Gyanúsítottként hallgatták ki Hankó Balázs korábbi kulturális és innovációs minisztert, miután az Országgyűlés felfüggesztette a mentelmi jogát, majd hétfő este őrizetbe vették. Az ügyészség most részletesebben is ismertette, milyen cselekmények miatt folyik ellene büntetőeljárás – Blikk.
A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség közlése szerint Hankó Balázzsal különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett hűtlen kezelés bűntettének megalapozott gyanúját közölték. A nyomozás középpontjában a Nemzeti Kulturális Alap Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumának működése és több mint ezer támogatási döntés áll. Az ügyészség eddigi adatai szerint 2025. szeptember 3. és 2026. március 30. között összesen 1079 esetben használhatták fel az NKA kezelésében lévő vagyont a jogszabályban meghatározott céloktól eltérően. A hatóság állítása szerint ezzel összesen 17,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a központi költségvetésnek. Hankó Balázs az őrizetbe vétel és a gyanúsítás ellen is panaszt jelentett be.
Hétfőn még a parlamentben ült, estére őrizetbe került
Az események rendkívül gyorsan követték egymást.
Hétfő délelőtt az Országgyűlés rendkívüli ülésen felfüggesztette Hankó Balázs mentelmi jogát. A parlamenti döntésre azért volt szükség, mert országgyűlési képviselőként addig olyan mentelmi védelem illette meg, amely bizonyos büntetőeljárási cselekményeket nem tett lehetővé vele szemben.
A mentelmi jog felfüggesztése nem jelentett ítéletet, és nem döntött Hankó bűnösségéről. Arra adott lehetőséget, hogy a nyomozó hatóság ugyanúgy folytathassa vele szemben az eljárást, mint más gyanúsított esetében.
Hankó a parlamenti döntés után egy ideig az Országházban maradt. Korábban azt közölte, nem szökik el és nem rejtőzik el, ugyanakkor szeretné tudni, milyen hatósági intézkedést terveznek vele szemben.
Este hivatalos idézést kapott.
Ennek eleget tett, elhagyta a Parlamentet, majd megjelent a NAV budapesti, Huszti úti objektumában.
Ott őrizetbe vették.
Kecskemétre vitték a volt minisztert
Az őrizetbe vétel után Hankó Balázst Kecskemétre szállították.
Ennek oka, hogy az NKA-ügy nyomozását a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség irányítja.
Az éjszaka folyamán további eljárási cselekményeket hajtottak végre, majd a főügyészség kedden hivatalosan is közölte, hogy Hankó Balázst gyanúsítottként kihallgatták.
Ez fontos jogi fordulópont.
A gyanúsítotti kihallgatás során ugyanis a hatóságnak pontosan közölnie kell, milyen konkrét cselekménnyel gyanúsítja az érintettet, milyen időszakra vonatkozik a gyanú, valamint milyen büntetőjogi minősítést alkalmaz.
Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés a gyanú
A főügyészség közlése alapján Hankó Balázzsal különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett hűtlen kezelés bűntettének megalapozott gyanúját közölték.
Ez lényegesen pontosabb megfogalmazás annál, mint amit az eljárás korábbi szakaszában tudni lehetett.
A hűtlen kezelés lényege általánosságban az, hogy valakit idegen vagyon kezelésével bíznak meg, és ő a kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz.
Az ügyészségnek tehát nemcsak azt kell bizonyítania, hogy az NKA pénzének felhasználása szabálytalan volt.
Azt is bizonyítania kell, hogy Hankó Balázsnak konkrét vagyonkezelési kötelessége volt, ezt megszegte, magatartásával összefüggésben vagyoni hátrány keletkezett, továbbá fennálltak a terhére rótt minősített bűncselekmény további törvényi feltételei.
Az ügyészség kettős döntéshozatali rendszerről beszél
A keddi közlemény egyik legfontosabb új részlete az a feltételezett döntéshozatali mechanizmus, amelyet az ügyészség szerint az NKA-n belül működtettek.
A nyomozás eddigi adatai alapján a hatóság azt feltételezi, hogy a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumának hivatalos eljárása mellett létezett egy másik, tényleges döntéshozatali folyamat is.
A főügyészség szerint a támogatások egy részéről valójában már azelőtt megszülethetett a döntés, hogy a formális kollégiumi eljárás lezajlott volna.
Egyes kiemelt eseteknél pedig a hatóság azt állítja, hogy a támogatás eldöntése még a hivatalos kérelem benyújtását is megelőzhette.
Ha ez bizonyítható, az alapvető kérdéseket vethet fel azzal kapcsolatban, hogy a formális pályázati és elbírálási rendszernek volt-e tényleges szerepe a pénzek elosztásában.
Érdemi elbírálás nélkül fizethettek ki támogatásokat
A gyanú egyik központi eleme a 2025. július 1-jétől meghirdetett egyedi pályázati lehetőséghez kapcsolódik.
Az ügyészség szerint a benyújtott kérelmek egy részét érdemi elbírálás nélkül teljesíthették.
Ez azért lényeges, mert közpénzekből nyújtott támogatások esetén a döntéseknek meghatározott szabályok és célok szerint kell megszületniük.
Az NKA feladata kulturális értékek létrehozásának, megőrzésének és terjesztésének támogatása.
A nyomozás során ezért az egyik alapvető kérdés az lesz, hogy az 1079 vizsgált döntés mögött valóban kulturális szakmai megfontolások álltak-e.
Az ügyészség szerint politikai szempont is megjelent az elosztásban
A hatóság ennél is tovább megy.
A főügyészség közlése szerint a gyanú alapján az NKA vagyonának elosztásakor politikai szempontokat is figyelembe vehettek.
A nyomozók azt feltételezik, hogy a támogatások egy részénél választókerületi lefedettséget is alkalmaztak.
Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy nem kizárólag kulturális projektek szakmai tartalma alapján döntöttek, hanem azt is figyelembe vették, hol és milyen politikai jelentőséggel lehetett elkölteni a támogatási pénzeket.
Ezt azonban az eljárás során konkrét dokumentumokkal, kommunikációkkal, döntési listákkal és tanúvallomásokkal kell bizonyítani.
Kampánycélú felhasználást is vizsgálnak
Az ügyészség egyik legsúlyosabb állítása szerint a támogatások egy része a 2026-os országgyűlési választási kampány költségeinek finanszírozását szolgálhatta.
A hatóság szerint más összegeket egyes kérelmezők személyes céljaira fordíthattak.
Ez az állítás különösen jelentős, hiszen ha kulturális támogatásnak szánt közpénzeket valóban pártpolitikai kampánycélokra használtak volna fel, az alapvetően eltérne az NKA törvényben meghatározott feladatától.
De ezt is fontos jelenlegi jogi státuszában kezelni.
Ez ügyészségi gyanú, nem jogerős bírósági ténymegállapítás.
Pontosan 1079 ügylet került a nyomozás fókuszába
A keddi ügyészségi közlemény egyik legkonkrétabb adata az 1079-es szám.
A nyomozás szerint 2025. szeptember 3. és 2026. március 30. között ennyi esetben használhatták fel az NKA által kezelt vagyont a törvényben meghatározott céloktól eltérően.
Ez rendkívül nagy mennyiségű ügyiratot jelenthet.
Ha minden egyes támogatást külön kell ellenőrizni, a nyomozóknak pályázatokat, kérelmeket, döntési dokumentumokat, szakmai véleményeket, utalásokat és az összegek tényleges felhasználását is át kell tekinteniük.
Egy ekkora ügykomplexum feltárása emiatt hosszú időt vehet igénybe.
Hogyan jött ki a 17,3 milliárd forint?
A főügyészség szerint az 1079 vizsgált eset összesen 17,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott a központi költségvetésnek.
Ez már nem egyszerűen a vizsgált pályázati keret nagyságára utaló szám: a hatóság kifejezetten vagyoni hátrányként hivatkozik rá.
Ugyanakkor ezt az összeget is bizonyítani kell.
A büntetőeljárás során vizsgálni kell, hogy valamennyi érintett támogatás valóban jogellenesen került-e felhasználásra, ténylegesen keletkezett-e vagyoni hátrány, és az összeg pontosan hogyan számítható ki.
Az is elképzelhető, hogy a bizonyítás során egyes tételekről más következtetésre jutnak, mint a nyomozás jelenlegi szakaszában.
Nem ugyanaz a szabálytalanság és a bűncselekmény
Ez az NKA-ügy megértésénél különösen fontos.
Egy pályázati támogatás lehet szabálytalan úgy is, hogy abból nem következik automatikusan büntetőjogi felelősség.
Adminisztratív hibák, hibás eljárások vagy akár jogsértő döntések esetében is külön kell vizsgálni, teljesülnek-e egy bűncselekmény törvényi feltételei.
A hűtlen kezeléshez például szükséges a vagyonkezelési kötelesség megszegése és az ebből eredő vagyoni hátrány.
Hankó személyes büntetőjogi felelősségéhez pedig azt kell bizonyítani, hogy az ő konkrét cselekménye megfelel ezeknek a feltételeknek.
Miért fontos, hogy „bűnszövetségben” elkövetett cselekményről beszél az ügyészség?
A keddi közleményben megjelent „bűnszövetségben” kifejezés sem egyszerű jelző.
Ennek büntetőjogi jelentése van.
A bűnszövetség megállapítása azt feltételezi, hogy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy cselekményt megkísérelnek.
Ha a nyomozás ezt a minősítést fenntartja, akkor a hatóságnak arra vonatkozó bizonyítékokat is fel kell tárnia, hogy az érintettek között milyen együttműködés, előzetes megállapodás vagy feladatmegosztás állhatott fenn.
Ez megmagyarázza azt is, miért vizsgál az ügyészség több személyt az NKA-ügyben.
Újabb embert is őrizetbe vettek
A főügyészség keddi közleményének másik fontos fejleménye, hogy Hankó Balázson kívül egy további személyt is őrizetbe vettek.
Az illetőt szintén gyanúsítottként hallgatták ki.
A hatóság ugyanakkor a nyomozás érdekeire hivatkozva nem közölte a személyazonosságát és azt sem részletezte, pontosan milyen szerepet tulajdonít neki.
Ezért ebből a hivatalos közlésből önmagában nem lehet biztosan azonosítani, kiről van szó.
Korábbi sajtóértesülések más volt minisztériumi tisztségviselők előállításáról is beszámoltak, de az előállítás és az őrizet jogilag nem azonos fogalom.
Hankó panaszt tett az őrizet miatt
A volt miniszter nem fogadta el a vele szemben alkalmazott intézkedéseket.
Az ügyészség hivatalos tájékoztatása szerint Hankó Balázs az őrizetbe vétel ellen is panaszt jelentett be.
Ez a terhelt törvényes joga.
A panaszban kifogásolhatja például azt, hogy szerinte nem álltak fenn az őrizet törvényi feltételei.
Védője már korábban is hangsúlyozta, hogy Hankó önként jelent meg az idézésben megjelölt helyen, vagyis nem próbált elrejtőzni a hatóságok elől.
Ez a védelem egyik fontos érve lehet.
A gyanúsítás ellen is panaszt jelentett be
Hankó nemcsak az őrizetet, hanem magát a gyanúsítást is vitatja.
Az ügyészség szerint a gyanúsítás ellen is panasszal élt.
Ez azt jelenti, hogy jogilag is megtámadja azt az állítást, hogy vele szemben fennállna a bűncselekmény megalapozott gyanúja.
A panaszról az arra jogosult ügyészi szervnek kell döntenie.
Ha a panaszt elutasítják, a nyomozás a jelenlegi gyanúsítás alapján folytatódhat.
Ha viszont megállapítják, hogy a gyanúsítás valamely része nem kellően megalapozott vagy jogilag hibás, annak megfelelően módosítani kell az eljárást.
Hankó korábban koncepciós eljárásról beszélt
A volt miniszter már a mentelmi jogának felfüggesztése előtt visszautasította az ügyészség állításait.
Hankó Balázs azt mondta, szerinte az ellene folyó eljárás politikailag motivált és koncepciós.
Állítása szerint a Mentelmi Bizottság előtt tételesen cáfolta az ellene megfogalmazott gyanút.
Az NKA támogatási döntéseit jogszerűnek tartja.
Ez tehát a védelem álláspontja.
Az ügyészség ezzel szemben azt közli, hogy a nyomozás során beszerzett bizonyítékok alapján megalapozottnak tartja a gyanút.
A két álláspont között jelentős különbség van, amelyet végső soron nem politikai nyilatkozatok, hanem az eljárásban felhasználható bizonyítékok alapján lehet feloldani.
Mi következik most Hankó Balázs ügyében?
A gyanúsítotti kihallgatással a büntetőeljárás nem zárult le.
Éppen ellenkezőleg: egy új szakasz kezdődött.
A nyomozók további tanúkat hallgathatnak meg, lefoglalhatnak dokumentumokat és elektronikus adathordozókat, pénzügyi adatokat kérhetnek be, szakértőket rendelhetnek ki, valamint összevethetik az egyes támogatási döntéseket a tényleges pénzfelhasználással.
Különösen fontos lehet annak rekonstruálása, hogyan működött a főügyészség által említett kettős döntéshozatali rendszer.
Ha valóban létezett ilyen mechanizmus, azt is meg kell állapítani, kik vettek részt benne és milyen szerepet töltöttek be.
A digitális bizonyítékok kulcsszerepet kaphatnak
Egy több mint ezer támogatási döntést érintő ügyben a hatóság valószínűleg nem kizárólag papíralapú dokumentumokra támaszkodik.
E-mailek, üzenetek, elektronikus nyilvántartások, belső táblázatok, naptárbejegyzések és más digitális adatok is segíthetnek rekonstruálni a döntések időrendjét.
Különösen fontos lehet annak megállapítása, hogy egy-egy támogatásról mikor született tényleges döntés.
Ha ugyanis bizonyítható, hogy egy támogatás odaítéléséről már a kérelem hivatalos benyújtása előtt megállapodtak, az jelentős bizonyíték lehet a formális eljárás szerepének megítélésében.
A támogatások kedvezményezettjeit is vizsgálhatják
A hatóságnak nemcsak azt kell feltárnia, hogyan születtek a döntések, hanem azt is, mi történt a pénzzel a kifizetés után.
Ha az ügyészség azt állítja, hogy egyes támogatásokat személyes vagy kampánycélokra használtak fel, akkor a pénz útját is végig kell követni.
Ez jelentheti bankszámlák, számlák, szerződések, teljesítési igazolások és egyéb pénzügyi dokumentumok elemzését.
El kell különíteni azokat az eseteket, ahol a támogatott kulturális program ténylegesen megvalósult, azoktól, amelyeknél a hatóság szerint ettől eltérő felhasználás történhetett.
Az 1079 eset nem feltétlenül jelent 1079 külön bűncselekményt
Ezt is érdemes tisztázni.
Az ügyészség közlése szerint 1079 esetben használták fel a vagyont a meghatározott céloktól eltérően.
Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy Hankó Balázst 1079 különálló bűncselekménnyel gyanúsítják.
A büntetőjogi minősítés függhet attól, hogyan kapcsolódnak egymáshoz az egyes döntések, azonos elhatározás részei voltak-e, milyen szerepet töltöttek be az érintettek, illetve hogyan értékeli a hatóság a cselekmények egységét vagy halmazatát.
Ennek pontos jogi meghatározása a nyomozás későbbi szakaszában is változhat.
A mentelmi jog felfüggesztése nem jelentett bűnösséget
A hétfői parlamenti döntést is fontos elválasztani a mostani gyanúsítástól.
Az Országgyűlés azért függesztette fel Hankó mentelmi jogát, hogy az igazságszolgáltatás lefolytathassa vele szemben a büntetőeljárást.
A parlament nem vizsgálta meg az ügyészség valamennyi bizonyítékát, és nem hozott büntetőjogi ítéletet.
A bűnösség kérdésében kizárólag bíróság dönthet, amennyiben az ügy egyáltalán eljut a vádemelésig és a bírósági tárgyalásig.
Vádemelésről még nincs szó
Bár Hankó Balázst már gyanúsítottként hallgatták ki, az eljárás még nyomozati szakaszban van.
Az ügyészség később többféleképpen dönthet.
Ha úgy ítéli meg, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok nem elegendőek, az eljárást részben vagy egészben megszüntetheti.
Ha elegendő bizonyíték gyűlik össze, vádat emelhet.
Csak a vádemelés után kezdődhet az a bírósági eljárás, amelyben a vád és a védelem bizonyítékait egy független bíróság értékeli.
A politikai vita ettől még biztosan folytatódik
Az NKA-ügy már jóval Hankó gyanúsítotti kihallgatása előtt éles politikai konfliktussá vált.
A Fidesz szerint politikai bosszúhadjáratról van szó.
Orbán Viktor volt miniszterelnök a hétfői eseményeket „újkommunista tempónak” nevezte.
A Tisza-kormány politikusai ezzel szemben azt hangsúlyozzák, hogy a korábbi kormányok tagjaira is ugyanazoknak a jogszabályoknak kell vonatkozniuk, mint bárki másra.
Ezek politikai álláspontok.
Az NKA-ügy jogi kimenetelét azonban nem ezek, hanem a bizonyítékok és a bírósági eljárás fogják meghatározni.
Most már pontosabban látható, miről szól a gyanú
A keddi ügyészségi közlemény azért jelent jelentős fordulatot, mert a nyilvánosság korábban főként általánosságban ismerte az NKA-ügyet.
Most már több konkrétum áll rendelkezésre.
Az ügyészség szerint egy kettős döntéshozatali rendszert működtettek.
A támogatásokról bizonyos esetekben már a hivatalos eljárás előtt dönthettek.
A hatóság 1079 ügyletet vizsgál.
A vizsgált időszak 2025. szeptember 3-tól 2026. március 30-ig tart.
A feltételezett vagyoni hátrány 17,3 milliárd forint.
A gyanú minősítése pedig különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett hűtlen kezelés.
Ezek azonban továbbra is a nyomozó hatóság jelenlegi megállapításai és gyanúi.
Hankó számára most kezdődött el igazán a büntetőeljárás
A volt miniszter hétfőn még országgyűlési mentelmi védelemmel rendelkezett.
Egy nappal később már őrizetben volt, és gyanúsítottként hallgatták ki.
Ez rendkívül gyors eljárási fordulat.
A következő napokban kiderülhet az is, szükségesnek tartja-e az ügyészség további kényszerintézkedés kezdeményezését, illetve hogyan bírálják el Hankó panaszait.
A nyomozás azonban várhatóan ennél jóval tovább tart majd. Több mint ezer támogatás, milliárdos pénzmozgások és több érintett személy szerepének feltárása rendkívül összetett bizonyítási feladat.
Egy dolog azonban most különösen fontos
A 17,3 milliárd forintos összeg és az 1079 vizsgált támogatás rendkívül súlyos ügyészségi állítás.
Ezek nagyságrendje miatt érthetően nagy a közérdeklődés.
Hankó Balázs büntetőjogi felelősségét azonban jelenleg nem állapította meg bíróság.
Az őrizetbe vétel, a gyanúsítás és a gyanúsítotti kihallgatás egy büntetőeljárás lépései, nem ítéletek.
Hankó tagadja a gyanút, az intézkedések ellen jogorvoslattal élt, és az ártatlanság vélelme mindaddig megilleti, amíg jogerős bírósági döntés másként nem rendelkezik.
A következő időszak legfontosabb kérdése ezért az lesz, hogy az ügyészség képes-e konkrét bizonyítékokkal alátámasztani a kettős döntéshozatalról, a politikai szempontú pénzelosztásról és a 17,3 milliárd forintos vagyoni hátrányról megfogalmazott gyanút.
