Külön figyelmeztető jelzés kerülhet az idősebb autósok járművére, módosulhatnak a sebességhatárok, szigorúbb előírások jöhetnek a rolleresekre, és a gyalogosoknak is új szabályokhoz kellhet alkalmazkodniuk. Az új KRESZ előkészítése 2026 őszén is folytatódik, a változások egy része 2027-ben válhat aktuálissá.
Alaposan átalakulhatnak a magyar közlekedési szabályok a következő időszakban. A tervezett módosítások nemcsak az autósokat érinthetik, hanem a kerékpárosokat, a gyalogosokat, a motorosokat és az elektromos rollerek használóit is. Az egyik legmeglepőbb elképzelés az idősebb járművezetőkhöz kapcsolódik: külön jelzés figyelmeztethetné a közlekedés többi résztvevőjét arra, hogy a volán mögött időskorú sofőr ül. A lehetőség nem csupán sajtóhírként jelent meg, hiszen a hivatalosan közzétett KRESZ-tervezetben is megtalálható.
A jelenlegi közlekedési szabályrendszer alapjai 1975-ből származnak. Az elmúlt öt évtizedben többször módosították az előírásokat, miközben jelentősen megnőtt a járművek száma, átalakult a városi közlekedés, és korábban nem létező eszközök jelentek meg az utakon. Az elektromos rollerek, a korszerű vezetéstámogató rendszerek és a kerékpáros közlekedés terjedése mind olyan változás, amelyre a jogalkotóknak is reagálniuk kell.
2026. január 20-án nyilvánosságra került az új KRESZ 151 oldalas normaszöveg-tervezete. Az előkészítésben 70 szakmai szervezet és mintegy 100 szakértő vett részt, a dokumentumhoz pedig később több ezer észrevétel érkezett. A tervezet számos olyan újítást tartalmazott, amely alapjaiban módosíthatná a megszokott közlekedési helyzetek szabályozását. Ezek közül több ma is napirenden van, más rendelkezések sorsa azonban a további egyeztetésektől függ.
A helyzetet tovább árnyalja, hogy 2026 májusában új kormány alakult, a közlekedési terület irányítását pedig Vitézy Dávid vette át. Az új minisztériumi vezetés folytatja a KRESZ átdolgozását, de nem változtatás nélkül kívánja elfogadni a korábbi szöveget. A legfrissebb, 2026. októberi tájékoztatások alapján decemberre készülhet el egy újabb, szélesebb körű egyeztetésre alkalmas változat. Emiatt egyelőre nem jelenthető ki, hogy minden januárban bemutatott újdonság biztosan hatályba lép.
Tényleg matrica jelezheti, ha idősebb ember ül a volánnál?
Az idősebb autósok számára tervezett jelzés valóban szerepel a hivatalos dokumentumban. A 2026 januárjában nyilvánosságra hozott KRESZ-tervezet 17. § (3) bekezdése az „Idős vezető” tábla alkalmazásának lehetőségét tartalmazza. A rendelkezés alapján a járművezető akkor helyezhetné el a jelzést az autóján, ha úgy ítéli meg, hogy életkorából adódóan megváltoztak bizonyos, a vezetéshez szükséges képességei.
A legfontosabb részlet azonban az, hogy a tervezet szerint a jelzés használata önkéntes lenne, nem pedig kötelező. Nem arról van tehát szó, hogy egy meghatározott születésnap után mindenkinek fel kellene ragasztania a matricát az autójára. A szöveg nem határoz meg sem 65, sem 70, sem 75 éves korhatárt. A döntés az érintett járművezető saját megítélésén alapulna, vagyis ő maga jelezhetné a többi közlekedőnek, ha úgy érzi, nagyobb türelemre és figyelemre lehet szüksége.
A tervezet ennél tovább is megy. A 17. § (4) bekezdése szerint a közlekedés résztvevőinek fokozott figyelmet kellene tanúsítaniuk azokkal a járművezetőkkel szemben, akiknek az autóján a „Tanulóvezető”, a „Gyermek a kocsiban” vagy az „Idős vezető” jelzés látható. Ez azonban nem jelentené azt, hogy az idősebb sofőr automatikusan elsőbbséget kapna, vagy mentesülne bármelyik közlekedési szabály betartása alól.
Már a tábla kinézetét is megtervezték
A hivatalos dokumentumban nemcsak szöveges utalás található a jelzésre, hanem annak tervezett megjelenése is. A 149. oldalon, az 501. ábrán látható egy kék alapú, fehér kerettel ellátott jelzés, amelyen piros szegélyű figyelmeztető háromszög és két idősebb embert ábrázoló piktogram szerepel. A tábla alsó részén a „VIGYÁZZ RÁM!” felirat olvasható.
A figyelmeztetés célja az lenne, hogy a többi közlekedő időben felismerhesse, ha a vezetőnek esetleg több időre van szüksége egy közlekedési helyzet felméréséhez vagy egy manőver végrehajtásához. Ugyanakkor a megoldás vitákat is kiválthat, hiszen az életkor önmagában nem mutatja meg egy ember vezetési képességeit. Egy jó egészségi állapotban lévő, tapasztalt hetvenéves sofőr ugyanolyan biztonságosan közlekedhet, mint egy nála jóval fiatalabb autós.
Elvehetik a jogosítványt egy bizonyos életkor felett?
Fontos tisztázni, hogy a tervezett matrica nem azonos a vezetői engedély egészségi alkalmassági feltételeivel. Magyarországon jelenleg sincs olyan általános felső életkori határ, amelynek elérése önmagában megszüntetné a személyautó-vezetési jogosultságot. Az idősebb járművezetőknek ugyanakkor életkoruktól függően gyakrabban kell részt venniük orvosi alkalmassági vizsgálaton.
A hatályos 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet alapján a szokásos, 1. alkalmassági csoportba tartozó járművezetőknél 50 éves kor alatt tízévente, 50 és 60 év között ötévente, 60 és 70 év között háromévente, 70 éves kortól pedig kétévente esedékes az időszakos egészségi alkalmassági vizsgálat. Az orvos indokolt esetben ennél rövidebb időre is megállapíthatja az alkalmasságot, és soron kívüli vizsgálatra is szükség lehet.
Az „Idős vezető” jelzés tehát nem helyettesítené az orvosi vizsgálatot. Aki egészségi állapota miatt nem alkalmas a biztonságos vezetésre, annak a matrica sem adna felmentést. A tervezet éppen ezért inkább figyelemfelhívó lehetőségként értelmezhető, nem pedig új jogosítványkategóriaként vagy életkorhoz kötött vezetési korlátozásként.
Akár 140 km/órával is lehetne közlekedni bizonyos autópályákon
Az új KRESZ egyik legtöbbet emlegetett elképzelése a megengedett sebesség emelése. A januári tervezet szerint személygépkocsival az általános autópályás sebességhatár továbbra is 130 km/óra maradna. Ugyanakkor lehetővé válna, hogy az útkezelő meghatározott szakaszokon ennél magasabb értéket engedélyezzen, amit külön jelzőtábla mutatna.
Ez megnyithatná az utat a 140 km/órás autópályás sebesség előtt, de csak ott, ahol az út műszaki adottságai és a közlekedésbiztonsági feltételek ezt lehetővé teszik. Nem általános országos sebességhatár-emelésről lenne szó. A tervezet az autóutakon is lehetőséget biztosítana az általános 110 km/óránál magasabb, például 120 km/órás tempó kijelölésére, illetve megjelenhetne az emelt sebességű főutak kategóriája.
A gyorsabb közlekedés kérdése ugyanakkor továbbra is szakmai vita tárgya. A nagyobb megengedett sebesség több helyen rövidebb menetidőt eredményezhetne, de a balesetek súlyosságára és a forgalom biztonságára is hatással lehet. Ezért a magasabb tempó engedélyezése nem automatikus, hanem külön döntést igénylő lehetőségként szerepel a korábbi dokumentumban.
Követési távolság és indexelés: ezekre is jobban kellhet figyelni
A korábbi sajtóhírekben az is felmerült, hogy autópályán legalább két másodperces követési távolságot kellene tartani. A 2026 januárjában közzétett hivatalos normaszöveg azonban nem tartalmaz általános, számszerűen meghatározott kétmásodperces kötelezettséget. Ehelyett a 79. § azt írná elő, hogy a járművezető olyan távolságot tartson, amely elegendő a biztonságos megálláshoz akkor is, ha az előtte haladó jármű hirtelen vagy intenzíven fékez.
Az irányjelzésnél szintén fontos a pontosítás. A tervezet 80. §-a szerint a sávváltási vagy kanyarodási szándékot úgy kellene jelezni, hogy a többi érintett közlekedő időben felkészülhessen a manőverre. A szöveg nem ír elő minden helyzetre pontosan két másodperces indexelési időt. A lényeg továbbra is az időben történő, egyértelmű és a művelet végéig fenntartott jelzés lenne.
A cipzárelv is fontosabb szerepet kaphat
A forgalmi sávok megszűnésekor gyakori probléma, hogy az autósok nem engedik be egymást, vagy túl korán próbálnak besorolni. A tervezet a cipzármódszer alkalmazásával is foglalkozik. Forgalmi torlódás esetén indokoltnak tartja, hogy az autósok közvetlenül a megszűnő sáv végén soroljanak át, a másik sávban haladók pedig előzékenyen segítsék a becsatlakozást.
A szabályozás külön érdekessége, hogy megfelelő jelzőtábla esetén a cipzármódszer kötelezővé válhatna. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a két sávban haladó járművek felváltva, egymást beengedve folytatnák az útjukat. A változtatás célja a torlódások mérséklése és a kiszámíthatóbb haladás lenne.
Új szabályok jöhetnek az elektromos rollerekre is
Az elektromos rollerek szabályozása az egyik legsürgetőbb kérdés. A januári tervezet különbséget tett kis és nagy teljesítményű motoros rollerek között. A kis teljesítményű kategóriába azok az eszközök tartoznának, amelyek sík úton önerejükből nem képesek 25 km/óránál gyorsabban haladni. A nagy teljesítményű kategóriába pedig a 25 km/óránál gyorsabb, illetve az 1000 wattnál nagyobb névleges motorteljesítményű eszközöket sorolná a dokumentum.
A januári szöveg a kisebb rollereknél legalább 12 éves, a nagyobbaknál legalább 14 éves kort írt elő. Mindkét kategóriában kötelező lenne a megfelelő fejvédő, a nagy teljesítményű rollereknél pedig motorkerékpáros bukósisakot követelne meg. A kisebb eszközökre alapvetően a kerékpáros, a nagyobbakra pedig a segédmotoros közlekedéshez hasonló szabályok vonatkoznának.
A 2026. októberi bejelentések alapján ugyanakkor a rollerszabályozás egy részét már az átfogó új KRESZ elfogadása előtt bevezetnék. A legfrissebb szakmai tájékoztatásokban 14 éves várható korhatár, kötelező sisakviselés és a nagy teljesítményű eszközökhöz szükséges megfelelő vezetői engedély is szerepel. Ez egyben azt is mutatja, hogy a januári változat részletei még módosulhatnak.
Kerékpárosok: kötelező sisak és nagyobb oldaltávolság is jöhet
A kerékpárosokat szintén több fontos változás érintheti. A januári tervezet 152. §-a szerint 14 éves korig kötelező lenne a kerékpáros-fejvédő viselése. Ennél idősebbek számára a dokumentum nem vezetne be általános sisakkötelezettséget, bár a fejvédő használata természetesen felnőttkorban is fontos biztonsági szempont.
Az autósoknak a kerékpárosok, rolleresek és más sérülékeny közlekedők mellett meghatározott oldaltávolságot kellene tartaniuk. A tervezet szerint 50 km/óráig legalább egy métert, 50 km/óra felett pedig legalább másfél métert. Külön feltételekkel a záróvonal átlépése is megengedett lehetne az előzés vagy kikerülés biztonságos végrehajtásához. A cél az, hogy a gyorsabban haladó járművek ne sodorják veszélybe az út szélén közlekedőket.
Az iskolák és óvodák környékén is szigorodhatnak az előírások
Az új KRESZ-tervezet külön szabályokat állapítana meg a Suliövezetekre és az Oviövezetekre. Az iskolák közelében kialakított Suliövezetben tanítási napokon, a táblán jelölt reggeli és délutáni időszakban legfeljebb 30 km/órával lehetne közlekedni. A vezetőknek a nap más időszakaiban is fokozott óvatosságot kellene tanúsítaniuk.
Az óvodák bejárata előtti Oviövezeteknél a januári tervezet munkanapokon 7 és 18 óra között írna elő fokozott óvatosságot. A két övezet szabályai tehát nem teljesen azonosak. Újdonságként megjelenhetne a „Puszi és haladj” rendszer is, amely a gyermekek gyors és biztonságos kiszállását segítené az intézmények közelében.
A gyalogosokat is érintheti a mobiltelefon és a fejhallgató használatának szabályozása
Nemcsak az autósok figyelmét szeretnék növelni a közlekedésben. A tervezet a gyalogosok számára is részletesebben szabályozná a biztonságos úttesten való áthaladást. Kiemelt szerepet kapna, hogy a gyalogos megfelelően felmérje a közlekedési helyzetet, és ne lépjen váratlanul a járművek elé.
A januári szöveg szerint úttesten, villamospályán vagy vasúti pályán történő áthaladás közben tilos lenne olyan technikai eszközt használni, amely elvonja a figyelmet a biztonságos közlekedésről. Ugyanez a rendelkezés a közlekedés hangjainak észlelését korlátozó fülhallgatók és fejhallgatók viselését is érintené. Ez nem általános, minden járdán történő telefonhasználatra vonatkozó tiltást jelentene, hanem meghatározott, fokozott figyelmet igénylő közlekedési helyzeteket szabályozna.
A motorosok és a teherautó-vezetők is számíthatnak változásokra
A motorkerékpárosoknál a védőruházat szerepe erősödhet. A januári tervezet a zárt utastérrel nem rendelkező motorkerékpárok vezetőinek és utasainak bukósisakot és védőruházatot írna elő, utóbbi alól lakott területen kivételt engedne. A meghatározás zárt ruházatot, cipőt és motoroskesztyűt is magában foglal, de a végleges részletszabályok még változhatnak.
A teherautók és más nehézjárművek esetében a sebességhatárok és az előzési szabályok is módosulhatnak. A januári tervezet több járműkategóriánál 90 km/órás, lakott területen kívüli megengedett sebességgel számolt. Emellett a nagyobb tehergépkocsik bal szélső sávban történő közlekedésére és előzésére is szigorúbb előírások szerepeltek benne. A fuvarozói érdekképviseletekkel azonban továbbra is egyeztetnek ezekről a kérdésekről, ezért a végleges szabályok eltérhetnek a korábbi javaslatoktól.
A vészvillogóval akár köszönetet is lehetne mondani
Az új szabályrendszerben kisebb, de a mindennapi közlekedésben érdekes változások is megjelenhetnek. A januári tervezet például külön foglalkozik a vészvillogó használatával. A balesetveszélyes helyzetek jelzése mellett lehetővé tenné, hogy az autós rövid ideig működtesse a vészvillogót, ha meg szeretné köszönni egy másik közlekedő előzékenységét.
Ez sok vezető számára már most is ismerős szokás, hiszen az autósok gyakran így jelzik a köszönetüket. A tervezet azonban kifejezetten megemlíti ezt a lehetőséget, amivel egy jelenleg is előforduló közlekedési gesztus kapna egyértelműbb szabályozási hátteret.
Komolyabb büntetés jöhet a száguldozóknak – akár az autó elkobzása is felmerült
A 2026. októberi fejlemények egyik legfontosabb része a közlekedésbiztonsági szigorítások előkészítése. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter október 9-én ismertette egy közlekedésbiztonsági kérdőív eredményeit. A válaszadók jelentős része támogatta a kirívó gyorshajtások, az illegális utcai versenyzés és a visszaeső szabályszegők szigorúbb büntetését.
Felmerült például, hogy bizonyos kirívó sebességtúllépések önmagukban is bűncselekménynek minősülhessenek, súlyos visszaesés esetén pedig a jármű elkobzására is lehetőség nyíljon. Napirenden van az átlagsebesség-mérés, a jövedelemhez igazodó bírságolás és a rendszeresen szabályt sértő autósok súlyosabb szankcionálása is.
Fontos azonban, hogy ezek a tervezett intézkedések nem feltétlenül az új KRESZ szövegében jelennek majd meg. A büntetőjogi és szabálysértési következményekhez más jogszabályok módosítására is szükség lehet. Az átlagsebesség-mérésről 2026 októberében még nem született végleges kormánydöntés.
Mikor léphet életbe az új KRESZ, és tényleg 2027 lesz a fordulópont?
A legfrissebb információk szerint az átfogó új KRESZ bevezetésének pontos időpontja továbbra sem ismert. A korábbi elképzelések között még 2026-os hatálybalépés is szerepelt, az előkészítési és egyeztetési folyamat azonban elhúzódott. Az új minisztériumi vezetés 2026 őszén ismét szakmai szervezetekkel egyeztet a szabályokról, és egy átdolgozott tervezet elkészítésén dolgozik.
Az október 17-i beszámoló alapján decemberre szeretnék elkészíteni azt a változatot, amely további szakmai és társadalmi véleményezés alapja lehet. A teljes reformhoz ráadásul több tucat kapcsolódó jogszabály módosítása is szükséges lehet. Emiatt 2027 reális időpontként merülhet fel, de a hatálybalépés napját csak a végleges szabályozás kihirdetése után lehet biztosan tudni.
Az idősebb autósoknak szánt jelzés sorsa szintén nyitott. Bár a 2026 januári hivatalos tervezetben szerepel az önkéntes „Idős vezető” tábla, egyelőre nincs megerősítés arról, hogy az átdolgozott jogszabályban is változatlanul megmarad. Ugyanez igaz a sebességhatárok, a követési távolság, az irányjelzés és több más részletszabály végleges megfogalmazására is.
Mit kell most tudniuk az autósoknak?
A legfontosabb, hogy a közlekedők ne keverjék össze a tervezett és a már hatályos előírásokat. Az idősebb vezetőknek jelenleg nem kötelező külön matricát használniuk, az autópályákon sem emelkedett általánosan 140 km/órára a sebességhatár, és a januári új KRESZ-tervezet önmagában nem változtatta meg a közlekedési szabályokat.
A következő időszakban azonban érdemes figyelni a hivatalos tájékoztatásokat, mert egyes változásokat – különösen az elektromos rollerekre és a súlyos közlekedési szabályszegésekre vonatkozókat – a teljes KRESZ-reform előtt is elfogadhatnak.
A tervezett átalakítás egyik legérdekesebb eleme továbbra is az idősebb vezetőknek szánt jelzés. Az elképzelés egyszerre vet fel közlekedésbiztonsági és társadalmi kérdéseket: segíthet-e egy matrica a többi autóst figyelmesebb közlekedésre ösztönözni, vagy inkább feleslegesen különböztetné meg az idősebb sofőröket? A végleges választ az elfogadott szabályok adják majd meg.
Te mit gondolsz? Jó ötlet lenne, ha külön matrica jelezné az idősebb autósokat, vagy szerinted az életkor helyett kizárólag a vezetési képességnek kellene számítania? Írd meg a véleményed kommentben!
Források – hivatalos dokumentumok és friss szakmai tájékoztatások
Az alábbi források alapján ellenőrizhetők a cikkben szereplő tervezett változások, jogszabályhelyek és a 2026. októberi aktualitások.
1. Magyarország Kormánya – Az új KRESZ hivatalos, 151 oldalas tervezete. A 17. § (3)–(4) bekezdése az idősebb vezetők jelzéséről rendelkezik; az 501. ábra a 149. oldalon található. Teljes hivatalos tervezet (PDF).
https://kormany.hu+1
2. Nemzeti Jogszabálytár – 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet. A közúti járművezetők egészségi alkalmasságáról és az időszakos orvosi vizsgálatok gyakoriságáról. Hatályos jogszabály.
Nemzeti Jogszabálytár+1
3. KTI Közlekedésbiztonság – A döntő többség szigorítana. 2026. október 13. A gyorshajtás, a rollerek és a közlekedésbiztonsági büntetések legfrissebb javaslatairól. Cikk megnyitása.
Közlekedésbiztonság
