Jelentős változás kezdődhet Magyarország folyóin a következő napokban. A hetek óta rendkívül alacsony vízállással küzdő Tiszán komoly árhullám indulhat el, a vízszint pedig egyes szakaszokon néhány nap alatt több métert emelkedhet. A Hydroinfo előrejelzése szerint különösen a Felső-Tisza térségében lehet látványos a fordulat: Vásárosnaménynál a folyó vízállása az elmúlt időszakban már a történelmi mélypontot közelítette, a hét második felében azonban gyors emelkedés kezdődhet. A csapadékos időjárás más folyókat is érint, az Ipolyon szintén jelentős vízszintváltozásra számítanak. Bár a többméteres emelkedés első hallásra aggasztónak tűnhet, a vízügyi előrejelzések alapján egyelőre nincs szó rendkívüli árvízhelyzetről. Mutatjuk, mikor érkezhet az árhullám, hol emelkedhet leginkább a vízszint, és miért nem jelent automatikusan árvízveszélyt a háromméteres növekedés – írja az Infostart.
Hosszú hetek óta rendkívül alacsony vízállás jellemzi Magyarország több jelentős folyóját, november közepére azonban látványos változás körvonalazódik. A térségbe érkező csapadékos időjárás és a vízgyűjtő területeken lehulló eső hatására a Tiszán újabb árhullám indulhat el, amely a következő napokban a magyarországi szakaszokon is éreztetheti hatását.
A Hydroinfo vízügyi előrejelzéseire hivatkozva az Időkép már november 9-én felhívta a figyelmet arra, hogy a Tisza vízszintje Vásárosnaménynál néhány nap alatt több mint három métert emelkedhet. A november 10-én kiadott frissebb vízügyi számítások ennél is nagyobb, négyméteres nagyságrendű különbséget vetítettek előre a hétvégi tetőzésig.
A változás különösen azért figyelemre méltó, mert a folyó korábban rendkívül kevés vizet szállított. Vásárosnaménynál az elmúlt hetekben mínusz 200 és mínusz 230 centiméter közötti értékek voltak jellemzők, ami már megközelítette a helyi vízmércén nyilvántartott történelmi legalacsonyabb szintet.
A várható árhullám tehát egy szokatlanul alacsony vízállású időszakot szakíthat meg. A szakemberek szerint azonban fontos különbséget tenni a gyors vízszintemelkedés és a tényleges árvízveszély között, mivel a jelenlegi számítások alapján a folyó még az emelkedést követően is az elsőfokú árvízvédelmi készültségi szint alatt maradhat.
Több mint három métert emelkedhet a Tisza vízszintje
A Tisza felső szakaszán az elmúlt időszak egyik legnagyobb vízszintváltozása következhet be november közepén. A Hydroinfo november 10-én kiadott előrejelzése Vásárosnaménynál még mínusz 221 centiméteres kiinduló vízállással számolt, a következő napokra azonban már gyors emelkedést jelzett.
A számítás szerint november 12-én még mínusz 208 centiméter körüli vízállás várható, november 13-án azonban megkezdődhet a látványosabb növekedés. November 14-én reggelre a vízállás megközelítheti a mínusz 5 centimétert, november 15-én pedig már a plusz 200 centiméteres tartományba emelkedhet.
Ez az előrejelzés a november 10-i kiinduló értékhez képest több mint négy méteres vízszintemelkedést is jelenthet.
A korábban ismertetett háromméteres növekedés tehát továbbra is reális nagyságrend, de a frissebb vízügyi számítások ennél jelentősebb változás lehetőségét is mutatják.
Fontos ugyanakkor, hogy a több napra előre kiadott vízállás-előrejelzések bizonytalansága az idő előrehaladtával növekszik. A tényleges tetőzési érték attól függ, hogy mennyi csapadék hullik a vízgyűjtő területen, milyen gyorsan érkezik meg a lefolyó víz, és hogyan alakulnak a mellékfolyók vízállásai.
Vásárosnaménynál a történelmi mélypont közelében volt a folyó
A mostani előrejelzés különlegessége, hogy a Tisza vízállása az elmúlt hetekben rendkívül alacsony szinten stagnált.
Vásárosnaménynál a folyó vízmércéjén jellemzően mínusz 200 és mínusz 230 centiméter közötti értékeket mértek, ami szokatlanul kevés vizet jelez a folyó felső magyarországi szakaszán.
A helyi vízmércén nyilvántartott legkisebb vízállás, vagyis az LKV mínusz 235 centiméter. A közelmúltban mért értékek tehát már igen közel kerültek ehhez a történelmi szinthez.
A tartósan alacsony vízállás több problémát is okozhat. Kedvezőtlenül befolyásolhatja a vízi élőhelyek állapotát, a folyó menti ökológiai rendszereket és a vízhasználati lehetőségeket. Bizonyos szakaszokon a meder korábban vízzel borított részei is szabaddá válhatnak, miközben a kisebb vízhozam megváltoztathatja az áramlási viszonyokat.
A következő napokban várható csapadék és a kialakuló árhullám ezért látványos változást hozhat a folyó képében. A korábban sekélyebb részek ismét víz alá kerülhetnek, a sodrás erősödhet, a vízszint pedig rövid időn belül több méterrel magasabbra kerülhet a vízmércén.
Mikor érkezhet az árhullám? Ezek a legfontosabb dátumok
A Hydroinfo november 10-én kiadott vásárosnaményi előrejelzése alapján a vízszintemelkedés a hét második felében gyorsulhat fel.
| Dátum | Vásárosnaményi előre jelzett vízállás |
|---|---|
| November 10., reggel | −221 cm, mért érték |
| November 12., reggel | −208 cm |
| November 13., reggel | −190 cm |
| November 14., reggel | −5 cm |
| November 15., reggel | +203 cm |
| November 16., reggel | +167 cm |
A november 15-i reggeli előrejelzés már több mint 420 centiméterrel magasabb vízállást mutat a november 10-én reggel mért értéknél.
A részletes vízügyi számítás alapján Vásárosnaménynál november 15-én, a nap folyamán alakulhat ki a tetőzés, majd ezt követően fokozatos apadás kezdődhet.
A táblázatban szereplő értékek azonban előrejelzések, nem ténylegesen már bekövetkezett vízállások. A vízügyi szolgálat a csapadék- és vízhozamadatok alapján folyamatosan módosíthatja a várható értékeket.
Két front érintette Magyarországot – a csapadék hatására indulhat meg az árhullám
Az időjárási helyzet alakulásában fontos szerepet játszanak a november 10-én, kedden hazánk fölött átvonuló időjárási frontok.
A frontokhoz kapcsolódó csapadékrendszerek több területen is esőt hoztak, és a következő napokban a Tisza vízgyűjtőjére hulló csapadék is hozzájárulhat a folyók vízhozamának növekedéséhez.
A folyók vízállása azonban nem kizárólag attól függ, hogy Magyarországon mennyi eső esik. A Tisza esetében különösen fontos a határon túli vízgyűjtő területek időjárása.
A Kárpátokban lehulló csapadék a hegyvidéki patakokon és folyókon keresztül viszonylag gyorsan a Tisza főmedrébe kerülhet. Emiatt akár az is előfordulhat, hogy egy magyarországi településen nem hullik kiadós eső, a helyi folyószakaszon mégis jelentős vízszintemelkedés következik be.
A csapadék területi eloszlása ezért legalább olyan fontos, mint a lehulló mennyiség. Ha a vízgyűjtő felső részén rövid idő alatt sok eső esik, a folyó vízszintje gyorsabban reagálhat, mint amikor ugyanekkora csapadék hosszabb idő alatt, nagyobb területen oszlik el.
Miért emelkedhet ilyen gyorsan a Tisza vízszintje?
A Tisza vízjárását nagymértékben meghatározza a folyó hatalmas, nemzetközi vízgyűjtő területe. A teljes vízgyűjtő mintegy 157 ezer négyzetkilométert foglal magában, és öt országot érint: Ukrajnát, Romániát, Szlovákiát, Magyarországot és Szerbiát.
A rendszerhez számos jelentős mellékfolyó kapcsolódik, köztük a Szamos, a Bodrog, a Sajó, a Körösök és a Maros. Ezek a vízfolyások a különböző országrészekből és hegyvidéki területekről szállítják a vizet a Tiszába.
A mostani helyzetben különösen a folyó felső vízgyűjtője fontos. A hegyvidéki területeken a csapadék a meredekebb lejtőkön gyorsabban lefolyhat, és a kisebb patakokon keresztül rövid idő alatt elérheti a főbb folyókat.
Ha több mellékfolyón közel azonos időben indul meg a vízszintemelkedés, azok együttesen jelentősebb árhullámot alakíthatnak ki a Tiszán.
A folyó felső szakaszán ezért viszonylag gyorsan változhat a vízállás, míg az alsóbb szakaszokon a víztömeg levonulása hosszabb időt vehet igénybe.
Az árhullám nagyságát az is befolyásolja, hogy a csapadék előtt milyen állapotban volt a vízgyűjtő talaja. A száraz talaj egyes körülmények között több vizet képes befogadni, míg a telített talajról a csapadék nagyobb része közvetlenül a vízfolyásokba juthat.
Jelentős a vízszintemelkedés, de egyelőre nincs szó súlyos árvízveszélyről
A következő napokra előre jelzett többméteres vízszintemelkedés első hallásra akár aggasztónak is tűnhet, különösen azoknak, akik a Tisza közelében élnek.
A vízügyi szakemberek azonban hangsúlyozzák, hogy a gyors emelkedés önmagában még nem jelenti árvízvédelmi veszélyhelyzet kialakulását.
Vásárosnaménynál a folyó jelenleg rendkívül alacsony vízállásról indul. Emiatt a három-négy méteres emelkedés után is jelentős távolság maradhat az elsőfokú árvízvédelmi készültség elrendeléséhez szükséges szintig.
A magyarországi árvízvédelemben három hagyományos készültségi fokozatot különböztetnek meg. Ezeket az adott folyószakaszra meghatározott vízállási értékekhez és a védekezés szükségességéhez kapcsolják.
Az elsőfokú készültség jellemzően fokozott figyelést és ellenőrzést jelent, míg magasabb készültségi fokozatoknál további védekezési intézkedésekre lehet szükség.
A mostani előrejelzések alapján Vásárosnaménynál a várható tetőzés még az elsőfokú árvízvédelmi készültségi szint alatt maradhat.
Ezért a jelenlegi adatokból nem következik, hogy a Tisza menti településeken lakóházakat veszélyeztető áradásra kellene felkészülni. A helyzet ugyanakkor folyamatos megfigyelést indokol, hiszen az időjárás és a csapadékmennyiség változása a vízügyi előrejelzéseket is módosíthatja.
Miért mutathat mínusz 200 centimétert a Tisza vízmércéje?
A vízállással kapcsolatos hírekben gyakran jelennek meg negatív értékek, amelyek sokak számára elsőre nehezen értelmezhetők.
Ha például a Tisza vízállását Vásárosnaménynál mínusz 220 centiméterben adják meg, az nem azt jelenti, hogy a folyó vízmélysége negatív lenne, vagy hogy egyáltalán ne lenne víz a mederben.
A folyók vízállását meghatározott vízmércék segítségével mérik. Minden vízmércéhez tartozik egy rögzített viszonyítási szint, amelyhez képest a vízfelszín aktuális magasságát megadják.
A negatív vízállás tehát azt jelzi, hogy a folyó felszíne a vízmérce kijelölt nullpontja alatt helyezkedik el.
A rendszer lehetővé teszi, hogy a vízügyi szakemberek hosszú időszakok adatait hasonlítsák össze, és megállapítsák, milyen mértékben emelkedik vagy csökken egy folyó vízszintje.
Fontos azt is tudni, hogy két különböző település vízmércéjének centiméteres adatai közvetlenül nem feltétlenül hasonlíthatók össze. Az egyes mércék nullpontjai ugyanis eltérő magasságban helyezkedhetnek el.
Éppen ezért a vízügyi előrejelzések értelmezésénél a helyi vízmérce korábbi adatai, a történelmi minimumok és maximumok, valamint a készültségi szintek jelentik a legfontosabb viszonyítási alapot.
Nemcsak a Tiszán: az Ipolyon is jelentős emelkedés következhet
A következő napok csapadékos időjárása nem kizárólag a Tisza vízgyűjtőjét érintheti. Az Időkép előrejelzése szerint az Ipolyon is jelentős vízszintváltozásra lehet számítani.
Az elmúlt hetekben ezen a folyón szintén nagyon alacsony vízállás volt jellemző. Egyes vízmércéken a 30–40 centiméter körüli értékek hosszabb időn keresztül alig változtak.
A korábbi meteorológiai és hidrológiai számítások alapján november 13-ától gyors emelkedés körvonalazódott, amelynek tetőzését november 14. környékére várták.
Az Időkép korábbi tájékoztatása egyes szakaszokon 250 centiméter körüli vízállást is kilátásba helyezett. A Hydroinfo november 10-i részletes előrejelzése ugyanakkor Nógrádszakálnál már ennél alacsonyabb, körülbelül 160 centiméteres tetőzést valószínűsített november 14-ére.
Az eltérés jól szemlélteti, hogy az ilyen előrejelzések folyamatosan változhatnak, különösen akkor, ha a várt csapadékmennyiség vagy annak területi eloszlása módosul.
Az Ipoly esetében tehát ugyancsak jelentős vízszintemelkedés lehetséges, de a tényleges tetőzés nagysága a következő napok időjárásától függ.
A Felső-Tiszán jelentkezhet először a változás
A vízügyi számítások alapján a mostani árhullám elsőként a Tisza felső magyarországi szakaszain lehet látványos.
Tiszabecsnél, Tivadarnál és Vásárosnaménynál a folyó gyorsabban reagálhat a vízgyűjtő felső részén lehulló csapadékra, mint az ország délebbi folyószakaszain.
Vásárosnamény után az árhullám továbbhaladhat Záhony, Dombrád, Tiszabercel és Tokaj irányába, majd fokozatosan a középső és alsó tiszai szakaszokon is megjelenhet.
A folyó mentén azonban nem feltétlenül azonos mértékű vízszintemelkedés következik be. A meder szélessége, a mellékfolyók vízhozama, a duzzasztóművek hatása és a helyi vízrajzi sajátosságok egyaránt befolyásolják a vízállást.
A Hydroinfo november 10-i előrejelzése például Vásárosnaménynál november 15-re már jelentős emelkedést mutatott, miközben Szolnoknál ugyanebben az időszakban még jóval mérsékeltebb változás szerepelt a számításokban.
Ez azért fontos, mert az árhullám nem egyszerre jelentkezik a Tisza teljes magyarországi szakaszán.
A folyó felső részén megjelenő víztömegnek időre van szüksége ahhoz, hogy elérje az alsóbb területeket. Az árhullám útját ráadásul a mellékfolyókról érkező további vízmennyiség is befolyásolhatja.
Az alacsony vízállás után kedvező változást is hozhat a csapadék
A többméteres vízszintemelkedés nemcsak a folyó mentén élők számára lehet látványos, hanem a vízgazdálkodás szempontjából is fontos fejlemény.
A tartósan alacsony folyóvízszintek ugyanis számos problémát okozhatnak. A kisebb vízhozam kedvezőtlenül befolyásolhatja a vízi élővilágot, a vízminőséget és egyes vízhasználati lehetőségeket.
A Tisza és mellékfolyói az Alföld vízháztartásában is jelentős szerepet töltenek be. A folyórendszer vízkészlete a mezőgazdaság, a természetes élőhelyek és a különböző vízgazdálkodási feladatok szempontjából egyaránt fontos.
A csapadékosabb időjárás és az árhullám ezért bizonyos szempontból kedvező változást jelenthet a korábbi, rendkívül alacsony vízálláshoz képest.
Ugyanakkor a gyorsan levonuló árhullám nem feltétlenül oldja meg a tartós vízhiány problémáját. A folyók vízszintje néhány nap alatt jelentősen megemelkedhet, majd a csapadékos időszak elmúltával ismét gyorsan csökkenhet.
A hosszabb távú vízellátottság szempontjából ezért nemcsak egy-egy jelentős esőzés, hanem a csapadék évszakos eloszlása, a talaj vízkészlete és a vízvisszatartási lehetőségek is meghatározók.
A horgászoknak és a vízparton tartózkodóknak is érdemes figyelniük
Bár a jelenlegi előrejelzések nem mutatnak elsőfokú árvízvédelmi készültséget elérő vízállást Vásárosnaménynál, a folyó gyors emelkedése a vízparton tartózkodók számára így is fontos változásokat hozhat.
A horgászoknak, a csónakkal közlekedőknek és a folyóparton sétálóknak érdemes figyelniük a vízállás alakulását, különösen a hét második felében.
A gyors emelkedés következtében a korábban száraz partszakaszok víz alá kerülhetnek, megváltozhatnak a megközelítési lehetőségek, és a víz sodrása is erősödhet.
Az árhullámmal uszadékfa, növényi törmelék és más hordalék is érkezhet, amely a vízen közlekedők számára akadályt jelenthet.
A folyópartokon tartózkodóknak ezért célszerű kerülniük a meredek, csúszós vagy omlásveszélyes partszakaszokat, valamint azokat a területeket, ahol a gyors vízszintemelkedés miatt a kijutás nehézzé válhat.
A horgászhelyek megválasztásakor szintén érdemes figyelembe venni, hogy a vízszint a nap folyamán is jelentősen változhat, különösen a gyors emelkedési szakaszban.
A hajózásra és egyéb vízi tevékenységekre vonatkozó aktuális korlátozásokat minden esetben a hivatalos tájékoztatások alapján kell ellenőrizni.
Mi történik, ha a vártnál több eső esik a Tisza vízgyűjtőjén?
A hidrológiai előrejelzések egyik legnagyobb bizonytalansági tényezője a csapadék mennyisége és eloszlása.
A meteorológiai modellek több nappal előre képesek megbecsülni, hogy egy adott térségben mennyi eső várható, de a tényleges csapadékmennyiség ettől eltérhet.
Ha a Tisza felső vízgyűjtőjén a vártnál több eső hullik, akkor a folyók vízhozama és az árhullám magassága is meghaladhatja a korábbi számításokat.
Ezzel szemben, ha a csapadék mennyisége elmarad az előrejelzettől, vagy nagyobb területen, hosszabb idő alatt hullik le, akkor a vízszintemelkedés mérsékeltebb lehet.
A folyók állapotának követése ezért különösen fontos a gyorsan változó időjárási helyzetekben.
A vízügyi szolgálat a mért vízállások, a csapadékadatok és a meteorológiai előrejelzések alapján rendszeresen frissíti a számításokat.
A november 10-én kiadott előrejelzés így a következő napokban módosulhat, különösen a november 14–16. közötti időszakra vonatkozó tetőzési értékek esetében.
Hol lehet követni a Tisza aktuális vízállását?
Azok számára, akik a Tisza közelében élnek, a legfontosabb információt a hivatalos vízügyi mérések és előrejelzések jelentik.
A Hydroinfo rendszerében folyamatosan elérhetők a magyarországi folyók aktuális vízállási adatai, valamint a következő napokra vonatkozó előrejelzések.
A vízügyi honlapon külön megtekinthetők az egyes mérőállomások, például Vásárosnamény, Tiszabecs, Tivadar, Záhony, Tokaj és Szolnok adatai.
A táblázatokban a ténylegesen mért vízszintek és az előre jelzett értékek is szerepelhetnek, így jól követhető, hogyan változik egy adott folyószakasz állapota.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a területileg illetékes vízügyi igazgatóságok szintén hivatalos tájékoztatást nyújtanak a folyók helyzetéről, valamint az esetleges árvízvédelmi készültségekről.
Fontos, hogy a lakosság ne kizárólag a közösségi médiában terjedő, sokszor dátum nélküli vízállásgrafikonokra támaszkodjon. Egy korábbi árhullámról készült kép vagy előrejelzés ugyanis könnyen félreértésekhez vezethet, ha azt aktuális helyzetként osztják meg.
Mikor várható a tetőzés Vásárosnaménynál?
A Hydroinfo november 10-én, 11 óra 9 perckor kiadott részletes előrejelzése szerint Vásárosnaménynál november 15-én, vasárnap alakulhat ki a mostani árhullám tetőzése.
A számítás a vasárnapi délutáni órákra körülbelül plusz 210 centiméteres vízállást jelzett, ami jelentős változás a november 10-én reggel mért mínusz 221 centiméterhez képest.
Ezzel a vízszint néhány nap alatt körülbelül 431 centiméterrel, azaz 4,31 méterrel is emelkedhetne.
Az előrejelzés szerint a tetőzés után november 15-én estétől már lassú apadás kezdődhet, november 16-án reggelre pedig plusz 167 centiméter körüli vízállás szerepelt a számításban.
A tényleges tetőzési időpont és érték azonban a következő napok időjárásától függően változhat, ezért ezeket nem szabad biztosan bekövetkező adatként kezelni.
A vízügyi előrejelzésben szereplő bizonytalansági tartomány is azt mutatja, hogy a távolabbi napokra vonatkozó számításokat fokozott óvatossággal kell értelmezni.
Miért fontos a Tisza vízállásának követése az Alföldön?
A Tisza Magyarország egyik legfontosabb folyója, amelynek vízjárása nemcsak a közvetlen folyóparti települések életére, hanem az Alföld jelentős részének vízgazdálkodására is hatással van.
A folyó történelmileg meghatározó szerepet töltött be a térség természeti viszonyainak alakításában. Az árvizek, a vízjárta területek és a folyószabályozások egyaránt hozzájárultak a táj mai arculatának kialakulásához.
Napjainkban a vízgazdálkodási szakembereknek egyszerre kell figyelniük a magas vízállásokhoz kapcsolódó kockázatokra és a tartós vízhiány következményeire.
Az elmúlt években több alkalommal is rendkívül alacsony vízállásokat mértek magyarországi folyókon, ami különösen a szárazabb időszakokban irányította rá a figyelmet a vízkészletek sérülékenységére.
A mostani árhullám ezért nemcsak egy látványos meteorológiai és hidrológiai esemény lehet, hanem jól mutatja azt is, milyen gyorsan változhat a folyók állapota néhány csapadékos nap hatására.
A hirtelen emelkedés ugyanakkor nem feltétlenül jelenti azt, hogy a térség hosszabb távú vízhiányos problémái megszűnnek.
A november közepére várható csapadékos időjárás jelentős változást hozhat a magyarországi folyókon, különösen a Tisza felső szakaszán.
A Hydroinfo november 10-i előrejelzése alapján Vásárosnaménynál a november 10-én mért mínusz 221 centiméteres vízállás a hét végére plusz 200 centiméter fölé emelkedhet, vagyis néhány nap alatt négyméteres nagyságrendű változás következhet be.
A vízszint emelkedése várhatóan november 13–14-én gyorsulhat fel, a tetőzés pedig a jelenlegi számítások alapján november 15-én következhet be.
A Tisza mellett az Ipolyon is jelentős emelkedés lehet, miután az elmúlt hetekben ott is rendkívül alacsony vízállásokat mértek.
A vízügyi szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a gyors vízszintemelkedés nem azonos a súlyos árvízveszéllyel. Vásárosnaménynál a várható vízállás a jelentős növekedés után is az elsőfokú árvízvédelmi készültségi szint alatt maradhat.
A legfontosabb tehát az, hogy a következő napokban látványos árhullám érkezhet a Tiszán, de a jelenlegi adatok alapján nem indokolt rendkívüli árvízhelyzettől tartani. A folyó mentén élőknek, a horgászoknak és a vízparton tartózkodóknak ugyanakkor érdemes folyamatosan figyelniük a hivatalos vízügyi előrejelzéseket, mert a vízszint rövid idő alatt jelentősen megváltozhat.
