A fűtésszezon közeledtével sokan csak akkor kezdenek foglalkozni a radiátorokkal, amikor az első hidegebb napokon kiderül, hogy valamelyik fűtőtest alig melegszik. Pedig egy gyors ellenőrzéssel és szükség esetén légtelenítéssel még időben kiderülhet, hogy rendben működik-e a rendszer – írja a Blikkrúzs.
Amikor hónapokon keresztül nincs szükség folyamatos fűtésre, könnyű megfeledkezni a radiátorokról. Ősszel azonban elég egyetlen hűvösebb este ahhoz, hogy újra elinduljon a kazán, és ekkor derülhet ki, hogy az egyik szobában kellemes meleg van, a másikban viszont a radiátor felső fele szinte teljesen hideg. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy komoly meghibásodás történt. Gyakori ok, hogy levegő került a fűtési rendszerbe, amely megakadályozza, hogy a meleg víz egyenletesen töltse ki a radiátort. Ilyenkor a fűtőtest nem tudja teljes felületén leadni a hőt, ezért a helyiség lassabban melegedhet fel. Az Energy Saving Trust szerint a radiátor tetején kialakuló hideg foltok és a rendszerből hallható bugyborékoló hangok tipikus jelei lehetnek a bent rekedt levegőnek.
A probléma azért is megtévesztő, mert sokan ilyenkor egyszerűen feljebb tekerik a termosztátot. Ettől azonban a levegős radiátor nem fog hirtelen jobban működni. A kazán hosszabb ideig dolgozhat azért, hogy a lakás elérje a kívánt hőmérsékletet, miközben a fűtőtest egy része továbbra sem vesz részt megfelelően a hőleadásban. Az Energy Saving Trust külön is felhívja a figyelmet arra, hogy a termosztát magasabbra állítása nem gyorsítja fel a lakás felmelegedését: a rendszer egyszerűen addig fűt, amíg el nem éri a beállított hőmérsékletet.
Erről lehet a legkönnyebben felismerni, ha levegős a radiátor
Az egyik legegyértelműbb jel az, amikor a radiátor alul meleg, felül viszont érezhetően hidegebb. A rendszerben lévő levegő ugyanis jellemzően a radiátor felső részében gyűlik össze, miközben a meleg víz lent továbbra is képes keringeni. Gyakori tünet lehet a csobogó, bugyborékoló vagy sziszegő hang is. Ha bekapcsolt fűtés mellett végighúzod a kezed – óvatosan – a radiátor felületén, és nagy különbséget érzel az alsó és felső rész között, érdemes lehet légtelenítésre gondolni. A Which? fogyasztóvédelmi útmutatója szintén a hideg felső részt nevezi meg a radiátorban rekedt levegő egyik tipikus jelének.
Nem minden hideg folt jelent azonban levegősödést. Éppen ezért fontos figyelni arra is, hol hideg a radiátor. Ha a felső része hideg, valóban gyakori ok a levegő. Ha viszont inkább az alsó rész marad hideg, miközben felül forró, az már lerakódásra, iszapra vagy a rendszer szennyeződésére utalhat. Régebbi fűtési rendszerekben a korrózióból származó anyagok és egyéb szennyeződések idővel összegyűlhetnek a radiátor alsó részén, akadályozva a megfelelő vízáramlást. Ilyenkor a légtelenítés önmagában nem fogja megoldani a problémát, és szükség lehet szakemberre, illetve a rendszer átmosására.
Ha pedig egy egész radiátor hideg, annak számos más oka lehet: beragadt termosztatikus szelep, elzárt visszatérő szelep, nem megfelelő rendszerbeállítás vagy keringési probléma. Ha több radiátor közül egyesek gyorsan felforrósodnak, mások pedig hosszú idő után is langyosak maradnak, elképzelhető, hogy a fűtési rendszer nincs megfelelően beszabályozva. Ez már nem egyszerű légtelenítési kérdés.
Néhány perc alatt elvégezhető a radiátor légtelenítése
A legtöbb hagyományos radiátornál nincs szükség különleges felszerelésre. Általában elegendő egy megfelelő radiátorkulcs, egy kisebb edény vagy pohár, valamint egy rongy vagy törölköző. A legfontosabb azonban, hogy a műveletet ne forró radiátoron kezdd el. A szakmai útmutatók azt javasolják, hogy először kapcsold ki a fűtést, majd várd meg, amíg a radiátorok és a bennük keringő víz lehűl. Ez nemcsak a biztonság miatt fontos: álló rendszerben a levegő is könnyebben összegyűlik a radiátor felső részén.
A légtelenítő szelep jellemzően a radiátor felső sarkán található. Érdemes alá tenni egy kisebb edényt és rongyot, mert a levegő távozása után víz is megjelenik. A szelepet nagyon lassan, általában negyed vagy fél fordulattal kell meglazítani. Ha levegő van a radiátorban, jellegzetes sziszegő hang hallható. Amikor ez megszűnik, és a szelepnél már egyenletesen víz jelenik meg, a szelepet vissza kell zárni. Nem kell teljesen kicsavarni: a cél csak annyi, hogy a bent rekedt levegő távozhasson.
A legegyszerűbb sorrend: kapcsold ki a fűtést és várd meg, amíg lehűl; tegyél rongyot és kis edényt a szelep alá; lassan nyisd meg a légtelenítőt; várd meg, amíg a sziszegés megszűnik és víz jelenik meg; zárd vissza a szelepet; végül ellenőrizd a rendszer nyomását, majd kapcsold vissza a fűtést.
A művelet után érdemes ismét elindítani a fűtést, várni néhány percet, majd ellenőrizni, hogy a radiátor most már egyenletesebben melegszik-e. Ha a korábban hideg felső rész felmelegszik, nagy valószínűséggel valóban a levegő okozta a problémát.
Ha több radiátort légtelenítesz, a sorrend sem teljesen mindegy
Egyetlen problémás radiátornál ez kevésbé jelentős, de ha az egész rendszert ellenőrzöd, érdemes következetesen haladni. A Which? azt tanácsolja, hogy több radiátor légtelenítésekor a földszinten, a kazántól legtávolabb lévő radiátorral lehet kezdeni, majd fokozatosan haladni a rendszer többi részén. A különböző fűtési rendszereknél azonban lehetnek eltérések, ezért ha bizonytalan vagy, a kazán vagy a fűtési rendszer gyártói útmutatója legyen az elsődleges.
Nem szükséges hetente vagy havonta légteleníteni a radiátorokat. Ha megfelelően működnek, nincs hideg folt és nem hallani furcsa zajokat, felesleges beavatkozni. Érdemes viszont a fűtésszezon előtt végigellenőrizni őket, és akkor újra foglalkozni velük, ha megjelennek a levegősödés tipikus tünetei. Ha rendszeresen, rövid időn belül újra levegő kerül ugyanabba a radiátorba, az már arra utalhat, hogy nem pusztán alkalmi levegősödésről van szó.
A kazán nyomását légtelenítés után mindig érdemes megnézni
Zárt, saját kazánnal működő fűtési rendszernél az egyik legfontosabb lépés a légtelenítés utáni nyomásellenőrzés. Amikor levegőt és valamennyi vizet kiengedünk a radiátorból, a rendszer nyomása csökkenhet. A kazán nyomásmérőjén vagy digitális kijelzőjén ezért érdemes ellenőrizni az értéket, mielőtt újra teljes üzemben használni kezdenénk a fűtést.
Sok modern kazánnál hideg rendszer esetén nagyjából 1–1,5 bar körüli érték tekinthető tipikusnak, de ez nem univerzális szabály. Mindig a konkrét kazán gyártójának előírása az irányadó. Az Energy Saving Trust és a Vaillant útmutatói egyaránt arra hívják fel a figyelmet, hogy a túl alacsony rendszer-nyomásnál szükség lehet utántöltésre, és a légtelenítés maga is csökkentheti a nyomást.
A vízutántöltést azonban nem érdemes találomra végezni. Kazánonként eltérhet, hol található a feltöltőcsap vagy feltöltőhurok, és pontosan milyen eljárást ír elő a gyártó. Ha nem tudod biztosan, mit kell megnyitni, inkább keresd elő a készülék használati útmutatóját, vagy kérj segítséget szakembertől. A túl magas nyomás éppúgy probléma lehet, mint a túl alacsony.
Különösen figyelmeztető jel, ha a nyomás feltöltés után rövid időn belül ismét jelentősen leesik. Ennek hátterében szivárgás, hibás alkatrész vagy más rendszerhiba állhat. A Vaillant szerint a nyomásvesztés egyik leggyakoribb oka a fűtési rendszer szivárgása, ezért ilyenkor nem az állandó utántöltés a megfelelő megoldás, hanem a hiba okának megkeresése.
Ha alul hideg a radiátor, hiába légteleníted újra és újra
Ez az egyik leggyakoribb félreértés. Ha valaki azt érzi, hogy nem megfelelően fűt a radiátor, gyakran automatikusan előveszi a légtelenítőkulcsot. Pedig az eltérő hőmérsékleti mintázatok más-más hibára utalhatnak. A felül hideg, alul meleg radiátor gyakran levegős. Az alul hideg, felül meleg radiátor viszont inkább szennyeződésre vagy iszaposodásra utalhat.
A fűtési rendszerben idővel korróziós termékek halmozódhatnak fel. Ezek a sötét, iszapszerű lerakódások a radiátor alsó részében gyűlhetnek össze, és gátolhatják a víz áramlását. A Which? szerint az alsó hideg foltok kifejezetten utalhatnak arra, hogy túl sok szennyeződés van a rendszerben. Ilyen esetben a megfelelő megoldás a rendszer állapotától függően tisztítás vagy szakember által végzett átmosás lehet.
Ezt különösen akkor érdemes komolyan venni, ha több radiátoron egyszerre jelentkezik hasonló probléma, vagy ha a rendszer korábban gyorsan felmelegedett, most pedig egyre lassabban működik.
Az sem mindegy, mi van a radiátor előtt
Hiába működik tökéletesen a fűtőtest, ha a leadott hő nem tud megfelelően eljutni a helyiségbe. Gyakori hiba, hogy egy nagy kanapé, szekrény, vastag függöny vagy dekoratív radiátorburkolat közvetlenül a fűtőtest előtt helyezkedik el. Ez akadályozhatja a levegő természetes áramlását, így a meleg jelentős része nem oda jut, ahol igazán szükség lenne rá.
Az Energy Saving Trust kifejezetten azt tanácsolja, hogy ne torlaszoljuk el a radiátorokat bútorokkal, és a függöny se lógjon közvetlenül eléjük. A termosztatikus radiátorszelepek működését is megzavarhatja, ha egy radiátorburkolat vagy vastag függöny miatt a szelep körül a tényleges szobahőmérsékletnél melegebb levegő reked meg. Ilyenkor a szelep azt „hiheti”, hogy a szoba már elérte a kívánt hőmérsékletet, és túl korán csökkentheti a vízáramlást.
Különösen külső falon lévő radiátornál lehet értelme megfelelő radiátor-reflektor panelnek is, amely a fal irányába távozó hő egy részét visszaveri a helyiség felé. Ennek hatása azonban leginkább rosszul szigetelt, tömör külső falaknál lehet érezhető.
A huzatos ablak sokszor többet számít, mint gondolnánk
A megfelelően működő radiátor csak az egyik része a takarékos fűtésnek. Ha az ablakoknál, ajtóknál vagy más réseken folyamatosan elszökik a felmelegített levegő, a fűtési rendszernek újra és újra pótolnia kell az elveszett hőt. A hideg hónapok előtt ezért érdemes végigmenni az ablakokon és ajtókon is. A jól látható rések, a szeles időben mozgó függöny vagy az ajtó mellett érezhető hideg légáramlás mind arra utalhat, hogy valahol huzat van.
Ez nem azt jelenti, hogy minden szellőzőnyílást le kell zárni. A megfelelő szellőzésre továbbra is szükség van, különösen olyan helyiségekben, ahol sok pára keletkezik vagy nyílt égésterű berendezés működik. A cél nem a lakás légmentes lezárása, hanem a nem kívánt réseken keresztül történő folyamatos hőveszteség csökkentése.
A termosztát magasabb fokozata nem fűti fel gyorsabban a szobát
Sokan még mindig úgy használják a fűtést, mintha egy autó gázpedálja lenne: ha nagyon hideg van, a termosztátot rögtön a lehető legmagasabb értékre állítják, abban bízva, hogy így gyorsabban lesz meleg. A szobatermosztát azonban nem így működik. Ha 21 fok helyett 26 fokot állítasz be, a kazán nem feltétlenül fog „erősebben” fűteni; egyszerűen tovább működik, amíg a magasabb hőmérsékletet el nem éri.
Az Energy Saving Trust szerint általánosságban az a célszerű, ha a termosztátot a lehető legalacsonyabb, de még kényelmes értékre állítjuk. Sok ember számára ez nagyjából 18–21 Celsius-fok közötti tartományt jelenthet, bár természetesen életkor, egészségi állapot és egyéni komfortérzet alapján ettől eltérő hőmérséklet lehet szükséges.
A termosztatikus radiátorszelepeknél hasonló az elv. Nem feltétlenül szükséges minden helyiséget ugyanolyan melegre fűteni. Egy ritkán használt vendégszobában alacsonyabb beállítás is elegendő lehet, miközben a nappaliban magasabb komfortszintet szeretnénk. Fontos azonban, hogy a teljes fűtési rendszer beállítása mindig illeszkedjen a kazán és az épület adottságaihoz.
Mikor kell inkább szakembert hívni?
A radiátor légtelenítése általában egyszerű otthoni feladat, de vannak helyzetek, amikor nem érdemes tovább kísérletezni. Ha a radiátor légtelenítés után továbbra sem melegszik, ha rövid időn belül újra levegős lesz, ha a kazán nyomása rendszeresen leesik, ha vízszivárgást látsz, vagy több radiátor is egyszerre működik rosszul, már célszerű szakember segítségét kérni.
Ugyanez igaz akkor is, ha a radiátor alján nagy hideg terület marad, mert ez szennyeződésre utalhat. A rendszer átmosása, a kazán belső alkatrészeinek vizsgálata és a radiátorok beszabályozása már nem feltétlenül házilag elvégzendő feladat. A rosszul beszabályozott rendszer tipikus tünete, hogy a kazánhoz közelebb lévő radiátorok nagyon gyorsan felmelegszenek, a távolabbi helyiségekben lévők pedig csak sokkal később.
Távfűtéses társasházban különösen fontos az óvatosság. Egy lakás radiátorai egy nagyobb közös rendszer részét képezhetik, ezért ha több lakásban is hasonló probléma jelentkezik, vagy a radiátor légtelenítésével kapcsolatban nincs egyértelmű lehetőség, érdemes a közös képviselővel, gondnokkal vagy a szolgáltatóval egyeztetni ahelyett, hogy a rendszer más elemeihez hozzányúlnánk.
Most érdemes kipróbálni a fűtést, nem az első igazán hideg estén
A legjobb pillanat a fűtési rendszer ellenőrzésére nem akkor van, amikor odakint már fagypont közelébe esett a hőmérséklet. Érdemes még a hidegebb idő beállta előtt rövid időre bekapcsolni a fűtést, végigjárni a lakást, és megnézni, hogy minden radiátor megfelelően melegszik-e. Így van idő észrevenni egy levegős radiátort, alacsony kazánnyomást vagy beragadt szelepet, és szükség esetén szakembert is könnyebb lehet találni, mint az első komoly hideghullám idején.
A radiátor légtelenítése önmagában természetesen nem csodaszer, és nem lehet előre garantálni egy konkrét forintösszegű megtakarítást. Ha azonban a fűtőtest azért működik rosszul, mert levegő rekedt benne, a hiba megszüntetése segíthet abban, hogy a radiátor ismét teljes felületén adja le a hőt. A jól működő radiátorok, megfelelő kazánnyomás, jól beállított termosztát és a hő útját nem akadályozó bútorozás együtt már sokkal fontosabb, mint az, hogy egyszerűen egyre magasabbra tekerjük a fűtést.
Éppen ezért az őszi felkészülés egyik legegyszerűbb lépése lehet, hogy végigmész a lakás radiátorain, ellenőrzöd a hőeloszlást, figyelsz a furcsa hangokra, és szükség esetén elvégzed a légtelenítést. Néhány percnyi ellenőrzés most sokkal kellemesebb, mint egy hideg lakásban próbálni kideríteni decemberben, miért nem működik megfelelően a fűtés.
