Mozgalmas hetet zárt a magyar gazdaság: új lakásfelújítási program körvonalazódik, amelyben akár 5 millió forintos támogatással is számolhatnak a társasházi lakások tulajdonosai, 2027-től pedig új áramtarifa lép életbe, amely sok háztartás számára jelenthet megtakarítási lehetőséget. Közben történelmi döntés született a december 24-i munkaszüneti napról, fontos figyelmeztetés érkezett a Nők 40 nyugdíjkedvezményről, és az is kiderült, milyen feltételekkel kerülhetne sor az euró magyarországi bevezetésére. Összegyűjtöttük a hét legfontosabb gazdasági és pénzügyi híreit, amelyek a következő hónapokban akár a családok pénztárcájára is hatással lehetnek.
2026 novemberének első hete több olyan bejelentést hozott, amely nemcsak a gazdasági szakembereknek, hanem a hétköznapi embereknek is fontos lehet. A rezsiköltségek csökkentésének lehetősége, a lakások korszerűsítésére szánt állami támogatások, a munkavállalókat érintő változások és a nyugdíjrendszer hosszú távú kérdései egyaránt a figyelem középpontjába kerültek.
Miközben a Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint a magyar ipar és a kiskereskedelem is növekedést mutatott, a háztartások számára továbbra is alapvető kérdés, hogy mennyibe kerül majd a fűtés, hogyan alakulnak az árak, és milyen állami segítségre számíthatnak az ingatlantulajdonosok. Az energiaárak és a lakásfelújítás költségei különösen az őszi-téli időszakban kerülnek előtérbe, amikor a családi költségvetésekben a fűtés és az ünnepi kiadások is egyre nagyobb szerepet kapnak.
A hét egyik legjelentősebb döntése azonban a munkavállalókat érintette. Az Országgyűlés megszavazta, hogy december 24. hivatalos munkaszüneti nap legyen, ráadásul a változás már az idei karácsony előtt életbe lép. Ezzel párhuzamosan olyan lakásfelújítási támogatási program kidolgozása is elindult, amely a következő években több tízezer magyar otthon energetikai korszerűsítését segítheti.
Eldőlt: december 24. már 2026-ban is munkaszüneti nap lesz Magyarországon
A magyar munkavállalók számára az egyik legfontosabb hír, hogy az Országgyűlés november 3-án elfogadta a december 24-ét munkaszüneti nappá nyilvánító törvényjavaslatot. A döntést 193 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül hagyták jóvá, így szenteste napja már 2026-ban is hivatalos munkaszüneti nap lesz.
A változásnak különösen nagy jelentősége lehet azok számára, akik korábban december 24-én is dolgoztak, vagy csak szabadság kivételével tudták megoldani az ünnepi készülődést. A mostani módosítás értelmében december 24., 25. és 26. egyaránt munkaszüneti napnak számít, így a karácsonyi időszak kiszámíthatóbbá válhat a családok számára.
Az új szabályozás a kereskedelmet is érinti. December 24-én az üzletek jelentős része zárva tart majd, ugyanakkor bizonyos kivételek továbbra is érvényesek lesznek. A vendéglátóhelyek, szálláshelyek, virágüzletek, édességboltok, benzinkutak, valamint a pályaudvarokon és repülőtereken működő meghatározott üzletek továbbra is nyitva tarthatnak.
Fontos tudni, hogy a munkaszüneti nap nem jelenti automatikusan valamennyi munkavállaló teljes mentességét a munkavégzés alól. Egyes szolgáltatásoknak, például az egészségügyi ellátásnak, a közlekedésnek vagy bizonyos folyamatos működésű munkahelyeknek az ünnepnapokon is biztosítaniuk kell a működésüket. Az ilyen munkakörökben dolgozókra külön szabályok vonatkoznak, és a munkaszüneti napon végzett munkáért a törvényi feltételek szerint pótlék is járhat.
A döntés egy másik fontos következménye, hogy a korábban december 12-re tervezett ledolgozási kötelezettség is megszűnik. A munkavállalók számára tehát nem pusztán egy áthelyezett pihenőnapról van szó, hanem egy új, hivatalos munkaszüneti napról.
Hirdetés
Akár 5 millió forint juthat lakásonként az új felújítási programban
A hét másik jelentős bejelentése a lakástulajdonosokat érinti. A november 3-án megjelent kormányhatározat alapján elindul a Wekerle Panel Program és a Wekerle Társasházi Program részletes kidolgozása. A kezdeményezés célja, hogy 2030-ig legalább 60 ezer panel- és társasházi lakás energetikai korszerűsítését segítse elő.
A program tervezett keretei szerint a panelépületek esetében lakásonként legfeljebb 4 millió forint, a hagyományos építésű társasházaknál pedig legfeljebb 5 millió forint támogatási összeggel számolnak. Ez jelentős lehetőség lehet azoknak a lakóközösségeknek, amelyek régóta tervezik épületük felújítását, de a magas költségek miatt eddig nem tudtak belevágni a munkálatokba.
Különösen figyelemre méltó, hogy a konstrukcióban a támogatás 30–50 százaléka vissza nem térítendő lehet. Ez azt jelenti, hogy a program végleges feltételeitől függően az igénybe vehető finanszírozás egy részét nem kell majd visszafizetni, ami jelentősen csökkentheti az épületkorszerűsítéshez szükséges saját anyagi terhet.
Az energetikai felújítások azért is fontosak, mert Magyarországon sok társasház épült olyan időszakban, amikor az energiahatékonysági követelmények jóval enyhébbek voltak a jelenlegieknél. A korszerűtlen szigetelés, a régi nyílászárók és az elavult fűtési rendszerek miatt számos épületben jelentős hőveszteség keletkezik. A megfelelő felújítás így nemcsak az ingatlan értékét növelheti, hanem hosszú távon a fűtési költségeket is mérsékelheti.
A támogatás azonban jelenleg még nem igényelhető. A kormányhatározat a program kidolgozásáról rendelkezik, és meghatározza a következő lépések határidejét. A részletes pályázati felhívásokat 2026. december 15-ig kell elkészíteni, míg az igényléshez szükséges eljárás kialakításának határideje 2027. február 28.
Ezért azoknak, akik a lehetőséget szeretnék kihasználni, érdemes már most tájékozódniuk társasházuk energetikai állapotáról és a várható korszerűsítési igényekről, ugyanakkor a végleges jogosultsági és finanszírozási feltételek megjelenéséig nem tanácsos biztos támogatási összeggel tervezniük.
Új áramtarifa érkezik 2027-től: már most is lehet igényelni
A háztartások számára talán az egyik legérdekesebb változás az új villamosenergia-tarifa bevezetése lehet. Az MVM Next tájékoztatása alapján 2027. január 1-jétől életbe lép az úgynevezett dinamikus áramtarifa, amelynek igénylése már 2026 szeptemberében megkezdődött.
Az új, D árszabásnak nevezett konstrukció lényege, hogy a villamos energia ára a kedvezményes fogyasztási határ felett nem állandó, hanem a piaci árak változásához igazodik. Ez azt jelenti, hogy bizonyos időszakokban olcsóbban lehet majd áramot fogyasztani, más napszakokban viszont magasabb költséggel is számolni kell.
A lehetőség elsősorban azoknak lehet előnyös, akik a kedvezményes éves áramfogyasztási határnál több villamos energiát használnak, és képesek tudatosan megválasztani nagyobb fogyasztású berendezéseik működtetésének időpontját.
Ilyen lehet például egy elektromos autó töltése, egy klímaberendezés működtetése vagy bizonyos háztartási gépek használata. Ha a fogyasztó az alacsonyabb áramárakkal jellemezhető időszakokra tudja áthelyezni ezeket a tevékenységeket, csökkentheti a villanyszámláját.
Fontos azonban, hogy az új tarifa nem jelent automatikus rezsicsökkentést minden háztartás számára. Akik nem tudják rugalmasan alakítani az energiafogyasztásukat, akár kedvezőtlenebb időszaki árakkal is találkozhatnak. A tarifa megválasztása előtt ezért érdemes megvizsgálni az éves áramfogyasztást, a háztartási szokásokat és a berendezések működési idejét.
Az MVM tájékoztatása szerint a lakossági fogyasztók évi 2523 kilowattórás kedvezményes mennyiségéig továbbra is az adott területen érvényes A1 kedvezményes ár alkalmazandó, a dinamikus elszámolás pedig az e fölötti mennyiséget érinti. A szolgáltatás önkéntesen választható, és az igénylést az MVM online ügyfélszolgálatán lehet elindítani.
Akár jelentősen olcsóbb lehet a klímás fűtés – de nem mindegy, milyen tarifát használunk
Az új dinamikus tarifa mellett a már jelenleg is elérhető H tarifa szintén komoly figyelmet kapott a héten. Ez az árszabás elsősorban azoknak a háztartásoknak jelenthet megtakarítási lehetőséget, amelyek megfelelő hőszivattyúval vagy fűtésre alkalmas klímaberendezéssel oldják meg otthonuk fűtését.
A H tarifa minden évben október 15. és április 15. között vehető igénybe, vagyis éppen abban az időszakban, amikor a lakások energiaigénye a fűtés miatt jelentősen megnövekszik.
Ipacs Roland, az LG Electronics Magyarország trénere a Pénzcentrumnak ismertetett számításában arra mutatott rá, hogy a kedvezményes H tarifával egy kilowattóra villamos energia ára körülbelül 23 forint, míg a normál A1 kedvezményes árszabás régiótól függően nagyjából 36 forint körül alakul.
Egy korszerű, megfelelő hatásfokkal működő hőszivattyú ugyanakkora mennyiségű villamos energiából több egységnyi hőenergiát képes előállítani. A szakértő által bemutatott példában így a fűtéshez szükséges hőenergia költsége kilowattóránként akár 5 forint körüli értékre is csökkenhetett, miközben a gázfűtésnél körülbelül 13 forintos költséggel számoltak.
Ez első pillantásra hatalmas különbségnek tűnhet, de a tényleges megtakarítás számos tényezőtől függ. Egy rosszul szigetelt, régi családi házban például lényegesen több energiára lehet szükség a megfelelő hőmérséklet fenntartásához, mint egy korszerűen felújított ingatlanban. A klímaberendezés hatásfoka, a külső hőmérséklet, a telepítés költsége és az ingatlan adottságai egyaránt befolyásolják a végeredményt.
A H tarifa ráadásul nem igényelhető bármilyen elektromos fűtőberendezéshez. Külön mért áramkörre és a műszaki követelményeknek megfelelő berendezésre van szükség. Az újabb hőszivattyúknál például legalább 3,4-es szezonális fűtési jóságfok az egyik alapvető feltétel.
A Nők 40 nyugdíjkedvezmény egyik fontos következményére figyelmeztetnek
A nyugdíj előtt álló nők számára is fontos információk kerültek napvilágra. A Nők 40 program lehetővé teszi, hogy a jogosultsági feltételeket teljesítő nők az általános öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt teljes öregségi nyugdíjban részesüljenek, ugyanakkor a kedvezményes nyugdíjazás nem feltétlenül jelenti azt, hogy az érintettek magas ellátásra is számíthatnak.
Gyurkó Helga közgazdász a gyermekneveléssel és a családi feladatokkal kapcsolatos láthatatlan munka hosszú távú pénzügyi következményeire hívta fel a figyelmet. A probléma lényege, hogy a gyermekvállalás miatt kieső munkával töltött idő, a részmunkaidős foglalkoztatás és a lassabban növekvő keresetek évtizedekkel később a nyugdíj összegében is megjelenhetnek.
A Nők 40 rendszerében bizonyos gyermekneveléssel töltött időszakok beleszámíthatnak a kedvezményes nyugdíjhoz szükséges jogosultsági időbe. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az érintett minden ilyen évre ugyanolyan kereseti adatot szerezne, mintha teljes munkaidőben dolgozott volna.
A nyugdíj megállapításakor ugyanis a szolgálati idő mellett a nyugdíjszámítás szempontjából figyelembe vehető korábbi keresetek is meghatározó szerepet játszanak. Emiatt két nő, akik egyaránt negyven év jogosultsági idővel rendelkeznek, akár jelentősen eltérő összegű nyugdíjat is kaphatnak.
A bemutatott kutatási adatok szerint az anyák munkajövedelme az első gyermek születése után hat évvel 31 százalékkal is elmaradhat attól a szinttől, amelyet gyermekvállalás nélkül érhettek volna el. Ehhez társulhat az a jelentős mennyiségű fizetetlen házimunka is, amelyet a nők a családokban jellemzően nagyobb arányban végeznek.
A szakértő által ismertetett adatok alapján a nők naponta átlagosan 75 perccel több időt töltenek fizetetlen háztartási feladatokkal, mint a férfiak. Ez éves szinten több száz órát jelenthet, amelynek gazdasági következményeit a hagyományos kereseti statisztikák nem feltétlenül mutatják meg teljes egészében.
A nyugdíjba vonulás előtt ezért különösen fontos lehet a megszerzett jogosultsági idő és a szolgálati idő ellenőrzése, valamint egy előzetes nyugdíjkalkuláció elkészítése. A konkrét összeg ugyanis nemcsak attól függ, hogy valaki mikor válik jogosulttá az ellátásra, hanem attól is, milyen kereseti és biztosítási előzményekkel rendelkezik.
2032-ben jöhet az euró Magyarországon? A szakértők szerint nem lehetetlen
A magyar gazdaság hosszabb távú jövőjével kapcsolatban is érdekes előrejelzés látott napvilágot. Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője szerint megfelelő gazdasági és költségvetési feltételek teljesülése esetén technikailag elképzelhető lehet az euró 2032. január 1-jei magyarországi bevezetése.
A lehetőség azonban egyelőre nem tekinthető biztos menetrendnek. Magyarországnak számos gazdasági és pénzügyi feltételt kellene teljesítenie, mielőtt a forintot felválthatná a közös európai fizetőeszköz.
Az egyik legfontosabb kérdés a költségvetési hiány alakulása. A 2027-re tervezett GDP-arányos hiánycél 4,9 százalék, miközben a CIB Bank előrejelzése 5,2 százalék körüli értékkel számol. A különbség nem tűnik jelentősnek, de az államháztartás méretéből adódóan komoly pénzügyi következményei lehetnek.
Az euróbevezetés egyik alapvető feltétele, hogy az államháztartási hiány megfeleljen az uniós követelményeknek, emellett az államadósság, az infláció, a hosszú lejáratú kamatok és az árfolyam-stabilitás szempontjai is fontos szerepet játszanak.
Trippon Mariann szerint amennyiben Magyarország 2030-ra a GDP 3 százaléka alá tudná csökkenteni a költségvetési hiányt, megnyílhatna a lehetőség egy későbbi euróbevezetés előtt. Ez azonban jelentős költségvetési fegyelmet és következetes gazdaságpolitikai lépéseket igényelne.
Az euró bevezetése a hétköznapi emberek életére is jelentős hatással lenne. Megváltozna a bérek, nyugdíjak, megtakarítások és fogyasztói árak pénzneme, miközben az árfolyam-ingadozásból eredő bizonytalanság egy része megszűnhetne. Fontos azonban, hogy a közös fizetőeszköz önmagában nem garantálja az árak csökkenését vagy a bérek automatikus emelkedését.
Meglepő fordulat a magyar gazdaságban: 8,2 százalékkal nőtt az ipari termelés
A Központi Statisztikai Hivatal november 4-én közzétett első becslése szerint 2026 szeptemberében az ipari termelés volumene 8,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának teljesítményét. Az előző hónaphoz képest is növekedést mértek: a szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok szerint 0,9 százalékkal bővült a termelés.
A pozitív adatok különösen annak fényében figyelemre méltók, hogy a magyar ipar az elmúlt években több jelentős kihívással is szembesült. A visszafogott európai kereslet, az energiaköltségek, valamint a nemzetközi gazdasági bizonytalanság egyaránt befolyásolták a vállalatok teljesítményét.
A szeptemberi növekedéshez több jelentős iparág is hozzájárult. A járműgyártás, az elektronikai termékek gyártása és a villamos berendezések előállítása is bővült az előző évhez képest, miközben az élelmiszer-, ital- és dohánytermékek gyártása visszaesett.
Az év első kilenc hónapjában összességében 4 százalékkal emelkedett a magyar ipari termelés volumene. Ez kedvező fejlemény lehet a gazdasági növekedés szempontjából, ugyanakkor a tartós fellendüléshez arra is szükség lenne, hogy a következő hónapokban fennmaradjon a kedvező tendencia.
Többet vásárolnak a magyarok, de nem minden üzletben nőtt a forgalom
A kiskereskedelemben szintén növekedést mértek. A KSH november 6-án ismertetett adatai alapján szeptemberben 4,3 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző év azonos időszakához képest.
A részletek azonban azt mutatják, hogy a növekedés nem volt egyenletes. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 0,1 százalékos csökkenést mértek, miközben a nem élelmiszertermékek forgalma 8,7 százalékkal emelkedett.
Különösen jelentős volt az internetes és csomagküldő kereskedelem növekedése, amelynek volumene 12 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A ruházati és lábbeliüzletekben szintén élénkülést mértek, az értékesítés volumene 9,6 százalékkal emelkedett.
Ezek az adatok arra utalhatnak, hogy a fogyasztók bizonyos termékkategóriákban ismét nagyobb vásárlási hajlandóságot mutatnak. Ugyanakkor az élelmiszer-forgalom stagnálása azt is jelzi, hogy a mindennapi kiadásoknál továbbra is fontos szempont lehet a takarékosság.
A kereskedők számára az év utolsó két hónapja különösen jelentős, hiszen a novemberi akciók és a karácsonyi vásárlási időszak hagyományosan a legforgalmasabb hetek közé tartoznak.
Egyre nehezebb munkát találni, mégis vannak szakmák, ahol egymásért versenyeznek a cégek
A munkaerőpiacról érkező hírek vegyes képet mutatnak. A KSH szeptemberi adatai alapján 4,6 százalékos munkanélküliségi rátáról számoltak be, miközben az álláskeresés átlagos időtartama már 11,6 hónap körül alakult.
Ez azt jelenti, hogy sok munkavállaló számára hosszabb és bizonytalanabb folyamattá válhat az új állás megtalálása. Különösen azok kerülhetnek nehezebb helyzetbe, akiknek a korábbi munkatapasztalata nem illeszkedik a vállalatok jelenlegi igényeihez, vagy olyan térségben élnek, ahol kevés a megfelelő álláslehetőség.
Ezzel párhuzamosan bizonyos szakterületeken továbbra is komoly munkaerőhiány tapasztalható. Az adattudomány, az informatikai fejlesztések, a biztosítási matematika és a pénzügyi technológiák területén a megfelelő szakemberekért több nagyvállalat is versenyez.
Pécsi Judit, a UNION Biztosító HR-igazgatója szerint a munkavállalók megszerzéséhez és megtartásához már nem elegendő kizárólag magasabb fizetést kínálni. A munkahelyi környezet, a szakmai fejlődési lehetőségek, a vezetői hozzáállás és a rugalmas munkavégzés szintén fontos tényezők lehetnek.
Az életkor ugyanakkor továbbra is jelentős különbségeket mutat a munkavállalási lehetőségekben. A fiatalok munkanélküliségi rátája lényegesen magasabb az idősebb korosztályokénál, ami részben a munkatapasztalat hiányával és az első munkahely megszerzésének nehézségeivel is összefügghet.
Nem a Z generáció okozza a legtöbb munkahelyi konfliktust?
Érdekes eredményeket hozott a MOL mintegy 7200 munkavállalót érintő vizsgálata, amely a különböző generációk munkahelyi viselkedését és együttműködését elemezte.
A közbeszédben gyakran a legfiatalabb munkavállalókat, vagyis a Z generáció tagjait tartják a munkahelyi konfliktusok egyik fő forrásának. A vállalati kutatás tapasztalatai azonban más képet mutattak: a legjelentősebb különbségek az X generáció és a millenniálok, vagyis az Y generáció tagjai között rajzolódtak ki.
Bán Zoltán, a MOL Magyarország HR-csapatának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a generációs besorolás segíthet bizonyos különbségek megértésében, de önmagában nem alkalmas az egyes munkavállalók személyiségének vagy teljesítményének megítélésére.
A különböző korosztályok eltérő munkakultúrában szocializálódtak. Míg egyesek számára a stabilitás, a hosszú távú munkahely és a hagyományos vezetési rendszer jelent nagyobb értéket, mások a rugalmasságot, a gyors visszajelzést és az önálló döntési lehetőséget helyezik előtérbe.
A vállalatok számára ezért egyre fontosabb lehet, hogy ne életkor alapján ítéljék meg a dolgozókat, hanem olyan munkakörnyezetet alakítsanak ki, amelyben a különböző tapasztalatok és szemléletmódok egymást erősíthetik.
Egymillió forintos fizetések Németországban – itthon is akadnak meglepő ajánlatok
A külföldi munkavállalás továbbra is vonzó lehet a magyar szakemberek egy részének. A héten olyan németországi állásajánlatról is beszámoltak, amely CNC-gépkezelők számára havi egymillió forint körüli kereseti lehetőséget jelenthet.
A nordhauseni üzemben a kezdő nettó fizetés a hirdetés szerint körülbelül 2893 euró, az első béremelés után pedig megközelítheti a 3047 eurót. Ez jelentős összeg, de a külföldi munkavállalásnál a lakhatás, az utazás, az adózás és a megélhetés költségeit is mérlegelni kell.
Magyarországon szintén megjelent néhány figyelemre méltó állásajánlat. Az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége például kertészt keresett évi 6,35 millió forintos fizetéssel, amely havi szinten valamivel több mint 529 ezer forintnak felel meg. A meghirdetett juttatások között 13. havi fizetés és bónusz is szerepelt.
A két ajánlat jól szemlélteti, hogy még azonos vagy hasonló munkakörök esetében is jelentős különbségek lehetnek a fizetésekben. A munkavállalók számára ezért a bér mellett a teljes juttatási csomag, a munkakörülmények és a hosszú távú biztonság is fontos szempont lehet.
Kamatmentes lakáshitelek: több településen is segítik a helyben maradást
Nemcsak az országos lakástámogatási programokra érdemes figyelni, hanem a helyi önkormányzatok által kínált lehetőségekre is. Magyarországon több település saját forrásból támogatja azokat, akik lakást szeretnének vásárolni, otthont teremtenének vagy hosszabb távon az adott településen terveznek élni.
Győrben például legfeljebb 5 millió forintos kamatmentes lakáshitelre is van lehetőség, amelynek futamideje akár tíz év lehet. Újbudán 200 ezer és 2 millió forint közötti támogatott hitelkonstrukcióról számoltak be.
Az ilyen programok jelentős segítséget jelenthetnek a fiatal családoknak, a pályakezdőknek és azoknak, akik saját megtakarításaikból nehezen tudnák előteremteni az ingatlanvásárlás vagy a felújítás költségeit.
A feltételek azonban településenként eltérhetnek. Egyes helyeken meghatározott idejű helyben lakást, életkori feltételt vagy jövedelmi korlátot írhatnak elő, máshol az ingatlan céljára vagy a visszafizetésre vonatkozhatnak külön szabályok.
Ezért lakásvásárlás előtt érdemes a helyi önkormányzatnál is érdeklődni az aktuálisan rendelkezésre álló támogatásokról. Fontos azonban, hogy a korábban meghirdetett lehetőségek nem feltétlenül érhetők el folyamatosan.
Fordulat az amerikai választásokon: a gazdasági következmények Magyarországig is elérhetnek
Nemzetközi szinten a hét egyik legjelentősebb eseménye az Egyesült Államok november 3-i félidős választása volt. A demokraták mind a Képviselőházban, mind a Szenátusban megszerezték a többséget, ami jelentősen átalakíthatja az amerikai politikai erőviszonyokat Donald Trump elnöki ciklusának hátralévő részében.
A választási eredmények a pénzpiacokon is érezhető változásokat indítottak el. Egyes, a megújuló energiákhoz kapcsolódó vállalatok részvényei erősödtek, miközben több jelentős technológiai társaság árfolyama nyomás alá került.
A politikai fordulat Magyarország számára sem közömbös. Az Egyesült Államok gazdasági és külpolitikai döntései hatással lehetnek a nemzetközi energiapiacokra, a kereskedelmi kapcsolatokra és a befektetői hangulatra.
Különösen fontos kérdés az orosz energiahordozókhoz kapcsolódó amerikai szankciós mentességek jövője. Magyarország energiaellátásában továbbra is jelentős szerepet töltenek be a nemzetközi beszerzési kapcsolatok, így a szankciós politika változásai a hazai energiarendszer szempontjából is fontosak lehetnek.
A választási eredményből ugyanakkor nem következik automatikusan az amerikai külpolitika azonnali átalakulása. A tényleges gazdasági következmények a későbbi döntésektől, a nemzetközi megállapodásoktól és a piaci reakcióktól is függnek.
Hirdetés
Autópiaci fordulat: a Nissan Qashqai az élen, a kínai márkák egyre erősebbek
A magyar autópiacról is kedvező értékesítési adatok érkeztek. Az év első tíz hónapjában összesen 118 782 új személyautót helyeztek forgalomba, ami 11,3 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A Datahouse adatai alapján a Nissan Qashqai lett a legnépszerűbb modell 5513 darabos forgalomba helyezéssel. A második helyen a Skoda Octavia végzett 5408 darabbal, vagyis a két modell között viszonylag szoros verseny alakult ki.
A kínai autógyártók térnyerése szintén figyelemre méltó. A BYD forgalma közel 152 százalékkal emelkedett, ami azt mutatja, hogy az új márkák egyre jelentősebb szerepet próbálnak kivívni a magyar autópiacon.
Az autóvásárlók döntéseiben mindeközben egyre fontosabb szempont az üzemeltetési költség és az energiafogyasztás. Az ADAC egyik fogyasztási összehasonlításában például a Tesla Model 3 került az élre 12,2 kilowattóra/100 kilométeres értékkel.
Az elektromos autók esetében azonban a fogyasztási adat önmagában nem mutatja meg a teljes fenntartási költséget. A töltési árak, a biztosítás, az értékvesztés és a használati szokások ugyancsak meghatározóak lehetnek.
Már elkezdődött a karácsonyi vásárlási szezon: egész novemberben akcióznak az üzletek
A kereskedők egyre kevésbé kizárólag a Black Friday napjára koncentrálják a leárazásokat. A nagy üzletláncok közül többen már november elején elindították akcióikat, amelyek akár a hónap végéig is tarthatnak.
A MediaMarkt november 2. és 29. között hirdetett Black November-akciókat, az Alza pedig november 30-ig kínál kedvezményes termékeket. A hosszabb akciós időszak lehetőséget adhat a vásárlóknak arra, hogy alaposabban összehasonlítsák az ajánlatokat, és ne kizárólag egyetlen napon kelljen dönteniük.
Az Alza felmérésében a válaszadók 79 százaléka jelezte, hogy tervez vagy mérlegel valamilyen vásárlást az akciós időszakban. Ez jól mutatja, hogy a novemberi leárazások sok háztartás karácsonyi költségvetésében fontos szerepet játszhatnak.
A kedvezményeket azonban érdemes körültekintően kezelni. Egy magasnak feltüntetett százalékos árengedmény nem feltétlenül jelenti azt, hogy az adott termék valóban a piacon elérhető legkedvezőbb áron vásárolható meg.
A karácsonyi édességek piacán szintén érdekes ármozgások figyelhetők meg. A vizsgált prémium szaloncukrok körében a korábban is forgalmazott termékek ára átlagosan 0,4 százalékkal csökkent, ugyanakkor az egyes gyártók között jelentős eltérések voltak.
A kiszerelés különösen sokat számíthat: a kilónkénti ár alapján történő összehasonlítással bizonyos termékeknél jelentős összeget lehet megtakarítani. A vásárlóknak ezért érdemes nemcsak a csomagolás árát, hanem a termék tényleges mennyiségét is ellenőrizniük.
Az infláció továbbra is veszélyt jelent a megtakarításokra
Bár a gazdasági hírekben gyakran a kamatok és a befektetési hozamok kerülnek előtérbe, a megtakarítások valódi értékét az infláció is jelentősen befolyásolja.
Egy egyszerű példával szemléltetve: ha valaki egymillió forintot helyez el egy olyan megtakarításban, amely éves szinten 5 százalékos hozamot biztosít, akkor egy év múlva 1 millió 50 ezer forinttal rendelkezhet. Ha azonban ugyanebben az időszakban az árak 8 százalékkal emelkednek, akkor a pénz vásárlóereje a nominális növekedés ellenére is csökken.
Ez azt jelenti, hogy a megtakarító forintban számolva többet birtokol, de ugyanabból az összegből kevesebb terméket és szolgáltatást tud megvásárolni, mint egy évvel korábban.
A hosszú távú pénzügyi tervezésnél ezért nem elegendő kizárólag a meghirdetett kamatot figyelni. A várható infláció, az adózás, a hozzáférhetőség és a befektetés kockázata egyaránt befolyásolja a tényleges eredményt.
Ez különösen fontos lehet a nyugdíjcélú megtakarításoknál, ahol a befektetési időtáv akár több évtized is lehet.
Az egészségügyi adatok is figyelmeztetnek: sok magyar halogatja a szűrővizsgálatokat
A hét gazdasági összefoglalójában az egészségügyi helyzettel kapcsolatos adatok is helyet kaptak. Magyarországon az emberek átlagosan évente tíz alkalommal fordulnak orvoshoz, ami nemzetközi összehasonlításban viszonylag magas értéknek számít.
A gyakori orvoslátogatás azonban önmagában nem jelenti azt, hogy a megelőző vizsgálatokon is megfelelő arányban vesz részt a lakosság.
Különösen figyelemre méltó adat, hogy az 50–69 éves magyar nők mindössze 27,2 százaléka vett részt mammográfiás vizsgálaton a vizsgált kétéves időszakban. A mellrákszűrés fontos szerepet játszhat a betegség korai felismerésében, amikor a kezelési lehetőségek gyakran kedvezőbbek.
Egy másik felmérés szerint a felnőttek 65 százaléka halasztott már el valamilyen kivizsgálást. Ennek hátterében több tényező állhat, például a hosszú várakozási idő, a munkából való kiesés, az időhiány vagy a vizsgálattal kapcsolatos szorongás.
A megelőzés jelentősége azonban nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági szempontból is fontos. Egy időben felismert betegség kezelése bizonyos esetekben kevesebb egészségügyi erőforrást igényelhet, miközben a beteg életminőségére és munkaképességére is kedvező hatással lehet.
A következő hónapokban több fontos változás is életbe lép
A november első hetében megjelent hírek alapján egyértelmű, hogy a következő hónapokban több olyan változás várható, amely a magyar családok mindennapjait is érintheti.
A legközelebbi fontos időpont 2026. december 24., amely az elfogadott törvénymódosítás alapján már hivatalos munkaszüneti nap lesz. A lakástulajdonosok számára a Wekerle Panel Program és a Wekerle Társasházi Program részletes feltételeinek kidolgozása lehet fontos, míg a magasabb villamosenergia-fogyasztású háztartásoknak az új dinamikus tarifa jelenthet alternatívát 2027. január 1-jétől.
A nyugdíj előtt állók számára továbbra is lényeges kérdés, hogy mikor és milyen feltételekkel érdemes nyugdíjba vonulniuk. A munkavállalóknak közben az átalakuló munkaerőpiachoz, a vállalatoknak pedig a gazdasági környezet változásaihoz kell alkalmazkodniuk.
A mostani bejelentések közül több már elfogadott döntésre épül, más intézkedések azonban még tervezési vagy előkészítési szakaszban vannak. Ezért különösen fontos különbséget tenni a már hatályos szabályok, a később életbe lépő változások és a még kidolgozás alatt álló támogatások között.
A következő hónapok egyik legnagyobb kérdése az lesz, hogy a most bejelentett gazdasági intézkedésekből mennyit érzékelnek majd tényleges megtakarításként a magyar családok, és hogyan alakulnak a mindennapi megélhetés költségei 2027-ben.
