Jelentős változás érkezhet 2027. január 1-jétől a magyar munkavállalók fizetésében. Magyar Péter miniszterelnök bejelentése szerint a minimálbért terhelő személyi jövedelemadó tényleges mértéke 15 százalékról 9 százalékra csökkenne, ráadásul a kedvezmény nem kizárólag a minimálbérből élőket érintené. A kormány terve alapján mintegy 2,5 millió munkavállalónál maradhatna több pénz, és sokaknak már béremelés nélkül is érezhetően növekedhetne a nettó keresete. A jelenlegi minimálbérrel számolva havi 19 368 forint, éves szinten pedig 232 416 forint lehet a különbség. A pontos összeg azonban a 2027-es minimálbértől és a végleges törvényi szabályoktól függ. Mutatjuk a részletes számításokat, és azt is, kik járhatnak a legjobban az adóváltozással – írja a Pénzcentrum.

Komoly átalakulás előtt állhat a magyar személyi jövedelemadózás rendszere. A 2027-es költségvetés részeként a kormány olyan adócsökkentési konstrukciót tervez, amely elsősorban az alacsony és közepes keresetű munkavállalók nettó jövedelmét növelné. A változás lényege, hogy a minimálbért keresők tényleges szja-terhe 9 százalékra mérséklődne, a minimálbérnél magasabb fizetések esetében pedig fokozatosan csökkenő adójóváírás biztosítana többletjövedelmet.

Magyar Péter miniszterelnök 2026. október 19-én, hétfőn ismertette az Országgyűlésben a 2027-es költségvetés legfontosabb irányait. A bejelentést követően október 27-én a kormány benyújtotta a kapcsolódó adótörvény-módosításokat is, így a korábbi politikai vállalás már konkrét jogszabálytervezetben szerepel.

Az intézkedés jelentősége abban rejlik, hogy nem feltétlenül kell hozzá munkáltatói béremelés. Amennyiben a tervezett szabályokat elfogadják, a munkavállalók egy része változatlan bruttó fizetés mellett is több nettó pénzt kaphatna kézhez.

A legfontosabb kérdés természetesen az, hogy pontosan mekkora összegről van szó, és kik számíthatnak a kedvezményre. A számításokból kiderül, hogy az alacsonyabb keresetű dolgozóknál havi több tízezer forinttal is növekedhet a hazavihető összeg, a magasabb fizetések esetében azonban fokozatosan csökkenne az adóelőny.

Magyar Péter bejelentette: 2027-től 9 százalékra mérséklődhet a minimálbér szja-ja

A jelenlegi magyar adórendszerben a munkabért főszabály szerint 15 százalékos személyi jövedelemadó és 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék terheli. Ez azt jelenti, hogy az egyéb adókedvezményekre nem jogosult munkavállalók bruttó fizetéséből összesen 33,5 százalékot vonnak le.

A kormány javaslata alapján a minimálbért kereső munkavállalóknál a tényleges szja-teher 15 százalékról 9 százalékra csökkenne. A társadalombiztosítási járulék mértéke ugyanakkor változatlanul 18,5 százalék maradna.

Így a minimálbéresek teljes munkavállalói levonása 33,5 százalékról 27,5 százalékra mérséklődne, ami azonos bruttó kereset mellett közvetlen nettó jövedelemnövekedést eredményezne.

Fontos azonban egy lényeges részlet: a benyújtott törvényjavaslat nem az általános 15 százalékos szja-kulcsot írná át 9 százalékra, hanem külön adójóváírással érné el ugyanazt az eredményt a minimálbér esetében. Ez azért számít, mert a jóváírás kizárólag meghatározott jövedelmekre vonatkozna, és a minimálbér fölött fokozatosan csökkenne.

A kormány számításai szerint az intézkedés mintegy 2,5 millió munkavállalót érinthet. A cél az, hogy az adóteher csökkentése révén elsősorban azoknál maradjon több pénz, akiknek a havi megélhetési kiadások jelenleg a legnagyobb terhet jelentik.

Ennyi lehet a minimálbér nettója 2027-ben – forintra lebontva

A minimálbérből élők számára a legfontosabb kérdés, hogy a gyakorlatban mennyivel növekedhet a havi fizetésük.

2026-ban a bruttó minimálbér összege 322 800 forint. Ebből a jelenlegi szabályok alapján 15 százalék személyi jövedelemadót és 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot vonnak le, amennyiben a munkavállaló nem vesz igénybe más kedvezményt.

A számítás így alakul:

A különbség tehát havonta 19 368 forint, ami éves szinten 232 416 forintos nettó jövedelemnövekedést jelentene. Ez megközelítőleg 9 százalékos emelkedésnek felel meg a jelenlegi nettó minimálbérhez viszonyítva.

A tényleges 2027-es összeg azonban ennél magasabb is lehet, amennyiben januártól a minimálbér összege is emelkedik.

Mi történik, ha 2027-ben a minimálbér is emelkedik?

A 2027-es minimálbér végleges összegéről 2026. november 10-ig még nem született elfogadott döntés. Ez azt jelenti, hogy a következő évi nettó fizetéseket egyelőre kizárólag feltételezések alapján lehet kiszámítani.

A korábbi, három évre szóló bérmegállapodásban 2027-re 374 600 forintos bruttó minimálbér is szerepelt, ám a gazdasági körülmények és a 2026-os bérmegállapodás módosítása miatt ez az összeg jelenleg nem tekinthető biztosnak.

Ha azonban a minimálbér valóban 374 600 forintra emelkedne, akkor a 6 százalékos adójóváírás összege havonta 22 476 forint lehetne.

Ebben a példában a számítás a következőképpen alakulna: 374 600 forintos bruttó minimálbér mellett a 9 százalékos tényleges szja 33 714 forint lenne, a 18,5 százalékos tb-járulék pedig 69 301 forint. Így a nettó minimálbér 271 585 forintra emelkedne.

Ez már jelentősen magasabb összeg lenne a jelenlegi 214 662 forintos nettó minimálbérnél, de ebben az esetben két különböző hatás adódna össze: a bruttó minimálbér emelkedése és az adójóváírás bevezetése.

A kettőt nem szabad összekeverni. A 22 476 forint a feltételezett új bruttó minimálbérhez kapcsolódó adócsökkentés lenne, míg a teljes nettó növekedés a béremelés hatását is tartalmazná.

Nemcsak a minimálbéresek járhatnak jobban: a magasabb fizetésűeknek is több maradhat

A tervezett adócsökkentés egyik legfontosabb eleme, hogy nem kizárólag a minimálbért keresők számára biztosítana kedvezményt. A kormány bejelentése szerint a minimálbérnél magasabb, de meghatározott összeghatár alatti jövedelemmel rendelkező munkavállalók is számíthatnak adójóváírásra.

A nyilvános kormányzati kommunikációban havi bruttó 680 ezer forintos kereseti határ szerepel, de a benyújtott törvényjavaslat ennél pontosabb szabályt tartalmaz. Az adójóváírás ugyanis a minimálbérhez igazodna, és annak kétszeresénél teljesen megszűnne.

Ez azt jelenti, hogy a jogosultsági határ a 2027-es minimálbér összegétől is függ. Ha a minimálbér 340 ezer forint lenne, akkor valóban 680 ezer forintnál szűnne meg a jóváírás. Ha azonban ennél magasabb összegben állapodnak meg a munkáltatók és a munkavállalók képviselői, akkor a kedvezmény felső határa is magasabbra kerülhet.

A rendszer úgy működne, hogy a minimálbérig a munkabér 6 százalékának megfelelő összeg járna adójóváírásként. A minimálbér feletti kereseti rész azonban fokozatosan csökkentené a kedvezményt, egészen addig, amíg az teljesen el nem fogy.

Ennek következtében az alacsonyabb keresetű munkavállalók nagyobb, a magasabb keresetűek pedig fokozatosan kisebb adómegtakarításra számíthatnának. Azoknál, akik a minimálbér kétszeresénél többet keresnek, ez az adójóváírás már nem eredményezne többletjövedelmet.

Ennyivel nőhet a 400, 500 és 600 ezer forintot keresők fizetése

Az új szabályok hatását több különböző fizetési szinten is érdemes megvizsgálni. A számításokhoz továbbra is a jelenlegi, 322 800 forintos minimálbért használjuk, hogy a nettó keresetekre gyakorolt adóhatás könnyen összehasonlítható legyen.

A benyújtott törvényjavaslat képlete alapján a következőképpen alakulna a havi adójóváírás, ha a minimálbér változatlan maradna:

Ezekből a példákból jól látható, hogy az adójóváírás nem minden munkavállaló számára ugyanakkora összeget jelentene. Egy havi bruttó 400 ezer forintot kereső dolgozó például 14 736 forinttal vihetne haza többet, ami egy teljes év alatt 176 832 forintos különbség lenne.

Az 500 ezer forintos bruttó keresetnél a havi adómegtakarítás 8736 forint lenne, ami éves szinten 104 832 forintot jelentene. A 600 ezer forintos fizetéssel rendelkező munkavállalóknál a kedvezmény már jóval kisebb, havi 2736 forint lehetne.

A különbség oka az, hogy a javaslat a kedvezményt nem állandó összegben biztosítaná, hanem a minimálbért meghaladó keresettel arányosan mérsékelné.

Fontos ismét hangsúlyozni, hogy a táblázat a 2026-os minimálbérrel számított szemléltetés. A tényleges 2027-es összegek a jövő évi minimálbér megállapításától és az elfogadott jogszabály végleges szövegétől függnek.

Hirdetés

A garantált bérminimumot keresők is jelentős kedvezményt kaphatnak

Magyarországon sok munkavállaló nem a hagyományos minimálbérért, hanem a garantált bérminimumért dolgozik. Ez utóbbi azokban a munkakörökben alkalmazandó, amelyek legalább középfokú iskolai végzettséget vagy szakképzettséget igényelnek.

2026-ban a garantált bérminimum bruttó 373 200 forint, amelyből a jelenlegi általános levonási szabályok alapján 248 178 forint marad nettóban, más adókedvezmények nélkül.

A tervezett adójóváírás a garantált bérminimumon foglalkoztatott munkavállalók számára is előnyt jelenthetne. Ha a jelenlegi minimálbért és a jelenlegi garantált bérminimumot vesszük alapul, akkor havi 16 344 forint lenne a kedvezmény, amellyel a nettó összeg 264 522 forintra emelkedne.

Ez éves szinten 196 128 forintos megtakarítást jelentene, kizárólag az adójóváírás következtében.

Természetesen a 2027-es garantált bérminimum összege is változhat, ezért a tényleges kifizetéseknél majd az új béradatokat kell figyelembe venni.

A négy- és hatórás dolgozók fizetése is növekedhet

A tervezett adócsökkentés a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalókat is érintheti. Ez különösen fontos lehet azok számára, akik családi kötelezettségeik, tanulmányaik vagy más körülmények miatt nem teljes munkaidőben dolgoznak.

A részmunkaidőben foglalkoztatottak keresete sok esetben alacsonyabb a teljes munkaidős minimálbérnél. A tervezett adójóváírás alapján náluk a munkabér 6 százalékának megfelelő összeg jelenthetne többletet, ha nem rendelkeznek olyan más kedvezménnyel, amely már megszünteti az szja-fizetési kötelezettségüket.

A jelenlegi minimálbérrel számolva egy hatórás munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozó bruttó 242 100 forintot kereshet. Ebből ma 160 997 forint körüli nettó összeg marad, a tervezett adócsökkentéssel viszont 175 523 forintra emelkedhetne a havi kifizetés.

Ez 14 526 forintos havi, illetve 174 312 forintos éves növekedést jelentene.

Egy négyórás munkaviszonyban foglalkoztatott, bruttó 161 400 forintot kereső dolgozó esetében a jelenlegi nettó 107 331 forintról 117 015 forintra növekedhetne a fizetés. A különbség havonta 9684 forint, éves szinten pedig 116 208 forint lenne.

A példák természetesen változatlan bruttó bérrel és más kedvezmények nélkül számolnak. A tényleges fizetéseket a munkaviszony feltételei és az egyéni adókedvezmények is befolyásolhatják.

A 25 év alatti fiataloknál más lehet a helyzet

A tervezett adócsökkentés nem minden magyar munkavállalónál eredményezne automatikusan magasabb nettó fizetést. Vannak ugyanis olyan csoportok, amelyek már most is jelentős személyijövedelemadó-kedvezményekre jogosultak.

Ilyenek például a 25 év alatti fiatalok, akik a jogszabályban meghatározott átlagkereseti határig mentesülhetnek a személyi jövedelemadó megfizetése alól.

A kormány bejelentése szerint ez a kedvezmény 2027-ben is megmaradna. Ezért azoknál a fiatal munkavállalóknál, akiknek a teljes jövedelme már most is szja-mentes, az új adójóváírás önmagában nem feltétlenül eredményezne további nettó növekedést.

Más lehet a helyzet azoknál, akik a kedvezményes jövedelemhatár felett keresnek, vagy valamilyen speciális adózási helyzetben vannak.

Fontos különbséget tenni az adómentesség és az adójóváírás között. Az adómentesség miatt a munkavállaló meghatározott jövedelme után egyáltalán nem fizet szja-t, míg az adójóváírás a számított adó összegét csökkenti.

Ebből következően aki már egyébként sem fizet személyi jövedelemadót, annak a fizetését az új kedvezmény nem minden esetben emeli tovább.

Az édesanyák szja-mentessége is befolyásolhatja az új kedvezményt

A gyermekeket nevelő édesanyák számára szintén különösen fontos lehet a 2027-es adócsomag. Magyarországon több olyan adókedvezmény működik, amely a gyermekek számától, az anya életkorától és más jogosultsági feltételektől függően csökkentheti vagy megszüntetheti az szja-fizetési kötelezettséget.

A benyújtott törvényjavaslat szerint az anyákra vonatkozó adómentességi szabályokban is változások következhetnek. A kormány terve alapján az érintett kedvezményeknél havi bruttó egymillió forintos jövedelmi korlát jelenne meg.

Ez azt jelentené, hogy a meghatározott feltételeknek megfelelő édesanyák a jövedelmi határig továbbra is élhetnének az szja-mentesség lehetőségével, az egymillió forint feletti részre viszont már más szabályok vonatkoznának.

A minimálbérhez kapcsolódó adójóváírás szempontjából az a lényeges, hogy az édesanya ténylegesen fizet-e szja-t a munkabére után.

Ha valaki teljes egészében mentesül a személyi jövedelemadó megfizetése alól, az új jóváírás önmagában nem jelentene számára további nettó keresetnövekedést. Ha azonban a munkabérének valamely része továbbra is adóköteles, a kedvezmények egymáshoz való viszonya már összetettebb lehet.

Ezért az anyák esetében a végleges szabályok, a kedvezmények sorrendje és a munkavállaló konkrét jövedelmi helyzete együttesen határozzák majd meg a tényleges adóterhelést.

A családi adókedvezményt igénybe vevőknél nem mindenki kap ugyanannyi pluszt

A gyermekes családok számára a személyi jövedelemadó csökkentése első pillantásra egyértelmű előnynek tűnhet, de a helyzet ennél összetettebb.

A családi kedvezmény ugyanis már jelenleg is jelentősen csökkentheti az érintett szülők adóterheit. Egyes munkavállalóknál a családi kedvezmény teljes egészében megszünteti az szja-fizetési kötelezettséget, és megfelelő feltételek mellett a társadalombiztosítási járulék egy részére is kiterjedhet.

A 2027-re tervezett adójóváírás a családi kedvezménnyel együtt is alkalmazható lehet, de az együttes pénzügyi hatás eltérhet attól, mintha a munkavállaló egyáltalán nem venne igénybe más kedvezményt.

Előfordulhat például, hogy az új jóváírás az szja egy részét már eleve csökkenti, így a családi kedvezmény másként oszlik meg a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulék között.

Ezért két azonos bruttó keresetű dolgozó nettó fizetése eltérően alakulhat attól függően, hogy hány gyermeket nevelnek, milyen más adómentességre jogosultak, illetve a családi kedvezményt melyik szülő és milyen arányban használja fel.

Különösen azokban a családokban lehet érdemes újraszámolni a kedvezményeket, ahol mindkét szülő dolgozik. A megfelelő megosztással adott esetben hatékonyabban használhatók ki a rendelkezésre álló lehetőségek.

Az ekhós munkavállalók is érintettek lehetnek

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, vagyis az ekho olyan speciális adózási forma, amelyet meghatározott foglalkozásokban dolgozók választhatnak. Ez elsősorban bizonyos művészeti, kulturális, médiaszakmai és alkotói tevékenységek esetében fordul elő.

Az ekho sajátossága, hogy az érintett jövedelemrész után nem a hagyományos személyi jövedelemadó és járulékok szabályai szerint történik az adózás, hanem külön közteherfizetési rendszer alkalmazandó.

A jelenlegi rendszerben az ekho általános mértéke 15 százalék, amelyre a most bejelentett szja-csökkentés önmagában nem vonatkozna.

Ugyanakkor az ekhós munkavállalók egy része rendelkezik olyan, az általános szabályok szerint adózó jövedelemmel is, amely után személyi jövedelemadót fizet. Ha ez a jövedelem megfelel a tervezett adójóváírás feltételeinek, akkor az érintettek számára is megjelenhet adómegtakarítás.

A kedvezmény pontos összege azonban függhet attól, hogy a munkavállaló jövedelmének mekkora része adózik a normál szabályok szerint, és milyen összegben részesül ekhós kifizetésben.

Ezért ebben a foglalkoztatási formában különösen fontos lehet az egyéni adózási helyzet szakértői áttekintése.

A vállalkozók nem feltétlenül részesülnek az új adócsökkentésből

A 2027-re tervezett adójóváírás kapcsán fontos kérdés, hogy a különböző vállalkozási formákban dolgozók is számíthatnak-e kedvezményre.

A benyújtott törvényjavaslat az adójóváírást a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti bérjövedelemhez kapcsolja. Ez azt jelenti, hogy nem minden olyan jövedelem után járna automatikusan, amely munkavégzésből vagy vállalkozási tevékenységből származik.

Az egyéni vállalkozók, különösen az átalányadózást alkalmazók helyzete ezért eltérhet a hagyományos munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozókétól.

Egy átalányadózó vállalkozó jövedelmének megállapítása, adóalapja és kedvezményrendszere ugyanis más szabályok szerint alakul, mint egy alkalmazott munkabérének adóztatása.

Ebből következően nem lenne helyes azt állítani, hogy minden havi 680 ezer forintnál kevesebbet kereső vállalkozó automatikusan jogosult lesz az adócsökkentésre. A tervezett kedvezmény elsődlegesen a törvényben meghatározott bérjövedelmekre vonatkozna.

A vállalkozóknak ezért érdemes külön figyelemmel kísérniük a 2027-es adótörvények véglegesítését, hiszen a vállalkozói adózást érintő más változások is szerepelnek a kormány adócsomagjában.

Automatikusan megjelenhet a magasabb nettó fizetés a bérpapíron

A munkavállalók szempontjából az egyik legfontosabb gyakorlati kérdés, hogy az új adójóváírást külön kérvényezni kell-e, vagy a munkáltató automatikusan figyelembe veszi a havi bérszámfejtés során.

A benyújtott törvényjavaslat alapján a munkáltató főszabály szerint az adóelőleg kiszámításakor is érvényesítené a jóváírást, kivéve, ha a munkavállaló írásban annak mellőzését kéri.

Ez azt jelentené, hogy az érintett alkalmazottaknál a kedvezmény már a havi nettó fizetésben megjelenhetne, és nem kellene feltétlenül megvárni a következő évi személyijövedelemadó-bevallást.

A havi elszámolás azonban nem jelentené azt, hogy az éves jövedelemnek semmilyen jelentősége nincs. A tényleges adójóváírás összegét az adóév során megszerzett, megfelelő jogcímen adózó jövedelmek is befolyásolhatják.

Különösen figyelni kellene például azoknak, akik jelentősebb év végi jutalmat, prémiumot vagy más olyan bérjellegű kifizetést kapnak, amely megemeli az éves jövedelmüket.

Ilyen esetekben előfordulhat, hogy az év közben figyelembe vett adójóváírás összegét az éves elszámolás során módosítani kell. Ez akár visszafizetési kötelezettséget is eredményezhet, ha az éves jogosultság kisebbnek bizonyul az év közben igénybe vett kedvezménynél.

Évente több százezer forint is maradhat a családoknál

A kormányzati számítások szerint a tervezett személyijövedelemadó-csökkentés csaknem 2,5 millió munkavállalót érintene. Az intézkedés éves költségvetési hatását mintegy 250 milliárd forintra becsülik.

Ez azt jelenti, hogy a munkavállalók összességében jelentős összeggel több nettó jövedelemhez juthatnának, amennyiben a tervezet a bejelentett formában valósul meg.

A háztartások szintjén a legnagyobb különbség ott jelentkezhet, ahol egyszerre több családtag is jogosult az adójóváírásra.

Ha például egy háztartásban két olyan munkavállaló él, akik egyaránt a jelenlegi minimálbérnek megfelelő bruttó keresettel rendelkeznek, akkor az adócsökkentés havi együttes hatása 38 736 forint lenne. Ez éves szinten 464 832 forinttal növelhetné a család rendelkezésére álló jövedelmét.

Természetesen ez a példa is a jelenlegi minimálbérrel és más kedvezmények nélkül számol. A tényleges eredmény minden háztartásban eltérhet a bérek, a családi kedvezmények és a jogosultsági feltételek függvényében.

A több nettó jövedelem lehetőséget teremthet a mindennapi megélhetési kiadások könnyebb fedezésére, a megtakarítások növelésére vagy a korábban elhalasztott családi vásárlások finanszírozására.

Miért nem biztos még a 2027-es nettó minimálbér összege?

Bár a kormány már ismertette az adócsökkentés tervezett irányát, a tényleges 2027-es nettó minimálbér meghatározásához még több fontos döntés szükséges.

Az egyik ilyen a jövő évi bruttó minimálbér végleges összege. A kormány, a munkáltatói érdekképviseletek és a szakszervezetek egyeztetésein még el kell dönteni, mekkora kötelező legkisebb munkabér lépjen életbe 2027. január 1-jétől.

A másik meghatározó kérdés az adótörvény-módosítás elfogadása. A T/929. számú törvényjavaslat már az Országgyűlés előtt van, de annak rendelkezései csak akkor válnak kötelezővé, ha a parlament elfogadja a jogszabályt, és azt kihirdetik.

A parlamenti folyamat során módosító javaslatok is születhetnek, ezért a jelenlegi számításokat nem szabad végleges bérjegyzékként kezelni.

A kormány eddigi közlései szerint az adójóváírás 2027. január 1-jén indulna, amennyiben a jogalkotási folyamat a tervezett módon lezárul.

Mire figyeljenek most a munkavállalók?

A jelenlegi helyzetben azoknak, akik szeretnék előre kiszámítani a várható nettó fizetésüket, elsősorban a bruttó munkabérük összegét, az általuk igénybe vett adókedvezményeket és a foglalkoztatásuk jellegét érdemes figyelembe venniük.

A tervezett adójóváírásból ugyanis nem mindenki részesülhet azonos mértékben, és az sem kizárt, hogy valakinek már a jelenlegi kedvezményei miatt sem keletkezik további nettó előnye.

A legfontosabb az, hogy a munkavállalók ne kizárólag a bejelentett 9 százalékos értéket vegyék alapul. A kedvezmény ténylegesen egy adójóváírási rendszerrel valósulna meg, amely meghatározott kereseti szint felett fokozatosan csökken.

Akik a minimálbér közelében keresnek, azoknál várhatóan a legnagyobb összegű adócsökkentés jelenhet meg. A közepes keresetűeknél kisebb lesz a kedvezmény, míg a minimálbér kétszerese felett az új adójóváírás már nem biztosítana további megtakarítást.

2027 januárjától valóban több pénz érkezhet a fizetésekkel?

A 2027-re tervezett személyijövedelemadó-csökkentés jelentős változást hozhat a magyar munkavállalók számára. A 15 százalékos általános szja mellett bevezetett adójóváírás a minimálbérből élők tényleges adóterhét 9 százalékra csökkentené, miközben a minimálbérnél magasabb keresetűek egy része is részesülhetne a kedvezményből.

A jelenlegi bruttó minimálbérrel számolva havi 19 368 forint, éves szinten pedig több mint 232 ezer forint lehetne a megtakarítás. Ha a minimálbér 2027-ben emelkedik, akkor a maximális adójóváírás összege is magasabb lehet.

A kormány bejelentése szerint a változás összességében mintegy 2,5 millió munkavállaló jövedelmét érintheti, de a ténylegesen hazavihető többlet minden esetben a fizetés összegétől, a jogosultsági feltételektől és az egyéb adókedvezményektől függ majd.

A legfontosabb tudnivaló tehát az, hogy 2027. január 1-jétől már béremelés nélkül is magasabb nettó fizetésre számíthatnak az alacsonyabb keresetű dolgozók, amennyiben a parlament elfogadja a tervezetet. A pontos összegek a 2027-es minimálbér és a végleges adószabályok kihirdetése után válnak ismertté.