztása azt is jelentheti, hogy az érintett tizenkét havi nyugdíj folyósításáról mond le az adott időszakban, miközben a munkabérét továbbra is megkapja. Az elmaradó kifizetések és a később várhatóan magasabb nyugdíj közötti különbséget kell összehasonlítani ahhoz, hogy valóban megalapozott döntés szülessen.
A nyugdíjszakértő ezért külön kezeli a Nők 40-et és a korbetöltött öregségi nyugdíjat. Utóbbinál bizonyos körülmények között megérheti később igényelni a nyugdíjat, különösen magas, tovább növekvő kereset mellett. A Nők 40-nél viszont a nyugdíj és a munkabér egyidejű felvétele jelenthet olyan előnyt, amelyet a későbbi magasabb kezdő nyugdíj sem feltétlenül ellensúlyoz.
Miért kerülnek hátrányba a régebben nyugdíjba vonultak?
Farkas András az interjúban a magyar nyugdíjrendszer egyik régi problémájára is felhívta a figyelmet. A nyugdíjak megállapításakor a korábbi kereseteket az aktuálisabb bérszínvonalhoz igazítják, a már megállapított ellátások viszont az elmúlt években alapvetően az inflációhoz igazodó emeléseket kaptak.
Ez azt eredményezheti, hogy a régebben nyugdíjba vonultak járandósága fokozatosan lemarad az újonnan megállapított nyugdíjaktól. Még akkor is kialakulhat jelentős eltérés, ha két ember korábban hasonló munkát végzett, és közel azonos szolgálati idővel rendelkezik. A különbséget részben az okozza, hogy más évben állapították meg az ellátásukat.
A szakértő szerint ezért a nyugdíjrendszer jövőbeni átalakításakor nagyobb figyelmet kellene fordítani a kisnyugdíjasokra, valamint a már hosszú ideje nyugdíjban élők relatív jövedelmi lemaradására. A 2027-re tervezett alacsonynyugdíj-korrekciók és a 120 ezer forintos nyugdíjminimum-emelés is ebbe az irányba mutatnak, de a pontos hatás a végleges szabályozástól függ.
Ezt érdemes megtenniük azoknak, akik 2027-ben mennének nyugdíjba
A nyugdíj előtt állóknak különösen fontos, hogy még az igénylés előtt pontosan tisztázzák a szolgálati idejüket és a nyilvántartott kereseti adataikat. A Magyar Államkincstár nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárása segítséget nyújthat ebben. Az eljárás során az érintett megtudhatja, milyen szolgálati időt és kereseti adatokat tartanak nyilván, és szükség esetén kezdeményezheti az eltérések rendezését.
A Nők 40-re készülőknek különösen azt kell ellenőrizniük, mikor teljesül a negyvenéves jogosultsági idő és az azon belüli keresőtevékenységi feltétel. Emellett célszerű előzetesen tisztázni a munkáltatóval a nyugdíj melletti foglalkoztatás lehetőségét és annak feltételeit.
A legfontosabb tanulság, hogy 2027-ben sok múlhat a nyugdíjigénylés időzítésén. A várhatóan kedvezőbb valorizáció a jövőre nyugdíjba vonulóknak jelenthet előnyt, a Nők 40-re jogosultak pedig a munkavégzés melletti nyugdíjfolyósítással kerülhetnek kedvezőbb pénzügyi helyzetbe. Minden élethelyzet más, ezért egy komoly, hosszú távú döntés előtt érdemes személyre szabott számítást és szükség esetén szakértői segítséget kérni.
A teljes interjút Kocsony Zoltán készítette Farkas Andrással az InfoRádió Aréna című műsorában. A beszélgetés a forrásoldalon videón megtekinthető és hangfelvételként is meghallgatható.
