Első pillantásra meglepő képet mutatnak a magyar élelmiszerárak: miközben sok vásárló továbbra is drágának érzi a heti bevásárlást, a hivatalos statisztikák szerint több alapvető termék ára már hónapok óta lefelé tart. A Magyar Nemzeti Bank friss előrejelzése azonban arra figyelmeztet, hogy ez a kedvező időszak nem biztos, hogy tartós lesz – írja az Index.
A Központi Statisztikai Hivatal 2026. augusztusi adatai szerint az élelmiszerek átlagos árszintje 1,4 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. Ha pedig kivesszük a számításból az éttermeket, büféket és más vendéglátási szolgáltatásokat, a boltokban vásárolható élelmiszerek éves árcsökkenése már 4,8 százalék volt. Júliusban még 1,1 százalékos teljes élelmiszerár-csökkenést és 4,4 százalékos bolti mérséklődést mért a KSH, vagyis a nyár végére tovább erősödött a kedvező tendencia.
Ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy minden termék olcsóbb lett. Az élelmiszerkosáron belül rendkívül nagy különbségek alakultak ki. Miközben egyes húsok, tejtermékek, gyümölcsök és a kristálycukor ára látványosan visszaesett, az étolaj például éppen az ellenkező irányba mozdult. A tojás ára hónapról hónapra is jelentősen változik, a liszt pedig azért különösen érdekes, mert a gabonapiaci folyamatok miatt 2027-ben újra növekvő költségnyomás érheti.
Látványosan olcsóbb lett több alapvető élelmiszer
Augusztusban a húskonzervek ára 27 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A friss hazai és déligyümölcsök 15,6 százalékkal, a vaj és vajkrém 15,5 százalékkal, a sertéshús 12,9 százalékkal, a sajt pedig 11,1 százalékkal került kevesebbe.
A száraztészta 8,6 százalékkal, a tej 8,1 százalékkal, a bolti kávé 8 százalékkal, a friss zöldségek 7,5 százalékkal lettek olcsóbbak. A cukor esetében 7,2 százalékos éves árcsökkenést mutatott ki a KSH.
A másik oldalon viszont ott volt a burgonya 5,9 százalékos, az étolaj 5,3 százalékos, valamint a cukorka és méz 4,1 százalékos drágulása. Ez jól mutatja, miért mondja sok vásárló azt, hogy ő személy szerint nem érzi a statisztikai árcsökkenést. Egy család saját bevásárlókosarának ára attól függ, milyen termékeket és milyen gyakran vásárol.
Ha valaki sok sajtot, vajat, sertéshúst és gyümölcsöt vesz, az elmúlt évhez képest komolyabb megtakarítást érzékelhet. Ha viszont nagyobb mennyiségben vásárol burgonyát, étolajat vagy más olyan terméket, amely drágult, egészen más tapasztalata lehet.
Kristálycukor: most olcsóbb, de a világpiac már figyelmeztető jeleket mutat
A négy alapélelmiszer közül talán a kristálycukor helyzete a legérdekesebb. A KSH szerint 2026 augusztusában a cukor átlagosan 7,2 százalékkal volt olcsóbb, mint egy évvel korábban. Júliusban még 7,4 százalékos éves árcsökkenést mértek.
A KSH hosszabb távú átlagáradatai alapján jól látszik, milyen hatalmas utat járt be ez a termék az elmúlt években. A 2022–2023-as élelmiszerár-robbanás időszakában a kristálycukor bolti ára jelentősen megugrott, azóta azonban folyamatos korrekció következett.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a cukor ára tartósan csak lefelé mozoghat.
Az MNB szeptemberi inflációs jelentése szerint a világpiaci cukorár augusztusban egyetlen hónap alatt 11,9 százalékkal emelkedett. Ennek hátterében az időjárási problémák, az európai termelési környezet és az ázsiai terméskilátások romlása is szerepet játszhatott.
A világpiaci ár természetesen nem jelenik meg azonnal és ugyanilyen mértékben a magyar boltok polcain. A bolti kristálycukor árát a világpiaci alapanyagár mellett a feldolgozás, a szállítás, az energia, a csomagolás, a kereskedelmi költségek és a forint árfolyama is meghatározza.
Ha azonban a nemzetközi cukorár tartósan magasabb szinten marad, annak hatása késleltetve megjelenhet Magyarországon is.
A cukor ráadásul nemcsak önálló élelmiszerként fontos. Rengeteg feldolgozott termékben használják: édességekben, üdítőitalokban, süteményekben, tejtermékekben és más élelmiszerekben. Egy tartós cukorár-emelkedés ezért közvetve sok más termék árára is hatással lehet.
Ét olaj: miközben sok minden olcsóbb lett, ez már most is drágul
Az étolaj egészen más pályán mozog. Miközben a bolti élelmiszerek átlagos ára lefelé tartott, az étolaj 2026 augusztusában 5,3 százalékkal drágább volt, mint egy évvel korábban. Júliusban még 3,8 százalékos éves drágulást mért a KSH, vagyis az éves növekedési ütem egy hónap alatt tovább gyorsult.
Ez különösen azért érdekes, mert az étolaj olyan alapélelmiszer, amelyet nagyon sok háztartás rendszeresen vásárol. Egy liter árának néhány tíz forintos változása önmagában nem feltétlenül tűnik nagynak, de ha egy család havonta több litert használ, éves szinten már érzékelhető különbséget jelenthet.
Az étolaj árát elsősorban az olajos magvak – Magyarországon különösen a napraforgó – terméseredménye, a feldolgozási költségek, az energiaárak és a nemzetközi növényiolaj-piac határozza meg.
A rendkívül száraz magyarországi időjárás ebből a szempontból is kockázatot jelent. Ha az aszály miatt gyengébb lesz a napraforgó terméshozama, kevesebb hazai alapanyag kerülhet a piacra, miközben a feldolgozók költségei magasabbak maradhatnak.
A növényi olajok világpiaca ráadásul összekapcsolódik. Nemcsak a napraforgóolaj, hanem a repce-, szója- és pálmaolaj ára is befolyásolhatja a keresletet és a magyarországi árakat. Ha például valamelyik nagy termelő országban rossz a termés, a vásárlók más típusú olaj felé fordulhatnak, ami annak árát is megemelheti.
Éppen ezért az étolaj lehet az egyik olyan alapvető termék, amelynél a 2027-re várt általánosabb élelmiszerár-fordulat már 2026 második felében is érzékelhető.
Liszt: most nyugodtabb a helyzet, de a búza ára miatt 2027 lehet az érdekes év
A liszt esetében jelenleg nincs olyan látványos éves áremelkedés, mint az étolajnál, de a jövő szempontjából talán ez az egyik legfontosabb termék.
A finomliszt ára ugyanis közvetlenül kapcsolódik a búzához. Ha a gabona drágul, annak hatása előbb-utóbb a malmoknál, majd a bolti lisztárban is megjelenhet.
A liszt különlegessége, hogy önmagában viszonylag olcsó alapélelmiszer, de a búza árának változása messze túlmutat rajta. A kenyér, péksütemények, tészták, kekszek és számos feldolgozott termék költségeiben is szerepet játszik.
Az MNB szerint a rendkívül száraz magyarországi időjárás 2026-ban jelentősen rontotta több fontos szántóföldi növény terméskilátásait. A jegybank által idézett adatok szerint a búza termésmennyisége is jóval elmaradhat az előző évek átlagától.
A jelentésben szereplő határidős piaci árak szintén arra utalnak, hogy a következő évben magasabb gabonaárak jöhetnek.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy ha a búza például 10 vagy 15 százalékkal drágul, a bolti liszt is automatikusan ugyanennyivel kerül majd többe.
Egy kiló liszt fogyasztói árában a búza alapanyagköltsége csak az egyik tétel. Fizetni kell a malom működését, az energiát, a munkabért, a csomagolást, a logisztikát, az üzletek működését és számos más költséget is.
A trend szempontjából azonban a búza ára meghatározó. Ha a gyengébb termés, a világpiaci gabonadrágulás és a magas energiaár egyszerre jelentkezik, annak hatása 2027-ben már a liszt és a pékáruk árán is erősebben érződhet.
Tojás: az egyik legingadozóbb alapélelmiszer
A tojás ára különösen érzékeny termék. A KSH adatai szerint 2026 júliusában egyetlen hónap alatt 2,9 százalékkal csökkent a tojás ára. Ez jelentős havi mozgásnak számít, és jól mutatja, hogy ennél a terméknél viszonylag rövid idő alatt is látványos változások történhetnek.
A tojás árát több tényező egyszerre mozgatja. Az egyik legfontosabb a takarmány ára, hiszen a tyúkok tartásának költségeiben a gabona és más takarmányok jelentős részt képviselnek. Ha a kukorica vagy más takarmánynövény drágul, az előbb-utóbb megjelenhet a tojástermelők költségeiben.
Az energia ára szintén fontos. A nagyobb baromfitelepeken világításra, szellőztetésre, hűtésre, fűtésre, csomagolásra és szállításra egyaránt szükség van.
Külön kockázatot jelenthetnek az állategészségügyi problémák. A madárinfluenza-járványok Európában és más térségekben időről időre jelentős állománycsökkentést okozhatnak. Ha sok tojótyúkot kell leölni, átmenetileg kevesebb tojás kerülhet a piacra, ami gyors áremelkedést idézhet elő.
Ezért a tojás esetében különösen nehéz egy évvel előre pontos árat mondani. Egy kedvező gabonatermés és járványmentes időszak mérsékelheti az árakat, míg gyenge termés, magas takarmányár és állategészségügyi probléma egyszerre nagyon gyors drágulást válthat ki.
A KSH átlagáradatai hosszabb távon is jól mutatják ezt a hullámzást: a tízdarabos tojáscsomag átlagára az elmúlt években néhány száz forintról időszakosan 900 forint körüli vagy afeletti szintre is emelkedett, majd ismét visszakorrigált.
Miért nem érzi mindenki, hogy olcsóbb lett az élelmiszer?
Ez az egyik leggyakoribb kérdés a hivatalos inflációs adatokkal kapcsolatban.
A válasz egyik része az, hogy az infláció mindig változást mér. Ha egy termék néhány év alatt 400 forintról 800 forintra drágult, majd 800-ról 740 forintra csökkent, statisztikailag már árcsökkenést látunk. A vásárló azonban továbbra is úgy érzi, hogy a termék jóval drágább, mint néhány éve.
A másik ok az egyéni bevásárlókosár.
A KSH több száz különböző termék és szolgáltatás árváltozásából számít átlagot. Egy konkrét család azonban nem ezt a statisztikai kosarat vásárolja.
Ha valaki rendszeresen vesz étolajat és burgonyát, de ritkán vásárol vajat vagy sertéshúst, akkor az ő személyes élelmiszer-inflációja egészen más lehet, mint a hivatalos átlag.
Az akciók és a boltválasztás is sokat számítanak. Ugyanaz a termék egyik üzletben akár több száz forinttal olcsóbb lehet, mint egy másikban, ezért a vásárlók tapasztalatai között nagyon nagy különbségek lehetnek.
2027-ben változhat meg igazán a kép
Az MNB szeptemberi előrejelzése szerint 2026 egészében az általános infláció átlagosan 1,8 százalék lehet. 2027-re viszont már 3,1 százalékos éves átlagos inflációt vár a jegybank.
Az élelmiszereknél különösen fontos különválasztani a feldolgozott és feldolgozatlan termékeket.
A jegybank becslése szerint a feldolgozatlan élelmiszerek ára 2026-ban átlagosan 4,1 százalékkal csökkenhet, 2027-ben viszont 5,8 százalékkal emelkedhet. 2028-ra további 5,9 százalékos éves drágulással számolnak ebben a kategóriában.
Ez tehát nem azt jelenti, hogy 2027-ben minden élelmiszer pontosan 5,8 százalékkal drágul.
A feldolgozatlan élelmiszerek közé tipikusan olyan termékek tartoznak, amelyek ára közvetlenebbül reagál a mezőgazdasági termésre, az időjárásra és a világpiaci folyamatokra.
A feldolgozott élelmiszereknél ezek a hatások késleltetve, más költségekkel együtt jelennek meg.
Az aszály lehet az egyik legnagyobb probléma
Az idei év egyik legfontosabb kockázata a mezőgazdaság számára a szárazság volt. Az MNB szerint a rendkívül meleg és száraz idő több fontos szántóföldi növény termését is jelentősen visszavetette.
Ez azért lényeges az élelmiszerárak szempontjából, mert a rossz termés kisebb kínálatot jelent. Ha kevesebb búza, kukorica, repce vagy napraforgó kerül a piacra, miközben a kereslet nem változik lényegesen, az felfelé nyomhatja az árakat.
A hatás ráadásul láncreakcióként terjedhet tovább.
A drágább búza növelheti a liszt és péksütemények költségeit. A drágább kukorica és takarmány a hús, tej és tojás előállítását teheti költségesebbé. A gyengébb napraforgótermés az étolaj árára helyezhet nyomást.
Ezért nem biztos, hogy a mezőgazdasági termelői árak emelkedésének teljes hatását azonnal látjuk a boltokban. Egy részük csak hónapokkal később jelenik meg.
A világpiacon már elindult némi drágulás
Az MNB adatai szerint 2026 augusztusában a világpiaci élelmiszerárak éves összevetésben 2,5 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban. Egyetlen hónap alatt 1,9 százalékos emelkedést mértek.
A gabonaféléknél 2,2 százalékos havi drágulást, a cukornál pedig ennél sokkal látványosabb, 11,9 százalékos emelkedést figyeltek meg.
Ezek még nem magyar bolti árak. A világpiaci folyamatok azonban idővel eljutnak a hazai termelőkhöz, feldolgozókhoz és kereskedőkhöz is.
A kérdés az, hogy ebből mennyit ellensúlyozhat a forint árfolyama, a hazai termelés és a kereskedelmi verseny.
Az erős forint sokat segített az idei árcsökkenésben
Az MNB szerint a 2026-os kedvező inflációs folyamatok egyik fontos tényezője a forint korábbi erősödése volt.
Ez különösen az importált élelmiszereknél és alapanyagoknál számít.
Ha például egy külföldről vásárolt alapanyag ára 1 euró, nem mindegy, hogy az euróért 410 vagy 380 forintot kell fizetnie az importőrnek. Erősebb forint mellett ugyanaz az áru forintban számolva olcsóbb lehet.
Ez a hatás nem azonnal jelenik meg. A vállalkozások szerződései, meglévő készletei és árazási gyakorlata miatt akár több hónap is eltelhet, mire az árfolyamváltozás teljesen begyűrűzik a bolti árakba.
A jegybank szerint a forinterősödés kedvező hatása még nem feltétlenül épült be teljes egészében minden élelmiszer árába. Ez azt jelenti, hogy rövid távon még lehet tér további árcsökkenésre bizonyos termékeknél.
Ugyanakkor 2027-ben már nem lehet ugyanekkora egyszeri segítségre számítani, ha a forint nem erősödik tovább hasonló mértékben.
Az energiaár a lisztben, tojásban és étolajban is ott van
Amikor az energia drágul, azt sokszor úgy kezeljük, mintha csak a villany- és gázszámla problémája lenne. Valójában szinte minden élelmiszer árába beépül.
A gazdálkodónak üzemanyag kell a traktorhoz és a kombájnhoz. A műtrágya előállítása energiaigényes. A terményt szárítani, tárolni és szállítani kell. A malom villamos energiát fogyaszt. Az olajgyár működéséhez energia szükséges. A tojástermelő telepeket világítani és szellőztetni kell.
Ezután jön a csomagolás, a raktározás, a kamionos szállítás és maga az üzlet.
Ezért ha az energia tartósan drágul, az előbb-utóbb olyan egyszerű élelmiszereknél is megjelenhet, mint a liszt, a kristálycukor, az étolaj vagy a tojás.
Mit jelent mindez egy átlagos családnak?
A következő hónapokban valószínűleg nem egyetlen, minden terméket egyszerre érintő árrobbanást kell elképzelni.
Sokkal valószínűbb, hogy különböző termékcsoportok eltérő időpontban és eltérő mértékben reagálnak majd.
A kristálycukor jelenleg éves összevetésben olcsóbb, de a világpiaci cukorár emelkedése figyelmeztető jel lehet.
Az étolaj már most is drágul éves alapon, és a napraforgótermés, valamint az energiaárak további kockázatot jelentenek.
A lisztnél a következő búzatermés és a gabona világpiaci ára lehet döntő.
A tojásnál pedig a takarmányár, az energia és az állategészségügyi helyzet egyszerre határozza meg, milyen árakkal találkozunk majd a boltokban.
Nem biztos, hogy mindenből érdemes előre bevásárolni
Egy jövőbeni drágulásról szóló előrejelzés könnyen arra ösztönözhet valakit, hogy nagy mennyiségű tartós élelmiszert vásároljon fel.
Ezzel azonban érdemes óvatosan bánni.
Az előrejelzés nem garantált árlista. Egy kedvezőbb termés, alacsonyabb világpiaci energiaár vagy erősebb forint könnyen mérsékelheti a most látható kockázatokat.
Ráadásul az üzletek közötti verseny és az akciók miatt egy adott termék ára akkor is jelentősen eltérhet, ha az országos átlag emelkedik.
A tudatos vásárlás ezért sokszor többet jelenthet annál, mint hogy valaki egyszerre húsz kiló lisztet vagy cukrot vásárol. Az egységárak összehasonlítása, az akciók követése és a valóban elfogyasztott mennyiség megtervezése tartósabb megtakarítást eredményezhet.
Most még kedvezőbb a kép, de 2027 lehet a fordulat éve
A jelenlegi adatok alapján Magyarországon valóban csökken számos élelmiszer ára. Augusztusban a bolti élelmiszerek átlagosan 4,8 százalékkal kerültek kevesebbe, mint egy évvel korábban, miközben egyes termékeknél két számjegyű áresést mért a KSH.
Ez azonban nem egyenletes folyamat.
Az étolaj már most drágább, mint tavaly. A kristálycukor ára ugyan csökkent, de a nemzetközi cukorpiacon emelkedés jelent meg. A lisztnél a gyengébb gabonatermés, a tojásnál pedig a takarmány és az állategészségügyi kockázatok tehetik bizonytalanná a következő évet.
A Magyar Nemzeti Bank szeptemberi előrejelzése alapján 2027-ben az általános infláció ismét gyorsulhat, a feldolgozatlan élelmiszerek ára pedig az idei jelentős csökkenés után újból emelkedhet.
Ez nem jelenti azt, hogy január elsején egyik napról a másikra minden drágább lesz. Az árfordulat fokozatosan, termékenként eltérő módon jelentkezhet.
A családok számára ezért a következő hónapok egyik legfontosabb kérdése az lesz, meddig tart ki a mostani élelmiszerár-csökkenés – és mikor kezdik el a mezőgazdasági, világpiaci és energiaár-változások ismét felfelé tolni a bolti árakat.
