Október 3-án megkezdődik Magyarország déli és keleti térségeiben a rókák veszettség elleni őszi vakcinázása, a kijelölt területeken pedig ezzel egy időben ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendelnek el – a korlátozások a kutya- és macskatartókat is közvetlenül érinthetik – írja az ATV.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szeptember 17-én jelentette be az őszi immunizálási kampány kezdetét. A program célja, hogy megakadályozzák a veszettség újbóli terjedését a vadon élő rókaállományban, és ezzel közvetetten a háziállatokat, valamint az embereket is védjék. A vakcinázás nem úgy történik, hogy a szakemberek egyenként befogják a rókákat. Ehelyett speciális, vakcinát tartalmazó csalétkeket szórnak ki kisrepülőgépekről azokon a külterületeken, ahol a rókák várhatóan megtalálják azokat. A lakott, sűrűn beépített területek fölött nem történik szórás. A csalétket a róka megeszi, a benne található vakcinát pedig szétrágja, így alakulhat ki a védettsége a veszettséggel szemben. A módszert Magyarországon évtizedek óta alkalmazzák, és a Nébih korábbi vizsgálatai szerint az érintett térségekben a rókák több mint háromnegyede felveszi a kihelyezett vakcinás csalétket.
A kampány idején azonban különösen fontos, hogy a háziállatok ne találják meg és ne egyék meg a rókáknak szánt csalétket. Éppen ezért rendelik el az immunizált területeken az ebzárlatot és a legeltetési tilalmat.
Nem egész Magyarországra vonatkozik az ebzárlat
Fontos pontosítani: október 3-tól nem az egész ország területén rendelnek el általános ebzárlatot.
A Nébih közleménye szerint a program Magyarország déli és keleti vármegyéinek kijelölt területeit érinti. A pontos településlistát és a vakcinázási térképet a hatóság külön is közzétette. Az egyes településeken a konkrét időpontokról a járási állategészségügyi hatóság és a helyi önkormányzat ad tájékoztatást.
Bács-Kiskun vármegyében például október 3. és 23. között rendeltek el ebzárlatot és legeltetési tilalmat az érintett járásokban. A korlátozás többek között a Bácsalmási, Bajai, Jánoshalmi, Kalocsai, Kiskőrösi, Kiskunfélegyházi, Kiskunhalasi és Kiskunmajsai járás kijelölt területeit érinti.
Csongrád-Csanádban a vakcinázást október 3. és 8. között végzik, miközben több érintett területen október 3-tól 23-ig tart az ebzárlat. Egyes településeket vagy településrészeket azonban itt sem feltétlenül érint ugyanúgy a korlátozás.
Ezért annak, aki déli vagy keleti vármegyében él, mindenképpen érdemes ellenőriznie saját településének hivatalos tájékoztatását.
Mit jelent valójában az ebzárlat?
Az „ebzárlat” szó első hallásra sokkal drasztikusabbnak hangozhat, mint amit a gyakorlatban jelent.
Nem arról van szó, hogy a kutyákat teljesen tilos lenne kivinni a házból.
A konkrét szabályokat mindig az illetékes hatósági határozat tartalmazza, de az őszi kampányhoz kapcsolódó helyi rendelkezések alapján az érintett területeken a kutyát úgy kell tartani, hogy ne tudjon szabadon elkóborolni és hozzáférni a kihelyezett csalétkekhez.
Csongrád-Csanádban például a hatósági rendelkezés szerint a kutyát tartási helyén elzárva, illetve szükség esetén megkötve kell tartani. Zárt udvar esetén ez mellőzhető, ha az állat onnan nem tud kiszökni.
A kutya a tartási helyéről csak pórázon és szájkosárral vihető ki az érintett területen.
A macskákat szintén úgy kell tartani, hogy lehetőség szerint ne találkozhassanak a kihelyezett csalétekkel.
Bizonyos szolgálati, vadász-, segítő és terápiás kutyák rendeltetésszerű használatuk idejére kivételt képezhetnek, de ezt mindig az adott hatósági határozat szerint kell értelmezni.
Miért kell a macskákra is figyelni?
Bár az intézkedést ebzárlatnak nevezik, a kijuttatott csalétek miatt nemcsak a kutyákra kell vigyázni.
A Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal tájékoztatása külön kiemeli, hogy a korlátozás ebekre, macskákra és legelő állatokra is kiterjedhet. A cél az, hogy a rókáknak szánt vakcinát ne a háziállatok egyék meg.
A macskatartók számára ez főleg azokat az állatokat érinti, amelyek rendszeresen kijárnak a kertből vagy szabadon barangolnak külterületeken.
A veszettség elleni oltás kutyáknál kötelező, macskáknál viszont nem minden esetben az. A Nébih ennek ellenére kifejezetten javasolja a kijáró macskák rendszeres veszettség elleni oltását.
Ilyen a rókáknak szánt vakcinás csalétek
A csalétek megjelenését azért is érdemes ismerni, mert kirándulás, kutyasétáltatás vagy mezőgazdasági munka közben bárki találkozhat vele.
A Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal leírása szerint a csalétek kerek, barnás színű és az ember számára kellemetlen szagú. A belsejében egy alumínium bliszter található, amely a vakcinát tartalmazza.
Ha ilyet találunk, nem szabad hozzányúlni.
A Nébih arra is figyelmeztet, hogy a kutyákat távol kell tartani a csalétektől.
A csalétek külsejének puszta jelenléte önmagában nem veszélyhelyzet. Nem kell összeszedni, hazavinni vagy arrébb tenni.
Éppen az a cél, hogy a róka találja meg.
Mi történik, ha valaki mégis hozzáér?
Ha a csalétek külső része kerül a kézre, érdemes alaposan kezet mosni.
Más a helyzet, ha maga a vakcina kijut az alumínium kapszulából.
A kormányhivatali tájékoztatás szerint ha a vakcina az ember szájába, orrába vagy sérült bőrére kerül, orvoshoz kell fordulni. Ha fedetlen, ép bőrfelületre kerül, az érintett részt azonnal szappannal és bő vízzel kell lemosni.
A kirándulók számára ezért a legegyszerűbb szabály:
ha egy ismeretlen barna csalétket látunk az erdőben vagy mezőn, ne fogjuk meg, és a gyerekeket, kutyákat se engedjük hozzá.
Miért van szükség még mindig rókavakcinázásra?
Magyarországon a veszettséget az elmúlt évtizedekben jelentősen sikerült visszaszorítani.
A veszély azonban nem tűnt el teljesen.
A Nébih szerint Európában a betegség legfontosabb vadon élő terjesztője a vörös róka. Magyarországon nagyjából ötvenezer róka élhet.
A veszettség ráadásul nem kizárólag a rókákat érinti.
A vírus a házi és vadon élő emlősállatokat, valamint az embert is megbetegítheti. A fertőzés leggyakrabban harapással, a fertőzött állat nyálával terjed.
A betegség különösen veszélyes, mert a tünetek megjelenése után rendszerint rendkívül súlyos, sok esetben halálos kimenetelű. Ugyanakkor megfelelő megelőzéssel és időben alkalmazott védőoltással megelőzhető.
Magyarországon néhány éve ismét megjelent a veszettség
2018 és 2021 között Magyarországon nem igazoltak veszettséget.
A helyzet 2022-ben változott meg, amikor Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az ukrán határ közelében ismét megjelent a betegség.
A Nébih adatai szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 2022-ben négy, 2023-ban 16, 2024-ben 18, 2025-ben pedig két esetet igazoltak. 2026-ban a szeptemberi közlemény megjelenéséig további két veszettségesetet állapítottak meg.
A hatóság szerint a vírus vélhetően a vadon élő állatok természetes mozgásával kerülhetett át Ukrajna és Románia felől.
Ez nem meglepő abból a szempontból, hogy mindkét szomszédos országban rendszeresen előfordul a veszettség.
Ezért a keleti határtérségben különösen fontos a folyamatos védekezés.
Szabolcs-Szatmár-Beregben még több csalétket szórnak ki
A járványügyi kockázat miatt Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében nem a szokásos mennyiséggel zajlik a vakcinázás.
A Nébih szerint itt dupla csaléteksűrűséggel végzik az immunizálást mindaddig, amíg ezt a járványügyi helyzet indokolja.
Ennek célja, hogy minél nagyobb arányban érjék el a rókaállományt, és csökkenjen annak esélye, hogy a vírus fennmaradjon vagy továbbterjedjen.
A sikeres védekezés azért is fontos, mert ha a betegség bekerül a vadállományból a háziállatok közé, az már közvetlenül az emberi egészségre is kockázatot jelenthet.
Nem minden róka veszett, amelyik bemegy a városba
Sokan megijednek, amikor nappal vagy lakott területen rókát látnak.
Ez azonban önmagában nem jelenti azt, hogy az állat veszett.
A Nébih veszettségmentesítési programjának tájékoztatója szerint a rókák jól alkalmazkodtak a városi környezethez. A rágcsálók, a könnyen hozzáférhető hulladék és a háziállatok számára kint hagyott étel mind vonzó táplálékforrás lehet számukra.
Ha egy róka egyszerűen átsétál a kert végében vagy az utcán, nem szükséges automatikusan hatóságot hívni.
A közvetlen kapcsolatot azonban kerülni kell.
Ne próbáljuk megsimogatni.
Ne etessük.
Ne szorítsuk sarokba.
Hagyjunk neki menekülési lehetőséget.
Ezek a jelek már gyanúsak lehetnek
Más a helyzet akkor, ha az állat rendellenesen viselkedik.
A veszett vadállatok egyik feltűnő tünete lehet, hogy elvesztik természetes félelmüket az embertől. Egy róka például szokatlanul közel engedhet magához embereket, támadóan viselkedhet, zavart lehet, nyálzhat vagy mozgáskoordinációs problémákat mutathat.
A veszettségnek nem csak agresszív, úgynevezett „dühöngő” formája létezik.
A betegség csendes formájában az állat akár feltűnően tompultnak, bágyadtnak vagy szelídnek is tűnhet, mielőtt bénulásos tünetek alakulnak ki.
Ezért különösen veszélyes egy szokatlanul barátságosnak tűnő vadállatot megfogni.
Ha elhullott rókát találunk, azt se fogjuk meg
A Nébih arra kéri a lakosságot, hogy idegrendszeri tüneteket mutató vagy elhullott vadállat esetén értesítsék az illetékes állategészségügyi hatóságot. A szükséges mintavételről a hatóság gondoskodik.
A veszettség gyanújának jelentése nem csupán ajánlás: jogszabályi kötelezettség.
Rendellenesen viselkedő vadállat vagy rókatetem esetén a Nébih Zöld Száma is hívható a 06 80 263 244 telefonszámon.
Mi történik, ha valakit megharap egy állat?
Ezt nem szabad félvállról venni.
A veszettség vírusa jellemzően a fertőzött állat nyálával, harapás vagy marás révén kerülhet a szervezetbe. Ha valakit ismeretlen kutya, macska vagy vadállat harap meg, a sebet azonnal alaposan ki kell mosni, majd haladéktalanul orvoshoz kell fordulni.
A Nébih tájékoztatója szerint a sebet szappannal és bőséges vízzel körülbelül 15 percen át ajánlott mosni és öblíteni. Ez azonban nem helyettesíti az orvosi ellátást.
Az orvos dönti el, szükség van-e veszettség elleni oltássorozatra vagy más kezelésre.
A kutyák oltása továbbra is kötelező
A rókák immunizálása nem helyettesíti a háziállatok oltását.
Magyarországon a kutyák veszettség elleni oltása kötelező. A Nébih emellett a kijáró macskák vakcinázását is határozottan javasolja.
A két védekezési módszer egymást egészíti ki.
A vadon élő rókák immunizálása csökkenti annak esélyét, hogy a vírus a természetben fennmaradjon.
A háziállatok oltása pedig azt akadályozza meg, hogy egy esetleges fertőzött vadállattal való találkozás után a kutya vagy macska maga is megbetegedjen és továbbadhassa a vírust.
A kutyasétáltatóknak októberben különösen érdemes figyelniük
Az érintett területeken élőknek az ebzárlat alatt célszerű tudatosabban megtervezni a sétákat.
A kutyát ne engedjük szabadon mezőn, erdőszélen vagy külterületi úton.
Ne hagyjuk, hogy ismeretlen ételdarabokat vegyen fel.
Ha barna, kellemetlen szagú csalétket látunk, kerüljük el.
Az adott település határozatában előírt esetben használjunk pórázt és szájkosarat. Csongrád-Csanád több érintett területén például ezt kifejezetten előírják.
A korlátozás nem a kutyatartók büntetését szolgálja.
Az a cél, hogy a több millió forintból és komoly járványügyi szervezéssel kijuttatott vakcinát valóban a rókák találják meg.
A legeltetési tilalom az állattartókat is érinti
Az őszi kampánnyal egyidejűleg több érintett térségben legeltetési tilalom is életbe lép.
Ez azt jelenti, hogy az elrendelt időszakban a kijelölt területeken nem szabad a haszonállatokat szabadon legeltetni. A pontos időtartamot és területi hatályt mindig a helyileg illetékes hatóság határozza meg.
A korlátozás célja itt is ugyanaz: megakadályozni, hogy a rókák számára kijuttatott csalétket más állatok vegyék fel.
A kirándulók számára plakátok jelzik majd az érintett területeket
A Nébih szerint külterületeken figyelmeztető plakátokat is elhelyeznek, amelyek tájékoztatják a lakosságot és a kirándulókat a vakcinázásról.
Ezeket érdemes komolyan venni.
Ha egy erdő vagy mező bejáratánál rókavakcinázásra figyelmeztető tábla található, kutyát ne engedjünk szabadon, a talált csalétekhez pedig ne nyúljunk.
Gyerekeknek is érdemes előre elmagyarázni, hogy az ismeretlen barna tárgyakat nem szabad felvenni.
A pontos dátum településenként eltérhet
Bár a kampány országosan október 3-án indul, nem minden érintett településen pontosan ugyanazokon a napokon történik a repülőgépes szórás.
A Nébih külön ütemezést készített vármegyénként, az ebzárlat és a legeltetési tilalom pontos időtartamáról pedig az illetékes járási hatóság és az önkormányzat tájékoztat.
Bács-Kiskun több területén például október 3–23. között áll fenn a zárlat.
Csongrád-Csanádban szintén október 3–23. közötti időszakot határoztak meg több érintett településen, miközben maga a vakcinázás október 3–8. között zajlik.
Ezért a legbiztosabb információ mindig a saját település hivatalos közleménye.
Október 3-tól tehát erre érdemes figyelni
A rókák őszi vakcinázása rutin járványvédelmi intézkedés, de a lakosság együttműködése nélkül kevésbé lehetne eredményes.
Az érintett térségben élő kutyatartóknak ellenőrizniük kell a helyi ebzárlati szabályokat.
A kutyák kötelező veszettség elleni oltásának érvényesnek kell lennie.
Kijáró macskák esetében erősen ajánlott az oltás.
A vakcinás csalétekhez nem szabad hozzányúlni.
Rendellenesen viselkedő rókát vagy elhullott vadállatot pedig jelenteni kell a hatóságnak.
A mostani kampány mögött valós járványügyi kockázat áll. Miközben Magyarország nagy részén ritka a veszettség, a keleti határ közelében 2022 óta ismét jelentek meg esetek, és Ukrajna, illetve Románia irányából folyamatos a behurcolás veszélye.
Ezért az október 3-án induló vakcinázás nem pusztán a rókákról szól.
A cél végső soron a háziállatok és az emberek védelme is.
