Alapjaiban alakítaná át a kormány a politikusok vagyonának ellenőrzését: Magyar Péter szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal automatikus vagyonosodási vizsgálatokat végezhet majd, amelyek bizonyos esetekben akár húsz év vagyongyarapodását is áttekinthetik, és a hozzátartozók vagyonára is kiterjedhetnek.
Magyar Péter miniszterelnök az ATV Egyenes Beszéd című műsorában részletesebben is beszélt arról a rendszerről, amelynek bevezetéséről a kormány szeptember 17-én tett bejelentést. A kabinet döntése szerint nem egyszerűen a jelenlegi vagyonnyilatkozati rendszer újabb módosítását tervezik, hanem külön NAV-ellenőrzési mechanizmust építenének ki. Az ehhez szükséges törvényjavaslatot a kormány közlése szerint az Országgyűlés elé terjesztik, vagyis a részletszabályok még a jogalkotási folyamat során változhatnak.
A változás lényege az lenne, hogy a vizsgálat ne álljon meg annál, mit írt be egy országgyűlési képviselő, miniszter vagy más magas rangú tisztségviselő a vagyonnyilatkozatába. A NAV azt is megvizsgálná, hogy az érintett tényleges vagyona, befektetései, céges érdekeltségei és életvitele összhangban állnak-e a hivatalosan ismert és adózott jövedelmével. A bejelentett rendszer ezért a hagyományos vagyonnyilatkozatnál jóval szélesebb pénzügyi átvilágítást jelenthet.
Nem egyszerűen a vagyonnyilatkozatokat ellenőriznék
A jelenlegi elképzelés szerint az adóhatóság ingatlanokat, bankszámlákat, céges érdekeltségeket, biztosításokat és befektetéseket is feltárhatna. A NAV ezeket az adatokat összevetné a korábbi vagyonnyilatkozatokkal és az adóhatóság rendelkezésére álló jövedelmi információkkal, majd kockázatelemzést készítene.
Ez azért jelentene lényeges változást, mert egy vagyonnyilatkozat alapvetően az érintett által közölt információkra épül. Egy adóhatósági vizsgálat ezzel szemben más adatforrásokat is felhasználhat, és arra a kérdésre keresheti a választ, hogy például egy több száz millió forintos ingatlan, egy nagyobb cégérdekeltség vagy jelentős pénzügyi megtakarítás megszerzése ténylegesen finanszírozható volt-e a bevallott jövedelmekből.
Magyar Péter az ATV-ben úgy fogalmazott, hogy teljesen új ellenőrzési rendszert kívánnak létrehozni, nem pedig a vagyonbevallások jelenlegi szabályait akarják újabb elemekkel „toldozni-foldozni”. Szerinte a NAV szakmai működése jelentheti annak garanciáját, hogy az egyes vizsgálatok ne politikai testületek döntései alapján induljanak és ne politikusok értékeljék más politikusok gazdagodását. Ez a miniszterelnök által megfogalmazott cél; a rendszer tényleges függetlenségét és eljárási garanciáit majd az elfogadott törvény szövege alapján lehet megítélni.
Akár húsz év vagyongyarapodását is átnézheti a NAV
A bejelentés egyik legnagyobb figyelmet kiváltó része a húszéves időtáv. A kormány hivatalos közlése szerint a NAV a vagyongyarapodást akár húsz évre visszamenőleg is vizsgálhatná. Ez azonban nem feltétlenül azt jelenti, hogy minden érintett politikus minden egyes húsz évvel ezelőtti pénzügyi tranzakcióját automatikusan újranyitják. A pontos bizonyítási, elévülési és adójogi szabályokat a törvénynek kell majd rendeznie.
A húszéves időszakot érdemes megkülönböztetni attól a másik szabálytól, amely az ellenőrzés alá kerülő személyek körét határozza meg. A bejelentés szerint a rendszer azokra a volt országgyűlési képviselőkre, miniszterelnökökre, miniszterekre, államtitkárokra, kormánybiztosokra és miniszterelnöki biztosokra is vonatkozna, akiknek az elmúlt öt évben szűnt meg a megbízatásuk. Emellett a jelenlegi és a jövőben hivatalba lépő tisztségviselőket is ellenőriznék.
Vagyis az öt év azt határozná meg, milyen régen távozott volt politikus kerülhet még az automatikus ellenőrzési rendszerbe, míg a húsz év azt, milyen hosszú időszak vagyongyarapodását vizsgálhatják egy már ellenőrzés alá vont személynél.
A jelenlegi politikusoknál is automatikus ellenőrzés jöhet
A tervezet nemcsak korábbi politikusokra irányulna. A kormány szerint a jelenlegi tisztségviselőknél az első megbízatás kezdetétől számított két év elteltével indulhatna NAV-ellenőrzés. Ha pedig valaki a jelenlegi Országgyűlésből vagy a kormányból lemond, illetve megbízatása megszűnik, harminc napon belül automatikusan elindulhatna az eljárás.
Ez az egyik lényegi újítás. Nem kellene külön parlamenti vitának, sajtóbotránynak vagy politikai kezdeményezésnek megelőznie az ellenőrzést: meghatározott események automatikusan kiváltanák azt.
A szeptember 18-i kormányzati tájékoztatón Magyar Péter arról is beszélt, hogy ehhez a NAV-nál külön revizori kapacitásra lesz szükség. A 24.hu beszámolója szerint legalább ötven revizor biztosítását tartják szükségesnek az automatikus ellenőrzések végrehajtásához.
A családtagok vagyona is bekerülhet a vizsgálatba
Az ATV-interjú egyik legfontosabb kérdése az volt, meddig terjedhet az ellenőrzés akkor, ha egy értékes ingatlan, befektetés vagy más vagyonelem nem közvetlenül a politikus nevén szerepel.
Magyar Péter azt mondta, a vizsgálatok a hozzátartozók vagyonára is kiterjedhetnek, de a pontos személyi kör meghatározását adójogi kérdésnek nevezte. Felidézte, hogy a korábbi vagyonosodási vizsgálatoknál az egy háztartásban élők pénzügyi helyzetét is figyelembe lehetett venni. Egyértelmű végleges szabályt azonban az interjúban még nem ismertetett.
A kormány hivatalos tájékoztatója ennél általánosabban fogalmaz: eszerint a vizsgálat a hozzátartozók vagyonára is kiterjedne, és azt is ellenőriznék, ha felmerül, hogy valaki más személyre vagy vállalkozásra ruházott át vagyonelemeket.
Ez különösen érzékeny része lehet az új szabályozásnak. Az adóhatóságnak ugyanis úgy kellene lehetőséget kapnia az esetleges vagyonátruházások feltárására, hogy közben egy politikus hozzátartozójának önálló vagyonát ne lehessen automatikusan szabálytalannak tekinteni pusztán a családi kapcsolat miatt. A végleges törvényben ezért különösen fontosak lesznek az adatkezelési, bizonyítási és jogorvoslati garanciák.
Először kockázatelemzés, utána jöhet a tételes adóellenőrzés
A tervezett folyamat több lépcsőből állna. Elsőként a NAV kockázatelemzést készítene. Ha az adatok alapján a vagyon és a hivatalosan ismert jövedelem között nincs problémás eltérés, az eljárás lezárulhat. Ha azonban olyan különbséget találnak, amely adófizetési mulasztásra vagy nem igazolt jövedelemre utal, tételes adóellenőrzés következhet.
Ha már bűncselekmény gyanúja is felmerül, az ügy túlléphet a klasszikus adóellenőrzés keretein. A bejelentés szerint a NAV értesítheti saját nyomozóhatóságát, valamint jelzést küldhet a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak, az ügyészségnek vagy a rendőrségnek.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy egy szokatlan vagyongyarapodás önmagában bűncselekmény bizonyítéka lenne. Az adóhiány megállapítása, a büntetőjogi gyanú és a jogerős bűnösség három különböző jogi szint, amelyeket nem szabad összemosni.
Ötmillió forintos jogerős adóhiánynál név kerülhet a nyilvános listára
Az új rendszernek nyilvánossági eleme is lenne. A kormány terve szerint a NAV havonta közzétenné, hány politikusi vagyonosodási vizsgálatot végzett, hány esetben indult tételes adóellenőrzés és hány ügyben merült fel bűncselekmény gyanúja.
Ha egy jelenlegi vagy korábbi politikusnál jogerősen legalább ötmillió forintos adóhiányt állapítanak meg, az érintett neve, tisztsége és a megállapított adóhiány is felkerülne a NAV közzétételi listájára. A „jogerősen” kitétel ebben a szabályban különösen fontos: a tervek szerint nem pusztán egy folyamatban lévő vizsgálat vagy gyanú alapján tennék közzé a nevet.
Magyar Péter az őszödi beszéd húszéves évfordulójával is összekötötte a témát
Az ATV-interjú éppen 2026. szeptember 17-én, az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésének huszadik évfordulóján készült. Gyurcsány Ferenc 2006. május 26-án mondta el a beszédet az MSZP-frakció zárt balatonőszödi ülésén, a hangfelvétel pedig 2006. szeptember 17-én került nyilvánosságra.
Magyar Péter az interjúban politikai párhuzamot vont az akkori kormány és az előző Fidesz-kormány gazdaságpolitikája között. Azt állította, hogy szerinte mindkét korszakban problémát jelentett a költségvetési helyzet valós bemutatása, és az elmúlt húsz év politikáját több alkalommal a közpénzügyi átláthatóság hiányával jellemezte. Ezek Magyar Péter politikai értékelései, nem semleges ténymegállapítások.
Saját kormányával kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy az országjárások folytatásával szeretné elkerülni, hogy a politikai vezetés elveszítse közvetlen kapcsolatát az emberek mindennapi problémáival. Ez szintén a miniszterelnök saját politikai indoklása.
Erasmus: ismét pályázhatnak a magyar hallgatók
Az interjú másik fontos témája az Erasmus-program volt. Magyar Péter azt mondta, kormánya egyik fontos vállalása az uniós források és az Erasmus-lehetőségek rendezése volt.
A kormány hivatalos tájékoztatása szerint a 2026/2027-es tanévtől ismét minden magyar egyetemista számára megnyílhat az Erasmus-program. A kabinet ezt a közérdekű vagyonkezelő alapítványi rendszer átalakításához és az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetésekhez köti. A teljes KEKVA-rendszer felszámolása ugyanakkor még nem fejeződött be: az egyetemeket fenntartó alapítványok átalakítására 2027 augusztusáig tartó átmeneti időszakot állapítottak meg.
A háttérhez hozzátartozik, hogy az Európai Unió 2022-es döntése megtiltotta új uniós jogi kötelezettségvállalások megkötését a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal és az általuk fenntartott intézményekkel. A Bizottság akkor összeférhetetlenségi és uniós költségvetés-védelmi aggályokra hivatkozott.
Magyar Péter az ATV-ben azt mondta, reményeik szerint már a tanév második félévére nagyobb számban jelentkezhetnek magyar hallgatók pótpályázatokon Erasmus-mobilitásra.
Az uniós pénzeknél december végét említette, de fontos a pontosítás
Magyar Péter azt mondta az ATV-ben, hogy az uniós forrásokkal kapcsolatos dokumentumok jóváhagyása folyamatos, és várakozása szerint december végéig be kell érkeznie a felszabadított pénzeknek Magyarországra. Ugyanakkor azt is elismerte, hogy az interjú időpontjában még nem érkezett meg minden tényleges kifizetés.
Itt fontos különválasztani a különböző uniós pénzügyi programokat. A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz, vagyis az RRF valóban 2026 végéhez kötött: az Európai Bizottság szabályai szerint a tagállamoknak 2026. augusztus 31-ig kell teljesíteniük a szükséges mérföldköveket és célokat, a Bizottság pedig legkésőbb 2026. december 31-ig teljesítheti a végső kifizetéseket. A pénz azonban nem automatikusan jár: a Bizottság csak akkor fizet, ha az adott ország teljesítette az előírt feltételeket.
Más uniós alapok, például a kohéziós programok eltérő szabályok és időzítés alapján működnek. Ezért Magyar Péter december végi kijelentését kormányzati várakozásként érdemes kezelni, nem úgy, mint valamennyi Magyarországnak szánt uniós forrás automatikusan garantált kifizetési dátumát.
Kórházakra, vasútra, lakásokra és energiafejlesztésre is költenének
A miniszterelnök az interjúban több területet is megnevezett, ahol a felszabaduló uniós pénzeket felhasználnák. Beszélt kórházakról, közlekedési beruházásokról, vasútfejlesztésről, bérlakásprogramokról, kis- és középvállalkozások támogatásáról, energiahatékonysági beruházásokról, villamosenergia-hálózati fejlesztésekről és vízügyi projektekről.
Külön kiemelte a víziközművek állapotát, amelynek modernizálását hosszú távú és rendkívül költséges feladatnak nevezte. Ezek a felhasználási területek jelenleg a kormány terveit tükrözik; az egyes programok pontos keretei, pályázatai és kifizetései külön döntésekben jelenhetnek meg.
Jellinek Dániel és Szivek Norbert ügyét nem kommentálta érdemben
Az Egyenes Beszédben szóba került a Volánbuszhoz kapcsolódó korrupciós nyomozás is. A Központi Nyomozó Főügyészség szeptember 15-én összehangolt akciót hajtott végre, majd szeptember 17-re már öt személyt hallgattak ki gyanúsítottként. A hivatalos ügyészségi tájékoztatás szerint az eljárás a Volánbusz személyszállítási szolgáltatásaihoz és autóbusz-beszerzéseihez kapcsolódó, milliárdos vesztegetési ügyet vizsgál.
A sajtó információi szerint a bíróság Jellinek Dániel üzletember és Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt vezérigazgatójának letartóztatását is elrendelte.
Magyar Péter azt mondta, miniszterelnökként nem kívánja értékelni a bíróság konkrét döntését. Úgy fogalmazott, a kormány feladata a jogszabályi keretek biztosítása, a nyomozóhatóságoknak és a bíróságoknak pedig önállóan kell végezniük a munkájukat.
A miniszterelnök felidézte saját korábbi Volánbusz-felügyelőbizottsági szerepét is, és azt állította, hogy a most vizsgált ügyek akkor nem kerültek elé. Saját beszámolója szerint több alkalommal tett fel kritikus kérdéseket, valamint kifogásolta bizonyos beszerzések központosítását. Ezek Magyar Péter saját visszaemlékezései, ezért nem azonosak egy független vizsgálat megállapításaival.
Új legfőbb ügyészt is jelölhet az államfő
Az ügyészség vezetése szintén átalakulóban van. Baka András 2026. augusztus 19-én lépett hivatalba köztársasági elnökként, Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész megbízatása pedig augusztus 25-én megszűnt. Az új legfőbb ügyész személyére az államfő tesz majd javaslatot az Országgyűlésnek; addig Lajtár István legfőbbügyész-helyettes látja el a vezetői feladatokat.
Baka András szeptember elején bírósági és ügyvédi vezetőkkel is egyeztetett, és közölte, hogy politikai pártokkal nem kíván egyeztetni a jelölésről.
A Volánbusz-ügy és az új legfőbb ügyész kiválasztása két külön folyamat. A kettőt nem indokolt automatikusan összekapcsolni pusztán azért, mert időben közel zajlanak egymáshoz.
Jelentős béremelésekre készül a kormány, de még nincsenek végleges számok
Magyar Péter az interjú végén a közszolgálati bérek kérdéséről is beszélt. Közlése szerint a kormányülés utolsó napirendi pontjai többek között az egészségügyben, a szociális és gyermekvédelmi ágazatban, az oktatásban és a rendvédelemben dolgozók béremelésével foglalkoztak.
A miniszterelnök azt mondta, több területen két lépésben szeretnének jelentős bérrendezést végrehajtani. A pontos százalékokat azonban nem közölte, mert ezek szerinte összefüggenek a minimálbér-tárgyalásokkal, a 2027-es költségvetéssel és a tervezett adóintézkedésekkel.
Ezért jelenleg nem lehet hitelesen konkrét százalékos béremelést írni egyik érintett ágazatra sem, amíg a kormány nem teszi közzé a részletes döntéseket.
Az inflációs adatnál érdemes pontosan fogalmazni
Az interjúban az alacsony infláció is szóba került. A legfrissebb hivatalos KSH-adat szerint 2026 augusztusában a magyar fogyasztói árak átlagosan 1,3 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Az uniós összehasonlításra használt harmonizált fogyasztóiár-index ugyanebben a hónapban 1,8 százalék volt.
Ezért amikor 1,8 százalékos inflációról esik szó, fontos megjelölni, melyik mutatót használják. A magyar KSH által elsődlegesen közölt nemzeti fogyasztóiár-index augusztusban 1,3 százalék volt.
Az alacsonyabb infláció azonban önmagában nem jelenti azt, hogy az árak visszatértek a korábbi évek szintjére. Az infláció az árak változásának ütemét mutatja. Ha egy termék korábban jelentősen megdrágult, majd az ára már csak lassan emelkedik, az alacsony infláció mellett is magasabb árszint maradhat fenn.
A nyugdíjas SZÉP-kártyáról a 2027-es költségvetésben dönthetnek
A beszélgetés során előkerült a nyugdíjasoknak korábban ígért külön SZÉP-kártyás támogatás is.
Magyar Péter azt mondta, a végleges döntést a 2027-es költségvetés részeként kívánják meghozni. Ez azt jelenti, hogy a támogatás pontos összege, jogosulti köre és indulási időpontja szeptember közepén még nem végleges.
A kormány tehát továbbra is napirenden tartja az intézkedést, de jelenleg még nem létezik olyan hatályos szabály, amely alapján a nyugdíjasoknak külön igénylést kellene beadniuk vagy meghatározott összeget biztosan megkapnának.
A legnagyobb változás mégis a politikusi vagyonellenőrzés lehet
Az ATV-interjú számos területet érintett, az uniós pénzektől és az Erasmus-programtól a béremeléseken át a büntetőeljárásokig, de a legkonkrétabb új rendszer továbbra is a politikusi vagyonosodási vizsgálat.
Ha az Országgyűlés a kormány által ismertetett fő elemekkel fogadja el a törvényjavaslatot, akkor a politikusok vagyonának ellenőrzése jóval több lehet annál, mint hogy évente leadnak egy vagyonnyilatkozatot.
A NAV tényleges pénzügyi adatokat vethetne össze a bevallott jövedelmekkel, vizsgálhatna ingatlanokat, bankszámlákat, cégeket és befektetéseket, bizonyos körben hozzátartozók vagyonát is ellenőrizhetné, és akár húsz év vagyongyarapodását is áttekinthetné.
A rendszer azonban 2026. szeptember 18-án még nem tekinthető teljes egészében hatályos, végleges szabályozásnak. A kormány döntött a bevezetéséről és törvényjavaslatot készít, de a pontos adójogi rendelkezések, eljárási garanciák, a hozzátartozói kör meghatározása és a húszéves visszatekintés technikai szabályai az elfogadott törvényszöveg alapján válhatnak véglegessé – írja a Pénzcentrum.
