A World Heart Federation adatai szerint évente mintegy 18,6 millió ember hal meg világszerte szív- és érrendszeri betegségekben. Ezek közül az egyik leggyakoribb és legveszélyesebb a szívinfarktus – egy olyan akut esemény, amely gyakran előjel nélkül csap le, és perceken múlhat, hogy valaki életben marad-e.
Magyarországon több mint tíz éve működik a Nemzeti Szívinfarktus Regiszter (NSZR), amely részletes adatokat gyűjt az infarktusos megbetegedésekről. A 2023-as statisztikák szerint az igazolt szívinfarktusos esetek száma 13 889 volt, ezek közül 13 512 beteget kezeltek kórházban. A számok mögött azonban drámai arányok húzódnak: a betegek 38 százaléka nő volt (5135 fő), és a KSH adatai szerint 2199 nő halt meg heveny szívizom-elhalásban. Ez azt jelenti, hogy a szívinfarktust elszenvedő nők majdnem fele életét veszti.
Mi történik a testben szívinfarktus esetén?
A szívroham – orvosi nevén myocardialis infarctus – akkor alakul ki, amikor a szívizom egy része nem kap elegendő oxigéndús vért. Ennek oka többnyire az, hogy a szív koszorúereiben vérrög keletkezik, amely elzárja a véráramlást. Ez a vérrög rendszerint érelmeszesedés (atherosclerosis) talaján alakul ki, amikor a verőér falában zsíros plakkok halmozódnak fel, majd egy részük leszakad, és dugulást okoz.
Ha a véráramlás perceken belül nem áll helyre, a szívizom érintett része elhal – ez a folyamat visszafordíthatatlan, és ha a károsodás kiterjedt, halálhoz vezethet. A szívrohamot sokan összekeverik a szívelégtelenséggel, pedig a két állapot teljesen különböző: a szívelégtelenség krónikus betegség, amikor a szív tartósan nem képes elég vért pumpálni, míg az infarktus hirtelen fellépő, életveszélyes esemény.
A szívinfarktus klasszikus tünete az erős, szorító mellkasi fájdalom, amely gyakran a bal karba, vállba, állkapocsba vagy hátba sugárzik, és légszomj, verejtékezés, szédülés kísérheti. Csakhogy ez a leírás nem mindenkinél igaz – különösen nem a nőknél.
Miben más a szívinfarktus nőknél?
A férfiaknál a szívroham általában a „tankönyvi” tünetekkel jár: erős mellkasi fájdalom, bal karba sugárzó érzés, nehézlégzés. A nők esetében azonban a tünetek gyakran enyhébbek, vagy teljesen atipikusak. Épp ezért sokan nem gondolnak arra, hogy baj van – és nem fordulnak időben orvoshoz.
A Michigani Egyetem kutatói 25 ezer infarktusos beteg adatát elemezték, és azt találták, hogy a nőknél kétszer olyan gyakori, hogy az érfestéses röntgen nem mutat ki érelzáródást, miközben minden más vizsgálat megerősíti, hogy szívrohamon estek át. Ez azt jelenti, hogy a nőknél a betegség gyakran láthatatlanul, csendesen zajlik.
Ráadásul a női pácienseknél gyakori, hogy a szervezet napokkal vagy akár hetekkel korábban jelez – de a tüneteket stressznek, megfázásnak vagy emésztési problémának tulajdonítják.
Ez a figyelmetlenség sokszor végzetes lehet.
A szívinfarktus nőkre jellemző, „rejtett” tünetei
A korai felismerés életet menthet, ezért fontos, hogy mindenki ismerje a nőkre jellemző, atipikus jeleket is.
1. Alvászavarok
Ha valakit korábban nem gyötört inszomnia, de hirtelen alvászavarok jelentkeznek, miközben egyébként jól van, az figyelmeztető lehet. A szervezet már a roham előtt próbál jelezni, hogy a keringés nincs rendben.
2. Légszomj
Különösen akkor gyanús, ha fizikai terhelés nélkül, pihenés vagy alvás közben is nehézlégzés jelentkezik. A szív gyengesége miatt a tüdőben folyadék halmozódhat fel, ami megnehezíti a légzést.
3. Fájdalom a nyakban, hátban vagy állkapocsban
A nőknél gyakran nem a mellkasban, hanem a hátban, nyakban vagy állkapocsban jelentkezik a fájdalom. Sok esetben ezek az érzések nem is tűnnek életveszélyesnek, ezért könnyen félreérthetők.
4. Krónikus fáradtság
A páciensek nagy része hetekig tartó, megmagyarázhatatlan fáradtságról számol be, amit nem lehet kipihenni. Ez annak a jele lehet, hogy a szív már nem jut elegendő oxigénhez.
5. Gyomorpanaszok
Hányinger, puffadás, gyomorégés, sőt hányás is előfordulhat. A nőknél gyakori, hogy ezeket gasztroenterológiai problémának vélik, miközben valójában a szív jelzi a bajt.
6. Szorongás, nyugtalanság
Több nő számolt be arról, hogy napokkal az infarktus előtt szokatlan szorongást, „rossz előérzetet” érzett, amit semmivel nem tudott megmagyarázni. Ez is a szervezet finom riasztása lehet.
Miért halnak meg ennyien szívrohamban Magyarországon?
A statisztikák szerint Magyarországon minden ötödik haláleset szív- és érrendszeri okra vezethető vissza. A problémát súlyosbítja, hogy sok beteg későn kér segítséget, mert nem ismeri fel a tüneteket, vagy nem tulajdonít nekik jelentőséget.
A nők esetében ez különösen gyakori, mivel a tünetek nem drámaiak, hanem alattomosak: fáradékonyság, alvászavar, enyhe gyomorfájás – ezekkel kevesen mennek sürgősségire.
A másik kulcstényező a prevenció hiánya. A magyar lakosság körében továbbra is magas a dohányzás, az elhízás, a mozgáshiány és a stressz aránya, miközben a szűrővizsgálatokat kevesen veszik igénybe.
Pedig a korai felismerés és a kockázati tényezők kezelése (magas vérnyomás, cukorbetegség, magas koleszterinszint) több ezer életet menthetne meg évente.
Hogyan előzhető meg a szívinfarktus?
A kardiológusok szerint a szív egészségének megőrzésében a mindennapi szokások számítanak a legtöbbet.
-
Mozgás: Heti legalább 150 perc közepes intenzitású mozgás (séta, úszás, biciklizés) csökkenti a szívbetegségek kockázatát.
-
Táplálkozás: A mediterrán étrend – sok zöldség, hal, olívaolaj, magvak – bizonyítottan védi a szívet.
-
Stresszkezelés: A tartós stressz hormonálisan és érrendszerileg is károsítja a szervezetet.
-
Szűrések: Vérnyomás-, vércukor- és koleszterinszint-ellenőrzés évente legalább egyszer ajánlott.
-
Dohányzás és alkohol: Mindkettő drasztikusan növeli a szívroham kockázatát – ezek elhagyása már néhány hónapon belül javítja a keringést.
A szívroham nem kizárólag férfi betegség – sőt, a statisztikák azt mutatják, hogy a nők halálozási aránya az infarktus után magasabb. Az atipikus tünetek miatt gyakran későn kerülnek kórházba, pedig a sikeres kezelés időfüggő: minden perc számít.
A legfontosabb üzenet tehát az, hogy ne bagatellizáljuk a test jelzéseit. A tartós fáradtság, a nyugalmi légszomj vagy a megmagyarázhatatlan szorongás nem mindig pszichés eredetű – néha a szív próbál szólni, hogy baj van. És ha időben meghalljuk, az életet menthet.
