Jelentős változás jön a magyar bankszámláknál: a Tisza-kormány háromszorosára, 50 ezerről 150 ezer forintra emelné a lakossági banki átutalások illetékmentes értékhatárát. Magyar Péter miniszterelnök 2026. október 28-án, szerdán jelentette be az intézkedést, amely a tervek szerint 2027. január 1-jétől léphet életbe. A könnyítés sok háztartásnak jelenthet megtakarítást, különösen azoknak, akik rendszeresen utalnak pénzt családtagjaiknak, vagy interneten keresztül fizetik kiadásaikat. Van azonban egy kevésbé kedvező változás is: miközben a kisebb lakossági átutalások terhei csökkenhetnek, a nagyobb pénzmozgások drágulhatnak, az állam pedig összességében további 40 milliárd forintos bevétellel számol. Mutatjuk a részleteket és a konkrét összegeket! – írja az index.hu
Fontos bejelentést tett Magyar Péter miniszterelnök a lakossági banki átutalásokat érintő változásokról. A kormány tervei szerint 2027-től jelentősen megemelkedik az az összeghatár, amely alatt a magánszemélyek banki átutalásait nem terheli pénzügyi tranzakciós illeték. Az eddigi 50 ezer forintos értékhatárt 150 ezer forintra növelnék, ami háromszoros emelést jelent.
A döntés különösen azok számára lehet kedvező, akik gyakran használnak internetbankot vagy mobilbankot, rendszeresen küldenek kisebb összegeket családtagjaiknak, illetve banki átutalással fizetnek különböző szolgáltatásokért. A változtatás révén több mindennapi pénzügyi művelet teljes egészében mentesülhetne az állami illeték alól.
A könnyítés azonban nem jelenti azt, hogy 2027-től minden banki átutalás automatikusan ingyenessé válik. A pénzügyi tranzakciós illeték és a bankok saját átutalási díjai ugyanis két különböző költségelemet jelentenek. Ezért a tényleges megtakarítás attól is függhet, hogy az adott pénzintézet hogyan módosítja a bankszámlákhoz kapcsolódó díjait.
Ráadásul a tervezett módosításnak van egy másik, kevésbé kedvező eleme is: a pénzügyi tranzakciós illeték felső határát 20 ezerről 30 ezer forintra emelnék, ami a nagyobb összegű átutalásokat érintheti hátrányosan.
Magyar Péter bejelentette: háromszorosára emelkedik az illetékmentes határ
A miniszterelnök október 28-án, szerdán a Facebook-oldalán közölte, hogy a Tisza-kormány a lakossági átutalásoknál 50 ezerről 150 ezer forintra növeli a tranzakciós illetéktől mentes összeghatárt.
A bejelentés jelentős változást hozhat a hétköznapi bankolásban. Jelenleg ugyanis a magánszemélyek fizetési számlájáról indított, hagyományos átutalások esetében az első 50 ezer forint mentes az illeték alól, és csak az ezt meghaladó összeg után keletkezik illetékfizetési kötelezettség.
A tervezett szabályozás ezt a határt emelné meg további 100 ezer forinttal. Így egy 150 ezer forintos lakossági átutalás teljes összegére illetékmentesség vonatkozna.
Fontos részlet, hogy az új mentesség nem havi 150 ezer forintos keretet jelentene, hanem az egyes, jogosult átutalások első 150 ezer forintjára vonatkozna. Ha valaki például egy hónapban több alkalommal is 100 ezer forintot utal, az egyes átutalások az új szabály szerint külön-külön mentesülhetnének a tranzakciós illeték alól.
A kedvezmény a lakossági ügyfeleket célozza, ezért nem szabad automatikusan abból kiindulni, hogy a vállalkozói bankszámlákra is ugyanilyen feltételek vonatkoznak majd.
Mikortól változhatnak meg a banki átutalások szabályai?
A változtatás részletei a 2026. október 27-én benyújtott törvényjavaslatban jelentek meg. A javaslat szerint az új illetékmentes értékhatár 2027. január 1-jétől lépne életbe.
Ez azt jelenti, hogy az év végéig a jelenlegi szabályozás maradna érvényben, a 150 ezer forintos mentesség pedig az új esztendő kezdetétől válhatna alkalmazhatóvá.
A törvényjavaslatot azonban még el kell fogadni, és a végleges szabályokat ki kell hirdetni. Ezért a bejelentést egyelőre nem szabad úgy értelmezni, hogy a bankoknak már most minden 150 ezer forint alatti átutalásra az új mentességi határt kellene alkalmazniuk.
A bankszámlatulajdonosok számára különösen fontos lesz figyelni a pénzintézetek hivatalos tájékoztatásait, mivel a banki díjak esetleges módosítása külön folyamat lehet.
Pontosan mennyit lehet majd spórolni egy banki átutalással?
Az új szabályozás egyik legérdekesebb kérdése, hogy a hétköznapi bankhasználók számára mekkora tényleges megtakarítást jelenthet a magasabb illetékmentes értékhatár. A változás jelentőségét néhány egyszerű példával lehet a legjobban érzékeltetni.
A pénzügyi tranzakciós illeték jelenlegi általános mértéke 0,45 százalék, amelyet a magánszemélyek bankszámlájáról indított átutalások esetében az 50 ezer forint feletti részre kell számítani.
Egy 100 ezer forintos átutalásnál jelenleg 50 ezer forint képezi az illeték alapját, így a fizetendő állami teher 225 forint. Az új, 150 ezer forintos értékhatár bevezetésével ugyanez az átutalás már teljes egészében illetékmentessé válna.
Egy 150 ezer forintos átutalás esetében a jelenlegi szabályok alapján 450 forint az illeték, az új szabályozás szerint viszont ez az összeg nullára csökkenne.
A 200 ezer forintos átutalásoknál is érezhető lenne a könnyítés. Míg jelenleg 150 ezer forint után kell kiszámítani a 0,45 százalékos illetéket, ami 675 forintot jelent, addig az új szabályok szerint már csak az 50 ezer forintos többletrész lenne illetékköteles. Ez 225 forintos illetéket eredményezne.
A különbség tehát ebben az esetben is 450 forint lenne.
Mutatjuk a konkrét számokat: ennyi lenne az átutalások illetéke
| Átutalt összeg | Jelenlegi illeték | Tervezett illeték | Különbség |
|---|---|---|---|
| 50 000 Ft | 0 Ft | 0 Ft | 0 Ft |
| 100 000 Ft | 225 Ft | 0 Ft | 225 Ft |
| 150 000 Ft | 450 Ft | 0 Ft | 450 Ft |
| 200 000 Ft | 675 Ft | 225 Ft | 450 Ft |
| 300 000 Ft | 1 125 Ft | 675 Ft | 450 Ft |
| 500 000 Ft | 2 025 Ft | 1 575 Ft | 450 Ft |
| 1 000 000 Ft | 4 275 Ft | 3 825 Ft | 450 Ft |
A táblázat a 0,45 százalékos illetékmértékkel, a jelenlegi és a tervezett lakossági mentességi határral számol. Nem tartalmazza a bankok saját díjait, és azokat az egyéb mentességeket sem, amelyek bizonyos speciális átutalásokra vonatkozhatnak.
Az adatokból jól látszik, hogy a változás elsősorban a kisebb és közepes összegű lakossági átutalásoknál jelentene kedvezményt. A 150 ezer forintos vagy annál nagyobb, de nem többmilliós pénzmozgásoknál jellemzően 450 forinttal csökkenne az illeték összege, ha az átutalásra az általános szabályok vonatkoznak.
A bankok saját díjszabásától függően azonban a fogyasztóknál ténylegesen megjelenő megtakarítás ennél kisebb, nagyobb vagy akár nulla forint is lehet.
Egy család évente több ezer forintot is megtakaríthat
Bár egyetlen banki átutalásnál néhány száz forintos különbségről van szó, rendszeres pénzmozgások esetén az éves megtakarítás már számottevőbb lehet.
Vegyünk például egy olyan háztartást, amely havonta tíz alkalommal indít 150 ezer forintos átutalást. A jelenlegi szabályok alapján ezek után összesen 4500 forint tranzakciós illeték keletkezik havonta, míg az új rendelkezések szerint ez a teher megszűnne.
Éves szinten a különbség elérhetné az 54 ezer forintot. Ez természetesen az illetékoldali számítás eredménye, nem pedig minden ügyfél számára garantált banki megtakarítás.
Azoknál a családoknál, ahol rendszeresen nagyobb összegeket utalnak lakbérre, családtagok támogatására vagy egyéb kiadásokra, a kedvezmény különösen hasznos lehet.
A változtatás az internetes vásárlások és a szolgáltatások kifizetésének területén is jelentőséggel bírhat. Sok háztartás már nem készpénzzel, hanem átutalással rendezi a különböző költségeket, és a magasabb illetékmentes határ ezeket a tranzakciókat is érintheti.
Fontos azonban, hogy a banki átutalás nem azonos a bankkártyás vásárlással. A különböző fizetési módokra eltérő illetékszabályok vonatkozhatnak, ezért a megtakarítás számításakor mindig az adott tranzakció típusából kell kiindulni.
Van egy kevésbé kedvező változás is: a nagy átutalások drágulhatnak
Miközben a lakossági ügyfelek számára jelentős könnyítést jelenthet a 150 ezer forintos határ, a kormány egy másik fontos módosítást is tervez.
A pénzügyi tranzakciós illeték tranzakciónkénti felső határát a jelenlegi 20 ezer forintról 30 ezer forintra emelnék. Ez azt jelenti, hogy a nagyobb összegű pénzmozgások esetében a bankoknak akár 10 ezer forinttal magasabb illetéket is meg kellene fizetniük.
A módosítás elsősorban a vállalkozásokat érintheti kedvezőtlenül, mivel a céges bankszámlákon rendszeresek a többmilliós vagy akár több tízmilliós átutalások.
Egy vállalkozás például, amely 7 millió forintot utal át egy üzleti partnerének, a jelenlegi szabályok alapján legfeljebb 20 ezer forintos tranzakciós illetékkel számolhat. Az új, 30 ezer forintos felső határ mellett ugyanez a tranzakció már elérhetné a maximális illetékösszeget.
Ez jelentős különbség lehet, különösen olyan cégeknél, amelyek rendszeresen fizetnek ki nagyobb összegeket beszállítóiknak, alvállalkozóiknak vagy más üzleti partnereiknek.
A drágulás azonban nem kizárólag a vállalkozásokat érintheti. Magánszemélyeknél is előfordulhatnak többmilliós átutalások, például autóvásárlás, ingatlanügylet vagy nagyobb családi pénzmozgás esetén. Az ilyen tranzakcióknál már a magasabb illetékplafon hatása is jelentkezhet.
Miért szedhet be mégis 40 milliárd forinttal többet az állam?
A tervezett intézkedés egyik legérdekesebb ellentmondása, hogy miközben a kormány a lakossági átutalások illetékmentes határának jelentős emelését jelenti be, a költségvetésben mégis magasabb tranzakciósilleték-bevétellel számol.
A 2027-es költségvetési tervek szerint az állam mintegy 40 milliárd forinttal több bevételt vár ebből az adónemből, mint 2026-ban.
A magyarázat részben abban keresendő, hogy a kedvezmény és a szigorítás különböző pénzmozgásokat érint. A kisebb lakossági átutalások után kevesebb illeték keletkezhet, miközben a többmilliós tranzakcióknál az új felső határ magasabb befizetési kötelezettséget eredményezhet.
A pénzügyi tranzakciós illeték százalékos mértéke a tervek szerint továbbra is 0,45 százalék maradna, tehát a kormány nem általános kulcsemelést hajtana végre. Ehelyett az illetékmentes összeghatár és a maximálisan fizetendő illeték módosításával rendezné át a terheket.
A jelenlegi költségvetési előirányzat szerint a tranzakciós illetékből 2026-ban 606 milliárd forint bevétellel számolnak. Ehhez képest a 2027-es terv további 40 milliárd forintos növekedést tartalmaz.
Ez azt jelenti, hogy az állam a lakosságnak nyújtott könnyítés ellenére összességében nagyobb bevételt remél a pénzügyi tranzakciókból.
A tényleges eredmény ugyanakkor attól is függ, hogyan alakul a gazdaság teljesítménye, mekkora lesz a banki pénzforgalom, és a gazdasági szereplők miként reagálnak a módosuló illetékszabályokra.
Az illetékmentesség nem jelenti automatikusan az ingyenes átutalást
A bejelentés kapcsán az egyik legfontosabb félreértést érdemes tisztázni. Sokan ugyanis a tranzakciós illetéket és a banki átutalási díjat ugyanannak tekintik, holott a két költségtípus nem azonos.
A pénzügyi tranzakciós illeték állami közteher, amelyet jogszabály alapján a pénzügyi szolgáltatóknak kell megfizetniük. A bankok ezt a költséget különböző módokon építhetik be az ügyfeleiknek felszámított díjakba.
Ezzel szemben a banki átutalás díja a pénzintézet saját díjszabásának része, amely bankszámlacsomagonként és tranzakciótípusonként eltérhet.
Egyes bankszámlacsomagok bizonyos feltételek teljesítése esetén jelenleg is díjmentes átutalásokat biztosítanak, míg más konstrukcióknál fix díjat, százalékos költséget vagy ezek kombinációját alkalmazzák.
Ezért ha a jogszabály alapján egy 150 ezer forintos átutalás illetékmentessé válik, attól az adott bank még felszámíthat saját szolgáltatási díjat.
Az ügyfelek számára tehát a végső kérdés nem csupán az lesz, hogy mennyivel csökken az állami illeték, hanem az is, hogy ebből a változásból mennyi jelenik meg a bankszámlájuk tényleges költségeiben.
Mit tehetnek a bankok az új szabályozás hatására?
A pénzintézetek számára a tranzakciós illeték módosítása több szempontból is fontos változás lehet. A kisebb lakossági átutalások után fizetendő teher csökkenése bizonyos számlacsomagoknál lehetőséget teremthet a díjak mérséklésére.
Ez azonban nem automatikus folyamat. A bankok saját üzleti döntéseik alapján alakítják ki díjszabásaikat, természetesen a vonatkozó jogszabályi és szerződéses feltételek betartásával.
Előfordulhat, hogy egy bank az állami illeték csökkenését közvetlenül továbbadja ügyfeleinek, más pénzintézet viszont eltérő módon alakítja át a díjstruktúráját.
A nagyobb összegű átutalásoknál ezzel ellentétes hatás is megjelenhet. Ha a pénzintézetek a magasabb illetékplafonból eredő többletterheket továbbhárítják, bizonyos tranzakcióknál emelkedhetnek a banki költségek.
A változás ezért a bankszámlacsomagok közötti versenyt is befolyásolhatja. A fogyasztók számára egyre fontosabb lehet összehasonlítani, melyik bank milyen feltételekkel biztosít átutalásokat és egyéb pénzügyi szolgáltatásokat.
A nyugdíjasokat és az idősebb ügyfeleket is érintheti a változás
A bankszámlahasználat ma már az idősebb korosztály körében is egyre elterjedtebb. Sok nyugdíjas bankszámlára kapja jövedelmét, és rendszeresen banki átutalással rendezi kiadásai egy részét.
A magasabb illetékmentes értékhatár ezért számukra is kedvező lehet, különösen akkor, ha gyakran utalnak 50 ezer forintnál nagyobb összegeket családtagoknak vagy különböző szolgáltatóknak.
A változás ugyanakkor nem minden idősebb ügyfelet érintene azonos mértékben. Akik jellemzően bankkártyával fizetnek, készpénzt használnak, vagy olyan bankszámlacsomaggal rendelkeznek, amely már most is kedvező átutalási feltételeket biztosít, kisebb különbséget tapasztalhatnak.
Különösen érdemes lesz figyelniük azoknak, akik jelenleg magas díjakat fizetnek a banki műveletekért. Egy kedvezőbb bankszámlacsomag kiválasztása ugyanis adott esetben nagyobb megtakarítást jelenthet, mint önmagában az illetékmentes határ emelése.
Már korábban is változott az illetékmentes összeghatár
A pénzügyi tranzakciós illeték nem új eleme a magyar adórendszernek. A közterhet 2012-ben vezették be, és azóta több alkalommal módosították annak mértékét, értékhatárait és egyes mentességi szabályait.
A magánszemélyek átutalásainál 2019-től jelent meg a 20 ezer forintos illetékmentes sáv. Ez akkor azt jelentette, hogy az érintett átutalások első 20 ezer forintja után nem kellett tranzakciós illetéket fizetni.
2024 augusztusában jelentősebb átalakítás következett. Az általános illetékmérték 0,3 százalékról 0,45 százalékra emelkedett, a tranzakciónkénti felső korlát pedig 10 ezerről 20 ezer forintra nőtt.
Ezzel párhuzamosan a lakossági illetékmentes értékhatárt 50 ezer forintra emelték.
A most bejelentett intézkedés újabb lépés lenne ebben a folyamatban, hiszen a mentességi határ 150 ezer forintra történő növelése az eddigi legmagasabb összeghatárt eredményezné a magánszemélyek ilyen átutalásainál.
Nem csak az átutalásokról szól a 2027-es költségvetési terv
A pénzügyi tranzakciós illeték módosítása egy jóval szélesebb gazdaságpolitikai csomag része. A Tisza-kormány 2027-re jelentős költségvetési kiigazítást tervez, amelynek célja az államháztartási hiány mérséklése és a gazdasági egyensúly javítása.
Kármán András pénzügyminiszter október 20-án ismertette a következő évre tervezett költségvetés legfontosabb számait.
A kormány számításai szerint 2027-ben összesen 929 milliárd forintnyi többletbevételt eredményezhetnek az adóintézkedések, miközben 264 milliárd forintnyi adócsökkentést hajtanának végre. A két tétel együttesen 665 milliárd forintos nettó hiánycsökkentő hatást jelenthet.
A költségvetési terv emellett 1018 milliárd forintnyi célzott kiadáscsökkentéssel és további 447 milliárd forintos általános működési megtakarítással számol.
A kormány a nagyvállalatok adóterhelésének növelését, egyes adókedvezmények átalakítását és új adóintézkedések bevezetését is tervezi. Az elképzelések szerint a nagyvállalatok tényleges társaságiadó-terhelését is közelebb vinnék a nemzetközi minimumadóhoz kapcsolódó szinthez.
A pénzügyi tranzakciós illetékkel kapcsolatos könnyítés ezért egy olyan gazdasági programba illeszkedik, amely egyszerre próbálja mérsékelni bizonyos lakossági terheket és növelni az állami bevételeket más területeken.
A költségvetési hiányt is jelentősen csökkentenék
A 2027-es költségvetési terv egyik legfontosabb célkitűzése a GDP-arányos államháztartási hiány mérséklése. A kormány előrejelzése szerint a 2026-ra várt 7,5 százalékos hiány 2027-ben 4,9 százalékra csökkenhet.
Ez jelentős kiigazítást jelentene, amelynek megvalósítása a bevételi és kiadási oldalon egyaránt komoly változtatásokat igényel.
A tervek szerint a gazdasági növekedés is gyorsulhat: a kabinet 2027-re 2,4 százalékos GDP-bővüléssel számol. Ugyanakkor a gazdasági környezet továbbra is számos bizonytalanságot tartogat.
Az energiaárak, a nemzetközi gazdasági folyamatok és a hazai fogyasztás alakulása egyaránt befolyásolhatja, hogy a tervezett költségvetési bevételek teljesülnek-e.
Éppen ezért a kormány 300 milliárd forintos tartalékot is elkülönítene a nemzetközi energiapiaci kockázatok kezelésére.
A banki átutalások illetékmentes határának emelése tehát önmagában egy lakossági könnyítés, de a teljes költségvetési csomagot tekintve egy sokkal összetettebb adópolitikai átalakítás része.
Mit jelent mindez a vállalkozások számára?
A vállalkozások helyzete jelentősen eltérhet a lakossági ügyfelekétől. A tervezett 150 ezer forintos illetékmentes sáv ugyanis a magánszemélyek meghatározott fizetési számláiról indított átutalásokat érinti, nem pedig általánosan minden vállalkozói pénzmozgást.
A cégek számára ezért elsősorban az illeték felső határának emelése jelenthet változást. A 20 ezer forintos plafon 30 ezer forintra növelése nagy összegű átutalásoknál magasabb illetékterhet eredményezhet.
Ez különösen azokat a vállalkozásokat érintheti, amelyek rendszeresen jelentős összegeket mozgatnak bankszámláik között vagy üzleti partnereik részére.
A nagyobb tranzakciós költségek a vállalkozások működési kiadásait is növelhetik. Hogy ezekből a terhekből végül mennyit viselnek közvetlenül a cégek, és mennyit tudnak továbbhárítani áraikban, az az adott piac versenyhelyzetétől és a banki díjszabásoktól is függ.
A változtatás ezért nemcsak a lakossági bankszámlatulajdonosok, hanem a kis- és középvállalkozások, valamint a nagyobb cégek számára is figyelmet érdemel.
Mire érdemes figyelniük a bankszámlatulajdonosoknak?
Az új szabályozás várható bevezetése előtt a lakossági ügyfeleknek elsősorban saját bankszámlacsomagjuk díjait érdemes áttekinteniük.
A legfontosabb kérdés az, hogy az adott bank jelenleg mennyit számít fel az átutalásokért, illetve a tranzakciós illetéket milyen módon jeleníti meg a díjszabásában.
Akik rendszeresen 50 és 150 ezer forint közötti összegeket utalnak, azok számára a mentességi határ emelése különösen kedvező lehet. A 150 ezer forint feletti átutalásoknál is csökkenhet az illeték alapja, ugyanakkor a többmilliós pénzmozgásoknál a magasabb felső korlát hatását is figyelembe kell venni.
Az ügyfeleknek ezért célszerű lesz ellenőrizniük a bankjuk által közzétett új hirdetményeket és díjtáblázatokat, amint a jogszabály véglegessé válik.
A pénzügyi döntéseket nem érdemes kizárólag egyetlen díjtétel alapján meghozni. Egy bankszámla teljes költségét a számlavezetési díj, a bankkártya éves díja, az átutalási és készpénzfelvételi költségek, valamint az esetleges kedvezmények együtt határozzák meg.
Összességében kik járhatnak jól az új szabályozással?
A Tisza-kormány által bejelentett változtatás legnagyobb nyertesei azok a lakossági ügyfelek lehetnek, akik rendszeresen indítanak kisebb és közepes összegű banki átutalásokat.
Az 50 ezer forintos jelenlegi értékhatár 150 ezer forintra emelése lehetővé tenné, hogy az ilyen utalások jóval nagyobb része mentesüljön az állami tranzakciós illeték alól.
A kedvezmény ugyanakkor nem járna automatikusan minden bankszámlatulajdonosnak azonos mértékű pénzügyi előnnyel. A tényleges megtakarítás továbbra is függne az adott bank díjszabásától és az ügyfél pénzhasználati szokásaitól.
A másik oldalon a nagyobb összegű pénzmozgások illetékterhe emelkedhet, különösen a vállalkozások esetében. A kormány emiatt összességében magasabb bevételt vár a tranzakciós illetékből, még úgy is, hogy a lakosság számára szélesebb mentességet biztosítana.
A legfontosabb tudnivaló tehát, hogy 2027. január 1-jétől a tervek szerint már 150 ezer forintig nem terhelné pénzügyi tranzakciós illeték a jogosult lakossági átutalásokat. A változás azonban nem jelenti azt, hogy minden banknál automatikusan teljesen ingyenes lesz az utalás.
A végleges feltételeket az elfogadott jogszabály és a bankok később közzétett díjszabásai határozzák majd meg.
