Az El Niño időjárási jelenség már kialakult a trópusi Csendes-óceán térségében, és a következő hónapokban tovább erősödhet – derül ki a Meteorológiai Világszervezet legfrissebb szezonális előrejelzéseiből. A WMO számításai szerint 2026 nyarán gyors átmenet zajlik egy erős El Niño felé, amely várhatóan az északi félteke őszi és téli időszakában is befolyásolja majd a globális hőmérsékleti és csapadékviszonyokat – írja az ATV.
António Guterres ENSZ-főtitkár az El Niño érkezését szemléletesen úgy jellemezte, hogy a jelenség már nem az ajtó előtt áll, hanem „belépett a házba, és fűteni kezdett”. Az üzenet lényege, hogy az El Niño természetes melegítő hatása hozzáadódik az emberi tevékenység okozta, hosszabb távú globális felmelegedéshez.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy a világ minden pontján egyszerre ugyanaz az időjárás várható. Az El Niño különböző térségekben eltérő következményekkel járhat: egyes területeken gyakoribbá válhatnak a hőhullámok és az aszályok, máshol intenzívebb esőzések vagy áradások kockázata növekedhet. Európában a közvetlen hatás általában gyengébb és kevésbé kiszámítható, mint a Csendes-óceánhoz közelebb fekvő térségekben.
A WMO már erős El Niñóval számol
A WMO június elején még 80 százalékos valószínűséget adott arra, hogy 2026 júniusa és augusztusa között El Niño alakul ki. Annak esélyét, hogy a jelenség legalább novemberig fennmarad, már akkor 90 százalék körülire vagy annál magasabbra becsülték. A szervezet hangsúlyozta, hogy a csúcserősség pontos időpontja bizonytalan, de a legtöbb modell legalább mérsékelt, esetleg erős eseményt jelzett.
A július–szeptemberi időszakra készített frissebb globális szezonális előrejelzés már gyorsan erősödő El Niñót mutat. A több modell eredményét összesítő becslés szerint a Csendes-óceán kulcsfontosságú területein a tengerfelszín hőmérsékleti eltérése a szezonális átlagban megközelítheti a 2 Celsius-fokot, miközben az erősödés ősszel is folytatódhat.
Az El Niño jellemzően november és február között éri el legnagyobb intenzitását. Ezért az év vége és 2027 eleje különösen fontos időszak lehet, bár a csúcs pontos hónapját jelenleg még nem lehet teljes bizonyossággal meghatározni.
Mi az El Niño?
Az El Niño a Csendes-óceán egyenlítői térségében kialakuló természetes óceáni és légköri jelenség. Akkor beszélünk róla, amikor a középső és keleti trópusi Csendes-óceán felszíni vize tartósan melegebbé válik a megszokottnál.
A változás nem marad az óceánban. A melegebb vízfelszín módosítja a légnyomást, a passzátszeleket, a felhőképződést és a csapadék eloszlását. Ezeken keresztül olyan távoli térségek időjárását is befolyásolhatja, amelyek több ezer kilométerre találhatók a Csendes-óceántól.
Az El Niño a nagyobb ENSO-rendszer meleg fázisa. Ellentéte a La Niña, amikor ugyanezen óceáni térség vize a szokásosnál hűvösebb. A kettő között semleges időszakok is előfordulnak.
A jelenség általában két-hét évente tér vissza, de minden esemény eltérő erősségű és időtartamú. A hatások nagysága nemcsak az El Niño erősségétől, hanem más óceáni és légköri folyamatoktól is függ.
Nem az El Niño okozza önmagában a klímaváltozást
Fontos különbséget tenni a természetes El Niño és az emberi eredetű globális felmelegedés között.
Az El Niño átmeneti, ciklikusan visszatérő jelenség. Egyes években növeli a globális átlaghőmérsékletet, majd később gyengül és megszűnik. A fosszilis tüzelőanyagok használata és más emberi tevékenységek által okozott felmelegedés viszont hosszú távú, több évtizedes folyamat.
A két hatás azonban összeadódhat. Egy erős El Niño a már eleve melegebb éghajlati alapállapothoz adhat további átmeneti melegítést. Emiatt az El Niño idején nagyobb az esélye annak, hogy új globális vagy regionális hőmérsékleti rekordok szülessenek.
A WMO szerint a 2023–2024-es erős El Niño átmeneti melegítő hatást adott hozzá a hosszú távú felmelegedési trendhez. A szervezet most is arra figyelmeztet, hogy a melegebb óceán több hőt és nedvességet juttathat az éghajlati rendszerbe, ami egyes hőhullámokat és heves csapadékeseményeket tovább erősíthet.
További rekordmeleg időszakok következhetnek
Az El Niño globális átlagban általában melegítő hatású, ezért a következő hónapokban és az eseményt követő évben növekedhet az új hőmérsékleti rekordok esélye.
Ez nem jelenti azt, hogy minden nap és minden ország rekordmeleg lesz. Hidegebb időszakok, viharok és regionális lehűlések El Niño idején is előfordulhatnak. A jelenség inkább a globális és szezonális valószínűségeket tolja el a melegebb viszonyok felé.
A WMO 2026 nyarára és az azt követő hónapokra szinte minden kontinensen az átlagosnál magasabb szárazföldi hőmérsékletek túlsúlyát jelezte. A legnagyobb eltérések térben és időben eltérhetnek, ezért a szezonális térképek nem használhatók egy adott nap vagy település időjárásának pontos megjóslására.
A hosszabb ideig fennálló tengeri hőhullámok is komoly kockázatot jelenthetnek. A szokatlanul meleg óceánok károsíthatják a korallzátonyokat, megváltoztathatják a tengeri élőlények elterjedését, és befolyásolhatják a halászatot.
2024 már rekordmeleg év volt
A WMO hat nemzetközi adatsor összesítése alapján 2024 volt a valaha mért legmelegebb év. A globális felszíni átlaghőmérséklet körülbelül 1,55 Celsius-fokkal haladta meg az 1850–1900 közötti, iparosodás előtti időszak átlagát. A becslés bizonytalansági tartománya ±0,13 fok volt.
A szervezet ugyanakkor külön hangsúlyozta, hogy egyetlen év 1,5 fok fölötti értéke még nem jelenti automatikusan a párizsi klímacél végleges átlépését. A nemzetközi cél hosszabb időszakok átlagára vonatkozik, nem egyetlen kiugró évre.
A 2024-es rekordhoz több tényező járult hozzá: a hosszú távú emberi eredetű felmelegedés, a 2023-ban kialakult El Niño, a rendkívül magas óceáni hőtartalom és más természetes változások.
A mostani El Niño ezért ismét növelheti annak valószínűségét, hogy 2026 második felében vagy 2027-ben újabb kiugró hőmérsékleti értékeket mérjenek.
A mostani esemény erősebb lehet a korábban vártnál
A 2026 tavaszán készült modellek már korán jelezték, hogy a trópusi Csendes-óceán gyorsan El Niño-állapotba kerülhet. A májusi WMO-előrejelzés a június–augusztusi szezonra körülbelül 1,8 fokos tengerfelszíni hőmérsékleti eltérést mutatott a kulcsterületen.
A július–szeptemberi időszakra ez az érték a többmodelles becslés szerint már körülbelül 2 fokra emelkedhet. Ez a WMO értékelése alapján erős El Niño kialakulásával lenne összhangban.
A WMO ugyanakkor nem használja a köznyelvben gyakran megjelenő „szuper El Niño” kifejezést. A szervezet hivatalos kommunikációjában a gyenge, mérsékelt, erős vagy nagyon erős kategóriákhoz közelebb álló szakmai meghatározásokat alkalmaz.
Az erősebb esemény nem jelenti automatikusan azt, hogy minden régióban arányosan súlyosabb lesz a hatás. A helyi következmények az óceáni melegedés elhelyezkedésétől, a légköri válasz erősségétől és más éghajlati jelenségektől is függnek.
Az Indiai-óceán állapota is számít
A WMO előrejelzése szerint az El Niño mellett az Indiai-óceánon pozitív indiai-óceáni dipólus, röviden pozitív IOD is kialakulhat.
Ez a jelenség az Indiai-óceán nyugati és keleti része közötti hőmérséklet-különbséggel kapcsolatos. Pozitív IOD idején a nyugati medence általában melegebb, míg Indonézia és Ausztrália irányában hűvösebb lehet a víz az átlagosnál.
A két jelenség együttesen bizonyos régiókban felerősítheti a csapadékeloszlás változását. Kelet-Afrikában nőhet az intenzív esőzések valószínűsége, miközben Ausztrália és Délkelet-Ázsia egyes részein szárazabb idő alakulhat ki.
A WMO július–szeptemberi előrejelzése szerint az IOD a nyár folyamán pozitív tartományba kerülhet, és az El Niñóval párhuzamosan erősödhet.
Hol lehet több csapadék?
Az El Niño tipikus hatásai alapján egyes területeken növekedhet az átlagosnál csapadékosabb idő valószínűsége.
Ide tartozhat Kelet-Afrika és Afrika szarvának térsége, Dél-Amerika délkeleti része, valamint Észak-Amerika nyugati vagy déli térségeinek egy része. Az esemény későbbi szakaszában Dél-Európa bizonyos részein is nőhet a csapadékosabb időszakok esélye.
A „több csapadék” azonban nem feltétlenül kedvező. Ha a víz rövid idő alatt, heves esőzések formájában érkezik, áradást, földcsuszamlást és mezőgazdasági károkat okozhat.
A szezonális előrejelzés nem azt mondja meg, hogy pontosan mely napon lesz vihar. Csak annak valószínűségét jelzi, hogy egy több hónapos időszak összességében szárazabb, átlagos vagy csapadékosabb lehet a szokásosnál.
A helyi domborzat, a talaj állapota, az urbanizáció és a vízelvezető rendszerek állapota jelentősen befolyásolja, hogy ugyanaz a csapadékmennyiség mekkora kárt okoz.
Hol nőhet az aszály kockázata?
Az El Niño gyakran szárazabb időt hoz Ausztrália déli és keleti részein, Délkelet-Ázsia egyes területein, India bizonyos vidékein, Közép-Amerikában és Dél-Amerika északi térségeiben.
Az aszály kockázata különösen akkor nőhet meg, ha az El Niño hatása olyan régiót ér, ahol már korábban is kevés csapadék hullott, alacsony a talajnedvesség vagy szűkösek a víztartalékok.
Az elhúzódó szárazság csökkentheti a mezőgazdasági terméshozamokat, nehezítheti az ivóvízellátást, növelheti az erdőtüzek kockázatát és megemelheti egyes élelmiszerek világpiaci árát.
Délkelet-Ázsia 2026 nyarára készített regionális előrejelzése több tengeri szigetvilági térségben az átlagosnál szárazabb viszonyokat valószínűsített, miközben a kontinens belső területein változatosabb csapadékkép rajzolódott ki.
Az erdőtüzek veszélye is növekedhet
A forróbb és szárazabb időjárás gyorsabban kiszárítja a növényzetet, ezért egyes térségekben nőhet a természetes területeken kialakuló tüzek kockázata.
Ausztrália, Indonézia, Dél-Amerika és Afrika egyes részei El Niño idején különösen érzékenyek lehetnek. A száraz növényzetben a tűz gyorsabban terjedhet, a füst pedig távoli városok levegőminőségét is ronthatja.
A tűzveszélyt ugyanakkor nem önmagában az El Niño határozza meg. Fontos a szél, a hőmérséklet, a korábbi csapadék, a növényzet állapota és az emberi tevékenység is.
A megelőzésben nagy szerepe van a korai riasztásoknak, a vegetáció kezelésének, a tűzgyújtási korlátozásoknak és a megfelelően felkészített tűzoltási kapacitásnak.
A trópusi ciklonok útvonala is megváltozhat
Az El Niño a trópusi ciklonok kialakulását és eloszlását is befolyásolja.
Az Atlanti-óceán fölött általában erősebb magaslégköri szélnyírást idézhet elő, ami sok esetben kedvezőtlen a hurrikánok fejlődéséhez. A középső és keleti Csendes-óceánon viszont kedvezőbbé válhatnak a feltételek a trópusi viharok számára.
Ez nem jelenti azt, hogy El Niño idején nem lehet veszélyes atlanti hurrikánszezon. A rendkívül meleg tengerfelszín részben ellensúlyozhatja a szélnyírás hatását, ezért minden szezon sajátos.
A veszélyeztetett országok számára az El Niño előrejelzése azért fontos, mert hónapokkal korábban megkezdhetik a készletek előkészítését, a veszélyeztetett közösségek tájékoztatását és a mentési tervek felülvizsgálatát.
Európában kevésbé közvetlen a kapcsolat
Az El Niño legerősebb és legmegbízhatóbban előre jelezhető hatásai a trópusi Csendes-óceán környezetében és bizonyos távoli, de erősen kapcsolódó régiókban jelentkeznek.
Európában a kapcsolat jóval összetettebb. Az Atlanti-óceán állapota, a sarki örvény, az észak-atlanti légnyomási mintázat és más légköri folyamatok gyakran erősebben befolyásolják az időjárást.
Ezért nem lehet az El Niño alapján biztosan kijelenteni, hogy Magyarországon milyen lesz egy adott hónap vagy évszak. Nem következik belőle automatikusan sem rendkívül forró ősz, sem enyhe tél, sem tartós aszály.
A szezonális modellek ugyanakkor Dél-Európa nagy részén az átlagosnál magasabb hőmérséklet valószínűségét mutathatják, és egyes időszakokban a csapadék eloszlása is eltérhet a megszokottól.
Mit jelenthet mindez Magyarország számára?
Magyarország időjárását elsősorban az Atlanti-óceán, a Földközi-tenger, az európai légnyomási rendszerek és a kontinens fölötti légáramlások alakítják. Az El Niño ezekre közvetetten hathat, de a kapcsolat nem egyszerű és nem minden eseménynél azonos.
A következő hónapokban az átlagosnál melegebb idő valószínűsége globális és európai szinten is magas lehet. Ez azonban nem zárja ki a hidegfrontokat, az átmeneti lehűléseket vagy a csapadékos periódusokat.
A magyar mezőgazdaság számára az lesz meghatározó, hogy ősszel mennyi csapadék érkezik, hogyan alakul a talajnedvesség, és milyen hőmérsékletek kísérik az őszi vetést. Ezeket az El Niño önmagában nem képes pontosan előre jelezni.
Az energiafelhasználást is befolyásolhatja a tartós meleg. A hosszabb klímaszezon növelheti az áramigényt, míg egy enyhébb tél csökkentheti a fűtési szükségletet. Az utóbbit azonban hónapokkal előre még nem lehet biztosra venni.
Az élelmiszerárakra is lehet közvetett hatása
Egy erős El Niño világszerte befolyásolhatja a mezőgazdasági termelést. Az aszály csökkentheti egyes gabonák, olajos magvak, kávé, kakaó, cukor vagy rizs termését, míg a túlzott csapadék betakarítási és szállítási problémákat okozhat.
Az árhatás azonban nem automatikus. A világpiaci készletek, más termelőterületek terméseredményei, a szállítási költségek, az árfolyamok és a kereskedelmi döntések egyaránt számítanak.
Egy adott termény egyik régióban gyengébb, máshol jobb hozamot adhat. Emiatt az El Niño következtében nem minden élelmiszer drágul, és a változás mértéke országonként eltérhet.
Magyarországon az importált termékeknél lehet közvetlenebb a világpiaci hatás, míg a hazai gabona- és zöldségárakat elsősorban a magyar és európai időjárás, valamint a termelési költségek alakítják.
Egészségügyi kockázatokat is hozhat
A magasabb hőmérséklet és a változó csapadékviszonyok az egészségügyi kockázatokat is növelhetik.
A hőhullámok különösen az idősekre, a kisgyermekekre, a várandósokra, a szabadtéren dolgozókra és a krónikus betegséggel élőkre veszélyesek.
A heves esőzések és áradások ronthatják az ivóvíz minőségét, károsíthatják az egészségügyi infrastruktúrát és növelhetik egyes fertőzések terjedésének kockázatát.
Melegebb, nedvesebb körülmények között bizonyos betegségeket terjesztő szúnyogok és más rovarok elterjedési területe is módosulhat. Száraz időben pedig a por, a füst és az erdőtüzekből származó légszennyezés jelenthet problémát.
A korai időjárási és egészségügyi riasztások ezért nemcsak tájékoztatási eszközök, hanem életeket menthetnek.
A vízgazdálkodásnak is alkalmazkodnia kell
Az El Niño következtében egyes térségek túl sok, mások túl kevés vizet kaphatnak.
Aszály idején szükség lehet az ivóvízkészletek, öntözőrendszerek és víztározók szigorúbb kezelésére. Áradásokkal veszélyeztetett területeken a gátak, vízelvezető rendszerek és evakuációs tervek felülvizsgálata válhat fontossá.
A WMO hangsúlyozza, hogy a szezonális előrejelzések egyik legfontosabb célja a felkészülés támogatása. A kormányok, mezőgazdasági szereplők, egészségügyi szervezetek és humanitárius intézmények hónapokkal korábban megkezdhetik a szükséges intézkedéseket.
Az előrejelzés nem szünteti meg a szélsőséges időjárást, de lehetőséget ad arra, hogy a károk egy részét megelőzzék.
Az El Niño nem egyetlen nagy vihart jelent
Gyakori félreértés, hogy az El Niño egy konkrét vihar vagy hőhullám neve. Valójában hónapokon keresztül fennálló óceáni-légköri állapotról van szó.
Nem lehet minden áradást, aszályt vagy hőrekordot közvetlenül neki tulajdonítani. Az időjárási események több tényező együttes hatásából alakulnak ki.
Az El Niño megváltoztatja bizonyos események valószínűségét. Egyes helyeken nagyobb eséllyel lesz szárazság, máshol gyakoribb lehet a nagy mennyiségű csapadék, de az előrejelzés nem jelent biztos bekövetkezést.
Ugyanez igaz a hőmérsékletre is: a globális átlag emelkedhet, miközben egyes térségekben átmenetileg hűvösebb idő is előfordulhat.
Miért fontos a pontos kommunikáció?
A szélsőséges időjárással kapcsolatos hírek könnyen kelthetnek indokolatlan riadalmat, különösen akkor, ha a valószínűségi előrejelzést biztos eseményként mutatják be.
A WMO jelentése nem azt állítja, hogy minden országban katasztrófa következik be. Azt jelzi, hogy egy fontos globális éghajlati jelenség gyorsan erősödik, ezért a veszélyeztetett térségeknek időben fel kell készülniük.
Az olyan kifejezések, mint az „apokaliptikus erdőtüzek” vagy a „perzselően forró otthonok”, az ENSZ-főtitkár politikai figyelemfelhívásának részei. A konkrét helyi veszélyeket mindig a nemzeti meteorológiai szolgálatok, vízügyi szervek és katasztrófavédelmi hatóságok előrejelzései alapján kell értékelni.
Magyarországon a napi és középtávú időjárási helyzet megítélésében a HungaroMet veszélyjelzése az irányadó.
Mire érdemes figyelni a következő hónapokban?
A következő időszakban a trópusi Csendes-óceán további melegedése és a légköri válasz erősödése lesz a legfontosabb jel.
A WMO havonta frissíti globális szezonális klíma-előrejelzéseit, az El Niño/La Niña helyzetről pedig rendszeresen külön jelentést ad ki. Ezekből pontosabb kép rajzolódhat ki arról, hogy mikor és milyen erősséggel tetőzik a jelenség.
Figyelni kell továbbá az Indiai-óceán állapotát, az atlanti tengeri hőmérsékleteket és a sarki légköri folyamatokat is. Ezek együttesen határozzák meg, hogyan alakulnak a regionális időjárási mintázatok.
A lakosság szintjén nincs szükség rendkívüli készletezésre vagy azonnali életmódváltásra. A legfontosabb a helyi időjárási figyelmeztetések követése és az adott veszélyhez – hőséghez, viharhoz, aszályhoz vagy árvízhez – igazodó felkészülés.
Nem minden hatása jelentkezik azonnal
Az El Niño 2026 nyarán már kialakult, de legerősebb globális hatásai késleltetve is megjelenhetnek.
A tengerfelszín melegedése előbb módosítja a trópusi légkört, majd a változás nagyobb légköri hullámokon keresztül terjed tovább. Emiatt egyes regionális következmények csak ősszel vagy télen válhatnak egyértelművé.
A globális átlaghőmérsékletre gyakorolt legerősebb hatás gyakran az El Niño kialakulását követő évben látható. A 2023-as eseményt követően 2024 rekordmeleg lett, bár a WMO hangsúlyozza, hogy a hosszú távú felmelegedés alapvető oka továbbra is az üvegházhatású gázok emelkedő koncentrációja volt.
Ezért 2027 hőmérsékleti alakulása is kiemelt figyelmet kaphat, de új rekordot jelenleg még nem lehet biztosan kijelenteni.
Guterres gyorsabb klímavédelmi lépéseket sürgetett
António Guterres szerint az El Niño erősödése újabb figyelmeztetés arra, hogy a világ nincs megfelelően felkészülve a szélsőséges éghajlati eseményekre.
Az ENSZ-főtitkár a fosszilis energiahordozók használatának gyorsabb visszaszorítását, a megújuló energiaforrások bővítését és a veszélyeztetett közösségek védelmét sürgette.
Az El Niño önmagában természetes jelenség, ezért nem állítható meg klímapolitikai intézkedésekkel. A hosszú távú globális felmelegedés mérséklésével azonban csökkenthető az a melegebb alapállapot, amelyre az El Niño átmeneti hatása ráépül.
Ugyanilyen fontos az alkalmazkodás: a hőségriadók, korai árvízi riasztások, aszálytervek, egészségügyi felkészülés és ellenállóbb infrastruktúra már a következő események idején is életeket menthet.
Erősödő jelenség, de a helyi következmények még bizonytalanok
A WMO legfrissebb értékelése alapján az El Niño már kialakult, és 2026 második felében erős eseménnyé fejlődhet. A fennmaradás esélye legalább novemberig rendkívül magas, az intenzitás pedig az északi félteke őszén tovább növekedhet.
A globális átlaghőmérséklet emelkedésének, a hőhullámoknak és az átrendeződő csapadékviszonyoknak a kockázata emiatt növekszik. A következmények azonban térségenként jelentősen eltérnek.
Európában és Magyarországon az El Niño hatása közvetettebb, ezért nem lehet egyetlen globális előrejelzésből pontos hazai időjárást levezetni. Az előttünk álló ősz és tél részleteit az európai légköri folyamatok és a közelebbi időtávra készített előrejelzések mutatják majd meg.
A jelenség miatt indokolt a fokozott szakmai figyelem és a felkészülés, de nem indokolt minden szélsőséges forgatókönyvet biztos eseményként kezelni.
