A nyári szünet után indul a parlamenti nagyüzem. Orbán Viktor miniszterelnök az országgyűlés hétfői ülésén, az őszi ülésszak nyitányán beszédet mond.
A kormányfő felsorolta a legutóbbi ülésszak óta eltelt időszak alatt a kabinet által végzett munkát. Fő helyen említette, hogy stratégiai együttműködéseket kötöttek a török és az azeri partnerekkel, amelyben nemcsak “gázt szállítunk tranzitországként, hanem vásárolunk is.” Ezzel hosszú távon megoldást teremtettünk az energiakrízisre.
Itt emelte ki, hogy 2018-ban – előrelátóan – az ország belépett a Türk Tanácsba, amely segítségével már nem megoldhatatlan az ország energiahelyzete. Jelentette az is, hogy megoldotta a kormány a házi feladatát: 60%-ban feltöltött az ország gáztartaléka. Eredményként sorolta azt is, hogy az áramhálózat korszerűsítésével, a lakossági napenergia befogadásával, Paks 2. megépítésével önellátóvá válhat.
Az Európai Bizottsággal folyó vitákat kezdte sorolni ezután: a gabonaimport-tilalom bevezetésével megvédjük a magyar gazdákat az ukrán gabona dömpingjétől.
Kitért az orosz-ukrán háborúra is. A kormányfő azt mondta, a háborúnak nincs katonai megoldása és azt szorgalmazta, hogy a politikusoktól kerüljön vissza a katonák kezébe a helyzet megoldása.
Kiemelte, hogy a EU migrációs paktum terve már régóta megbukott, szerinte polgárháborús helyzet uralkodik az olaszországi Lampedusa szigetén.
Ezt követően rátért a magyar gazdaság kihívásaira. Ma több mint félmillió magyar családot véd kamatstop – mondta Orbán. A kamatstop kivezetése csak akkor lesz lehetséges szerinte, ha az infláció és vele együtt a kamatok szintje jelentősen csökken, és nem teszi tönkre a hiteleket fizető családokat. „A kamatstop kivezetésének nem jött el az ideje” – jelentette ki.
A miniszterelnök úgy látja, mindig az ellenkezőjét kell csinálni, mint amit Brüsszel követel. A családokat védeni kell, a rezsivédelmet fenn kell tartani, a nyugdíjasoknak oda kell adni az emelést novemberben, a munkahelyeket meg kell védeni, az államadósságot csökkenteni kell, és az év végéig egyensúlyba kell hozni az árakat a fizetésekkel, hogy 2024-ben pedig a gazdaság és a bérek újra növekedésnek induljanak.
– Brüsszel a követelések helyett inkább adja oda a pénzt, ami jár a magyaroknak – folytatta Orbán. Az államháztartási hiány helyreállna, a költségvetési célt pedig teljesíteni tudná a magyar kormány, ha Brüsszel odaadja azt a 3 milliárd eurónyi pénzt, amivel tartozik.
