Újabb adatokat tett közzé a koronavírus, az influenza és az RSV magyarországi terjedéséről a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK). A 2026-os év 43. hetében országosan nem emelkedett jelentősen a szennyvízben kimutatott koronavírus örökítőanyagának mennyisége, öt magyar városban azonban növekedést mértek. Debrecenben, Egerben, Kaposváron, Székesfehérváron és Veszprémben változott kedvezőtlen irányba a helyzet. Az influenza és az RSV esetében egyelőre nem mutatnak jelentős romlást a vizsgálatok, a légúti fertőzések azonban továbbra is jelen vannak Magyarországon. Mutatjuk a legfrissebb adatokat, a figyelmeztető tüneteket és azt is, kiknek érdemes különösen óvatosnak lenniük az őszi-téli időszakban – írja a Pénzcentrum.
Megérkeztek a legfrissebb járványügyi adatok: öt városban emelkedett a koronavírus koncentrációja
A 2026-os őszi légúti betegségek alakulását továbbra is folyamatosan figyelemmel kísérik a magyar egészségügyi hatóságok. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ közzétette a 43. hétre, vagyis az október 19. és 25. közötti időszakra vonatkozó szennyvízvizsgálati eredményeket, amelyekből fontos következtetéseket lehet levonni a koronavírus, az influenzavírusok és az RSV terjedéséről.
A legfrissebb adatok alapján a SARS-CoV-2, vagyis a COVID–19 betegséget okozó koronavírus örökítőanyagának országos, szennyvízben mért koncentrációja a mérsékelt tartományban stagnál. Ez azt jelenti, hogy országos szinten egyelőre nem tapasztalható jelentős emelkedés a szennyvízadatokban.
Az országos átlag azonban elfedhet bizonyos helyi változásokat. Az NNGYK vizsgálatai öt magyarországi város szennyvíztisztítójának ellátási területén emelkedést mutattak, ami arra utalhat, hogy ezekben a térségekben a vírus jelenléte fokozódott.
A népegészségügyi szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a szennyvízeredmények alapján a COVID–19-fertőzések várhatóan az eddigiekhez hasonló mértékben jelentkeznek majd a lakosság körében. A helyi emelkedés tehát önmagában nem jelent országos járványhullámot, ugyanakkor fontos jelzés a következő hetek szempontjából.
Ezekben az 5 magyar városban mértek emelkedést
Az NNGYK hivatalos jelentése szerint a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja öt település szennyvíztisztítójához tartozó területen növekedett az előző időszakhoz képest.
Az érintett városok:
Debrecen
Eger
Kaposvár
Székesfehérvár
Veszprém
A 2026. október 19–25. közötti szennyvízminták alapján. Az emelkedés nem azonos a regisztrált betegek számának növekedésével.
A felsorolt városok között több vármegyeszékhely is megtalálható, amelyek jelentős lakosságot és vonzáskörzetet szolgálnak ki. Az emelkedés ezért nemcsak az adott város lakóinak, hanem a környező településeken élőknek is fontos információ lehet.
Lényeges azonban, hogy a szennyvíztisztító telepek ellátási területe nem feltétlenül egyezik meg a városok közigazgatási határával. A vizsgálatok sok esetben több település közös szennyvizét elemzik, így az eredmények tágabb térségre vonatkozhatnak.
Az emelkedő koncentráció azt jelzi, hogy a mintában az előző vizsgálathoz képest több vírusörökítőanyagot mértek. Ebből azonban nem állapítható meg pontosan, hogy az adott településen hány ember fertőződött meg, vagy hányan betegedtek meg súlyosan.
Két városban már csökkenést mutattak a vizsgálatok
Miközben öt térségben növekedett a koronavírus szennyvízben mért koncentrációja, két településen kedvezőbb irányú változást tapasztaltak.
A jelentés szerint Szolnokon és Zalaegerszegen csökkent a SARS-CoV-2 örökítőanyagának mennyisége. Ez helyi szinten kedvező jelzés lehet, bár önmagában nem bizonyítja, hogy a fertőzések megszűntek volna.
A szennyvízvizsgálatok sajátossága, hogy az egyes minták között természetes ingadozások is előfordulhatnak. A változásokat ezért nemcsak egyetlen hét eredménye alapján érdemes értékelni, hanem a hosszabb távú tendenciákat is figyelembe kell venni.
Az egészségügyi szakemberek éppen ezért több egymást követő hét adataiból próbálnak következtetni arra, hogy várható-e a fertőzések terjedésének gyorsulása vagy lassulása.
Hat településen nem volt kimutatható a vírus a vizsgálati határ felett
Az NNGYK jelentésének további fontos megállapítása, hogy a vizsgált szennyvízminták többségéből kimutatható volt a koronavírus örökítőanyaga.
Hat mintavételi helyszínen azonban a mért mennyiség a kimutatási határ alatt maradt. Ezek Győr, Kecskemét, Szolnok, Szombathely, Tatabánya és Zalaegerszeg voltak.
Ez nem jelenti azt, hogy ezekben a városokban egyetlen koronavírus-fertőzött sem tartózkodott volna. A szennyvízvizsgálatnak ugyanis meghatározott érzékenysége van, és alacsonyabb koncentráció esetén a vírus örökítőanyaga nem feltétlenül mutatható ki.
A helyi fertőzések előfordulását az egyes betegek tesztelésével, az orvosi jelentésekkel és más járványügyi adatokkal együtt lehet pontosabban értékelni.
Az országos összkép mindenesetre arra utal, hogy a koronavírus továbbra is jelen van a magyar lakosság körében, de a szennyvízadatok alapján egyelőre nem látszik jelentős országos emelkedés.
Fontos új adat: egy hét alatt több mint 143 ezren fordulhattak orvoshoz légúti fertőzéssel
A szennyvízvizsgálatok mellett az NNGYK a háziorvosi jelentéseket is elemzi. Ezekből már közvetlenebb képet lehet kapni arról, hányan fordulnak orvoshoz különböző légúti panaszokkal.
A 2026-os év 43. hetében a figyelőszolgálat adatai alapján becslés szerint 143 600 ember kereste fel orvosát akut légúti fertőzés tüneteivel Magyarországon.
Ez kevesebb, mint az előző héten becsült 166 500 beteg. A különbség 22 900 fő, ami közel 14 százalékos csökkenést jelent.
Az adatok tehát azt mutatják, hogy az összes akut légúti fertőzés miatt orvoshoz fordulók becsült száma a vizsgált időszakban mérséklődött.
Akut légúti fertőzés miatt orvoshoz fordulók becsült száma
050 000100 000150 000200 00040. hét41. hét42. hét43. hét
Forrás: NNGYK, 2026. 40–43. heti integrált légúti figyelőszolgálati adatok.
Fontos hangsúlyozni, hogy a 143 600 fős becslés nem a koronavírus-fertőzöttek számát jelenti. Ez az adat valamennyi, akut légúti fertőzés tüneteivel orvoshoz forduló betegre vonatkozik, függetlenül attól, hogy a panaszokat pontosan melyik kórokozó okozta.
A csökkenés kedvező tendencia, de nem jelenti azt, hogy az őszi-téli légúti betegségek szezonja véget ért volna.
A gyermekek körében továbbra is sok a légúti fertőzés
A friss járványügyi jelentés korcsoportonként is bemutatja az akut légúti fertőzések előfordulását. A számok alapján a gyermekek körében lényegesen magasabb az orvoshoz fordulók aránya, mint a felnőtt lakosság egyes csoportjaiban.
A 43. héten a 0–14 évesek körében százezer azonos korú lakosra 4133,5 orvoshoz forduló beteg jutott. A 15–34 évesek körében ez az érték 1768,5, a 35–59 éveseknél 875,5, a 60 év felettieknél pedig 491,9 volt.
A különbség több tényezővel magyarázható. A gyermekek gyakran sok időt töltenek közösségben, például óvodákban és iskolákban, ahol a légúti vírusok könnyebben terjedhetnek. A fiatalabb korosztályban ráadásul bizonyos vírusokkal szemben még nem alakult ki olyan mértékű immunológiai tapasztalat, mint a felnőtteknél.
A kisebb gyermekek szülei gyakrabban kérhetnek orvosi segítséget már enyhébb tünetek esetén is, ezért az orvoshoz fordulási adatok nem azonosak a tényleges fertőzések teljes számával.
Az iskolai és óvodai közösségekben ezért továbbra is fontos, hogy a beteg gyermekek lehetőség szerint otthon maradjanak, és csak megfelelő állapotban térjenek vissza a közösségbe.
Az influenza esetében egyelőre nem várható nagyobb emelkedés
A koronavírus mellett az influenzavírusok terjedését is nyomon követik az NNGYK szakemberei. A 43. heti adatok alapján egyelőre nem látható olyan országos tendencia, amely az influenzás megbetegedések számának közeli jelentős emelkedését jelezné.
Az influenza A vírus szennyvízben mért örökítőanyag-koncentrációja országos átlagban stagnált. A vizsgált minták közül egyedül Kecskeméten haladta meg a kimutatási határt az influenzavírus mennyisége.
Ez nem jelenti azt, hogy az ország többi részén egyáltalán nem fordultak elő influenzás megbetegedések. A szennyvízvizsgálatok ugyanis nem minden egyes fertőzést képesek kimutatni, és az influenza esetében a mért vírusmennyiség általában lényegesen alacsonyabb, mint a SARS-CoV-2 esetében.
Az influenza B vírus örökítőanyagának koncentrációja szintén stagnált, és a 43. héten egyik vizsgált településen sem mértek kimutatási határ feletti mennyiséget.
Az NNGYK értékelése szerint a szennyvízeredmények alapján sem az influenza A, sem az influenza B okozta fertőzések számának emelkedése nem várható a következő időszakban.
Ez ugyanakkor nem hosszú távú garancia: a téli hónapokban az influenzavírusok terjedése a későbbiekben felgyorsulhat.
Az RSV is jelen van, de egyelőre alacsony szinten terjed
A harmadik rendszeresen vizsgált kórokozó a légúti óriássejtes vírus, közismert nevén az RSV. Bár ez a vírus sok felnőttnél enyhe, megfázásszerű tüneteket okoz, bizonyos korcsoportok számára komoly veszélyt jelenthet.
Az NNGYK 43. heti jelentése szerint az RSV szennyvízben mért örökítőanyag-koncentrációja országos szinten stagnált. A szakemberek értékelése alapján a vírus az előző hetekhez hasonlóan továbbra is alacsony szinten kering a lakosság körében.
Az RSV elsősorban a csecsemők, a kisgyermekek, az idősek és egyes krónikus betegséggel élők esetében okozhat súlyosabb légúti panaszokat. A legkisebbeknél hörgőcskegyulladáshoz, súlyosabb esetben légzési nehézséghez vezethet, míg idősebb korban a tüdőgyulladás és más alsó légúti szövődmények kockázata emelkedhet.
A vírus köhögéssel, tüsszentéssel, szoros érintkezéssel és szennyezett felületek közvetítésével is terjedhet. Emiatt különösen fontos a megfelelő kézhigiéné, valamint az, hogy a légúti tüneteket mutató személyek lehetőleg kerüljék a csecsemőkkel és más fokozottan veszélyeztetett emberekkel való közeli érintkezést.
Bár az RSV jelenleg nem mutat jelentős országos növekedést, a szakemberek továbbra is figyelik a vírus terjedésének alakulását.
Mit jelent valójában, ha a szennyvízben kimutatják a koronavírust?
Sokakban felmerülhet a kérdés, hogyan kerülhet a koronavírus a szennyvízbe, és mit árulhat el ez a fertőzések terjedéséről.
A módszer azon alapul, hogy a fertőzött emberek szervezetéből a vírus örökítőanyagának egy része a szennyvízrendszerbe is bekerülhet. Ez nemcsak a súlyos tünetekkel járó, hanem az enyhébb vagy akár tünetmentes fertőzések esetében is előfordulhat.
A kutatók a szennyvíztisztító telepekre beérkező nyers szennyvízből vesznek mintákat, majd laboratóriumi módszerekkel meghatározzák a vírus genetikai anyagának mennyiségét.
Az eredmények különösen azért hasznosak, mert a szennyvízvizsgálat nem függ közvetlenül attól, hogy hányan végeznek otthoni gyorstesztet vagy keresik fel orvosukat.
Ha egy térségben több ember fertőződik meg, a szennyvízben kimutatott vírusörökítőanyag mennyisége is emelkedhet. Az ilyen változások bizonyos esetekben már azelőtt figyelmeztethetnek egy közelgő emelkedésre, hogy az a klinikai betegadatokban egyértelműen megjelenne.
A módszer azonban nem alkalmas arra, hogy pontosan megmondja, egy adott városban hány fertőzött ember él. A mérési eredmények elsősorban a tendenciák követését és a járványügyi előrejelzést segítik.
A magyar lakosság több mint 40 százalékát lefedik a vizsgálatok
Magyarországon 2020 júliusa óta végeznek rendszeres szennyvízvizsgálatokat a SARS-CoV-2 vírus kimutatására. Azóta a megfigyelőrendszer további kórokozókkal bővült: az influenza A vírusát 2023 januárjától, az RSV-t 2024 januárjától, az influenza B vírusát pedig 2024 novemberétől követik ilyen módszerrel.
A mintavételi helyeket úgy választották ki, hogy az ország különböző földrajzi térségeiről és lehetőség szerint minél nagyobb lakosságról álljanak rendelkezésre adatok.
A vizsgálatok a vármegyeszékhelyeket, Budapest jelentős részét és több agglomerációs települést is érintenek. Az NNGYK tájékoztatása szerint a jelenlegi szennyvízfigyelő rendszer a magyar lakosság több mint 40 százalékát fedi le.
A mintákat a szennyvíztisztítók üzemeltetői gyűjtik, majd a népegészségügyi hatóság munkatársai juttatják el a laboratóriumba. A vizsgálatokat a mintavételt követő 48 órán belül megkezdik.
A laboratóriumi elemzés során a szakemberek a vírusok örökítőanyagát vizsgálják. Az eredményeket a mintavételi helyek, a lakosságszám és a korábbi mérések figyelembevételével értékelik.
Ez a rendszer fontos kiegészítője a háziorvosi és kórházi adatokon alapuló járványügyi megfigyelésnek.
Veszélyes a csapvíz, ha a szennyvízben koronavírust találnak?
A szennyvízvizsgálatokról szóló hírek időnként félreértéseket okozhatnak, ezért fontos tisztázni, hogy pontosan milyen mintákat elemeznek.
Az NNGYK a szennyvíztisztító telepekre érkező nyers szennyvízben vizsgálja a vírusok örökítőanyagának mennyiségét. Ez nem azonos az ivóvízzel, amely külön kezelési és ellenőrzési rendszeren keresztül jut el a fogyasztókhoz.
A koronavírus genetikai anyagának szennyvízből történő kimutatása önmagában nem bizonyítja, hogy a vizsgált mintában fertőzőképes vírusrészecskék is találhatók.
A szennyvízadatok tehát elsősorban járványügyi információként szolgálnak, és nem jelentik azt, hogy a lakossági csapvíz a koronavírus miatt fogyasztásra alkalmatlanná vált volna.
Milyen tünetek esetén gyanakodhatunk koronavírus-fertőzésre?
A COVID–19 tünetei sok esetben hasonlítanak az influenza vagy más légúti vírusfertőzések tüneteihez, ezért pusztán a panaszok alapján nem mindig lehet megállapítani, melyik kórokozó okozza a betegséget.
A koronavírus-fertőzés gyakori tünete lehet a torokfájás, a köhögés, az orrfolyás, az orrdugulás, a láz, a fejfájás, az izomfájdalom és a szokatlan fáradtság. Egyes betegeknél íz- vagy szaglászavar, illetve emésztőrendszeri tünetek is jelentkezhetnek.
Az influenzára gyakran jellemző a hirtelen kezdet, a magasabb láz, az erős izomfájdalom és a levertség, de ezek a tünetek COVID–19 esetén is előfordulhatnak.
A legtöbb enyhe légúti fertőzés otthoni pihenéssel és megfelelő tüneti kezeléssel rendeződhet, azonban a magasabb kockázatú betegeknek már a betegség kezdetén érdemes orvosi tanácsot kérniük.
Ha a tünetek súlyosbodnak, tartósan magas láz jelentkezik, vagy az általános állapot romlik, szintén indokolt lehet orvosi vizsgálat.
Kikre lehet különösen veszélyes a koronavírus, az influenza és az RSV?
Bár a légúti vírusfertőzések jelentős része enyhe lefolyású, bizonyos embereknél nagyobb a szövődmények kialakulásának kockázata.
Különösen fontos az elővigyázatosság az idősek, a krónikus szív- és tüdőbetegségben szenvedők, a cukorbetegek, az immunrendszer működését befolyásoló betegségben érintettek és az immunrendszert gyengítő kezelésben részesülők esetében.
A várandósoknál szintén fokozott figyelmet igényelhetnek egyes légúti vírusfertőzések, különösen az influenza. A csecsemők és kisgyermekek számára pedig az RSV jelenthet komolyabb veszélyt.
Az idősebb családtagokat gondozók számára ezért különösen fontos, hogy légúti tünetek esetén csökkentsék a fertőzés átadásának kockázatát. Egy enyhének tűnő nátha ugyanis egy sérülékenyebb embernél súlyosabb betegséget okozhat.
Ha valaki a veszélyeztetett csoportok valamelyikébe tartozik, érdemes a háziorvosával egyeztetnie a számára ajánlott védőoltásokról és a tünetek jelentkezésekor szükséges teendőkről.
Mikor kell azonnal orvosi segítséget kérni?
A légúti fertőzések többsége nem igényel kórházi kezelést, de vannak olyan figyelmeztető tünetek, amelyeket semmiképpen sem szabad figyelmen kívül hagyni.
Sürgős orvosi ellátásra lehet szükség, ha a beteg nehezen kap levegőt, nyugalomban is fullad, erős vagy tartós mellkasi fájdalmat tapasztal, zavarttá válik, vagy kékes-szürkés elszíneződés jelenik meg az ajkain, illetve az arcán.
Csecsemőknél a szapora vagy nehezített légzés, a feltűnő bágyadtság, a rossz táplálhatóság és a kiszáradás jelei is komoly figyelmeztetést jelenthetnek.
Súlyos légzési nehézség, eszméletzavar vagy más életveszélyes állapot esetén azonnal a 112-es segélyhívószámon kell segítséget kérni.
Enyhébb, de romló vagy tartós panaszok esetén a háziorvossal való kapcsolatfelvétel javasolt, különösen akkor, ha a beteg életkora vagy alapbetegségei miatt fokozott kockázatnak van kitéve.
Így csökkenthetjük a fertőzésveszélyt az őszi-téli időszakban
A hűvösebb hónapokban az emberek több időt töltenek zárt terekben, ahol a légúti vírusok könnyebben terjedhetnek. Ezért már ősszel érdemes odafigyelni néhány alapvető, mindennapi óvintézkedésre.
A rendszeres kézmosás, a gyakran használt helyiségek szellőztetése és a megfelelő köhögési-tüsszentési higiéné egyaránt hozzájárulhat a fertőzések terjedésének csökkentéséhez.
Különösen fontos, hogy lázas vagy kifejezett légúti panaszokkal lehetőség szerint ne menjünk munkába, iskolába vagy közösségi rendezvényekre. Ezzel nemcsak saját gyógyulásunkat segíthetjük, hanem másokat is megóvhatunk a fertőzéstől.
Zsúfolt, rosszul szellőző helyeken, illetve fokozottan veszélyeztetett emberek közelében a megfelelően viselt maszk további védelmet jelenthet.
Az egészséges életmód, a változatos táplálkozás, a megfelelő alvás és a rendszeres testmozgás szintén hozzájárul az általános egészségi állapot fenntartásához, de ezek nem helyettesítik a fertőzések ellen rendelkezésre álló célzott védelmi lehetőségeket.
Az influenza elleni védőoltásra is érdemes időben gondolni
Bár az influenza szennyvízadatai jelenleg nem utalnak jelentős közelgő emelkedésre, a szezon későbbi alakulását nem lehet teljes bizonyossággal előre jelezni.
Az influenzajárványok jellemzően az őszi-téli hónapokban erősödnek fel, ezért a szakemberek az influenza elleni védőoltást még a járványos időszak előtt ajánlják.
A védőoltás különösen a súlyos megbetegedés szempontjából veszélyeztetett emberek esetében fontos. A vakcina nem garantálja, hogy valaki egyáltalán nem fertőződik meg, de csökkentheti a súlyos lefolyás és bizonyos szövődmények kockázatát.
Az aktuálisan elérhető influenza-, COVID–19- és egyéb ajánlott légúti védőoltásokról, valamint az esetleges térítésmentes jogosultságról a háziorvos tud személyre szabott tájékoztatást adni.
Mi várható a következő hetekben Magyarországon?
Az NNGYK 43. heti jelentése alapján országos szinten egyelőre viszonylag stabil a három fő vizsgált légúti kórokozó szennyvízben mért jelenléte.
A koronavírus koncentrációja mérsékelt tartományban stagnál, de öt városban emelkedést tapasztaltak. Az influenza A és B esetében a jelenlegi adatok nem jeleznek közeli fertőzésszám-növekedést, az RSV pedig továbbra is alacsony szinten kering a lakosság körében.
Az akut légúti fertőzések miatt orvoshoz fordulók becsült száma ráadásul az előző héthez képest csökkent. Mindez kedvezőbb helyzetre utal, mint amit egy gyorsan erősödő országos járványhullám esetén várnánk.
Ugyanakkor a novemberi és decemberi időszak közeledtével továbbra is indokolt a járványügyi adatok követése. A légúti vírusok terjedése akár néhány hét alatt is megváltozhat, különösen akkor, ha több kórokozó kezd egyszerre nagyobb számban fertőzéseket okozni.
A következő hetek szennyvízvizsgálati és háziorvosi adatai ezért fontosak lesznek annak megítélésében, hogy a jelenleg tapasztalt helyi emelkedések tartós tendenciává válnak-e.
Öt városban emelkedett a koronavírus koncentrációja, de országos járványhullám egyelőre nem látszik
A legfrissebb, 2026. október végi járványügyi adatok legfontosabb üzenete, hogy bár Magyarországon továbbra is jelen van a koronavírus, az országos szennyvízvizsgálatok egyelőre nem mutatnak jelentős növekedést.
Debrecen, Eger, Kaposvár, Székesfehérvár és Veszprém esetében emelkedett a vírus örökítőanyagának mennyisége, míg Szolnokon és Zalaegerszegen csökkenést mértek. Az influenza és az RSV esetében jelenleg szintén nem tapasztalható országos gyorsulás.
A helyzet tehát nem indokol pánikot, ugyanakkor a légúti fertőzések továbbra is figyelmet érdemelnek. Különösen igaz ez az idősekre, a kisgyermekekre és a krónikus betegséggel élőkre, akiknél a fertőzések súlyosabb következményekkel járhatnak.
A következő hetek legfontosabb kérdése az lesz, hogy az öt érintett városban tapasztalt emelkedés átmeneti ingadozásnak bizonyul-e, vagy a későbbi szennyvízvizsgálatok is fokozódó vírusterjedést jeleznek.
A szakemberek ezért továbbra is rendszeresen ellenőrzik a szennyvízmintákat, a háziorvosi jelentéseket és a kórházi adatokat, hogy időben felismerhessék a légúti betegségek terjedésének esetleges változásait.
