Jelentős változások kezdődtek a magyar egészségügyben: a kormány 21,6 milliárd forintos programot indított a hosszú műtéti várólisták csökkentésére. A cél, hogy 2027 végére a fekvőbeteg-ellátásban hat hónap, a járóbeteg-ellátásban pedig két hónap alá szorítsák a várakozási időket. A program elsőként a csípő- és térdprotézis-műtétre várókat érinti, akik közül sokan már hónapok, sőt évek óta várnak a beavatkozásra. Az érintett betegeket a következő időszakban telefonon is megkereshetik a kórházak, ezért különösen fontos, hogy mindenki tisztában legyen az új szabályokkal és határidőkkel – írja a hazipatika.hu
Magyarországon hosszú ideje az egészségügyi ellátás egyik legnagyobb problémája, hogy bizonyos tervezett műtétekre rendkívül sokat kell várni. Különösen a mozgásszervi betegségekben szenvedők kerülhetnek nehéz helyzetbe, hiszen a csípő- vagy térdízületi problémák jelentősen befolyásolhatják a mindennapi életminőséget, a munkavégzést, az önálló mozgást és akár a legegyszerűbb háztartási tevékenységeket is.
A helyzet megváltoztatására 2026. október 15-én átfogó várólista-csökkentési program indult, amelynek részleteit november elején ismertette az Egészségügyi Minisztérium. A tervek szerint nemcsak több műtétet végeznek majd el, hanem a kórházi működés szervezését is átalakítják, hogy a rendelkezésre álló műtők, egészségügyi dolgozók és kórházi férőhelyek hatékonyabban szolgálják a betegek ellátását.
A változás egyik legfontosabb eleme, hogy a hosszú ideje várakozó emberek helyzetét egyenként felülvizsgálják, és megpróbálják felgyorsítani a szükséges beavatkozások megszervezését.
Közel 35 ezer magyar vár csípő- vagy térdprotézis-műtétre
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő 2026 júniusi adatai szerint Magyarországon közel 12 ezer beteg várakozott csípőprotézis-műtétre, míg a térdprotézis-beavatkozásokra előjegyzettek száma megközelítette a 23 ezret. Ez összesen csaknem 35 ezer érintettet jelent, ami jól szemlélteti a probléma nagyságát.
A hosszú várakozás ráadásul nem csupán kényelmetlenséget okoz. A súlyos ízületi kopással élő betegek egy részénél a fájdalom fokozatosan erősödhet, csökkenhet a járástávolság, egyre nehezebbé válhat a lépcsőzés, a bevásárlás vagy akár a lakáson belüli közlekedés is. Az állapot romlása miatt sokan fájdalomcsillapítókra, járást segítő eszközökre vagy családtagjaik segítségére szorulhatnak.
Az Egészségügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a legalább 180 napja várakozó betegek több mint 90 százaléka a csípő- és térdprotézis-beavatkozások valamelyikére vár. Éppen ezért a program első szakasza erre a két műtéttípusra összpontosít.
A kormányzati cél az, hogy a műtétek számának növelésével és a szervezési problémák megszüntetésével fokozatosan rövidüljenek a várólisták. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a 2027 végére kitűzött határidő egyelőre célkitűzés, nem pedig minden beteg számára garantált műtéti időpont.
Fontos határidő közeleg: november 15-ig felülvizsgálják a régóta várakozók helyzetét
Az intézkedés egyik leglényegesebb pontja a várólisták teljes körű átvizsgálása. A kórházaknak 2026. november 15-ig minden olyan beteg helyzetét egyenként felül kell vizsgálniuk, aki már legalább 180 napja vár a programmal érintett beavatkozására.
A legalább tizenkét hónapja várakozó személyeket külön is megkeresik, és dokumentáltan ellenőrzik az ellátással kapcsolatos aktuális helyzetüket.
Erre azért van szükség, mert a várólistákon szereplő adatok időközben megváltozhatnak. Előfordulhat például, hogy valakit időközben egy másik egészségügyi intézményben megoperáltak, egészségi állapota miatt módosítani kellett a műtéti tervet, vagy a korábbi elérhetősége már nem megfelelő. A felülvizsgálat segítségével pontosabb képet kaphatnak arról, valójában hány beteg vár továbbra is beavatkozásra, és az ország mely területein van szükség a legnagyobb kapacitásbővítésre.
A minisztérium tájékoztatása alapján a várólisták frissített adatai még 2026 novemberében nyilvánosságra kerülhetnek. Az adatok tisztítása azonban önmagában nem tekinthető valódi várólista-csökkentésnek: a tartós eredményhez arra is szükség van, hogy a korábbinál lényegesen több műtét valósuljon meg.
Telefonon kereshetik meg a betegeket – erre érdemes figyelni
Az új program szerint a várólistán szereplő betegek jelentős része közvetlen megkeresésre számíthat. Elsősorban az a kórház veszi fel velük a kapcsolatot, ahol a műtéti előjegyzésük szerepel. Amennyiben szükséges, az Egészségvonal munkatársai is közreműködhetnek az egyeztetésben.
A kapcsolatfelvétel elsődlegesen telefonon történik, de akiket ezen a módon nem sikerül elérni, postai tájékoztatást is kaphatnak.
A telefonos egyeztetés során felmérhetik, hogy az érintett beteg továbbra is igényli-e a műtétet, szükséges-e újabb orvosi vizsgálat, illetve milyen további előkészületek kellenek a beavatkozáshoz. A kapcsolatfelvétel azért is fontos, mert a kórházak így naprakészebb információkkal rendelkezhetnek a betegek állapotáról és elérhetőségéről.
A műtétre váróknak ezért érdemes ellenőrizniük, hogy az előjegyzésüket kezelő egészségügyi intézményben valóban a jelenleg használt telefonszámuk és lakcímük szerepel-e. Ha valaki az elmúlt hónapokban telefonszámot váltott vagy elköltözött, célszerű lehet ezt jelezni a kórháznak.
Fontos azonban az óvatosság is. Egy hivatalos egészségügyi egyeztetéshez nem szükséges bankkártyaadatokat, internetbanki jelszavakat vagy SMS-ben kapott belépési kódokat megadni. Ha valaki bizonytalan abban, hogy valóban a kórház keresi-e, érdemes az intézmény hivatalos telefonszámán visszaellenőrizni a hívást.
Több műtétet végezhetnek naponta a magyar kórházakban
A várólisták csökkentésének egyik legfontosabb eszköze a már meglévő műtőkapacitások hatékonyabb kihasználása lesz. A tervek szerint a beavatkozások döntő többségét továbbra is a megszokott munkaidőben végzik el, jellemzően reggel 8 és délután 4 óra között, egyes intézményekben pedig reggel 7 és délután 3 óra között.
Az egészségügyi tárca számításai szerint azokban a kórházakban, ahol korábban naponta két-három tervezett műtétet végeztek, megfelelő szervezéssel akár négy beavatkozás is megvalósulhat ugyanabban az időszakban.
Ez jelentős előrelépés lehet, hiszen már napi egyetlen további műtét is számottevő többletet jelenthet éves szinten. A tényleges eredmény természetesen az adott kórház betegforgalmától, személyi állományától, műtőinek felszereltségétől és az egyes beavatkozások összetettségétől függ.
A program lehetővé teszi azt is, hogy ahol a feltételek adottak, délutáni időpontokban vagy alkalmanként szombaton is végezzenek előre tervezett műtéteket.
Az éjszakai órákban azonban továbbra is elsősorban a sürgős esetek ellátására koncentrálnak. Tervezett beavatkozást ilyenkor csak kivételes helyzetben végeznének, hiszen az éjszakai ügyeletnek biztosítania kell a váratlanul érkező, azonnali ellátást igénylő betegek kezelését.
Akár évi ezerrel több műtét is megvalósulhat egyes intézményekben
A minisztérium becslései szerint bizonyos kórházakban évente 400–1000-rel több műtétet végezhetnek el a program segítségével, mint a finanszírozás alapjául szolgáló 2019-es időszakban.
A növekedés természetesen nem minden intézményben lesz azonos. Vannak olyan kórházak, ahol a műtőkapacitás rendelkezésre áll, de a betegellátás megszervezése javítható, míg máshol az egészségügyi dolgozók száma, a műszerek vagy a kórházi ágyak elérhetősége jelenthet korlátot.
Az új rendszer ezért az intézmények közötti együttműködést is támogatja. Szükség esetén egy kórház műtéti csapata másik intézmény műtőjében is dolgozhat, ha ezzel gyorsabban és biztonságosan megszervezhető a beavatkozás.
A kezdeményezés célja nem egyszerűen az, hogy a kórházak hosszabb ideig működtessék műtőiket, hanem az is, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat összehangoltabban használják fel. Az ellátás bővítése ugyanakkor nem történhet a betegbiztonság és a megfelelő szakmai feltételek rovására.
Megszüntetnék az üresen maradó műtéti időpontokat
Sokan nem gondolnák, de a műtéti várólisták hosszát nem kizárólag a rendelkezésre álló műtők száma befolyásolja. Jelentős szerepe lehet annak is, hogy a már előjegyzett beavatkozások közül mennyi marad el, illetve a felszabaduló időpontokat milyen gyorsan sikerül újra betölteni.
Egy tervezett műtét többféle okból hiúsulhat meg. Előfordulhat például, hogy a beteg közvetlenül a beavatkozás előtt megbetegszik, az előzetes kivizsgálás során olyan körülmény derül ki, amely miatt halasztani kell az operációt, vagy valamilyen szervezési akadály merül fel.
A most bevezetett rendszerben ezért a kórházi várólista-felelősök kiemelt szerepet kapnak. Feladatuk nem pusztán az adminisztráció lesz: esetmenedzserként követik a betegek előkészítését, egyeztetik a szükséges vizsgálatokat és segítenek megszervezni a műtéti időpontokat.
Ha egy műtét váratlanul elmarad, olyan beteget hívhatnak be a felszabadult időpontra, akinek a szükséges előkészítése már megtörtént, és egészségi állapota lehetővé teszi a beavatkozást.
Ez a megoldás azért lehet különösen hasznos, mert a megfelelően előkészített páciensek gyorsabb behívásával kevesebb műtőidő veszhet kárba. A betegbiztonsághoz szükséges vizsgálatok és szakmai döntések azonban ilyen esetben sem hagyhatók el.
Bővülhet az egynapos sebészeti ellátások köre is
Az egészségügyi program másik fontos eleme az egynapos sebészeti beavatkozások lehetőségeinek bővítése. Az egynapos sebészet olyan ellátási forma, amelynél a megfelelően kiválasztott beteg a beavatkozást követően, az előírt megfigyelési idő letelte után akár még ugyanazon a napon hazatérhet.
Ennek előnye lehet, hogy a beteg kevesebb időt tölt kórházban, miközben az egészségügyi intézmény fekvőbeteg-kapacitása is tehermentesülhet. A rövidebb kórházi tartózkodás azonban nem minden beteg és nem minden műtét esetében megfelelő megoldás.
Különösen a nagyobb ortopédiai beavatkozásoknál fontos a műtét utáni fájdalomcsillapítás, a biztonságos mobilizáció, a lehetséges szövődmények megfigyelése és a rehabilitáció megtervezése.
Egy csípő- vagy térdprotézis-műtét után a betegek felépülése eltérő ütemben történhet. Az életkor, az általános egészségi állapot, a társbetegségek és az otthoni segítség elérhetősége is meghatározhatja, hogy mikor biztonságos a hazabocsátás.
A cél tehát nem az, hogy minden beteget a lehető leggyorsabban hazaengedjenek, hanem az, hogy az orvosi szempontból megfelelő esetekben elkerülhető legyen a szükségtelenül hosszú kórházi tartózkodás.
Több mint 21 milliárd forintot fordítanak a várólisták csökkentésére
A várólista-csökkentési program teljes pénzügyi kerete 21,6 milliárd forint. A forrás legnagyobb része a csípő- és térdprotézis-műtétek számának növelését, valamint az egészségügyi intézmények és dolgozók ösztönzését szolgálja.
A kormányzati tájékoztatás szerint 2026-ban 1,2 milliárd, 2027-ben pedig 18,9 milliárd forint jut a többletműtétek finanszírozására. További egymilliárd forintot különítenek el eszköz- és informatikai fejlesztésekre, míg 500 millió forint az országos várólista-nyilvántartási rendszer korszerűsítését szolgálja.
Az új finanszírozási rendszerben azok az intézmények részesülhetnek a megemelt díjazásból, amelyek a 2019-es bázisévhez képest több megfelelő műtétet végeznek el.
Az érintett többletbeavatkozások finanszírozása a korábbi 110 százalékról 130 százalékra emelkedik. A 30 százalékos többletből 25 százalékpont a műtéti ellátáshoz, további 5 százalékpont pedig a minőségi adatok szolgáltatásához kapcsolódik.
Ezzel a kormányzat azt szeretné elérni, hogy az intézmények ne pusztán a műtétek számának növelésében legyenek érdekeltek, hanem a megfelelő minőségű ellátásban és a betegek tapasztalatainak dokumentálásában is.
Az orvosok és ápolók is részesülnek a többletfinanszírozásból
Az egészségügyi dolgozók szempontjából is fontos változás, hogy a programban megjelenő többletdíj legalább 80 százalékát közvetlenül az ellátásban részt vevő szakemberek számára kell biztosítani.
A kedvezményezettek között az orvosok, az egészségügyi szakdolgozók és a műtétek megszervezésében közreműködő koordinátorok is szerepelnek.
A fennmaradó 20 százalékot az egészségügyi intézmények használhatják fel olyan feladatokra, mint az adatgyűjtés, az informatikai rendszerek fejlesztése vagy a minőségbiztosítás.
A konstrukció jelentősége abban rejlik, hogy a többletműtétekhez szükséges többletmunka anyagi elismerést is kaphat. Ez különösen fontos lehet azokon az osztályokon, ahol a nagy betegforgalom és a hosszú várólisták miatt a dolgozók már most is jelentős terhelés mellett végzik munkájukat.
A műtéti kapacitások tartós növeléséhez ugyanakkor az ösztönző finanszírozás mellett megfelelő számú képzett szakemberre, működőképes eszközökre és kiszámítható munkaszervezésre is szükség van.
Székesfehérváron már működik az a gyakorlat, amelyet országosan is bevezetnének
A program szakmai irányításáért Zahár Ákos miniszteri biztos felel, aki a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Mozgásszervi Sebészeti Centrumának vezetője is.
A székesfehérvári intézményben már korábban is nagy hangsúlyt helyeztek a műtőkapacitások jobb kihasználására és a betegek ellátásának összehangolására.
Az ortopédiai szakrendelőben külön várólista-csoport működik, amelynek munkatársai a csípő- és térdprotézis-beavatkozásra váró betegek útját a kivizsgálástól egészen a műtétig követik.
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a székesfehérvári kórházlátogatása során hangsúlyozta, hogy a már működő, eredményes hazai gyakorlatokat országos szinten is érdemes elterjeszteni.
Az elképzelés szerint más kórházak munkatársai is megismerhetik azokat a szervezési módszereket, amelyekkel a fehérvári intézmény javítani tudta működésének hatékonyságát.
Zahár Ákos arra is felhívta a figyelmet, hogy a program hosszú távú szemléletet igényel. Egy beültetett protézis esetében ugyanis nem kizárólag az számít, hogy a beteg mikor jut el a műtétig, hanem az is, hogy a beavatkozás eredménye hosszú éveken keresztül megfelelő életminőséget biztosítson.
A betegek is értékelhetik majd a kórházi ellátást
Az új várólista-csökkentési program nem kizárólag az elvégzett műtétek mennyiségét kívánja nyomon követni. A beavatkozások eredményessége és a betegek elégedettsége szintén az értékelés részét képezi.
A tervek szerint egységes betegelégedettségi platform segíti majd a visszajelzések összegyűjtését. A műtéten átesett betegek többek között arról számolhatnak be, mennyire voltak elégedettek az orvosi tájékoztatással, a kórházi kommunikációval, a várakozási idővel és az ellátás körülményeivel.
A visszajelzések az összesített értékelésbe is bekerülnek, és a minőségi adatszolgáltatás a finanszírozáshoz is kapcsolódik.
Az egészségügyi tárca tájékoztatása alapján a NEAK és a minisztérium folyamatosan figyelemmel kíséri a várólisták változását. Az eredményeket negyedévente értékelik, és ahol a várakozási idő nem csökken megfelelően, ott további intézkedéseket terveznek.
Hol lehet ellenőrizni, mennyit kell még várni a műtétre?
A betegek számára az egyik legfontosabb kérdés, hogy pontosan hol és milyen módon tudnak tájékozódni saját műtéti előjegyzésükről.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő nyilvános várólista-felületén továbbra is ellenőrizhetők a különböző tervezett beavatkozásokhoz kapcsolódó várakozási adatok.
A rendszerben műtéttípusonként, térségenként és egészségügyi intézményenként is találhatók információk. Megtekinthető például az adott beavatkozáshoz kapcsolódó várakozók száma, valamint a korábban ellátott betegek tényleges várakozási ideje.
Fontos ugyanakkor tudni, hogy az országos vagy intézményi átlagok nem feltétlenül egyeznek meg az egyes betegek várható műtéti időpontjával. Az egyéni egészségi állapot, a műtét sürgőssége, az előkészítő vizsgálatok és az intézményi kapacitások egyaránt befolyásolhatják az előjegyzést.
A konkrét betegre vonatkozó információkért ezért továbbra is a műtétet végző intézményhez célszerű fordulni.
Mit tegyen most az, aki már hónapok óta műtétre vár?
A várólista-csökkentési program miatt az érintetteknek nem feltétlenül szükséges új előjegyzést kérniük. A kórházak a meglévő várólisták alapján végzik a felülvizsgálatot, és a szükséges esetekben közvetlenül kapcsolatba lépnek a betegekkel.
Érdemes azonban meggyőződni arról, hogy a nyilvántartásban szereplő elérhetőségek megfelelőek, és a korábban elvégzett vizsgálatok dokumentumai rendelkezésre állnak.
Ha valaki új műtéti időpontot kap, a kórház tájékoztatása alapján szükség lehet további laborvizsgálatokra, aneszteziológiai konzultációra vagy egyéb egészségügyi ellenőrzésekre. Ezek célja annak megállapítása, hogy a beavatkozás biztonságosan elvégezhető-e.
A betegeknek különösen fontos, hogy az előjegyzett műtét előtt jelezzék kezelőorvosuknak, ha egészségi állapotuk jelentősen megváltozott, új gyógyszert kezdtek szedni, vagy olyan betegség jelentkezett, amely befolyásolhatja a műtéti felkészülést.
Amennyiben a várakozás ideje alatt a fájdalom erősödik, a mozgásképesség jelentősen romlik vagy új panaszok jelentkeznek, nem tanácsos kizárólag a tervezett műtéti időpontra várni. Ilyen esetben indokolt lehet a kezelőorvossal történő ismételt egyeztetés.
2027 végére valóban megszűnhetnek a hosszú várólisták?
A 21,6 milliárd forintos program jelentős vállalást jelent a magyar egészségügyben, de a tényleges eredmények csak a következő hónapok adatai alapján lesznek megítélhetők.
A legfontosabb kérdés az, hogy a kórházak képesek lesznek-e tartósan növelni a műtétek számát, miközben a folyamatosan jelentkező új betegek ellátását is biztosítják.
A várólista ugyanis nem egyszerűen egy meghatározott számú betegből álló sor, amely fokozatosan elfogy. Miközben a korábban előjegyzettek műtétre kerülnek, újabb és újabb embereknél válhat szükségessé csípő- vagy térdprotézis-beavatkozás.
Ezért a program sikeréhez nem elegendő egyszeri kapacitásnövelés. Olyan tartós működési változásokra van szükség, amelyek hosszabb időn keresztül biztosítják a megfelelő számú műtétet, az orvosi és ápolói kapacitásokat, valamint a betegek szervezett ellátását.
Az Egészségügyi Minisztérium vállalása szerint a program eredményeit nyilvánosságra hozzák, így a következő időszakban láthatóvá válhat, valóban csökkennek-e a várakozási idők, és mennyivel több műtétet sikerül elvégezni.
A legfontosabb tudnivaló tehát az, hogy a csípő- és térdprotézis-műtétre váró betegek közül sokakat a következő időszakban közvetlenül is megkereshetnek. A 180 napnál régebben várakozók helyzetét november 15-ig felülvizsgálják, a 2027 végére kitűzött cél pedig a hosszú várakozási idők jelentős csökkentése.
