Komoly fordulat jöhet a 2027-es minimálbér körül. A 2024 végén megkötött hároméves bérmegállapodás eredetileg 14 százalékos minimálbér-emeléssel számolt 2027-re, a munkáltatói oldal azonban egyre határozottabban azt állítja, hogy a magyar gazdaság jelenlegi teljesítménye mellett ekkora bruttó béremelés már nem lenne biztonságosan kigazdálkodható. Perlusz László, a VOSZ főtitkára szerint még a 10 százalékos növekedés gazdasági alapja is kérdéses lehet – írja a vg.hu
Ez azonban még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a minimálbéren dolgozóknak le kell mondaniuk a kétszámjegyű jövedelemnövekedésről. A Tisza-kormány korábban azt vállalta, hogy a minimálbér személyi jövedelemadó-terhelését adójóváírással 15 százalékról effektíve 9 százalékra mérsékli. Kármán András pénzügyminiszter már májusi parlamenti meghallgatásán is megerősítette ezt az irányt, ám a részletes 2027-es szabályozás még nem ismert.
Ha ez az adócsökkentés valóban életbe lép, egészen különleges helyzet állhat elő: akár egyszámjegyű bruttó minimálbér-emelés mellett is jóval 10 százalék felett nőhet a dolgozó ténylegesen kézhez kapott nettó fizetése.
Sőt, a jelenlegi adó- és járulékszabályokból kiinduló számítás alapján még körülbelül 1 százalékos bruttó emelés is elég lehet ahhoz, hogy a nettó növekedés átlépje a 10 százalékot, feltéve, hogy a 9 százalékos effektív szja valóban teljes egészében érvényesül a minimálbéren.
Fontos pontosítás: a 14 százalék még egyáltalán nem eldöntött
A 2027-es minimálbérről szóló híreknél az egyik legfontosabb félreértés, hogy a 14 százalékos emelést sok helyen már kész tényként kezelik. Erről jelenleg szó sincs.
A 2024 novemberében megkötött hároméves bérmegállapodás eredeti pályája úgy szólt, hogy 2025-ben 9, 2026-ban 13, majd 2027-ben 14 százalékkal emelkedik a minimálbér. A megállapodás hátterében az a cél állt, hogy 2027-re a minimálbér elérje a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát.
Csakhogy az eredeti menetrend már 2026-ban megbomlott.
A tervezett 13 százalék helyett végül 11 százalékos emelésben állapodtak meg, így 2026. január 1-jétől a minimálbér nem az eredetileg tervezett 328 600 forintra, hanem 322 800 forintra emelkedett. A garantált bérminimum jelenlegi összege 373 200 forint.
Ez azt is jelenti, hogy a sok helyen ma is idézett 374 600 forintos 2027-es minimálbér az eredeti, már megváltozott bérpályából származik. Nem tekinthető automatikusan a jövő évi minimálbérnek.
A 374 600 forint tehát már nem biztos
Az eredeti megállapodás számítása szerint a 2026-ra tervezett 328 600 forintos minimálbérre jött volna rá a 14 százalékos következő emelés, amelyből körülbelül 374 600 forintos 2027-es összeg adódott.
Csakhogy 2026-ban végül 322 800 forint lett a minimálbér.
Ha pusztán matematikailag erre az összegre számítanánk rá 14 százalékot, akkor a 2027-es minimálbér körülbelül:
367 992 forint lenne.
De még ezt az összeget sem szabad előre eldöntöttnek tekinteni, mert a 14 százalékos emelés mértéke maga is újratárgyalható.
Perlusz László augusztusban kifejezetten hangsúlyozta, hogy nem született végleges megállapodás a 2027-es minimálbérről, és az eredeti 14 százalékos pályát meghatározott gazdasági feltételekhez kötötték.
Miért akarják visszafogni az emelést a munkáltatók?
A hároméves alku idején jóval erősebb gazdasági növekedésből indultak ki, mint amit az elmúlt időszakban ténylegesen láthattunk.
A KSH legfrissebb, 2026 második negyedévére vonatkozó gyorsbecslése szerint a magyar GDP az előző év azonos időszakához képest 1,7 százalékkal nőtt, míg az első félév egészében szintén 1,7 százalékos növekedést mértek. Az előző negyedévhez képest 0,4 százalékkal bővült a gazdaság.
Ez önmagában nem recesszió, de lényegesen szerényebb teljesítmény annál, amilyen dinamikus növekedési pályára az eredeti bérmegállapodást építették.
A VOSZ szerint pedig nem lehet kizárólag azt nézni, mennyivel szeretnének többet keresni a munkavállalók. Azt is figyelembe kell venni, hogy a cégek termelékenysége, bevétele és nyeresége képes-e kitermelni a magasabb munkabér teljes költségét.
Perlusz szerint még a 10 százalék is kérdéses
A VOSZ főtitkára a 24.hu Della című műsorában még keményebben fogalmazott: a munkáltatók megítélése szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben nemhogy 14 százalékos, de akár 10 százalékos bruttó minimálbér-emelés is nehezen vállalható lehet.
Ez azonban a munkáltatói oldal álláspontja, nem végleges döntés.
A munkavállalói érdekképviseletek jóval nagyobb emelést szeretnének. A Magyar Szakszervezeti Szövetség célja továbbra is az, hogy 2027-re a minimálbér érje el az adott év várható rendszeres bruttó átlagkeresetének 50 százalékát.
Zlati Róbert, a MASZSZ elnöke szerint ráadásul még az eredeti 14 százalékos emelés sem biztos, hogy elegendő lenne ennek a célnak az eléréséhez.
Az őszi bértárgyalás így várhatóan kemény alku lesz.
Itt jön képbe a Tisza-kormány adóígérete
A vita azért különösen érdekes, mert 2027-ben már nem feltétlenül csak a bruttó minimálbér határozza meg, mennyivel több pénz marad a dolgozóknál.
A Tisza még ellenzékben azt vállalta, hogy a minimálbéren dolgozóknál a jelenlegi 15 százalékos személyi jövedelemadó-terhelést adójóváírással 9 százalékra csökkenti, és a mediánbér alatt keresőknek is adókönnyítést biztosít.
Kármán András későbbi pénzügyminiszter-jelölti meghallgatásán ezt már a leendő kormány adópolitikájának részeként ismertette. Az MTI beszámolója szerint arról beszélt, hogy a minimálbéren dolgozók effektív szja-terhe 15-ről 9 százalékra mérséklődik.
Fontos részlet ugyanakkor, hogy nem feltétlenül maga az általános szja-kulcs csökkenne 9 százalékra. A nyilvánosságra került elképzelések szerint a 15 százalékos névleges kulcs megmaradhat, és adójóváíráson keresztül csökkenne a minimálbéresek tényleges adóterhe 9 százalékra.
Még nincs kihirdetve a 9 százalékos szabály
Itt is fontos óvatosan fogalmazni. Attól, hogy a Tisza választási programjában és Kármán András miniszteri meghallgatásán is szerepelt az intézkedés, 2026. augusztus 24-én még nem lehet úgy számolni vele, mint hatályos 2027-es adószabállyal.
A 24.hu augusztus 19-i összefoglalója szerint a következő évi adócsomag részleteiből derülhet majd ki, hogyan és milyen formában hajtják végre a vállalást.
A 2027-es költségvetés benyújtását a pénzügyminiszter korábbi közlése szerint október végéig tervezik, vagyis a következő hetekben-hónapokban tisztulhat a kép az adóintézkedésekről is.
Jelenleg mennyi a nettó minimálbér?
2026-ban a teljes munkaidős bruttó minimálbér 322 800 forint.
A jelenlegi általános szabályok alapján egy olyan dolgozónál, aki semmilyen külön adókedvezményt vagy szja-mentességet nem vesz igénybe, a fizetésből 15 százalék személyi jövedelemadót és 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot vonnak le. A 18,5 százalékos tb-járulékmértéket a NAV 2026-os tájékoztatói is megerősítik.
Így a 322 800 forintos bruttó minimálbér nettója kedvezmények nélkül jelenleg körülbelül:
214 662 forint havonta.
Ez lesz az a viszonyítási alap, amelyhez a 2027-es változásokat érdemes mérni.
Mit jelentene a 9 százalékos szja a gyakorlatban?
Ha semmi más nem változna, csak az effektív személyi jövedelemadó 15 százalékról 9 százalékra csökkenne, akkor ugyanabból a 322 800 forintos bruttó bérből már körülbelül:
234 030 forint nettó maradna.
Ez havi nagyjából 19 368 forinttal több pénzt jelentene.
Éves szinten ez több mint 232 ezer forintos különbség lenne ugyanakkora bruttó munkabér mellett.
Már önmagában az adóváltozás körülbelül 9 százalékos nettó keresetnövekedést eredményezne egy kedvezményeket nem érvényesítő minimálbéres dolgozónál.
És itt jön az igazán érdekes rész
Ha az adócsökkentéshez akár csak egy kisebb bruttó béremelés társul, a nettó növekedés már könnyen kétszámjegyű lehet.
Az alábbi számítás nem hivatalos 2027-es bértábla, hanem szemléltetés. A jelenlegi 322 800 forintos minimálbérből indul ki, 18,5 százalékos tb-járulékkal és a Tisza által ígért 9 százalékos effektív szja-teherrel számol, más adókedvezmény nélkül:
| Bruttó emelés | Lehetséges bruttó minimálbér | Nettó 9%-os effektív szja mellett | Növekedés a mai nettóhoz képest |
|---|---|---|---|
| 0% | 322 800 Ft | kb. 234 030 Ft | +9,0% |
| 1% | 326 028 Ft | kb. 236 370 Ft | +10,1% |
| 5% | 338 940 Ft | kb. 245 732 Ft | +14,5% |
| 8% | 348 624 Ft | kb. 252 752 Ft | +17,7% |
| 9% | 351 852 Ft | kb. 255 093 Ft | +18,8% |
| 10% | 355 080 Ft | kb. 257 433 Ft | +19,9% |
| 14% | 367 992 Ft | kb. 266 794 Ft | +24,3% |
A számítás egyik legérdekesebb eredménye, hogy már körülbelül 1 százalékos bruttó minimálbér-emelés mellett is 10 százalék fölé kerülhetne a nettó növekedés, ha közben valóban életbe lép a teljes, effektív 9 százalékos szja-teher.
8 százalékos bruttó emelésnél már látványos lenne a különbség
Tegyük fel, hogy végül a munkáltatói oldal álláspontjához közelebb álló, 8 százalékos emelésben egyeznek meg.
Ebben az esetben a jelenlegi 322 800 forintos minimálbérből körülbelül:
348 624 forintos bruttó minimálbér lenne.
Ha a mostani 15 százalékos szja maradna, akkor kedvezmények nélkül körülbelül 231 835 forintot vihetne haza a dolgozó.
Ha viszont az effektív szja 9 százalékra csökkenne, a nettó már körülbelül:
252 752 forintra emelkedne.
Ez a jelenlegi 214 662 forintos nettóhoz képest nagyjából 38 ezer forinttal több pénz havonta, vagyis közel 18 százalékos nettó növekedés.
5 százalékos béremelés mellett is 14 százalékkal nőhetne a nettó
Még ennél is érdekesebb egy óvatosabb forgatókönyv.
Ha a gazdasági helyzet miatt csupán 5 százalékkal nőne a bruttó minimálbér, akkor az 338 940 forintra emelkedne.
A 9 százalékos effektív szja mellett ebből körülbelül:
245 732 forint maradna nettóban.
Ez a jelenlegi nettó minimálbérhez képest körülbelül 14,5 százalékos növekedést jelentene.
Vagyis valóban előállhat az a helyzet, amiről Perlusz László beszélt: a vállalatoknak nem kell kétszámjegyű bruttó béremelést kigazdálkodniuk ahhoz, hogy a munkavállaló kétszámjegyű nettó növekedést érzékeljen.
Mi lenne, ha mégis megmaradna a 14 százalék?
Ha végül sikerülne megtartani a 14 százalékos emelési ütemet, és azt a jelenlegi 322 800 forintos minimálbérre alkalmaznák, akkor a bruttó összeg körülbelül:
367 992 forint lenne.
A mai 15 százalékos szja mellett ebből körülbelül:
244 715 forint maradna nettóban.
A 9 százalékos effektív szja mellett viszont:
266 794 forint lenne a nettó.
Ez a jelenlegi 214 662 forinthoz képest több mint 52 ezer forintos havi növekedést és körülbelül 24 százalékos nettó emelkedést jelentene.
Ez azonban jelenleg a kedvezőbb forgatókönyvek egyike, nem pedig hivatalosan elfogadott 2027-es bér.
Mi lenne a régi 374 600 forintos összeggel?
Ha valamilyen megállapodás alapján mégis az eredeti 374 600 forintos célösszeg maradna érvényben, akkor a mostani adószabályok mellett a kedvezmények nélküli nettó nagyjából:
249 109 forint lenne.
A 9 százalékos effektív minimálbéres szja mellett pedig:
271 585 forint körüli nettó adódna.
Ez azonban jelenleg inkább történelmi viszonyítási pont, mert a 374 600 forintos szám a már módosított 2026-os bérpályából származik.
Nem mindenkinek ugyanannyival nőne a nettója
Az ilyen nettóbér-számításoknál van még egy nagyon fontos feltétel.
A fenti példák egy olyan munkavállalóra vonatkoznak, aki jelenleg teljes egészében megfizeti a 15 százalékos szja-t, és nem használ például családi adókedvezményt vagy más szja-mentességet.
Aki már jelenleg is részben vagy egészben mentesül az szja alól, annál egy 15-ről effektíve 9 százalékra történő csökkentés nem feltétlenül ugyanekkora nettó pluszt eredményezne.
Éppen ezért a végleges 2027-es szabályozásnál különösen fontos lesz látni, hogyan viszonyul majd az új adójóváírás a már meglévő családi és személyi kedvezményekhez.
Nemcsak a minimálbéreseket érintheti az adócsökkentés
A Tisza eredeti terve nem állt meg a minimálbérnél.
A párt korábbi programja szerint a mediánbér alatt keresőknél is csökkentenék az effektív személyi jövedelemadó-terhelést, fokozatosan csökkenő adójóváírással. A 2025-ben ismertetett példák szerint 420 ezer forintos bruttó keresetnél havi 15 ezer, 500 ezer forintnál havi 10 ezer forint körüli adómegtakarítással számoltak.
Kármán András májusi meghallgatásán szintén arról beszélt, hogy a mediánbér alatt keresők kevesebb személyi jövedelemadót fizetnének, miközben a magasabb kereseteknél megmaradna a 15 százalékos teher.
A pontos sávokat, képletet és 2027-es összegeket azonban majd a tényleges adótörvényből lehet megismerni.
A munkaadóknak a bruttó bér számít
A munkáltatói oldal szempontjából ezért nagyon fontos különbség van a bruttó és a nettó minimálbér között.
Ha a nettó fizetés azért emelkedik, mert az állam kevesebb adót von el, az nem ugyanakkora többletköltség a vállalkozás számára, mintha az egész növekedést a bruttó bér emelésével kellene biztosítania.
Ez magyarázza, miért lehet fontos a VOSZ számára a Tisza adóterve a bértárgyalások során.
Perlusz László szerint az őszi egyeztetéseknél nemcsak azt kell vizsgálni, hány százalékkal emelkedik a bruttó minimálbér, hanem azt is, hogy az adóváltozásokkal együtt mekkora tényleges nettó keresetnövekedést kapnak a dolgozók.
A szakszervezetek viszont nem csak a nettót nézik
Munkavállalói oldalról ugyanakkor a bruttó bér sem mellékes.
A nyugdíjalapot, bizonyos társadalombiztosítási ellátásokat, táppénzt, álláskeresési járadékot és számos más jövedelemarányos jogosultságot ugyanis nem egyszerűen az határoz meg, mennyi pénzt kap valaki kézhez.
Ezért a munkavállalói érdekképviseletek számára nem feltétlenül elfogadható, ha a magasabb nettó bért kizárólag adócsökkentéssel érik el, miközben a bruttó bérfelzárkózás jelentősen lelassul.
A MASZSZ hosszabb távú célja továbbra is az, hogy a magyar minimálbér érdemben közelítsen az európai bérekhez, és 2027-re elérje a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát.
Ez lehet az ősz egyik legkeményebb gazdasági vitája
A kiinduló pozíciók tehát meglehetősen távol vannak egymástól.
A munkáltatók szerint a 14 százalék már nem reális, és jelenleg inkább egyszámjegyű emelés tűnik vállalhatónak.
A szakszervezetek ezzel szemben úgy látják, hogy a bérfelzárkózást folytatni kell, és még a 14 százalékos emelés is kevés lehet az eredeti cél teljesítéséhez.
A Tisza-kormány számára pedig két oldal között kell majd egyensúlyt teremteni: a vállalkozások teherbíró képességét úgy kell figyelembe venni, hogy közben a legalacsonyabb keresetűek reáljövedelme is érdemben emelkedjen.
A gazdasági adatok döntőek lesznek
A hároméves megállapodás eleve tartalmazott olyan mechanizmust, amely lehetővé teszi az újratárgyalást, ha a GDP, az infláció és a bérek tényleges alakulása jelentősen eltér az eredeti prognózistól.
Ez történt már 2026 előtt is.
A 13 százalékos előre rögzített emelést végül 11 százalékra mérsékelték, ami jól mutatja, hogy a többéves megállapodás nem feltétlen, minden körülmények között végrehajtandó automatizmus.
A következő alku során ezért az idei GDP-adatok, az infláció, a termelékenység, a vállalkozások jövedelmezősége és a munkaerőpiaci helyzet egyaránt meghatározó lehet.
Az első féléves GDP már mutatja, miért óvatosak a cégek
A KSH adatai szerint a magyar gazdaság 2026 első félévében 1,7 százalékkal teljesített jobban, mint egy évvel korábban.
A növekedéshez főként a szolgáltatások járultak hozzá, az ipar szintén pozitív hatású volt, miközben a mezőgazdaság fékezte a GDP-t. Az első negyedévben a beruházási aktivitás is gyenge maradt, és az építőipar teljesítménye csökkent.
Ez jóval visszafogottabb pálya annál, amelyre évekkel korábban a rendkívül gyors minimálbér-felzárkózást alapozták.
De a nettó béremelés most valóban nagyobb lehet a bruttónál
A 2027-es minimálbér történetének ezért talán ez lesz a legfontosabb sajátossága.
Normál esetben, változatlan adókulcsok mellett a bruttó és a nettó bér nagyjából azonos százalékkal emelkedik. Ha például 8 százalékkal nő a bruttó minimálbér, a nettó is nagyjából 8 százalékkal emelkedik.
Ha azonban ugyanebben az évben az effektív szja-teher 15-ről 9 százalékra csökken, a két hatás összeadódik.
Ezért lehetséges az, hogy például:
5 százalékos bruttó emelésből körülbelül 14,5 százalékos nettó növekedés,
8 százalékos bruttó emelésből közel 18 százalékos nettó növekedés,
9 százalékos bruttó emelésből pedig csaknem 19 százalékos nettó növekedés lehet.
Mindez természetesen csak akkor, ha a kormány valóban életbe lépteti az ígért adójóváírást a tervezett formában.
A legnagyobb kérdés most már nem az, hogy 14 vagy 10 százalék
A következő hónapokban ezért a közbeszéd könnyen félrecsúszhat, ha kizárólag azt figyeljük, hány százalékkal nő a bruttó minimálbér.
A dolgozó szempontjából legalább ilyen fontos lesz, hogy:
mekkora lesz a végleges bruttó összeg, milyen adójóváírás jár hozzá, hogyan változik az szja tényleges terhe, valamint a már meglévő családi és más adókedvezményekkel hogyan lehet majd az új rendszert együtt alkalmazni.
A végleges nettó minimálbér csak ezek ismeretében számítható ki pontosan.
A garantált bérminimum is külön kérdés
A szakmunkásokat és legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörökben dolgozókat érintő garantált bérminimum 2026-ban 373 200 forint.
Ennek 2027-es emelése még kevésbé automatikus, mint a minimálbéré. Az eredeti hároméves megállapodás ugyanis a garantált bérminimum későbbi összegeit nem rögzítette ugyanúgy előre, azokról évente kell megállapodni.
Vagyis 2027-re itt is külön béralku következik.
Nem mindegy, mit tudnak kigazdálkodni a kisvállalkozások
A minimálbér-emelés legérzékenyebben általában azokat a vállalkozásokat érinti, amelyeknél magas az alacsony bérű munkavállalók aránya, és a bérköltség a működési költségek jelentős részét teszi ki.
Ilyenek lehetnek többek között bizonyos kereskedelmi, vendéglátó-, szolgáltató- vagy kisebb vidéki vállalkozások.
Perlusz korábban arra figyelmeztetett, hogy ha a minimálbér növekedése tartósan elszakad a termelékenység és a cégek bevételének növekedésétől, annak beruházások elhalasztása, létszámcsökkentés vagy szélsőséges esetben vállalkozások bezárása lehet a következménye.
Ez a munkáltatói oldal egyik legerősebb érve az alacsonyabb 2027-es bruttó emelés mellett.
A Tisza-kormánynak költségvetési oldalon is ki kell gazdálkodnia az adócsökkentést
A 9 százalékos effektív minimálbéres szja természetesen nem ingyenes az állam számára sem.
Ha az alacsony keresetű munkavállalók kevesebb személyi jövedelemadót fizetnek, az csökkenti a költségvetés adóbevételét.
Ez különösen fontos most, mert Kármán András júliusban arról beszélt, hogy a kormány a 2026-os költségvetési helyzet felülvizsgálatán dolgozik, és a 2027-es költségvetést október végéig kívánja benyújtani.
Vagyis az adóígéret végrehajtásának egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogyan fér bele az új költségvetési pályába.
Őszre derülhet ki, melyik forgatókönyv valósul meg
Jelenleg tehát három nagy ismeretlen van a 2027-es minimálbér körül.
Nem tudjuk még, pontosan mekkora bruttó emelésben egyeznek meg a munkaadók és a munkavállalók; nem ismert a garantált bérminimum új összege; és a minimálbéresek 9 százalékos effektív szja-terhelésének végleges jogszabályi formája sem jelent meg.
Egy dolog azonban már most világosan látszik: a régi, egyszerű „14 százalékkal nő a minimálbér” forgatókönyv már egyáltalán nem biztos.
Akár kisebb bruttó emeléssel is nagyobb nettó plusz jöhet
A 2027-es bértárgyalások így egészen más logika mentén folyhatnak, mint a korábbi években.
A munkáltatók egyszámjegyű emelésben gondolkodhatnak, a szakszervezetek továbbra is jelentős bruttó felzárkózást követelnek, a kormány pedig adócsökkentéssel próbálhatja áthidalni a két álláspont közötti különbséget.
Ha pedig az effektív szja valóban 9 százalékra csökken, akkor a minimálbéren dolgozók számára a nettó béremelés jóval látványosabb lehet annál, amit pusztán a bruttó százalékból gondolnánk.
A jelenlegi 322 800 forintos minimálbérből kiindulva egy 8 százalékos bruttó emelés és a 9 százalékos effektív szja együtt már körülbelül 253 ezer forintos nettó minimálbért eredményezhetne, szemben a mostani, kedvezmények nélküli nagyjából 215 ezer forinttal.
A pontos szám azonban csak azután lesz ismert, hogy megszületik a 2027-es bérmegállapodás és a hozzá kapcsolódó adótörvény.
