Kezdőlap EGÉSZSÉG A mentális problémák előjelei, amiket nem veszünk időben észre és sokak életébe...

A mentális problémák előjelei, amiket nem veszünk időben észre és sokak életébe is kerülhet

A mentális betegségek felismerése nem egy egyszerű dolog, még azok számára sem, akik együtt élnek.

 

Sok tragédia, gyilkosság keletkezik mentális problémákból, amiknek az egyik leggyakoribb és legveszélyesebb fajtája a skizofrénia.

A szkizofrénia ún. spektrumbetegség, azaz különböző súlyosságú, változatos tünetekkel járó betegségek csoportját foglalja magában. A leggyakrabban észlelt tünetek érintik a gondolkodást, érzékelést, figyelmet, az érzelmi-akarati életet, a viselkedést ; ezekhez gyakran társulnak jelentős szociális és foglalkozási zavarok is.

A szkizofrénia rendszerint fázisokban kialakuló betegség, tünetei leggyakrabban a fiatal felnőttkorban jelentkeznek (férfiak esetén 15-25 éves korban, nők esetében 25-35 éves korban jellemző), a betegek 20-40%-ánál a serdülőkor táján jelentkezhet, de kiala­kulhat későbbi életkorban is. Nők esetében kritikus a gyermekszülés és a változás kora, 40-45 éves korban ismét gyakoribb.

A szkizofrénia kialulásában genetikai és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak. A világon minden társadalomban, kultúrától függetlenül a népesség mintegy 1%-át érinti. A rokonságban előforduló megbetegedés esetén a veszélyeztetettség a rokonsági fokkal arányosan nő. A szkizofrénia kialakulásával összefüggésbe hozható környezeti tényezők közé tartozik pl. a lakókörnyezet, a droghasználat és születés előtti stressz hatása. Kábítószerek közül elsősorban a kannabiszt (marihuána, fű stb) hozzák  összefüggésbe a szkizofrénia kialakulásával.

Tünetek

A szkizofrénia tünetei meglehetősen változatosak, többféle felosztásuk ismert, leggyakrabban pozitív illetve negatív tünetekre osztjuk ezeket. A betegség tüneteinek hátterében mai tudásunk szerint főként a dopamin és szerotonin (és néhány ezek szabályozásában részt vevő molekula) nevű neurotransztmitter anyagok különböző agyterületeken való egyensúlyeltolódása áll.

A szkizofrénia pozitív tünetei közé tartozik pl:

Hallucinációk: inger nélkül keletkezett észlelések. A betegek leggyakrabban olyan hangokat, elemi zörejeket, zenét stb. hallanak, melyet mások számára nem észlelhetők. Előfordulhat kritizáló, kommentáló vagy parancs-jellegű hallucináció is, utóbbi esetben a hangok a beteget utasítják.

Téveszmék: általában az én-re vonatkozó, megingathatatlan téves gondolatok, ami nem magyarázható a kulturális-környezeti hatásokkal. Esetenként idővel egyre jobban kidolgozottá válhatnak, és téveszmerendszerek jöhetnek létre. Tartalmukat tekintve lehetnek üldöztetéses,  vonatkoztatásos; vallásos ; nagyzásos; bűnösségi; hipochondriás; nihilisztikus;  féltékenységi stb. A gondolatelvonás, gondolatbeültetés, gondolatsugárzás, a saját gondolatok elidegenedése (a személy külsőnek érzi azokat) tipikusan szkizofréniában észlelhető tünetek.


Bizarr/dezorganiozált viselkedés: Különös, összerendezetlen magatartás illetve beszéd. Előfordulhat pl.  mozgásos nyugtalanság vagy gátoltság, illetve negativizmus, amikor a beteg megszakítja, visszautasítja környezetével a kapcsolatot, nem beszél, mozog, táplálkozik, stb.

A szkizofrénia negatív tünetei közé tartozik például:

Érzelmi élet elszegényedése: az érzelmek  eltompulása, kiüresedettség-érzés.

Motiváció csökkenése/hiánya: a tervező- és kivitelező képesség csökkenése. Az ambivalencia áttevődhet az akarati életre is, ami az elhatározásokat, döntéseket ellehetetleníti, mindez társul a késztetések csökkenésével.

Szociális élet: bizalmatlanság, eltávolodás a külvilágtól, és a saját, belső világba való visszavonulás, ami egyrészt a többi tünet következménye, másrészt annak is köszönhető, hogy a környezet reakciói a tünetekre általában negatívak.

Emellett a betegség kognitív tünetei is ismertek, ilyenek például a koncentráció- vagy figyelemzavar, memóriazavarok, végrehajtó funkciók zavara.

A betegség szakaszokban (ún. shubokban) zajlik. A pozitív tünetek felismerése általában nem okoz gondot, a szkizofrénia negatív tünetei azonban sokszor lappangva, lassan alakulnak ki, így laikusok számára sokszor összekeverhető a depresszióval, azonban attól lényegesen különbözik, ezért fontos, hogy a páciens vagy családja mielőbb szakember segítségét kérje.

A betegség természetéből adódóan a páciensek sokszor nem ismerik fel, hogy betegek, ill. tagadják a betegségük létezését (betegségbelátás hiánya). Ilyenkor is fontos azonban, hogy mielőbb megfelelő kezelésben részesüljön a beteg, mert minél hosszabb idő telik el kezeletlenül, annál inkább romlanak az esélyek a felépülésre.

A szkizofrénia kórlefolyása nagyon változatos képet mutat. Jelen tudásunk szerint a gyógyszeres kezlést a tünetek megjelenésekor minél hamarabb el kell kezdeni. A hosszútávú fenntartó (gyógyszeres) kezelés javíthatja a tartós felépülést. Az esetek egy részében teljes felépülés várható, míg másoknál több-kevesebb tünet, enyhébb formában, a kezelés mellett is megmarad. Az egyéni, csoportos és családi intervenciók, pszichoterápiák segíthetik a funkcionális felépülést.

tudasfaja.com

loading...