Kezdőlap AKTUÁLIS Komoly változást vezetnek be a tűzifa biztosítására – Mutatjuk az új szabályokat

Komoly változást vezetnek be a tűzifa biztosítására – Mutatjuk az új szabályokat

Jelentős változtatások lépnek életbe péntektől az erdőgazdálkodási törvényben, ezzel lehetővé válik, hogy a lakosság még időben, a tél beállta előtt elegendő fához jusson.

 

A csütörtök éjszaka kijött Magyar Közlönyben a kormány – ígéretéhez híven – több ponton is módosította az erdőgazdálkodási törvényt. Egyrészt a fakitermelés tilalmi időszakára vonatkozóan jogszabályban vagy hatósági döntésben megállapított korlátozást nem kell alkalmazni. Összességében ezek a jogszabályi változtatások a téli tűzifa biztosítása érdekében minden tilalmat elhárítanak a fakitermelés útjából.A védett természeti területekre vonatkozóan kimondja az Orbán Viktor által aláírt rendelet, hogy

  • az idegenhonos fafajokból álló állomány kitermelése után az erdő felújítása során – a természet védelmérőlszóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 33. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően – nem szükséges fafajcserés szerkezetváltást végezni, és az erdőfelújítás természetes úton is elvégezhető,
  • őshonos fafajokból álló és sarjeredetű természetes felújulásra képes erdőállomány véghasználata az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 10. § (2) bekezdésében és a Tvt. 33. § (5) bekezdésében foglalt korlátozásoktól mentesen végezhető.




Ez a második pont megszünteti azt a tilalmat, hogy az állam 100%-os tulajdonában álló, a természetvédelmi, Natura 2000, tájképvédelmi vagy közjóléti elsődleges rendeltetésű, természetességi állapotú és az erdőfelújítási kötelezettségre vonatkozó előírást alapul véve, természetes mageredetű erdőfelújításra alkalmas erdőben tarvágást alkalmazzanak.

A friss rendelet az alábbi két szabályt az állam 100%-os tulajdonában álló erdőire is kiterjeszti.

  • Az Erdőgazdálkodásról szóló törvény eddig kimondta, hogy az állam 100%-os tulajdonában nem álló erdő esetén a vágásérettségi kor csak ajánlásként kerül meghatározásra.
  • Emellett azt is, hogy a faanyagtermelési elsődleges rendeltetésű, az állam 100%-os tulajdonában nem álló, átmeneti erdő természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdő véghasználatára – amennyiben az erdőfelújítás feltételei biztosítottak – a) gyorsan növő fafajok esetén tíz évvel, b) lassan növő fafajok esetében húsz évvel a vágásérettségi kor elérése előtt sor kerülhet. 




Az Erdőgazdálkodásról szóló törvény egyik pontját kiegészíti a rendelet. Eddig azt mondta ki a törvény, hogy sarjeredetű természetes felújítással – az erdészeti hatóságnak a talajvédelmi, a mezővédő, vagy part- vagy töltésvédelmi rendeltetésű, valamint a felnyíló erdőre hozott eltérő döntése kivételével – az éger, az akác, az őshonos nyár, valamint a fűz főfafajú erdők újíthatók fel. Ezt a szabályt mostantól a cser és nemestölgy főfafajú erdő esetében is alkalmazni kell.

  • A kormánydöntés az is lehetővé teszi, hogy az erdészeti társaságok éves tervében nem szereplő fakitermelés is elinduljon, ehhez az erdőgazdálkodásért felelős miniszter döntése szükséges.
  • A fakivágás megkezdését más módon is megkönnyíti a rendelet: a hatósági bejelentést követően 8 nappal lehet elkezdeni a tevékenységet. A főszabály eddig 21 napot tartalmazott.

A rendelet lényégében azért született, mert a rezsiemelés bejelentése óta – de már előtte is – rendkívüli mértékben megnőtt a kereslet a tűzifa iránt. A tüzépeket, erdészeteket megrohamozták az érdeklődők, az árak negyedével emelkedtek.
tűzifa
Az ország fakitermelési lehetőségei, a statisztikai adatok fényében, lehetővé teszik az erőltetett ütemű erdőgazdálkodási tevékenységet – foglalta össze az erdővagyon gazdálkodás mai állását a Magyar Narancsnak Luzsi József, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége tiszteletbeli elnöke. Ma Magyarországon a földgáz után még mindig a szilárd tüzelő a második legelterjedtebb fűtőanyag

Adataik szerint az ország erdei évente 13 millió köbméter növedéket (ez a faállomány adott időegység alatti átlagos méretváltozását jelenti) produkálnak, így a favagyonunk csökkenése, azaz felélése nélkül évente hozzávetőleg ennyi az ország erdeinek (államinak, magánnak együtt) maximális fakitermelési lehetősége. Ezzel szemben az előző tíz évben évente átlagosan 7,5 millió köbméter fát termeltek ki erdeinkből, tehát minden évben maradt úgynevezett kitermelési tartalék, ennek köszönhetően pedig minden évben nagyjából 5 millió köbméterrel növekedett erdeink fakészlete.

Luzsi szerinte az igényeket tehát az állami és magánerdőgazdálkodók ki tudják elégíteni, csak ezt nem azonnal tudják megtenni, hanem ahogy a gazdálkodási lehetőségeik lehetővé teszik. Szerinte a fűtési időszakra lesz annyi tűzifa a piacon, hogy a lakossági igényeket folyamatosan ki tudják majd elégíteni. Ha esetleg nem csak lakossági szükségleteket kell kielégíteni, akkor az állami tulajdonú erdőkben gazdálkodó társaságokon és az erdészeti hatóságokon keresztül az államnak meg vannak a lehetőségei ezek kielégítésére is.

loading...