Minden korábbinál erősebbé válhat a 2026-ban kialakult El Niño, amely az év végére már nemcsak az időjárást, hanem a mezőgazdaságot, az élelmiszerárakat, az energiaellátást és a nemzetközi beszállítói láncokat is komolyan befolyásolhatja. A legerősebb közvetlen hatások várhatóan Ázsia csendes-óceáni térségében, valamint Észak- és Dél-Amerika egyes részein jelentkeznek majd, de Európa sem maradhat teljesen kívül a folyamaton – írja a Dívány.
A vállalati világ már most egyre komolyabban veszi a kockázatot. A Reuters friss elemzése szerint május 1. és augusztus 4. között 478 vállalat összesen 1443 vállalati dokumentumban és megszólalásban említette az El Niñót, ami többéves csúcsot jelent. A cégek jelentős része egyelőre nem tud pontos veszteséget becsülni, de már készülnek az esetleges terméskiesésekre, áradásokra, ellátási zavarokra és áremelkedésekre.
Már kialakult az El Niño, most az a kérdés, mennyire erősödik tovább
Az El Niño nem egy közelgő, még bizonytalan esemény: 2026 nyarára már kialakult a Csendes-óceán trópusi részén. A NOAA júliusi hivatalos értékelése szerint a jelenség tovább erősödik az év végéig, és 97 százalék az esélye annak, hogy 2027 kora tavaszáig fennmarad.
A legnagyobb kérdés most az erőssége. A NOAA legutóbbi nyilvánosan elérhető valószínűségi táblázata szerint az október–decemberi időszakban 81 százalék az esélye annak, hogy az El Niño a „nagyon erős” kategóriába kerüljön. A szeptember–novemberi időszakra 71 százalékos, a november–januári időszakra pedig 75 százalékos valószínűséget jeleznek erre.
Ez rendkívül magas érték. A NOAA ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy még egy nagyon erős El Niño sem garantál automatikusan szélsőséges időjárást minden olyan térségben, ahol történelmileg megfigyelhetők a jelenség hatásai. Az El Niño inkább megváltoztatja bizonyos időjárási események valószínűségét, nem pedig előre meghatározza, hogy pontosan hol lesz aszály, árvíz vagy vihar.
Akár történelmi erősségű esemény is kialakulhat
A brit Met Office ennél is erősebben fogalmazott. A szervezet szerint a mostani El Niño jó eséllyel nagyon erős eseménnyé válhat, a trópusi Csendes-óceán középső és keleti részén a tengerfelszín hőmérsékleti eltérése meghaladhatja a 2 Celsius-fokot, egyes előrejelzések pedig ennél is nagyobb értékeket mutatnak.
A Met Office szerint emiatt nem zárható ki, hogy a 2026-os El Niño a mérések kezdete óta feljegyzett legerősebb események közé kerüljön, bár a végső intenzitás továbbra is bizonytalan.
Ez fontos különbség. Jelenleg még nem lehet kijelenteni, hogy biztosan rekord dől, de a modellek alapján ennek reális kockázata van.
Mi is pontosan az El Niño?
Az El Niño a Csendes-óceán egyenlítői térségének természetes, időszakosan visszatérő felmelegedése. Az ENSO, vagyis az El Niño–Déli Oszcilláció rendszer egyik meleg fázisáról van szó.
Normális körülmények között az Egyenlítő mentén fújó passzátszelek a melegebb felszíni vizet nyugat felé, Indonézia és Ausztrália irányába terelik. El Niño idején ezek a szelek gyengülnek vagy részben megfordulnak, emiatt a meleg víz kelet felé terjed, és jelentősen átalakul a légköri keringés.
Ez nemcsak a Csendes-óceán fölötti időjárást változtatja meg. A légköri hullámok és a futóáramlások helyzetének módosulása miatt több ezer kilométerrel távolabb is megváltozhatnak a csapadék- és hőmérsékleti mintázatok.
Egyik térségben aszály, máshol áradás jöhet
Az El Niño egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem ugyanazt az időjárást okozza mindenhol. A Met Office szerint Indonézia, Ausztrália, India, valamint Közép- és Egyenlítői Dél-Amerika egyes területein növelheti a száraz idő kockázatát, miközben Dél-Amerika más részein és az Egyesült Államok déli területein több csapadék válhat valószínűvé.
A Copernicus augusztus 10-i szezonális előrejelzése hasonló képet mutat. A következő hónapokban a tengeri Délkelet-Ázsiában, Dél-Ázsiában, a Karib-térségben és Dél-Amerika északi részén az átlagosnál kevesebb csapadék valószínűbb, míg Észak-Amerika déli részein, Kelet-Afrika egyes területein, Kelet-Ázsiában és Dél-Amerika déli részén csapadékosabb időszakok esélye nő.
Ezek az eltérések a mezőgazdaság szempontjából különösen fontosak, mert ugyanaz az El Niño egyszerre okozhat terméskiesést az egyik kontinensen és kedvezőbb termést a másikon.
Európában közvetettebbek a hatások
Európa jóval távolabb fekszik az El Niño központi térségétől, ezért itt a kapcsolat sokkal kevésbé közvetlen, mint például Dél-Amerikában vagy Ausztráliában.
A Copernicus jelenlegi szezonális előrejelzése szerint Dél- és Nyugat-Európában a szokásosnál csapadékosabb ősz jelei látszanak, miközben a kontinens nagy részén az átlagosnál melegebb évszak valószínűsége magas. A szolgálat ugyanakkor külön figyelmeztet arra, hogy Európa esetében a szezonális előrejelzések bizonytalansága nagyobb, mint a trópusi régiókban.
Ezért Magyarországra sem lehet egyszerűen kijelenteni, hogy az El Niño miatt „ilyen vagy olyan tél” következik.
Magyarországon sem lehet egyenes következményt levonni
Magyarország időjárására az El Niño csak egy a sok nagy léptékű légköri tényező közül. A téli időjárást az Atlanti-óceán állapota, az észak-atlanti légnyomási mintázatok, a poláris örvény, a mediterrán ciklonok és számos más folyamat együttesen alakítja.
Ezért nem lenne szakmailag helyes azt állítani, hogy az erős El Niño önmagában enyhe vagy csapadékos 2026/27-es telet garantál Magyarországon.
A jelenlegi európai szezonális modellek inkább azt jelzik, hogy az ősz jelentős részében átlag feletti hőmérséklet valószínűbb, Dél- és Nyugat-Európában pedig nőhet a csapadékosabb idő esélye.
A brit télre már látszik valamiféle jel
A Met Office szerint az Egyesült Királyságban és Észak-Európa egyes részein az El Niño közvetetten növelheti annak esélyét, hogy az ősz és a tél eleje enyhébb, nedvesebb és szelesebb legyen. A tél második felében viszont egyes El Niño-eseményekhez hidegebb és nyugodtabb periódusok társultak.
A brit meteorológiai szolgálat azonban itt is óvatosságra int: az El Niño mindössze egyetlen éghajlati hajtóerő, ezért a pontos európai hatások csak később válhatnak világosabbá.
A mezőgazdaság lehet az egyik legnagyobb vesztes
Az El Niño gazdasági hatása leggyorsabban általában a mezőgazdaságban jelenik meg. Ha egy jelentős termelőterületen aszály vagy túl sok eső alakul ki, csökkenhet a termés, ami később a világpiaci árakat is megmozgathatja.
A veszély különösen azokra a terményekre lehet nagy, amelyek termelése földrajzilag viszonylag koncentrált. Ilyen lehet például a rizs, cukor, kávé, kakaó, pálmaolaj vagy egyes gyümölcsök.
Ha egyszerre több jelentős exportőr országban jelentkezik terméskiesés, az gyorsan megjelenhet az importárakban.
Az Európai Bizottság szerint az EU mezőgazdasága közvetlenül kevésbé sérülhet
Az Európai Bizottság 2026 nyári rövid távú mezőgazdasági előrejelzése szerint az uniós mezőgazdaság kilátásai összességében továbbra is viszonylag stabilak. A Bizottság kifejezetten megemlíti, hogy egy erős El Niño várhatóan ősszel tetőzik, de az EU termelése elkerülheti a legsúlyosabb közvetlen következményeket.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy Európa gazdaságilag védett lenne.
A Bizottság maga is arra figyelmeztet, hogy a globális piaci zavarok az ellátási láncokon keresztül továbbterjedhetnek Európába.
A magyar boltokban is megjelenhet a hatás
Magyarország szempontjából ez lehet az egyik legfontosabb következmény. Nem feltétlenül az történik majd, hogy az El Niño közvetlenül tönkreteszi a magyar kukorica- vagy búzatermést, hanem az, hogy a világ más részein bekövetkező terméskiesések megemelik bizonyos termékek nemzetközi árát.
Ha például egy nagy kávé-, kakaó- vagy rizstermelő régióban jelentős aszály alakul ki, annak ára előbb-utóbb az európai importban is megjelenhet.
Az EU már 2025-ben is rekordközeli importárakkal szembesült több mezőgazdasági terméknél. A Bizottság szerint 2025-ben a kávé, tea, kakaó és fűszerek az uniós élelmiszer-import egyik legnagyobb kategóriáját jelentették, és a kakaó- és kávéárak rekordmagasságokba kerültek.
Egy újabb globális terméskiesési hullám ezt tovább erősítheti.
Nemcsak az élelmiszer kerülhet többe
Az El Niño hatása messze túlmutathat a bolti élelmiszerárakon. Az időjárási szélsőségek megzavarhatják a bányászatot, az energiatermelést, a közlekedést és a hajózást is.
Áradások miatt utak, vasutak vagy kikötők válhatnak használhatatlanná, aszály esetén pedig folyók vízszintje csökkenhet annyira, hogy korlátozni kell a hajóforgalmat.
Ha ezek valamelyike nagyobb exportőr országban történik, abból globális ellátási probléma alakulhat ki.
A cégek már most pénzt költenek a védekezésre
A Reuters szerint a vállalatok egy része már konkrét beruházásokat indított. A perui Buenaventura bányavállalat 12 millió dollárral növelte beruházási tervét kifejezetten az El Niño jelentette kockázatok miatt. A vállalat többek között az árvízkockázatok kezelésére és a szivattyúzási kapacitás növelésére készül.
Ez jól mutatja, hogy a nagyvállalatok nem egyszerű meteorológiai érdekességként tekintenek a jelenségre.
Az indiai UPL mezőgazdasági vállalat pedig már most vetési késésekről beszélt Indiában és Európában, amelyek egyes üzleti megrendeléseket későbbi negyedévekre tolhatnak.
Indiában különösen nagy az aggodalom
A Reuters elemzésében szereplő vállalati említések között feltűnően magas az indiai cégek aránya. A vizsgált dokumentumokból közel 900 El Niño-említés indiai vállalatoktól származott, ami majdnem tízszerese volt az amerikai cégek számának.
Ennek egyik oka, hogy India mezőgazdasága erősen függ a monszunesőktől.
Ha a monszun gyengébbé vagy kiszámíthatatlanabbá válik, az nemcsak a terméshozamokat érinti, hanem több százmillió ember jövedelmét, az élelmiszerárakat és az egész belső fogyasztást is.
Akár több évig tartó gazdasági hatása is lehet
Az El Niño gazdasági következményei nem feltétlenül érnek véget azzal, hogy a Csendes-óceán hőmérséklete visszatér a normális szinthez.
Egy 2023-ban publikált, Dartmouth kutatói által készített tanulmány arra jutott, hogy a nagy El Niño-eseményeket több éven át tartó gazdasági visszaesés követheti. A szerzők becslése szerint az 1982–83-as esemény a következő öt évben mintegy 4,1 billió dollár, az 1997–98-as pedig 5,7 billió dollár globális gazdasági veszteséggel hozható összefüggésbe. A Reuters is idézte ezeket az eredményeket.
Ezek nem egyetlen év alatt jelentkező közvetlen károk, hanem a gazdasági növekedés hosszabb távú visszaesésére vonatkozó becslések.
Miért lehet ennyire drága egy időjárási jelenség?
Az ok az egymásra épülő hatásokban keresendő. Egy aszály először terméskiesést okoz. A terméskiesés megemeli az élelmiszerárat. Az élelmiszerár emelkedése növeli az inflációt és csökkenti a háztartások elkölthető jövedelmét.
Egy árvíz közben megrongálhatja az utakat, vasutakat és gyárakat. A szállítás lassul, a biztosítók kártérítéseket fizetnek, a vállalatok termelése kiesik, a kormányok pedig helyreállításra kényszerülnek költeni.
Ha mindez egyszerre több kontinensen történik, a gazdasági hatás sokkal nagyobb lehet, mint az elsődleges fizikai kár.
Az energiaárakra is hatással lehet
Az El Niño az energiapiacon is okozhat jelentős átrendeződést.
Az aszály visszafoghatja a vízerőművek termelését, miközben a nagyobb hőség növelheti a légkondicionálók áramigényét. Másutt a melegebb tél csökkentheti a földgáz- és fűtési energia iránti keresletet.
A Reuters egy ellenkező irányú példát is említ: az amerikai AES energiavállalat kolumbiai érdekeltségeinél a magasabb villamosenergia-árak és spotértékesítések 67 millió dollárral növelték a második negyedéves bevételt.
Az El Niño tehát nem minden vállalat számára jelent veszteséget. Egyes termelők vagy kereskedők profitálhatnak az árváltozásokból.
Az éghajlatváltozás még nehezebbé teszi az előrejelzést
A helyzetet bonyolítja, hogy a természetes El Niño-jelenség ma már egy jóval melegebb globális éghajlatban működik.
A Reutersnek nyilatkozó szakértők szerint a klímaváltozás által felerősített meleg, száraz és kiszámíthatatlan időjárási környezet miatt még nehezebb pontosan előre jelezni, mekkora lesz egy adott El Niño gazdasági vagy időjárási következménye.
Ez nem azt jelenti, hogy minden szélsőséges eseményt az El Niño vagy a klímaváltozás önmagában okoz. A két folyamat azonban együtt módosíthatja a kockázatokat.
2027 globális hőmérséklete is megugorhat
A Met Office szerint egy nagyon erős El Niño átmenetileg tovább emelheti a globális átlaghőmérsékletet. Adam Scaife, a brit szolgálat hosszú távú előrejelzési vezetője szerint a Csendes-óceánból felszabaduló többlethő akár ahhoz is hozzájárulhat, hogy 2027 különösen meleg év legyen globálisan.
Az El Niño ugyanis általában megemeli a bolygó éves átlaghőmérsékletét, mert a trópusi Csendes-óceán nagy területen a megszokottnál melegebbé válik.
Ez a hatás rendszerint némi késéssel jelenik meg a globális hőmérsékleti statisztikákban.
Nem kell azonban világvégére készülni
Az erős El Niñóról szóló előrejelzések komolyak, de nem szabad őket úgy értelmezni, mintha már most biztosan tudnánk, hogy pontosan milyen szélsőséges esemény következik be Magyarországon vagy Európában.
A NOAA külön kiemeli: az El Niño erőssége nem azonos automatikusan a hatásának erősségével. Egy történelmileg erős esemény esetén is előfordulhat, hogy bizonyos térségekben elmaradnak a tipikus hatások, míg máshol kifejezetten erősek lesznek.
Ezért a több hónapos időjárási előrejelzéseknél valószínűségekről, nem pedig biztos forgatókönyvekről beszélhetünk.
Magyarországon elsősorban az árakon keresztül érezhetjük meg
Magyar szempontból jelenleg az egyik legreálisabb kockázat a nemzetközi élelmiszer- és nyersanyagpiacokon keresztüli begyűrűzés.
Ha a világ fontos termelőterületein csökken például a kávé, kakaó, rizs, cukor vagy pálmaolaj kínálata, az nagykereskedelmi áremelkedést okozhat. Ebből hónapokkal később a magyar boltokban is drágulás lehet.
Ugyanakkor az árakat számos más tényező is alakítja: az energiaár, a forint árfolyama, a szállítási költségek, a geopolitikai helyzet és a hazai kereslet. Ezért egy későbbi élelmiszer-áremelkedést sem lehet automatikusan kizárólag az El Niñóra fogni.
Az ellátási láncok sérülékenysége lehet a másik nagy kérdés
A világjárvány és az elmúlt évek geopolitikai konfliktusai már megmutatták, mennyire sérülékenyek a globális ellátási láncok.
Egy erős El Niño ehhez időjárási eredetű zavarokat adhat. Ha például egy kikötőt árvíz ér, egy termőterületet aszály sújt, vagy egy folyami szállítási útvonal vízszintje kritikusan megváltozik, annak következménye gyorsan továbbterjedhet más országokba.
A Reuters szerint ezért egyre több vállalat végez stresszteszteket és vizsgálja, hogyan reagálna a beszállítói hálózata szélsőséges időjárási eseményekre.
A következő hónapok döntik el, valóban rekord születik-e
A jelenlegi adatok alapján az biztos, hogy 2026-ban már kialakult egy erősödő El Niño, amely az év végéig tovább fejlődhet. A NOAA szerint az október–decemberi időszakban 81 százalék az esély a nagyon erős kategóriára, a Met Office pedig történelmileg is kiemelkedő esemény lehetőségéről beszél.
Azt azonban egyelőre még nem lehet biztosan kijelenteni, hogy ez lesz minden idők legerősebb El Niñója.
A Csendes-óceán vízhőmérsékletét, a passzátszeleket és a légköri folyamatokat a következő hónapokban folyamatosan figyelik majd. Az esemény várható csúcsa az év vége környékén alakulhat ki.
Európának akkor is érdemes figyelnie, ha a vihar nem itt csap le
Az El Niño legnagyobb közvetlen következményei valószínűleg nem Magyarországon jelentkeznek majd. Ettől azonban még jelentős lehet a gazdasági hatása.
A világkereskedelem ma olyan szorosan összekapcsolódik, hogy egy dél-amerikai árvíz, ázsiai aszály vagy ausztrál terméskiesés néhány hónap alatt megjelenhet az európai vállalatok költségeiben és végül a fogyasztói árakban.
Az Európai Bizottság jelenlegi álláspontja szerint az uniós mezőgazdaság közvetlenül viszonylag ellenálló lehet, ugyanakkor a globális termelési és kereskedelmi zavarok továbbgyűrűző hatását nem lehet kizárni.
A következő hónapokban ezért nemcsak a meteorológusok, hanem a mezőgazdasági termelők, kereskedők, élelmiszeripari vállalatok és pénzügyi piacok is kiemelten figyelhetik a Csendes-óceán alakulását.
