Rendkívüli helyzet alakult ki a Paksi Atomerőműnél a Duna példátlanul alacsony vízállása miatt. Az MVM tájékoztatása szerint a következő 24–72 órában szükségessé válhat mind a négy blokk leállítása, ami azt jelentené, hogy átmenetileg megszűnik az ország legnagyobb erőművének villamosenergia-termelése – írja az Index
A problémát nem az okozza, hogy a Dunában egyáltalán nincs elegendő víz a reaktorok hűtéséhez. A folyó szintje azonban annyira lesüllyedt, hogy a hűtővíz kiemelésére szolgáló szivattyúk szívócsonkjai rövid időn belül már nem érhetik el biztonságosan a vizet.
Ha ez bekövetkezik, a blokkok teljesítményét nem lehet tovább fenntartani, ezért ellenőrzött és fokozatos leállítást kell végrehajtani. A Paksi Atomerőmű csaknem 2000 megawattnyi teljesítményének kiesése súlyos kihívást jelentene a magyar villamosenergia-rendszernek, különösen a hőség miatti magas fogyasztás idején.
A nyilvánosan elérhető legutóbbi hivatalos paksi közlemény július 27-én még az 1. blokk 254 megawattos teljesítménycsökkentéséről számolt be a mínusz 106 centiméteres rekordalacsony vízállás miatt. A teljes, 24–72 órán belüli leállás részletes ütemtervét a cikk elkészítésekor nem találtuk meg ugyanilyen formában az erőmű nyilvános hírei között, ezért annak időpontja továbbra is az aktuális mérésektől és műszaki döntésektől függ.
Nem a vízmennyiség fogyott el a Dunából
Első hallásra úgy tűnhet, hogy az atomerőmű azért kerülhet bajba, mert a Dunában már nincs elegendő víz a hűtéshez. A helyzet ennél összetettebb.
A folyóban a közölt információk szerint még mindig rendelkezésre állna a szükséges vízmennyiség. A korlátozó tényezőt a vízkivételi rendszer műszaki kialakítása jelenti.
A hűtővízszivattyúk szívócsonkjai meghatározott magasságban helyezkednek el. Ha a Duna vízszintje ez alá süllyed, a szivattyúk már nem tudnak folyamatosan, megfelelő nyomással és üzembiztosan vizet kiemelni.
A szivattyúkba levegő kerülhet, csökkenhet a szállított vízmennyiség, és olyan működési körülmények alakulhatnak ki, amelyeket az erőmű biztonsági szabályai nem engednek meg.
Atomerőmű esetében nem lehet megvárni, amíg a hűtővízellátás ténylegesen elégtelenné válik. A blokkokat már akkor vissza kell terhelni vagy le kell állítani, amikor a biztonságos működés feltételei várhatóan nem tarthatók fenn.
Rekordot döntött a Duna vízállása Paksnál
Az MVM Paksi Atomerőmű hivatalos tájékoztatása szerint 2026. július 27-én mínusz 106 centiméteres vízállást mértek Paksnál. Ez minden korábbi helyi rekordnál alacsonyabb érték volt.
A Hydroinfo július 27-én kiadott előrejelzése a következő napokra is rendkívül alacsony, mínusz 108–110 centiméter körüli értékeket valószínűsített, bár a hosszabb távú becslések bizonytalansága fokozatosan növekedett.
A megadott forrás szerint a Duna jelenlegi szintje 28 centiméterrel alacsonyabb a 2018-ban mért korábbi rekordnál. A folyó több mint egy méterrel maradhat el attól a százéves minimumtól is, amelyet az erőmű eredeti tervezésekor figyelembe vettek.
Ez azt mutatja, hogy a jelenlegi helyzet már nem egyszerűen egy szokásos nyári apadás. Olyan szélsőséges állapot alakult ki, amely túlmutathat az eredeti vízkivételi rendszer tervezési tartalékain.
Miért van szüksége ilyen sok vízre az atomerőműnek?
A Paksi Atomerőmű úgynevezett frissvízhűtéses rendszerben működik.
A reaktorokban keletkező hő segítségével gőzt állítanak elő, amely meghajtja a turbinákat. A turbinákból kilépő gőzt ezután vissza kell hűteni és ismét vízzé kell alakítani.
Ehhez nagy mennyiségű dunai vizet használnak fel. A működő blokkok teljes hűtési vízigénye a forrás szerint másodpercenként megközelítőleg 100 köbméter lehet.
Ez nem azt jelenti, hogy az erőmű ennyi vizet véglegesen elfogyaszt. A kiemelt víz nagy részét felmelegedve visszavezetik a folyóba, miközben szigorúan ellenőrzik a visszabocsátott víz hőmérsékletét és környezeti hatását.
A rendszer azonban csak akkor működik, ha a szivattyúk megfelelő mennyiségű vizet képesek folyamatosan kiemelni.
A leállított blokkokat továbbra is hűteni kell
A teljes leállás nem jelenti azt, hogy az erőműben egyik pillanatról a másikra minden hőtermelés megszűnik.
A reaktor leállítása után a nukleáris láncreakció megszűnik, de az üzemanyagban található radioaktív anyagok bomlása továbbra is hőt termel. Ezt maradványhőnek nevezik.
A maradványhő kezdetben jelentős, majd fokozatosan csökken. Emiatt a leállított reaktorokat és az üzemanyag-rendszereket továbbra is biztonságosan hűteni kell.
A megadott forrás szerint a leállított blokkok hűtéséhez már lényegesen kisebb mennyiségű víz is elegendő: a működő erőmű másodpercenként körülbelül 100 köbméteres igényével szemben a leállított reaktorok biztonságos állapotban tartása percenként mintegy 5 köbméterrel megoldható.
Ez óriási különbség. A termelés megszüntetése tehát jelentősen csökkenti a vízigényt, miközben a biztonsági hűtés továbbra is fennmarad.
Úszószivattyúkkal biztosíthatják a tartalék hűtést
Az MVM tájékoztatása szerint az erőmű a további vízszintcsökkenésre is felkészült.
Szükség esetén úszó vagy mobil szivattyúkat helyezhetnek üzembe. Ezeket olyan módon lehet a folyó aktuális vízszintjéhez igazítani, hogy alacsonyabb állás mellett is biztosítsák a leállított blokkokhoz szükséges hűtővizet.
Az úszószivattyúk nem feltétlenül alkalmasak a négy blokk teljes teljesítményű működésének kiszolgálására, de a biztonsági hűtés jóval kisebb vízigényét képesek lehetnek biztosítani.
Az MVM állítása szerint ilyen körülmények között az atomerőmű akár több héten keresztül is biztonságos, leállított állapotban tartható.
Ez az egyik legfontosabb üzenet: a termelés teljes megszüntetése súlyos energiapiaci esemény lenne, de önmagában nem jelent nukleáris veszélyhelyzetet.
A legmagasabb készültségi fokozat következhet
A megadott tájékoztatás szerint az erőműben jelenleg harmadik készültségi fokozat lehet érvényben.
Amennyiben a Duna vízszintje tovább csökken, elérhetik a negyedik, legmagasabb fokozatot. Ez már valamennyi blokk leállítását vonhatná maga után.
A készültségi fokozatok célja, hogy a szakemberek előre meghatározott mérési értékek és műszaki körülmények alapján lépjenek közbe.
Nem akkor kezdik el keresni a megoldást, amikor a szivattyúk már nem működnek. A folyamatot fokozatosan kezelik:
először szigorítják a megfigyelést, ezt követően csökkentik a blokkok teljesítményét, majd szükség esetén egyes egységeket, végső esetben pedig az egész erőművet leállítják.
Az intézkedések minden lépését az erőmű szakemberei, a MAVIR rendszerirányítója és az illetékes hatóságok hangolják össze.
Csaknem 2000 megawatt tűnhet el a termelésből
A négy paksi blokk együttes villamos teljesítménye megközelíti a 2000 megawattot.
Ez a magyarországi villamosenergia-termelés rendkívül jelentős része. A Paksi Atomerőmű stabil, folyamatosan rendelkezésre álló alaperőműként működik, ezért kiesése nem hasonlítható egy kisebb termelőegység időszakos leállításához.
A rendszerirányítónak a hiányzó energiát más hazai erőművek termelésével, tartalékkapacitásokkal és külföldről behozott villamos energiával kellene pótolnia.
A kihívás nemcsak az összes energiáról szól. A villamosenergia-rendszerben minden másodpercben egyensúlyban kell lennie a termelésnek és a fogyasztásnak.
Ha ez az egyensúly felborul, a hálózat frekvenciája megváltozik, ami automatikus védelmi beavatkozásokat indíthat el. Súlyosabb helyzetben fogyasztáskorlátozásra vagy irányított kikapcsolásokra is szükség lehet.
A hőség miatt éppen most magas az áramigény
A paksi kiesés különösen kedvezőtlen időpontban következhet be.
A rendkívüli nyári melegben a légkondicionálók, hűtők, ipari hűtőrendszerek és elektromos berendezések jelentősen megemelik a fogyasztást.
Napközben a naperőművek sokat segíthetnek, de a késő délutáni és esti órákban gyorsan csökken a napenergia-termelés. A légkondicionálók fogyasztása közben még órákon át magas maradhat.
Ezért lehet különösen érzékeny a 17 és 22 óra közötti időszak.
Ha a paksi blokkok termelése ekkor nem áll rendelkezésre, a rendszernek nagyobb mértékben kell támaszkodnia gázerőművekre, importra és a fogyasztás önkéntes visszafogására.
Nem automatikus az országos áramszünet
A teljes paksi leállás rendkívüli helyzet lenne, de nem jelenti automatikusan azt, hogy Magyarország egész területén megszűnik az áramszolgáltatás.
A hazai rendszer többféle termelőkapacitással rendelkezik, és Magyarország villamos hálózata össze van kapcsolva a szomszédos országok rendszereivel.
Ez lehetővé teszi, hogy szükség esetén külföldről érkezzen villamos energia.
Az import azonban nem korlátlan. A határkeresztező vezetékek kapacitása, a környező országok aktuális termelése, saját fogyasztása és az energiapiaci árak egyaránt befolyásolják, mennyi áram vásárolható.
Ha a régió több országát egyszerre sújtja hőhullám, mindenhol emelkedhet a fogyasztás, ezért szűkösebb lehet az exportálható energia mennyisége.
Az import drágább lehet a paksi termelésnél
A Paksi Atomerőmű leállása nemcsak ellátásbiztonsági, hanem gazdasági kérdés is.
A paksi blokkok a hazai rendszer egyik legolcsóbban és legkiszámíthatóbban termelő nagy erőművét jelentik. A kieső energiát a piacon, sokszor rövid idő alatt kell beszerezni.
A nagykereskedelmi árak különösen akkor emelkedhetnek meg, amikor egyszerre nagy a kereslet és több erőmű is csökkentett kapacitással működik.
A rendkívüli import ezért jelentős többletköltséget okozhat az energiavállalatoknak és közvetve az állami költségvetésnek.
Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a lakossági villanyszámlák egyik napról a másikra automatikusan megemelkednek. A lakossági árakat szabályozott rendszer határozza meg, így a piaci költségváltozás nem közvetlenül jelenik meg a következő havi számlán.
Mi okozhatta a Duna medrének mélyülését?
Az MVM szerint a kialakult helyzethez nemcsak az aszály és a hőség járult hozzá.
A Duna medre hosszabb távon fokozatosan mélyülhet. Ennek egyik oka, hogy a folyó felsőbb szakaszain működő vízlépcsők és duzzasztóművek visszatartják a hordalék egy részét.
A víz ugyanakkor a magyarországi szakaszon továbbra is képes kavicsot, homokot és más üledéket elszállítani. Ha kevesebb új hordalék érkezik felülről, mint amennyit a folyó továbbvisz, a meder fokozatosan mélyebbé válhat.
Ez azt eredményezheti, hogy azonos vízhozam mellett is alacsonyabb vízállást mérnek, mint évtizedekkel korábban.
A problémát fokozhatja, hogy 2026 tavaszán elmaradt a jelentősebb áradás. A Duna vízállása így már az év első felében is szokatlanul alacsony maradt.
A klímaváltozás is növelheti a szélsőségek gyakoriságát
A tartós hőhullámok, az elhúzódó száraz időszakok és a csapadék egyenetlen eloszlása egyre komolyabb kihívást jelenthet a folyóparti erőművek számára.
A klímaváltozás nem azt jelenti, hogy minden egyes alacsony vízállást kizárólag ez okoz. A folyók aktuális állapotát a csapadék, a hóolvadás, a vízgyűjtő telítettsége, a vízlépcsők működése és a mederváltozások együtt határozzák meg.
A hosszabb és gyakoribb aszályos időszakok ugyanakkor növelhetik annak esélyét, hogy a folyók vízhozama kritikus szintre csökken.
A paksi helyzet arra figyelmeztet, hogy a meglévő energetikai infrastruktúrát a korábbinál szélsőségesebb környezeti feltételekre is fel kell készíteni.
Már dolgoznak a szívócsövek átalakításán
Az MVM tájékoztatása szerint már megkezdődött a vízkivételi rendszer műszaki átalakítása.
A cél az, hogy a szívócsövek vagy szívócsonkok mélyebbre kerüljenek, így a szivattyúk a jelenleginél alacsonyabb dunai vízállás mellett is biztonságosan működhessenek.
Egy ilyen fejlesztés hosszú távon csökkentheti annak esélyét, hogy hasonló apadás esetén ismét teljes leállásra legyen szükség.
A munka azonban nem egyszerű. Egy működő atomerőmű hűtővízrendszerének átalakítása komoly műszaki tervezést, engedélyezést és szigorú nukleáris biztonsági ellenőrzést igényel.
A rendszert nem lehet úgy átépíteni, hogy közben a biztonsági hűtés veszélybe kerüljön.
Mikor indulhatnak újra a blokkok?
A blokkok újraindítása akkor kezdődhet meg, amikor a Duna vízállása ismét eléri a biztonságos üzemeltetéshez szükséges szintet.
Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy az első kedvező mérési eredmény után azonnal mind a négy blokk teljes teljesítményen működik.
Először ellenőrizni kell:
- a vízkivételi rendszer állapotát;
- a szivattyúk működését;
- a hűtőrendszereket;
- a blokkok műszaki paramétereit;
- a hálózat aktuális igényeit;
- az újraindítás hatósági feltételeit.
Az egyes blokkokat fokozatosan indítják újra és terhelik fel.
Kedvező körülmények között a folyamat néhány nap alatt végrehajtható lehet, de az időtartam a Duna vízállásától és az erőmű műszaki állapotától függ.
Huszonnégy órás szolgálatban figyelik a helyzetet
Az MVM szakemberei folyamatos, huszonnégy órás szolgálatban ellenőrzik a Duna vízállását, vízhozamát és hőmérsékletét, valamint az erőmű valamennyi fontos műszaki paraméterét.
A döntéseket nem egyetlen mérés alapján hozzák meg.
A folyó szintje napközben is változhat, az előrejelzéseket pedig folyamatosan pontosítják a felső vízgyűjtőn lehulló csapadék és az aktuális vízmozgások alapján.
A Hydroinfo korábbi előrejelzésében Paksnál a mínusz 108 és mínusz 110 centiméter közötti tartomány szerepelt július végére, de a bizonytalanság többnapos időtávon egyre nagyobb volt.
Ezért a teljes leállás pontos időpontja csak az aktuális mérések alapján határozható meg.
Mit tehet most a lakosság?
Az MVM felelős és takarékos áramfogyasztást kér a lakosságtól.
Ez nem azt jelenti, hogy minden készüléket ki kell kapcsolni, vagy a hőségben veszélyes körülményeket kell vállalni.
A legnagyobb segítséget az jelenti, ha a halasztható, nagy fogyasztással járó tevékenységeket az esti csúcsidőszakon kívülre helyezzük.
Érdemes későbbre időzíteni:
- az elektromos autók töltését;
- a mosógép használatát;
- a szárítógép elindítását;
- a mosogatógép működtetését;
- a medenceszivattyú használatát;
- a villanybojler kézi felfűtését.
A klímát nem szükséges teljesen kikapcsolni, különösen idősek, gyermekek vagy betegek jelenlétében. Már az is sokat segíthet, ha néhány fokkal magasabb hőmérsékletet állítunk be, és csak a használt helyiségeket hűtjük.
A korábbi hőhullám már próbára tette Paksot
A június végi és július eleji hőségben a Duna magas vízhőmérséklete miatt már többször csökkentették a paksi blokkok teljesítményét.
Június 27-én 243 megawattal, június 28-án pedig további 320 megawattal mérsékelték a termelést. Ezt követően az ellátásbiztonság érdekében korlátozott miniszteri felmentést adtak a további teljesítménycsökkentés alól.
Július 1-jére az összes visszaterhelés elérte a 603 megawattot.
A vízhőmérséklet későbbi csökkenésével fokozatosan visszaemelték a blokkok teljesítményét, július 5-én pedig mind a négy blokk ismét névleges teljesítményen üzemelt.
Július 19-én ugyancsak azt közölték, hogy mind a négy blokk névleges teljesítményen működik.
A mostani helyzet tehát eltér a korábbi korlátozástól: ezúttal elsősorban nem a folyó magas hőmérséklete, hanem a rendkívül alacsony vízállás és a szivattyúk működési határa jelentheti a problémát.
Nem nukleáris, hanem energiaellátási válsághelyzet alakulhat ki
A Paksi Atomerőmű teljes leállása esetén a legfontosabb kockázat nem egy nukleáris baleset, hanem a kieső villamosenergia-termelés pótlása lenne.
A blokkok biztonságos leállítására és hűtésére több védelmi rendszer áll rendelkezésre. A közölt információk alapján mobil szivattyúkkal a rendkívül alacsony vízállás mellett is fenntartható lehet a szükséges biztonsági hűtés.
Az országos villamosenergia-rendszer szempontjából ugyanakkor 2000 megawattnyi stabil termelés elvesztése komoly kihívás.
Ha ehhez további erőművi meghibásodás, importkorlát vagy rendkívüli fogyasztási csúcs társul, szükség lehet ipari fogyasztáscsökkentésre, önkéntes lakossági takarékosságra, szélsőséges esetben pedig irányított korlátozásokra.
A rendszerirányító feladata, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel megelőzze az ellenőrizetlen hálózati összeomlást.
A következő 24–72 óra lehet a döntő
A teljes leállás szükségességét a Duna további apadása, a szivattyúk működési feltételei és a friss vízügyi előrejelzések határozzák meg.
A következő órákban ezért különösen fontosak lesznek az MVM Paksi Atomerőmű, a MAVIR és a vízügyi szolgálat hivatalos közleményei.
Jelenleg annyi állítható biztosan, hogy a Duna Paksnál már rekordalacsony szintre süllyedt, és emiatt teljesítménycsökkentésre volt szükség.
A teljes leállás lehetősége a megadott MVM-tájékoztatás szerint valós és rövid időn belül bekövetkezhet, pontos időpontját azonban az aktuális műszaki és vízügyi adatok alapján határozzák meg.
A termelés megszűnése történelmi esemény lenne a Paksi Atomerőmű életében, de a blokkok biztonságos állapotban tartására kidolgozott eljárások és tartalék hűtési megoldások állnak rendelkezésre.
A legfontosabb cél egyszerre két dolog biztosítása: az atomerőmű nukleáris biztonságának fenntartása és az ország villamosenergia-ellátásának stabilizálása.
