Jelentős támogatási programot jelentett be a kormány: 25 milliárd forintot fordítanak a magyar vállalkozások külföldi terjeszkedésének segítésére. Az új exportfejlesztési stratégia elsősorban a hazai kis- és középvállalkozások előtt nyithat lehetőségeket, különösen azoknak, amelyek eddig kizárólag Magyarországon értékesítették termékeiket vagy szolgáltatásaikat. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter szerint jelenleg a magyar kkv-k mindössze körülbelül 5 százaléka exportál, miközben a magyar gazdaság külkereskedelmi bevételeinek jelentős része külföldi tulajdonú vállalatoknál keletkezik. A kormány ezen szeretne változtatni: a 2027-es költségvetésben tervezett program a vállalkozások fejlesztését, a külföldi üzleti kapcsolatok kiépítését és a nemzetközi piacra lépést támogatná. A stratégia több mint 200 magyar vállalat tapasztalatain alapul. Fontos azonban, hogy a 25 milliárd forintos keret nem automatikusan igényelhető ingyenpénz, és a konkrét pályázati feltételek sem ismertek még. Mutatjuk, mit lehet tudni a bejelentésről, mely cégeknek jelenthet segítséget, és mire érdemes már most felkészülniük a vállalkozóknak – írja a Pénzcentrum.
Újabb milliárdos támogatási programot jelentett be a kormány
Új lehetőség nyílhat a magyar vállalkozások számára 2027-ben. A kormány olyan exportfejlesztési stratégia megvalósítására készül, amelynek célja, hogy a hazai tulajdonú cégek nagyobb arányban jelenjenek meg a nemzetközi piacokon, és kevésbé függjenek kizárólag a magyarországi vásárlóktól.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter 2026. október 25-én, vasárnap jelentette be közösségi oldalán, hogy 25 milliárd forintot fordítanak a vállalkozások exportfejlesztésére. A pénzügyi keretet a 2027-es költségvetésből biztosítanák, a végrehajtásban pedig több állami háttérintézmény is részt venne.
A tárcavezető szerint Magyarország gazdasági növekedése jelentős részben a külkereskedelemtől függ, ugyanakkor a külföldi értékesítésből származó bevételek döntő hányada jelenleg nem magyar tulajdonú vállalatoknál keletkezik. A cél ezért az, hogy a hazai kis- és középvállalkozások is nagyo
bb szerepet kapjanak a nemzetközi kereskedelemben.
Az intézkedés nem egyszerűen a vállalkozások pénzügyi támogatásáról szól. A kormány olyan gazdaságpolitikai változást szeretne elérni, amelyben a magyar cégek saját fejlesztésekkel, termékekkel és szolgáltatásokkal tudnak megjelenni más országok piacain.
A magyar kisvállalkozásoknak csak körülbelül 5 százaléka exportál
A bejelentés egyik legfontosabb adata, hogy Kapitány István szerint a magyar kis- és középvállalkozásoknak jelenleg mindössze körülbelül 5 százaléka végez exporttevékenységet. Ez arra utal, hogy a hazai cégek jelentős többsége továbbra is elsősorban a magyar belső piacra támaszkodik.
A jelenség mögött több ok állhat. Magyarországon rengeteg olyan kisvállalkozás működik, amelynek természetes piaca a saját települése vagy annak környéke. Egy helyi pékség, fodrászat, autószerviz vagy kisebb építőipari vállalkozás számára nem feltétlenül indokolt külföldi ügyfelek után kutatni.
Más a helyzet azonban azokkal a cégekkel, amelyek olyan termékeket gyártanak vagy szolgáltatásokat kínálnak, amelyek iránt külföldön is lehet kereslet. Egy magyar élelmiszer-feldolgozó, bútorgyártó, kozmetikai vállalkozás vagy szoftverfejlesztő például a hazai vásárlókon kívül más országokban is találhatna üzleti partnereket.
A külföldi piacra lépés azonban gyakran olyan költségekkel és kockázatokkal jár, amelyeket egy kisebb vállalkozás önerőből nehezen tud vállalni. A megfelelő üzleti kapcsolatok hiánya, az idegen nyelvű értékesítés, az eltérő jogszabályok és a szállítási nehézségek mind akadályozhatják a nemzetközi terjeszkedést.
Fontos megjegyezni, hogy az 5 százalékos arány a miniszteri bejelentésben szerepel. A pontos statisztikai értelmezés attól is függhet, milyen vállalkozói kört és exporttevékenységet vesznek figyelembe.
Miért lehet fontos a 25 milliárd forintos támogatás?
Magyarország viszonylag kis belső piaccal rendelkezik. Egy sikeresen működő vállalkozás egy idő után azt tapasztalhatja, hogy a magyarországi vásárlók körében már nehezen tud tovább növekedni.
A külföldi piacokra történő belépés új lehetőségeket teremthet. Egy vállalkozás több országban értékesítheti termékeit, nagyobb megrendeléseket szerezhet, és olyan üzleti partnerekkel kerülhet kapcsolatba, amelyek korábban elérhetetlenek voltak számára.
A nagyobb megrendelések azonban önmagukban nem garantálják a magasabb nyereséget. A külföldi szállítás, a marketing, az ügyfélszolgálat, az adminisztráció és az eltérő szabályoknak való megfelelés jelentős többletköltséget okozhat.
Az exportfejlesztési támogatások éppen abban segíthetnek, hogy a vállalkozások felkészültebben és kisebb kezdeti kockázattal jelenhessenek meg új piacokon.
A nemzetközi értékesítés emellett a vállalkozások működését is fejlesztheti. A külföldi vásárlók gyakran szigorúbb minőségi, szállítási és dokumentációs követelményeket támasztanak, amelyek teljesítése hosszabb távon javíthatja a vállalkozás hatékonyságát.
Több mint 200 magyar vállalat véleményét kérték ki
A most bejelentett exportstratégia egyik fontos sajátossága, hogy a kidolgozása során több mint 200 magyar vállalkozás tapasztalatait vették figyelembe.
Kapitány István tájékoztatása szerint az érintett cégek arról számoltak be, milyen akadályokkal találkoznak a külpiaci terjeszkedés során, milyen képességek fejlesztésére lenne szükségük, és milyen területeken tudna az állam valódi segítséget nyújtani.
Ez különösen fontos, mert a vállalkozások exportproblémái jelentősen eltérhetnek egymástól. Egy élelmiszergyártó számára például a külföldi kiskereskedelmi láncokkal való kapcsolatépítés jelentheti a legnagyobb nehézséget, míg egy informatikai vállalkozásnak az új ügyfelek megszerzésében vagy a nemzetközi szerződések megkötésében lehet szüksége támogatásra.
Más cégeknek a növekvő megrendelések teljesítéséhez kellene nagyobb gyártókapacitás, megfelelő raktározási lehetőség vagy további forgóeszköz-finanszírozás.
A bejelentett stratégia ezért három fő területre összpontosít: a vállalati képességek fejlesztésére, a külföldi értékesítési hálózatok kialakítására és a konkrét piacra lépés támogatására.
A 200 megkérdezett vállalat azonban nem azonos a későbbi támogatott cégek körével. A részvételük a stratégia előkészítésére vonatkozott, és nem jelent automatikus pályázati jogosultságot.
Három fontos területen segítenék a vállalkozásokat
A 25 milliárd forintos program három fő célkitűzés köré épül.
Az első a vállalati képességfejlesztés. Ez azt szolgálná, hogy a magyar vállalkozások jobban felkészüljenek a nemzetközi versenyre, és rendelkezzenek a külföldi értékesítéshez szükséges üzleti, szakmai és szervezeti háttérrel.
A második terület a külpiaci disztribúciós hálózatok kiépítése. Egy vállalkozás ugyanis hiába gyárt versenyképes terméket, ha nem rendelkezik olyan külföldi partnerekkel, amelyek eljuttatják azt a vásárlókhoz.
A harmadik cél a tényleges piacra lépés támogatása. Egy új országban történő értékesítés megkezdése piackutatást, üzleti kapcsolatépítést, jogi és kereskedelmi felkészülést igényelhet, amelynek költségei különösen egy kisvállalkozás számára lehetnek jelentősek.
A miniszteri bejelentésből egyelőre nem derült ki, hogy ezekre a területekre a 25 milliárd forintos keretből pontosan mekkora összeget különítenek el.
Milyen fejlesztésekre lehet szüksége egy exportálni szerető magyar cégnek?
Egy sikeres külföldi értékesítési rendszer kialakítása általában hosszabb folyamat.
Elsőként meg kell vizsgálni, hogy a vállalkozás termékére vagy szolgáltatására mely országokban lehet megfelelő kereslet. Az adott piac fogyasztói szokásai, árszínvonala és versenytársai ugyanis jelentősen eltérhetnek a magyarországi környezettől.
A következő lépés a vállalkozás saját működésének felmérése. Fontos kérdés például, hogy rendelkezik-e elegendő kapacitással a nagyobb külföldi megrendelések teljesítéséhez, és biztosítani tudja-e a szükséges minőséget.
A külpiacra lépéshez szükség lehet idegen nyelvű termékleírásokra, megfelelő csomagolásra, tanúsítványokra, digitális értékesítési megoldásokra és üzleti szerződések előkészítésére is.
Ezek olyan általános exportfelkészülési feladatok, amelyekhez szakmai tanácsadás kapcsolódhat. A most bejelentett program konkrét elszámolható költségeinek listáját azonban még nem ismertették, ezért egyelőre nem jelenthető ki, hogy ezek közül valamennyi fejlesztés külön támogatást kap majd.
Külföldi üzleti partnerek keresését is segíthetik
A magyar vállalkozások külföldi terjeszkedésének egyik legnagyobb akadálya, hogy sok cég nem rendelkezik megfelelő nemzetközi üzleti kapcsolatokkal.
Egy kisebb gyártóvállalkozás például már évek óta sikeresen értékesítheti termékeit Magyarországon, de nem feltétlenül tudja, hogyan találhatna megbízható külföldi nagykereskedőt vagy viszonteladót.
A külpiaci disztribúciós hálózat kialakítása olyan üzleti kapcsolatok kiépítését jelenti, amelyek révén a termékek eljutnak az adott ország vásárlóihoz.
Ez történhet helyi nagykereskedőkön, importőrökön, kereskedelmi képviselőkön vagy más értékesítési partnereken keresztül.
Egy megfelelő partner sok adminisztrációs és logisztikai feladatot is átvehet, ugyanakkor fontos a pénzügyi és üzleti megbízhatóságának ellenőrzése.
A külpiaci hálózatok kiépítésének támogatása ezért különösen azoknak a vállalkozásoknak lehet hasznos, amelyek már rendelkeznek exportképes termékkel, de nincsenek megfelelő kapcsolataik külföldön.
A magyar élelmiszeripari és feldolgozóipari vállalkozások is lehetőséget láthatnak benne
A nemzetközi piacra lépés különösen érdekes lehet a magyar élelmiszeripari vállalkozások számára.
Egy kisebb, jó minőségű élelmiszereket előállító cég a magyar boltok mellett külföldi nagykereskedőknek, üzletláncoknak vagy vendéglátóipari szereplőknek is értékesíthetné termékeit.
Hasonló lehetőségek nyílhatnak a magyar bútoripar, kozmetikai ipar, gépgyártás és más feldolgozóipari területek vállalkozásai előtt.
Ezekben az ágazatokban a termékek külföldi értékesítése nemcsak nagyobb megrendeléseket, hanem fejlesztési igényt is eredményezhet.
Ha például egy magyar gyártó sikeresen szerződik egy külföldi partnerrel, szükségessé válhat a gyártás bővítése, a termékfejlesztés vagy a minőségellenőrzési rendszer korszerűsítése.
A nagyobb megrendelések teljesítéséhez ugyanakkor gyakran előre kell finanszírozni az alapanyagokat, a munkabéreket és a gyártási költségeket. Ezért az exportfejlesztésnél a piaci kapcsolatépítés mellett a finanszírozás is meghatározó lehet.
Fontos hangsúlyozni, hogy a felsorolt ágazatok lehetséges kedvezményezettek lehetnek, de a kormány egyelőre nem tett közzé hivatalos ágazati jogosultsági listát.
Nemcsak termékeket, hanem szolgáltatásokat is lehet exportálni
A nemzetközi kereskedelemről sokan elsősorban kamionokra, gyárakra és külföldre szállított termékekre gondolnak.
Pedig egy vállalkozás akkor is részt vehet az exportban, ha nem fizikai árut, hanem szolgáltatást értékesít külföldi ügyfeleknek.
Egy magyar szoftverfejlesztő cég például külföldi vállalkozásoknak készíthet informatikai rendszereket. Egy mérnöki iroda más országban megvalósuló beruházáshoz nyújthat tervezési szolgáltatást, míg egy digitális szolgáltató nemzetközi ügyfelekkel dolgozhat.
A szolgáltatásexport jelentősége különösen azokon a területeken növekedhet, ahol a munka megfelelő digitális háttérrel távolról is elvégezhető.
Kapitány István bejelentésében hangsúlyozta, hogy Magyarországnak nemcsak összeszerelő, hanem fejlesztő és tudásintenzív gazdasággá kell válnia.
Ez alapján a program hosszabb távú céljai között a magasabb hozzáadott értékű szolgáltatások nemzetközi értékesítése is szerepet kaphat.
A HEPA is részt vesz a program megvalósításában
Az exportfejlesztési stratégia végrehajtásában fontos szerepet kap a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség, vagyis a HEPA.
Az ügynökség feladata a magyar vállalkozások külpiaci megjelenésének segítése, az üzleti kapcsolatok kialakításának támogatása és az exporthoz szükséges szakmai felkészülés előmozdítása.
A HEPA már jelenleg is foglalkozik exportképességi felméréssel, külpiaci tanácsadással, partnerkereséssel, képzésekkel és nemzetközi üzleti kapcsolatépítéssel.
Ezek a szolgáltatások különösen azoknak a kisebb vállalkozásoknak lehetnek hasznosak, amelyek még nem rendelkeznek jelentős exporttapasztalattal.
Az exportérettségi vizsgálat például segíthet meghatározni, hogy egy cég milyen szinten készült fel a külföldi értékesítésre, és mely területeken kellene fejlesztenie működését.
Fontos azonban különbséget tenni a HEPA már meglévő szolgáltatásai és a 2027-re bejelentett új exportstratégia között. A most működő tanácsadási és partnerkeresési lehetőségek nem feltétlenül ugyanabból a 25 milliárd forintos keretből valósulnak meg.
Az Eximbank a pénzügyi háttér biztosításában segíthet
A program végrehajtásában az Eximbank is közreműködik.
A bank feladata a magyar vállalkozások külkereskedelmi és nemzetközi versenyképességét támogató pénzügyi megoldások biztosítása.
Az exportálni kívánó cégek számára a megfelelő finanszírozás gyakran alapvető feltétel.
Egy nagyobb külföldi megrendelés teljesítése jelentős kezdeti kiadásokkal járhat. A vállalkozásnak például előre meg kell vásárolnia az alapanyagokat, fizetnie kell a dolgozókat, és biztosítania kell a szállítást, miközben a külföldi vevő csak később egyenlíti ki a számlát.
Az Eximbank már jelenleg is működtet különféle exportfinanszírozási konstrukciókat, amelyek között beruházási, forgóeszköz- és vevőfinanszírozási megoldások is találhatók.
A megfelelő finanszírozás segíthet abban, hogy a vállalkozás ne kizárólag a saját pénztartalékaira támaszkodjon a nemzetközi terjeszkedés során.
Fontos azonban, hogy egy kedvezményes hitel nem azonos a vissza nem térítendő támogatással. A hitelként igénybe vett pénzt a szerződéses feltételek szerint vissza kell fizetni.
Az új, 25 milliárd forintos keret pontos pénzügyi összetétele még nem ismert, ezért egyelőre nem lehet megállapítani, mekkora rész jut majd közvetlen támogatásra, hitelezésre vagy szakmai szolgáltatásokra.
Minden magyar vállalkozás jogosult lehet a támogatásra?
A bejelentés után sok vállalkozót elsősorban az érdekelhet, hogy cége jogosult lehet-e a programra.
A rendelkezésre álló információk szerint az intézkedéscsomag középpontjában a magyar kis- és középvállalkozások állnak, különösen azok, amelyek külföldi piacokra szeretnének belépni vagy meglévő exporttevékenységüket bővítenék.
A pontos jogosultsági feltételeket azonban 2026. október 27-ig nem ismertették részletesen.
Egyelőre nem derült ki, hogy lesz-e árbevételre, alkalmazotti létszámra vagy működési múltra vonatkozó minimális követelmény.
Nem ismert az sem, hogy valamennyi gazdasági ágazat részt vehet-e a támogatási programban, vagy egyes tevékenységeket előnyben részesítenek.
Szintén nyitott kérdés, hogy kezdő vállalkozások, egyéni vállalkozók és mikrovállalkozások milyen feltételekkel jelentkezhetnek majd.
A végleges jogosultságot ezért nem lehet kizárólag a mostani miniszteri bejelentés alapján megállapítani.
A támogatásban érdekelteknek meg kell várniuk a konkrét programokat és a hozzájuk kapcsolódó hivatalos felhívásokat.
Egyéni vállalkozók is részesülhetnek a 25 milliárdból?
A magyar gazdaságban jelentős számban működnek olyan egyéni vállalkozók, akik külföldi megrendelők számára is kínálhatnak termékeket vagy szolgáltatásokat.
Egy informatikai fejlesztő, tervező, fordító vagy digitális szolgáltató például akár saját vállalkozásán keresztül is dolgozhat külföldi ügyfeleknek.
Ezért a most bejelentett exportfejlesztési stratégia célkitűzéseihez egyes egyéni vállalkozói tevékenységek is kapcsolódhatnak.
A támogatási program részletei azonban egyelőre nem tisztázzák, hogy az egyéni vállalkozók hivatalosan is a jogosulti körbe tartoznak-e.
Nem ismert, hogy a támogatási formák igénybevételét gazdasági társasági működéshez, meghatározott létszámhoz vagy egyéb követelményekhez kötik-e.
A vállalkozási forma és az alkalmazott adózási mód ezért csak a későbbi felhívások alapján lesz értékelhető.
Az érintetteknek addig is érdemes felmérniük, hogy szolgáltatásaik milyen külföldi piacokon lehetnek versenyképesek, és milyen fejlesztésekre lenne szükségük.
Mennyi pénz juthat egy vállalkozásnak?
A 25 milliárd forintos keretösszeg jelentős állami forrást jelent, de ebből egyelőre nem lehet kiszámolni, hogy egy-egy vállalkozás mekkora támogatást igényelhet majd.
A program több különböző területet érint, ezért elképzelhető, hogy az egyes támogatási és fejlesztési elemek eltérő finanszírozási formában valósulnak meg.
Egy külpiaci felkészítési szolgáltatás költségigénye például jóval kisebb lehet, mint egy több országra kiterjedő értékesítési hálózat kialakításáé.
Azt sem közölték még, hogy lesz-e kötelező önerő, illetve meghatároznak-e minimális vagy maximális támogatási összeget.
A támogatási intenzitásról, a pályázati keretekről és az elbírálási feltételekről szintén nem jelentek meg végleges részletek.
A 25 milliárd forint tehát országos exportfejlesztési keret, nem pedig vállalkozásonként járó összeg.
Ezért minden olyan hírt érdemes fenntartással kezelni, amely konkrét, többmilliós, automatikusan igényelhető támogatást ígér a vállalkozásoknak a részletes szabályok megjelenése előtt.
Mikor indulhat a pályázat, és hol lehet jelentkezni?
A miniszteri bejelentés alapján a 25 milliárd forintos exportfejlesztési keret a 2027-es költségvetési tervekhez kapcsolódik.
Az új program konkrét indulási dátumát azonban még nem hozták nyilvánosságra.
Azt sem ismertették, hogy a vállalkozások egyetlen központi pályázati felületen keresztül jelentkezhetnek-e majd, vagy több külön támogatási és finanszírozási konstrukció indul.
Az előkészítésben és végrehajtásban részt vevő intézmények között a HEPA és az Eximbank szerepel, ezért a későbbi hivatalos tájékoztatások szempontjából ezeknek a szervezeteknek a közleményei is fontosak lehetnek.
A vállalkozások számára a részletes kiírások megjelenésekor derülhet ki, milyen dokumentumokat kell benyújtani, szükséges-e korábbi exporttevékenység, és milyen költségeket lehet majd elszámolni.
Érdemes külön figyelni arra is, hogy egyes támogatásoknál a beruházás vagy a szolgáltatás megrendelésének időpontja befolyásolhatja az elszámolhatóságot.
Ezért nem tanácsos kizárólag a mostani bejelentés alapján jelentős kiadásokat vállalni abban a biztos tudatban, hogy azokhoz később állami támogatás jár majd.
Hogyan készülhetnek fel már most a magyar vállalkozások?
Bár az új program részletes feltételei még nem ismertek, a külpiaci terjeszkedésre készülő cégek már most megvizsgálhatják saját lehetőségeiket.
Érdemes elsőként kiválasztani a szóba jöhető célországokat. Egy szomszédos európai uniós piac például más kereskedelmi feltételeket jelenthet, mint egy távolabbi, Európai Unión kívüli ország.
Fontos megvizsgálni az adott piacon érvényes fogyasztói szokásokat, az árszínvonalat, a versenytársakat és az esetleges jogszabályi követelményeket.
Egy termékeket gyártó vállalkozásnak azt is fel kell mérnie, mekkora mennyiséget tudna megfelelő minőségben és határidőre előállítani.
Az idegen nyelvű termékbemutatók, a szükséges engedélyek, a megfelelő csomagolás és a külföldi ügyfélszolgálat kialakítása szintén része lehet a felkészülésnek.
A pénzügyi tervezés során pedig célszerű megvizsgálni, hogy egy nagyobb megrendelés teljesítéséhez mennyi forgótőkére lenne szükség.
Aki ezekkel a kérdésekkel már a pályázatok megjelenése előtt foglalkozik, később könnyebben felmérheti, melyik támogatási konstrukció illeszkedik leginkább a vállalkozása céljaihoz.
A magyar munkahelyeknek is kedvezhet az export bővülése
A program hosszabb távon nemcsak a közvetlenül támogatott vállalkozások számára hozhat eredményt.
Ha egy magyar cég tartósan növelni tudja külföldi megrendeléseinek számát, akkor szükségessé válhat a termelés bővítése, új eszközök beszerzése vagy további munkavállalók alkalmazása.
Ez új beruházásokat és bizonyos esetekben új munkahelyeket teremthet Magyarországon.
A külföldi piaci jelenlét javíthatja a vállalat stabilitását is, mert a bevételei nem kizárólag a magyarországi kereslettől függenek majd.
Ugyanakkor a sikeres exporthoz megfelelő árképzés, költséggazdálkodás és hosszú távon fenntartható üzleti modell szükséges.
A támogatás önmagában nem garantálja, hogy egy vállalkozás külföldön is versenyképes lesz. A piacra lépés eredményességét a termék vagy szolgáltatás minősége, az üzleti kapcsolatok és a vállalkozás működési hatékonysága is befolyásolja.
A program gazdasági sikerét ezért hosszabb távon az mutathatja meg, hogy a támogatott cégek közül hányan tudnak rendszeres exportbevételeket elérni.
A magasabb hozzáadott értékű magyar termékekre helyeznék a hangsúlyt
Kapitány István bejelentésének egyik fontos üzenete a magyar gazdaság szerkezetének átalakítása.
A miniszter szerint az ország hosszabb távú fejlődéséhez nagyobb szerepet kell kapniuk a hazai fejlesztéseknek, az innovációnak és a tudásalapú szolgáltatásoknak.
A cél az, hogy Magyarország ne kizárólag a nemzetközi vállalatok magyarországi gyártókapacitására támaszkodjon, hanem saját fejlesztésű termékekkel és szolgáltatásokkal is erőteljesebben jelenjen meg külföldön.
A tárcavezető közösségi bejegyzésében azt hangsúlyozta, hogy a 25 milliárd forintos keretet hosszú távú befektetésnek tekinti a magyar gazdaság jövőjébe.
A megközelítés szerint különösen fontos lenne, hogy a magyar vállalkozások ne kizárólag beszállítói vagy összeszerelési feladatokat lássanak el, hanem saját fejlesztési tevékenységet is végezzenek.
Ez magasabb hozzáadott értéket, szélesebb nemzetközi jelenlétet és idővel kedvezőbb növekedési lehetőségeket teremthet.
A 25 milliárd forintos program legfontosabb tudnivalói
| Kérdés | Jelenleg ismert információ |
|---|---|
| Mekkora a bejelentett keret? | 25 milliárd forint |
| Ki jelentette be? | Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter |
| Mikor történt a bejelentés? | 2026. október 25-én |
| Melyik év költségvetéséhez kapcsolódik? | 2027 |
| Kik a fő célcsoportok? | Magyar vállalkozások, különösen a kkv-k |
| Milyen fejlesztéseket céloz? | Vállalati képességek, külpiaci értékesítési hálózatok, piacra lépés |
| Hány vállalat tapasztalatára épül? | Több mint 200 magyar cégére |
| Mely intézmények vesznek részt? | Többek között a HEPA és az Eximbank |
| Mikor indul a jelentkezés? | A pontos dátum még nem ismert |
| Mennyit kaphat egy vállalkozás? | Még nem közölték |
| Lesz vissza nem térítendő támogatás? | A részletes finanszírozási formák nem ismertek |
| Kell majd önerő? | Egyelőre nem ismert |
| Egyéni vállalkozók pályázhatnak? | A jogosultsági kört még nem határozták meg részletesen |
Jelentős lehetőség nyílhat a magyar vállalkozások előtt 2027-ben
A kormány által bejelentett 25 milliárd forintos exportfejlesztési stratégia jelentős lehetőséget teremthet a hazai kis- és középvállalkozások számára.
A program célja, hogy több magyar cég jelenhessen meg külföldi piacokon, tartós nemzetközi üzleti kapcsolatokat építhessen ki, és növelhesse versenyképességét.
A támogatási rendszer három fő területre összpontosít: a vállalatok exportképességének fejlesztésére, a külföldi értékesítési hálózatok kiépítésére és az új piacokra történő belépés elősegítésére.
A megvalósításban többek között a HEPA és az Eximbank vesz részt, a stratégia pedig több mint 200 magyar vállalkozás tapasztalatain alapul.
A legfontosabb azonban, hogy a 25 milliárd forintos összeg egy országos program tervezett kerete, nem pedig automatikusan igényelhető támogatás valamennyi magyar cég számára.
A részletes jogosultsági feltételekről, az egy vállalkozás által igényelhető összegekről, az esetleges önerőről és a jelentkezés időpontjáról egyelőre nem tettek közzé végleges információkat.
A külpiaci terjeszkedést tervező vállalkozásoknak ezért érdemes már most megvizsgálniuk saját lehetőségeiket, felmérniük exportképességüket, és figyelemmel kísérniük a hivatalos tájékoztatásokat.
Ha a program eléri a célját, hosszabb távon több magyar termék és szolgáltatás találhat vevőre külföldön, ami a vállalkozások növekedése mellett a hazai gazdaság versenyképességét is erősítheti.
