Élesen reagált Orbán Viktor volt miniszterelnök Hankó Balázs ügyére: a Fidesz elnöke „újkommunista tempónak” nevezte a történteket, és azt állította, hogy a Tisza-kormány politikai nyomást gyakorol a nemzeti oldalra. A hétfő esti események azonban néhány órán belül tovább gyorsultak, Hankó Balázst ugyanis később őrizetbe vették.
A történet szeptember 28-án, hétfőn vett látványos fordulatot. Az Országgyűlés rendkívüli ülésén felfüggesztették Hankó Balázs fideszes országgyűlési képviselő, korábbi kulturális és innovációs miniszter mentelmi jogát. Ugyanezen az ülésen Magyar Péter miniszterelnök és Seszták Miklós KDNP-s képviselő mentelmi jogát is felfüggesztették. Hankó esetében az ügyészség az úgynevezett NKA-üggyel összefüggésben kezdeményezte az eljárást, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt. Hankó a parlamenti döntés után órákon keresztül az Országházban maradt. Korábban azt mondta, ha vele szemben kényszerintézkedést terveznek, akkor azt a munkahelyén hajtsák végre. Este azonban 19 óra 20 perckor megkapta az idézést, majd elhagyta az épületet. Az Index beszámolója szerint később a NAV Huszti úti épületében jelent meg.
Orbán Viktor: „Újkommunista tempó”
Orbán Viktor még Hankó őrizetbe vételének híre előtt reagált arra, hogy a volt miniszter megkapta az idézést és elhagyta a Parlamentet. A volt kormányfő közösségi oldalán „újkommunista tempónak” nevezte a történteket, és azt állította, hogy a Tisza-kormány gazdasági és politikai intézkedéseivel egyaránt támadja az általa „nemzeti oldalnak” nevezett politikai közösséget.
Orbán azt is állította, hogy a jelenlegi kormány adóemelésekkel és magas üzemanyagárakkal terheli a lakosságot és a gazdaságot. Ezek a kijelentések politikai értékelések, amelyek ebben a formában Orbán Viktor álláspontját tükrözik; nem az NKA-ügy büntetőeljárási tényállásának részei.
A Fidesz elnöke bejegyzésében azt üzente támogatóinak, hogy szerinte a politikai közösségüket nem lehet megtörni. Egy rövid, hangsúlyos mondatban úgy fogalmazott: „A fél országot nem tudják börtönbe zárni.”
A történtek így gyorsan túlmutattak egy büntetőeljárás eljárásjogi lépésein. A Hankó-ügy hétfő estére a kormány és az ellenzéki Fidesz közötti egyik legsúlyosabb politikai konfliktussá vált.
Hankó korábban azt mondta: a Parlamentben várja meg, mi történik
Hankó Balázs a mentelmi jog felfüggesztése után még úgy nyilatkozott, nem távozik az Országházból addig, amíg nem tisztázódik, milyen hatósági intézkedést terveznek vele szemben.
A volt miniszter politikai indíttatásúnak minősítette az ellene folyó eljárást, és azt mondta, kész arra, hogy a hatóságokkal szemben megvédje álláspontját. Saját megfogalmazása szerint az NKA-val kapcsolatos döntések jogszerűek voltak. A vádhatóság ezzel szemben olyan adatokról számolt be, amelyek alapján különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúját látja megalapozottnak.
Fontos különválasztani ezt a két állítást. Hankó védekezése szerint nem történt törvénysértés, míg az ügyészség szerint a rendelkezésére álló bizonyítékok indokolják a büntetőeljárás folytatását. Arról, hogy büntetőjogilag melyik álláspont bizonyul megalapozottnak, nem a parlament és nem a politikai szereplők, hanem az eljárás során a nyomozó hatóság, az ügyészség és végső esetben a bíróság dönthet.
A házelnök felszólította Hankót, hogy távozzon
A politikai konfliktust tovább élezte Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének nyilatkozata is.
Forsthoffer videóüzenetben arra kérte Hankó Balázst, hogy önként hagyja el az Országházat és működjön együtt a nyomozóhatósággal. A házelnök úgy fogalmazott, hogy „a nemzet háza nem búvóhely”, és szerinte a parlament épületében történő folyamatos tartózkodás nem használható a büntetőeljárás akadályozására.
Forsthoffer azt is közölte, hogy álláspontja szerint Hankó magatartása visszaélést jelentett képviselői jogaival. A házelnök nyilatkozata politikai és közjogi értékelés volt; a büntetőeljárás jogi kérdéseiről továbbra is a hatóságok jogosultak dönteni.
A felszólítást Hankó írásban is megkapta.
Hankó szerint nem bujkált az Országházban
Hankó Balázs válaszolt a házelnöknek, és visszautasította azt az értelmezést, hogy a parlament épületét búvóhelyként használta volna.
A volt miniszter azt állította, hogy politikai döntései miatt folyik ellene eljárás, és arra számított, hogy amennyiben őrizetbe akarják venni, arra az Országházban kerül majd sor. Azt is előre közölte, hogy ha hivatalos idézést kap, meg fog jelenni a megadott helyen és időben.
Amikor este 19 óra 20 perckor az idézés megérkezett, Hankó valóban elhagyta az Országházat.
Ez fontos kronológiai részlet: nem arról volt szó, hogy a hatóságok erővel vitték ki a parlament épületéből. Az idézés kézhezvétele után önként távozott, majd megjelent a számára megadott hatósági helyszínen.
Orbán Viktor számára az ügy már politikai szimbólummá vált
Orbán Viktor reakciójából egyértelműen látszik, hogy a Fidesz nem kizárólag büntetőjogi ügyként kezeli Hankó Balázs helyzetét.
A volt miniszterelnök kommunikációjában a történtek egy szélesebb politikai konfliktus részévé váltak. A Fidesz vezetője összekapcsolta Hankó ügyét a Tisza-kormány gazdaságpolitikájával, az adókkal, az üzemanyagárakkal és a kormányzati hatalomgyakorlással.
Ezek a kérdések ugyanakkor jogilag nem kapcsolódnak az NKA-nyomozás tárgyához. A Hankó ellen folyó büntetőeljárásban azt kell vizsgálni, hogy történt-e hűtlen kezelés, milyen döntések születtek az NKA-nál, és keletkezett-e az államnak vagyoni hátránya.
A politikai vita viszont már arról szól, hogy a Fidesz politikailag motiváltnak tartja-e az eljárást, míg a kormányoldal és más politikai szereplők a törvény előtti egyenlőségre hivatkoznak.
Mi az az NKA-ügy, amely miatt Hankó mentelmi jogát felfüggesztették?
A Nemzeti Kulturális Alap működésével kapcsolatos nyomozás középpontjában a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumának működése áll.
A Legfőbb Ügyészség szeptember 22-én kezdeményezte Hankó Balázs mentelmi jogának felfüggesztését. A vádhatóság szerint az eddig beszerzett bizonyítékok alapján felmerült annak gyanúja, hogy az NKA kezelésében lévő vagyont részben olyan célokra használhatták fel, amelyek nem feleltek meg az alap működésére vonatkozó jogszabályi és alapítói előírásoknak.
Az ügyészség állítása szerint a vizsgált rendszerben egyes, 2025. július 1-jétől megnyitott egyedi támogatási kérelmeket érdemi szakmai elbírálás nélkül teljesíthettek.
A nyomozás egyik kulcskérdése ezért az, hogy milyen szempontok alapján születtek a támogatási döntések, kik adtak ezekre utasítást, kik működtek közre a végrehajtásukban, és megfeleltek-e a döntések az NKA vagyonkezelésére vonatkozó szabályoknak.
17 milliárd forint feletti összeg is megjelent az ügyben
A nyilvánosságra került hatósági állítások szerint az ügyben rendkívül nagy összegről van szó.
A sajtóban és politikusi nyilatkozatokban több mint 17 milliárd forintos támogatási összegről esett szó. Az ügyészség jogi minősítése alapján Hankó esetében különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúját vizsgálják.
Itt azonban különösen fontos a pontos megfogalmazás.
A nyomozás tárgyát képező összeg vagy a vizsgált támogatások összege nem feltétlenül azonos automatikusan a bíróság által később esetlegesen megállapított vagyoni hátránnyal. A tényleges büntetőjogi felelősség és az esetleges kár összege bizonyítás tárgya.
Hankó mindeddig vitatja az ügyészség álláspontját.
Más szereplőket is érint az eljárás
Az NKA-ügy nem Hankó Balázsnál kezdődött.
A nyomozás során korábban több embert érintő kényszerintézkedések is történtek. Az ügyben Bús Balázs korábbi óbudai fideszes polgármester, az NKA volt alelnöke is érintetté vált, valamint Hankó korábbi kabinetfőnökével kapcsolatban is történt hatósági intézkedés.
Ez azt jelenti, hogy a nyomozók nem egyetlen döntést vagy egyetlen személy tevékenységét vizsgálják, hanem egy szélesebb döntéshozatali és pénzfelhasználási folyamatot.
Este újabb fordulat jött: Hankó megjelent a NAV-nál
A hétfő esti események azután gyorsultak fel ismét, hogy Hankó megkapta az idézést.
A politikus este nyolc óra után megérkezett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal budapesti, Huszti úti épületéhez. Bóka János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője elkísérte. A helyszínen készült felvételeken látható volt, hogy Hankó belép az épületbe.
Hankó ekkor még azt mondta, azért érkezett, mert megkapta az idézést, és korábbi ígéretének megfelelően rendelkezésre áll.
Nem sokkal később azonban új hír érkezett.
Őrizetbe vették Hankó Balázst
A Hír TV hétfő este arról számolt be, hogy Hankó Balázst a NAV épületében őrizetbe vették. A hírt több sajtóorgánum is átvette; a legelső tudósítások idején a hatóságok még nem erősítették meg külön közleményben az információt.
Ez már túlmutat azon a helyzeten, amelyre Orbán Viktor eredeti bejegyzése reagált. A volt miniszterelnök még Hankó parlamentből való távozását kommentálta, a volt miniszterrel szemben később alkalmazott őrizet pedig újabb eljárási lépést jelentett.
Az őrizetbe vétel azonban továbbra sem azonos a letartóztatással, és végképp nem azonos a bűnösség megállapításával.
Mit jelent pontosan az őrizet?
Az őrizet a büntetőeljárásban alkalmazható átmeneti kényszerintézkedés.
A hatóság meghatározott törvényi feltételek fennállása esetén rövid időre megfoszthatja a személyt a szabadságától, miközben eldől, indokolt-e hosszabb ideig tartó bírói kényszerintézkedést kezdeményezni.
Ha az ügyészség később letartóztatást indítványoz, arról már bíróságnak kell döntenie.
A bíró ilyenkor nem azt vizsgálja, hogy az érintett elkövette-e a bűncselekményt, hanem többek között azt, hogy fennáll-e a szökés, elrejtőzés, bizonyítás megnehezítésének vagy más törvényben meghatározott veszélynek a kockázata.
Mentelmi jog nélkül folytatódhat a teljes büntetőeljárás
Hankó mentelmi jogának felfüggesztésével megszűnt az a parlamenti jogi akadály, amely korábban gátolta bizonyos nyomozati cselekmények végrehajtását.
Ez azonban nem jelenti képviselői mandátumának automatikus megszűnését.
A mentelmi jog felfüggesztése arra szolgál, hogy a büntetőeljárás az országgyűlési képviselővel szemben is lefolytatható legyen. Maga a parlamenti szavazás nem bűnösségről szólt. Ezt több, a hétfői eseményeket összefoglaló beszámoló is külön hangsúlyozta.
Hankót ugyanúgy megilleti az ártatlanság vélelme és a védelemhez való jog, mint minden más büntetőeljárás alá vont személyt.
Két teljesen eltérő történet fut párhuzamosan
A Hankó-ügy megértéséhez érdemes különválasztani a büntetőeljárást és a körülötte kialakuló politikai küzdelmet.
A büntetőeljárásban dokumentumok, döntések, pénzügyi folyamatok, tanúvallomások és más bizonyítékok alapján kell eldönteni, történt-e bűncselekmény és ki felel érte.
A politikai vitában ezzel szemben egészen más kérdések dominálnak.
Orbán Viktor és a Fidesz politikai megtorlásként és hatalmi önkényként ábrázolja az eljárást. Forsthoffer Ágnes és a kormányoldal képviselői ezzel szemben azt hangsúlyozzák, hogy egy parlamenti mandátum nem jelenthet menedéket a büntetőeljárás elől.
E két politikai értelmezés közül egyik sem helyettesíti a büntetőeljárásban történő bizonyítást.
A „fél országot nem tudják börtönbe zárni” mondat várhatóan tovább él majd
Orbán Viktor hétfő esti reakciója várhatóan hosszabb ideig meghatározza majd a Fidesz kommunikációját.
A volt miniszterelnök ugyanis Hankó ügyét nem egyetlen volt miniszter személyes jogi problémájaként mutatta be, hanem a teljes politikai közösségét érintő konfliktusként.
Ez kommunikációs szempontból jelentős különbség. A vita így már nem kizárólag arról szól, hogyan használták fel az NKA forrásait, hanem arról is, hogyan értelmezi az ellenzék a Tisza-kormány igazságügyi és politikai működését.
A kormányoldal ezzel szemben a törvény előtti egyenlőséget helyezte előtérbe a hétfői parlamenti viták során.
A következő napokban dőlhet el, mi történik Hankóval
A legfontosabb kérdés most már az, milyen további kényszerintézkedést kezdeményeznek Hankó Balázzsal szemben, illetve pontosan milyen gyanúsítást közölnek vele.
Ha a hatóság letartóztatást kezdeményez, annak szükségességéről független bíróságnak kell határoznia.
Közben várhatóan folytatódik az NKA pénzmozgásainak, a támogatási döntéseknek és a döntéshozatalban részt vevő személyek szerepének vizsgálata.
A nyomozás során az is kiderülhet, hogy az ügyészség eredeti gyanúját milyen további bizonyítékok támasztják alá, illetve Hankó és védői milyen bizonyítékokat és jogi érveket állítanak ezzel szembe.
A politikai ítélet már megszületett, a jogi még nem
Hankó Balázs ügye alig egyetlen nap alatt a parlamenti mentelmi eljárástól az idézésen és politikai üzengetéseken keresztül az őrizetbe vételig jutott.
Orbán Viktor szerint mindez „újkommunista tempó”, Forsthoffer Ágnes szerint viszont az Országház nem használható búvóhelyként. Hankó politikai indíttatású eljárásról beszél, míg az ügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja alapján folytatja az eljárást.
A politikai álláspontok tehát már világosak.
A büntetőjogi kérdések azonban még egyáltalán nem dőltek el.
Hankó Balázs ártatlanságát mindaddig vélelmezni kell, amíg jogerős bírósági ítélet másként nem rendelkezik. A következő napok és hetek legfontosabb fejleményei ezért nem a politikai jelzők, hanem a konkrét nyomozati cselekmények, a bizonyítékok és az esetleges bírói döntések lesznek.
