Komoly változás jöhet még az idei karácsony előtt a magyar munkarendben. A Munkástanácsok Országos Szövetsége és az Egyenlő.hu – Modern Szakszervezet olyan jogszabály-módosítást kezdeményezett, amelynek elfogadása esetén december 24., szenteste már 2026-ban valódi munkaszüneti nappá válhatna Magyarországon. Ez azért lenne különösen fontos, mert jelenleg december 24. csak áthelyezett pihenőnap, amelyet december 12-én, szombaton előre le kell dolgozni – írja a Dívány.
A javaslat lényege, hogy december 24-ét egyszerűen felvennék a Munka törvénykönyvében felsorolt munkaszüneti napok közé. Ha ez megtörténik, akkor a szenteste már nem egy másik munkanap áthelyezésével válna szabaddá, hanem önálló munkaszüneti nap lenne. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis december 24. még nincs a munkaszüneti napok között.
Ez azt is jelenti, hogy a most hatályos 2026-os munkarendhez hozzá kellene nyúlni, hiszen az jelenleg egyértelműen kimondja: 2026. december 12., szombat munkanap, cserébe december 24., csütörtök pihenőnap.
Jelenleg még biztosan ledolgozós a december 24.
Fontos különbséget tenni a jelenleg hatályos szabály és a mostani kezdeményezés között. 2026. augusztus közepén még nem született meg az a törvénymódosítás, amely december 24-ét munkaszüneti nappá tenné.
A hatályos 10/2025. (IV. 30.) NGM rendelet alapján az általános munkarendben dolgozóknál a decemberi munkarend jelenleg úgy néz ki, hogy december 12., szombat munkanap, míg december 24., csütörtök pihenőnap.
Vagyis a mostani jogi helyzet szerint a december 24-i szabadnapot előre „meg kell dolgozni”.
Ez azért lényeges, mert a közbeszédben gyakran úgy fogalmaznak, hogy „szabadnap december 24.”, pedig jogilag ez jelenleg nem ugyanaz, mint a december 25-i vagy 26-i munkaszüneti nap. December 24. most egy áthelyezett pihenőnap.
Ha viszont az ősszel elfogadnák a kezdeményezett módosítást, teljesen más jogi helyzet állna elő.
December 12. helyett is szabad szombat jöhetne
A változás gyakorlati szempontból talán legérdekesebb következménye éppen a december 12-i szombat sorsa.
A jelenlegi naptár szerint ezen a napon az általános munkarendben dolgozóknak munkába kell menniük, mert ezzel „cserélik el” a december 24-i csütörtöki munkanapot.
Ha azonban december 24. időközben törvény alapján munkaszüneti nappá válik, megszűnne az eredeti oka annak, hogy december 12-ét munkanappá nyilvánítsák.
Ehhez azonban nem lenne elég pusztán a Munka törvénykönyvének módosítása: a már kihirdetett 2026-os munkarendet rendező NGM-rendeletet is hozzá kellene igazítani az új helyzethez. Ez jogtechnikai következmény abból, hogy a jelenlegi rendelet kifejezetten összekapcsolja december 12. munkanappá és december 24. pihenőnappá nyilvánítását.
Tehát ma még nem lehet kijelenteni, hogy december 12. biztosan újra pihenőnap lesz. Ehhez előbb el kell fogadni a törvénymódosítást, majd rendezni kell a 2026-os munkarendet is.
A szakszervezetek már hivatalos javaslatot tettek
A kezdeményezés mögött a Munkástanácsok Országos Szövetsége és az Egyenlő.hu – Modern Szakszervezet áll. A rendelkezésre bocsátott információk szerint a két szervezet olyan jogszabály-módosítási javaslatot juttatott el a Szociális és Családügyi Minisztériumhoz, amely december 24. munkaszüneti nappá nyilvánítását célozza.
A Munkástanácsok és a kereskedelmi dolgozók érdekképviselete már korábban is többször szorgalmazta a szenteste munkajogi státuszának megváltoztatását. A Munkástanácsok honlapján már évekkel ezelőtt megjelentek olyan kezdeményezések, amelyek december 24-én nagyobb védelmet és pihenési lehetőséget követeltek a dolgozóknak.
A mostani elképzelés azonban ennél szélesebb körű lenne: nem kizárólag a kereskedelemben dolgozókat érintené, hanem december 24. bekerülne az általános munkaszüneti napok közé.
Egyszerűbb lehet a jogi út, mint korábban gondolták
A kezdeményezők szerint a változtatáshoz elegendő lehet a Munka törvénykönyvének módosítása.
A hatályos Mt. 102. paragrafusa sorolja fel a munkaszüneti napokat. Jelenleg ide tartozik január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1., valamint december 25. és 26. December 24. nincs a felsorolásban.
Ha az Országgyűlés ezt a paragrafust úgy módosítaná, hogy december 24. is bekerüljön a felsorolásba, a szenteste munkaszüneti nappá válna.
Ez normál törvénymódosítás, így önmagában nem kétharmados kérdés. A hatályos jogszabályi rendszer alapján nem látszik szükségesnek az Alaptörvény módosítása ahhoz, hogy december 24. munkaszüneti nap legyen: a jelenlegi munkaszüneti napokat is a Munka törvénykönyve sorolja fel.
Ez azért fontos pontosítás, mert az elmúlt évek népszavazási vitáiban az Alaptörvény és a népszavazási szabályok is előkerültek, de magának a munkaszüneti nappá nyilvánításnak a közvetlen jogszabályi helye az Mt.
Egyszerű parlamenti többség is elegendő lehet
Ha a javaslat valóban a Munka törvénykönyve 102. paragrafusának módosítására irányul, akkor az Országgyűlés egyszerű többséggel elfogadhatja.
Ez jelentősen felgyorsíthatná az eljárást.
Nem lenne szükség országos népszavazás megvárására, és nem lenne szükség kétharmados alkotmánymódosításra sem. A parlamentnek egyszerűen módosítania kellene a munkaszüneti napok listáját.
Hasonló úton vált korábban nagypéntek is munkaszüneti nappá: a törvényhozás a munkajogi szabályozást módosította, és az új nap bekerült a munkaszüneti napok közé.
Már az idei karácsonyt is érintheti
Az időzítés miatt különösen érdekes a mostani kezdeményezés. Augusztus van, vagyis az Országgyűlés őszi ülésszakában még lenne idő elfogadni egy olyan módosítást, amely 2026. december 24-én már hatályos lehetne.
Ehhez természetesen az kell, hogy a javaslatból tényleges törvényjavaslat legyen, azt a parlament megtárgyalja, elfogadja, majd kihirdessék.
Jelenleg tehát a legpontosabb megfogalmazás az, hogy már idén munkaszüneti nappá válhat december 24., de erről még nincs végleges parlamenti döntés.
Ezt különösen fontos hangsúlyozni, mert a jelenlegi munkarend továbbra is hatályos.
Ha semmi nem változik, december 12-én dolgozni kell
Aki már most tervezi a decemberi programokat, annak egyelőre a jelenleg hatályos naptárból kell kiindulnia.
Ez alapján december 12., szombat munkanap, december 24., csütörtök pedig pihenőnap. December 25., péntek és december 26., szombat már eleve munkaszüneti napok.
Az általános munkarendben dolgozóknak tehát jelen állás szerint december 24–27. között négynapos pihenőjük lesz, de a december 24-i napért december 12-én dolgozniuk kell.
Ha viszont a mostani kezdeményezésből törvény lesz, ez a helyzet még ősszel megváltozhat.
Nem a szenteste előtti szombatról van szó
Egy fontos naptári pontosítás is szükséges: a jelenlegi ledolgozós szombat nem közvetlenül a szenteste előtti szombat.
2026-ban december 24. csütörtökre esik. A hozzá rendelt munkanap december 12., szombat, nem december 19.
December 19. a jelenlegi szabályok szerint normál szombati pihenőnap marad az általános munkarendben dolgozók számára.
Ezért ha a törvénymódosítást elfogadják, valójában a december 12-i ledolgozós szombat kerülhet veszélybe, nem a december 24-ét közvetlenül megelőző szombat.
Mit jelentene pontosan a munkaszüneti nap?
A munkaszüneti nap jóval erősebb jogi kategória, mint egy egyszerű áthelyezett pihenőnap.
A Munka törvénykönyve alapján munkaszüneti napra csak meghatározott esetekben osztható be rendes munkaidő. Ide tartozhat például a megszakítás nélkül működő tevékenység, bizonyos rendeltetésüknél fogva munkaszüneti napon is működő munkáltatók és munkakörök, illetve egyes társadalmi közszükségletet kielégítő tevékenységek.
Ezért december 24. munkaszüneti nappá tétele nem azt jelentené, hogy Magyarországon szó szerint senki nem dolgozhatna.
Az egészségügy, rendvédelem, közlekedés, közművek, vendéglátás vagy más, jogszabály által megengedett tevékenységek egy része ezen a napon is működhetne.
A legtöbb hétfőtől péntekig, általános munkarendben dolgozó munkavállaló számára azonban valódi szabadnapot jelentene.
A munkaszüneti napi munkáért magasabb díjazás járhat
A változás azok számára is fontos lenne, akiknek mégis dolgozniuk kell december 24-én.
A Munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a munkaszüneti napon végzett munkára. A munkaszüneti napi munkavégzéshez 100 százalékos bérpótlék kapcsolódik a törvényben meghatározott esetekben.
Ez jelentős különbség egy egyszerű, hétköznapra eső munkanaphoz képest.
A kezdeményezők egyik érve éppen az, hogy a munkaszüneti napi státusz nemcsak szimbolikusan emelné ki a szentestét, hanem erősebb munkajogi védelmet is adna azoknak, akik ezen a napon mentesülnek a munkavégzés alól.
Mi történne a boltokkal?
A kiskereskedelem számára különösen nagy változást jelenthetne december 24. munkaszüneti nappá nyilvánítása.
Jelenleg szenteste speciális nyitvatartási szabályok vannak, és az elmúlt években több üzletlánc saját döntésből is rövidített nyitvatartást vagy teljes zárva tartást vezetett be.
Ha azonban december 24. általános munkaszüneti nappá válna, akkor a normál kiskereskedelmi foglalkoztatás lehetősége jelentősen szűkülne, és az üzletek túlnyomó része várhatóan zárva maradna.
Ugyanakkor ebből sem következik, hogy kivétel nélkül minden üzlet bezárna. Munkaszüneti napokon ma is működhetnek bizonyos, külön szabályok vagy működési jelleg alapján engedélyezett egységek.
A kereskedelmi dolgozók régóta szeretnék ezt
December 24. munkaszüneti nappá nyilvánítása nem új ötlet. A kereskedelmi dolgozók érdekképviseletei évek óta azt mondják, hogy a karácsony előtti időszak különösen nagy munkaterheléssel jár, ezért a dolgozóknak is lehetőséget kellene biztosítani arra, hogy szentestén már a családjukkal lehessenek.
A Munkástanácsok korábbi összefoglalója szerint a kezdeményezések mögött az az érv állt, hogy a december 24-i vásárlások jellemzően korábban vagy később is elvégezhetők, miközben a kereskedelemben dolgozóknak az év egyik legfontosabb családi napján is munkát kell végezniük.
A mostani kezdeményezés lényegében ezt a régi vitát rendezné egy sokkal általánosabb jogi megoldással.
Népszavazási kezdeményezések is voltak
Az elmúlt években a kérdés népszavazási kezdeményezések formájában is visszatért.
2025-ben a Kúria egy korábbi népszavazási kérdés hitelesítését megtagadta, mert a megfogalmazást nem találta kellően egyértelműnek.
2026-ban azonban egy újabb kezdeményezés ismét zöld utat kapott a Nemzeti Választási Bizottságtól. Az Economx áprilisi beszámolója szerint a bizottság jogi és formai szempontból megfelelőnek találta az új kérdést.
Most azonban kialakulhat egy ennél jóval gyorsabb út: ha maga az Országgyűlés módosítja a Munka törvénykönyvét, nincs szükség arra, hogy a kérdés egy országos referendum végéig jusson.
Politikai ígéret is volt már december 24-ről
A december 24-i munkaszüneti nap ráadásul nemcsak szakszervezeti ügy. Magyar Péter 2025 decemberében még ellenzéki politikusként azt ígérte, hogy egy TISZA-kormány 2026-tól munkaszüneti nappá nyilvánítja szentestét.
A mostani kezdeményezés ezért politikailag is érdekes helyzetet teremt, hiszen a kérdés az új kormány korábbi vállalásával is összhangban állhat.
A döntés azonban továbbra is a parlamenti jogalkotáson múlik.
12 helyett 13 általános munkaszüneti nap lenne?
A Munka törvénykönyve jelenleg a következő munkaszüneti napokat sorolja fel: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1., valamint december 25. és 26.
December 24. felvételével egy további, minden évben visszatérő munkaszüneti nap jelenne meg.
Ennek különösen azokban az években lenne nagy jelentősége, amikor december 24. hétköznapra esik. Nem lenne szükség arra, hogy a kormány minden egyes évben külön pihenőnapot hozzon létre vagy munkanapot helyezzen át egy szombatra.
A szenteste automatikusan munkaszüneti nap lenne, akárcsak karácsony első és második napja.
A következő hetekben az lesz a döntő, bekerül-e a parlament elé
A szakszervezeti javaslat önmagában még nem változtatja meg a munkarendet.
Ahhoz, hogy 2026. december 24. valóban munkaszüneti nap legyen, konkrét törvényjavaslatnak kell az Országgyűlés elé kerülnie, azt el kell fogadni, majd ki kell hirdetni.
Ezt követően a december 12-i ledolgozós szombatot is rendezni kellene, hiszen a jelenlegi NGM-rendelet változatlanul munkanapként tartalmazza.
Ezért aki most a decemberi munkabeosztását tervezi, még ne húzza ki a december 12-i munkanapot a naptárából.
Jelenleg az a hivatalos munkanap.
Ha elfogadják, négynapos ünnep helyett valódi szentesti munkaszünet jön
A különbség első pillantásra talán nem tűnik nagynak, hiszen 2026-ban december 24. így is szabad lesz az általános munkarendben dolgozóknak.
A lényeg azonban az, hogy most ezt a napot december 12-én előre ledolgozzák.
Ha szenteste munkaszüneti nappá válik, erre a cserére a jelenlegi logika szerint már nem lenne szükség. Így az általános munkarendben dolgozók valóban egy plusz szabadnapot nyernének, feltéve, hogy a december 12-i munkanap eltörléséről is megfelelően rendelkeznek.
Ezért lehet a mostani kezdeményezésnek már 2026-ban is kézzelfogható hatása.
A legfontosabb: még nincs végleges döntés
A hírt tehát nem érdemes úgy értelmezni, hogy december 24. már most munkaszüneti nap.
2026. augusztus 15-én a hatályos szabály szerint december 24. áthelyezett pihenőnap, amelynek ledolgozása december 12-én, szombaton esedékes.
A Munkástanácsok és az Egyenlő.hu kezdeményezése azonban lehetőséget teremthet arra, hogy ez még az idei karácsony előtt megváltozzon.
Ha az Országgyűlés ősszel módosítja a Munka törvénykönyvét, december 24. önálló munkaszüneti nappá válhat. Ebben az esetben a már kihirdetett decemberi munkarendet is hozzá kell igazítani az új szabályhoz.
Vagyis most először reális lehetőség van arra, hogy 2026-ban szenteste ne csak szabad legyen, hanem valóban ne is kelljen egy másik szombaton ledolgozni.
