Fontos uniós változás érinti a kozmetikai termékek címkézését: 2026. augusztus 1-jétől az újonnan forgalomba hozott kozmetikumoknál már alkalmazni kell az allergén illatanyagokra vonatkozó részletesebb jelölési szabályokat. A módosítás a dm-ben, a Rossmannban, a Müllerben, a gyógyszertárakban, az illatszerüzletekben és más kereskedelmi egységekben megvásárolható termékeket egyaránt érintheti – írja a Blikkrúzs.
A változás azonban nem azt jelenti, hogy augusztus első napján minden korábbi csomagolás eltűnik a boltok polcairól. Az Európai Unió átmeneti időszakot biztosított: a régi előírások szerint címkézett, de 2026. július 31-ig már jogszerűen uniós forgalomba hozott készletek 2028. július 31-ig tovább értékesíthetők. Emiatt egy ideig régi és új címkézésű termékekkel is találkozhatunk az üzletekben.
Az új előírás különösen azoknak jelenthet segítséget, akik valamely illatanyagra érzékenyek, vagy korábban kozmetikum használata után bőrpírt, viszketést, ekcémás panaszokat tapasztaltak. A részletesebb összetevőlista alapján könnyebben felismerhetővé válhatnak azok az anyagok, amelyeket az érintett vásárlónak kerülnie kell.
Nem a kozmetikumok betiltásáról van szó
Az Európai Unió új szabályozása elsősorban címkézési változás. Nem jelenti automatikusan azt, hogy a kozmetikumok receptúrája megváltozik, és azt sem, hogy a korábban használt illatanyagokat általánosan betiltották.
Egy krém, sampon vagy dezodor összetétele akár változatlan is maradhat, miközben a csomagoláson található összetevőlista hosszabbá és részletesebbé válik. A gyártóknak ugyanis az eddiginél több olyan illatanyagot kell önálló néven feltüntetniük, amely allergiás reakciót válthat ki az arra érzékeny embereknél.
A változás célja nem az, hogy minden illatosított kozmetikumot veszélyesnek minősítsenek. Az illatanyagok többségét sokan panasz nélkül használják. Az egyéni érzékenység azonban eltérő lehet, ezért az érintettek számára fontos, hogy pontosabb információt kapjanak a termék tartalmáról.
Eddig 24 allergén illatanyagot kellett külön megnevezni
A kozmetikumok csomagolásán eddig is kötelező volt az összetevők feltüntetése. Az illatkompozíciókat azonban általában a „parfum” vagy az „aroma” gyűjtőnév alatt lehetett szerepeltetni, és csak 24 meghatározott allergén illatanyagot kellett külön is megnevezni, ha azok mennyisége elérte az előírt határértéket.
Az Európai Bizottság 2023-ban elfogadott rendelete ezt a rendszert bővíti ki. A fogyasztóvédelmi tudományos bizottság korábbi vizsgálata további 56 olyan illatanyagot azonosított, amely bizonyítottan allergiát okozhat embereknél, de korábban nem vonatkozott rá egyedi címkézési kötelezettség.
A változás eredményeként a külön feltüntetendő allergén illatanyagok köre több mint nyolcvanra emelkedik. A pontos megnevezések között egyedi anyagok, természetes kivonatok és egyes összetett illatanyag-források is szerepelnek.
Miért nem elég a „parfum” felirat?
A „parfum” kifejezés azt jelzi, hogy a termék illatkompozíciót tartalmaz, de önmagában nem árulja el, hogy abban pontosan milyen illatanyagok találhatók.
A legtöbb vásárlónak ez nem feltétlenül jelent problémát. Annak azonban, akinél egy bőrgyógyászati vizsgálat már kimutatott például egy meghatározott illatanyaggal szembeni érzékenységet, a gyűjtőnév kevés információt adott.
Az új címkézési rendszer célja, hogy az érzékeny fogyasztó ne csak annyit lásson, hogy a termék illatosított, hanem felismerhesse a számára problémás összetevő nevét is.
Ez különösen azért fontos, mert a kontaktallergia tartós állapot lehet. Ha valaki már érzékennyé vált egy anyagra, később akár kisebb mennyiség is elegendő lehet a bőrtünetek kiváltásához. Az uniós rendelet indokolása szerint az illatanyag-allergiával érintett lakosság aránya az Európai Unióban körülbelül 1 és 9 százalék közé tehető.
Mely kozmetikumokat érintheti a változás?
A szabály nem néhány különleges termékcsoportra vonatkozik, hanem általában azokra a kozmetikumokra, amelyek allergénként nyilvántartott illatanyagot tartalmaznak az előírt koncentráció felett.
Érintettek lehetnek többek között az arckrémek, testápolók, kézkrémek, napozás utáni készítmények, parfümök, dezodorok, samponok, balzsamok, hajformázók, tusfürdők, folyékony és szilárd szappanok, borotválkozási termékek, sminktermékek és különböző illatosított bőrápolók.
Nem minden termék címkéje válik automatikusan hosszabbá. Ha egy kozmetikum nem tartalmaz a kibővített listán szereplő illatanyagot, vagy annak koncentrációja nem éri el a jelölési küszöböt, nem keletkezik új külön feltüntetési kötelezettség.
Az illatmentesnek nevezett termékeknél is érdemes elolvasni az összetevőlistát. Az „illatmentes” vagy „fragrance free” jelölés nem minden esetben jelenti azt, hogy a készítmény semmilyen természetes növényi kivonatot vagy illóolajból származó komponenst nem tartalmaz.
Más határérték vonatkozik a leöblítendő és a bőrön maradó termékekre
Az uniós szabályozás különbséget tesz a bőrön maradó és a használat után leöblítendő kozmetikumok között.
A bőrön maradó termékeknél – például krémeknél, testápolóknál, dezodoroknál vagy parfümöknél – az adott allergén illatanyagot 0,001 százalékos koncentráció fölött kell név szerint feltüntetni.
A leöblítendő termékeknél – például samponoknál, tusfürdőknél vagy folyékony szappanoknál – a határérték 0,01 százalék.
A két érték közötti különbség oka, hogy a bőrön maradó készítményekkel hosszabb ideig érintkezünk, míg a samponokat és tusfürdőket általában rövid idő után leöblítjük.
A százalékos határértékek nagyon alacsonynak tűnhetnek, de allergiás személyeknél már kis mennyiség is tünetet okozhat. A címkézési kötelezettség ezért nem azt jelzi, hogy az adott termék mindenki számára veszélyes, hanem azt, hogy az érzékeny fogyasztók számára fontos információt tartalmaz.
Mit jelent pontosan a 2026. augusztus 1-jei dátum?
A dátum értelmezése különösen fontos, mert könnyen félreérthető.
A rendelet szerint a kibővített előírásoknak nem megfelelő kozmetikumokat 2026. július 31-ig lehetett újonnan forgalomba hozni az Európai Unióban. A gyártóknak és az importőröknek tehát ettől kezdve már az új címkézési követelményeknek megfelelő termékeket kell piacra helyezniük.
A már korábban forgalomba hozott készleteket azonban nem kell augusztus 1-jén azonnal levenni a polcokról. Ezeket 2028. július 31-ig továbbra is elérhetővé lehet tenni a fogyasztók számára.
Ezért a vásárlók fokozatos átállást tapasztalhatnak. Egy népszerű, gyorsan fogyó kozmetikumnál hamar megjelenhet az új csomagolás, míg egy lassabban forgó vagy hosszabb eltarthatóságú terméknél még hosszabb ideig látható maradhat a korábbi címke.
Ugyanabból a termékből kétféle csomagolás is lehet a polcon
Az átmeneti szabály miatt előfordulhat, hogy ugyanannak a krémnek, samponnak vagy parfümnek két eltérő összetevőlistával ellátott csomagolása jelenik meg egymás mellett.
Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az egyik hamis, lejárt vagy szabálytalan. Elképzelhető, hogy a régebbi csomagolás még a korábbi címkézési rendszer szerint készült és 2026. július 31-ig került uniós forgalomba, míg az újabb már a kibővített allergénlistát tartalmazza.
Az összetétel is lehet teljesen azonos. A különbség mindössze abból adódhat, hogy az új csomagoláson több illatanyagot kell külön megnevezni.
Az allergiásoknak ezért érdemes minden újonnan megvásárolt terméknél elolvasni az aktuális címkét, még akkor is, ha ugyanazt a márkát és terméktípust korábban már használták.
Hosszabb és nehezebben olvasható lehet az összetevőlista
Az új szabály egyik gyakorlati következménye, hogy egyes kozmetikumok összetevőlistája jelentősen hosszabbá válhat.
Ez különösen a parfümöknél, illatosított testápolóknál, dezodoroknál és összetett növényi kivonatokat tartalmazó termékeknél lehet feltűnő. A csomagolások mérete azonban nem minden esetben nő, ezért a feliratok kisebbek lehetnek, vagy az információt lehajtható címkén, dobozon, mellékelt tájékoztatón jeleníthetik meg.
A hosszabb lista nem bizonyítja, hogy a termék több mesterséges anyagot vagy több allergént tartalmaz, mint korábban. Sok esetben ugyanazokat az összetevőket bontják részletesebben név szerint.
A vásárlók számára ezért nem az összetevők puszta száma a legfontosabb, hanem annak ellenőrzése, hogy szerepel-e közöttük olyan anyag, amelyre korábban érzékenységet állapítottak meg.
A természetes illóolajok is tartalmazhatnak allergéneket
Gyakori tévhit, hogy csak a mesterséges illatanyagok okozhatnak allergiát. Valójában több természetes illóolajban és növényi kivonatban is előfordulhatnak olyan komponensek, amelyek egyes embereknél kontaktallergiás reakciót válthatnak ki.
A citrusfélékből, levendulából, fahéjból, rózsából, jázminból vagy más növényekből származó illatanyagok természetes eredetük ellenére sem feltétlenül problémamentesek minden érzékeny bőrű ember számára.
Ez nem jelenti azt, hogy a természetes összetevőket kerülni kell. Csupán azt, hogy a „természetes”, „bio” vagy „növényi” megjelölés önmagában nem garantálja az allergiamentességet.
Az új címkézés éppen abban segíthet, hogy az allergiás vásárló a természetes eredetű illatkomponenseket is könnyebben azonosítsa.
Mit tapasztalhatnak a dm, Rossmann és Müller vásárlói?
A drogérialáncoknak nem kell minden terméket saját maguk újracímkézniük. Az elsődleges felelősség a kozmetikum gyártóját, illetve az uniós forgalomba hozatalért felelős szereplőt terheli.
A boltokban ugyanakkor fokozatosan megjelennek az új csomagolások. A különbség leginkább az összetevőlista hosszában és az egyedileg felsorolt illatanyagok számában lesz észrevehető.
A változás nem kizárólag a nagy drogérialáncokat érinti. Ugyanezek a szabályok vonatkoznak a szupermarketekben, parfümériákban, gyógyszertárakban, webáruházakban és kisebb kozmetikai üzletekben értékesített termékekre is, amennyiben azokat az Európai Unió piacán teszik elérhetővé.
Az online vásárlóknál különösen fontos lehet az összetevőlista ellenőrzése. Amennyiben a webáruházban szereplő kép régebbi csomagolást mutat, az átvett termék címkéje eltérhet a fotón láthatótól.
Mit érdemes keresni az összetevőlistán?
A kozmetikumok összetevőit jellemzően az „Ingredients” vagy „Összetevők” felirat után sorolják fel. A megnevezések gyakran az egységes nemzetközi INCI-rendszert követik, ezért sok név latin vagy angol alakban jelenik meg.
A lista elején általában a nagyobb mennyiségben jelen lévő összetevők szerepelnek. Az egy százalék alatti komponenseket azonban már nem feltétlenül kell szigorúan mennyiségi sorrendben felsorolni.
Az allergén illatanyagokat is az INCI-megnevezésük szerint lehet feltüntetni. Emiatt annak, akinél orvos vagy allergológiai vizsgálat konkrét érzékenységet állapított meg, érdemes feljegyeznie az anyag pontos címkenevét.
Egy összetevő jelenléte önmagában nem jelenti azt, hogy a termék biztosan panaszt okoz. A reakció az egyéni érzékenységtől, az anyag koncentrációjától, a használat gyakoriságától és a termék típusától is függhet.
Mi a kontaktallergia?
A kontaktallergia a bőr immunológiai eredetű túlérzékenységi reakciója. Jellemzően akkor jelentkezik, amikor az érintett bőr ismét kapcsolatba kerül egy olyan anyaggal, amelyre a szervezet korábban érzékennyé vált.
A tünetek között szerepelhet bőrpír, viszketés, apró hólyagok, hámlás, duzzanat vagy ekcémás gyulladás. A panasz nem mindig azonnal jelenik meg: előfordulhat, hogy csak órákkal vagy akár egy-két nappal a kozmetikum használata után válik feltűnővé.
Az irritáció és az allergia nem ugyanaz. Egy erős tisztítóanyag, túl gyakori kézmosás vagy sérült bőrgát allergiás érzékenység nélkül is okozhat bőrszárazságot és irritációt.
A pontos okot bőrgyógyászati vizsgálattal, szükség esetén epicutan vagy tapaszteszttel lehet meghatározni. Tartós vagy ismétlődő panasz esetén nem célszerű kizárólag saját próbálgatással keresni a problémás összetevőt.
Mit tegyünk, ha egy kozmetikum után kiütés jelenik meg?
Amennyiben egy új termék használata után bőrpír, viszketés vagy ekcémás tünet alakul ki, érdemes a készítmény használatát felfüggeszteni.
A termék csomagolását és összetevőlistáját célszerű megőrizni, mert ezek segíthetik az orvost a lehetséges kiváltó anyag azonosításában.
Enyhe panaszok esetén is fontos megfigyelni, hogy a tünetek megszűnnek-e a használat abbahagyása után. Erős duzzanat, légzési nehézség, szemkörnyéki reakció vagy gyorsan romló állapot esetén sürgős orvosi segítségre lehet szükség.
Egy korábban jól tolerált kozmetikum is okozhat később panaszt, mert az érzékenység idővel alakulhat ki. Az is lehetséges, hogy a gyártó közben megváltoztatta a termék összetételét.
Az érzékeny bőrűek számára is hasznos lehet az új címkézés
Az érzékeny bőr nem feltétlenül jelent igazolt allergiát. Sok ember bőre könnyebben kipirosodik, kiszárad vagy csípő érzéssel reagál bizonyos kozmetikumokra anélkül, hogy immunológiai kontaktallergia állna a háttérben.
A részletesebb címke azonban ebben az esetben is hasznos lehet, mert könnyebbé teszi két termék összetevőinek összehasonlítását.
A „hipoallergén”, „érzékeny bőrre” vagy „bőrgyógyászatilag tesztelt” állítás nem jelenti azt, hogy a termék mindenkinél garantáltan panaszmentes. Nincs olyan kozmetikum, amelyről minden egyes ember esetében biztosan kijelenthető lenne, hogy nem okozhat reakciót.
Az érzékeny bőrű vásárlóknak ezért érdemes egyszerre csak egy új terméket bevezetniük, így könnyebb felismerni, ha valamely készítmény nem megfelelő számukra.
A címke segít, de nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot
A részletesebb összetevőlista fontos fogyasztói információ, de önmagában nem diagnosztikai eszköz.
Ha valaki nem tudja, pontosan mire allergiás, egy hosszú lista alapján nehéz lehet megtalálni a kiváltó anyagot. Ugyanaz az illatkomponens több különböző termékben és természetes kivonatban is jelen lehet.
A bőrgyógyászati allergiavizsgálat megmutathatja, hogy mely anyagokat kell kerülni. Az eredmény birtokában már jóval könnyebb lesz az új címkéken ellenőrizni a problémás összetevőket.
Az orvos vagy gyógyszerész abban is segíthet, hogyan lehet a megfelelő alternatív terméket kiválasztani.
Miért adott az EU többéves átmeneti időt?
Az új szabály több tízezer kozmetikai terméket érinthet. A gyártóknak át kell vizsgálniuk a receptúrákat, be kell szerezniük az illatkompozíciók részletes adatait, módosítaniuk kell a címkéket, dobozokat és elektronikus termékinformációkat.
A csomagolások áttervezése, legyártása és a nemzetközi készletek lecserélése jelentős időt igényel. Emiatt az Európai Bizottság három évet biztosított az új szabályok szerinti piacra helyezésre, és összesen öt évet a korábban forgalomba került készletek értékesítésére.
A hosszú átmenet a felesleges termékmegsemmisítést is csökkentheti. Ha minden régi címkézésű, de egyébként biztonságos kozmetikumot azonnal ki kellett volna vonni, az jelentős pazarlást és környezeti terhelést okozott volna.
A régi címkéjű kozmetikum nem feltétlenül szabálytalan
A 2026. augusztus 1-je után polcon maradó, rövidebb összetevőlistás termék nem automatikusan jogsértő.
Amennyiben azt a határidő előtt jogszerűen forgalomba hozták az Európai Unióban, 2028. július 31-ig tovább értékesíthető.
Más a helyzet az augusztus 1-je után újonnan piacra kerülő termékekkel. Ezeknek már az új előírásokat kell teljesíteniük.
A vásárló a csomagolás alapján általában nem tudja megállapítani, hogy a termék pontosan mikor került uniós forgalomba. Ez a gyártók, importőrök, forgalmazók és hatóságok nyilvántartási feladata.
A változás a gyártókat is döntés elé állíthatja
A vállalatok nemcsak a címkét módosíthatják. Egyes gyártók dönthetnek úgy, hogy átalakítják a receptúrát, csökkentik bizonyos illatanyagok mennyiségét, vagy illatmentes változatot fejlesztenek.
Ennek oka lehet a csomagolás egyszerűsítése, az érzékeny bőrű vásárlók megszólítása vagy a gyártási folyamat egységesítése.
Ez azonban gyártói döntés, nem az uniós rendelet automatikus következménye. A szabály alapvetően nem írja elő, hogy az összes felsorolt anyagot el kell hagyni a kozmetikumokból.
Egy receptúraváltás miatt ugyanaz a termék eltérő illatú, állagú vagy hatásérzetű lehet, ezért érdemes figyelni a csomagoláson megjelenő „új formula” vagy hasonló jelölést.
Vásárlás előtt érdemes újra elolvasni a címkét
A részletesebb címkézés legnagyobb előnye akkor érvényesül, ha a vásárlók valóban ellenőrzik az összetevőket.
Ez különösen fontos azoknál, akiknek igazolt illatanyag-allergiájuk van, vagy korábban többször tapasztaltak kozmetikumok után ekcémás panaszokat.
Érdemes a már megszokott termékek csomagolását is időnként újra átnézni. A receptúra megváltozhat, az új szabályok miatt pedig olyan összetevőnevek is megjelenhetnek, amelyek korábban a „parfum” gyűjtőnév mögött szerepeltek.
Az összetevőlista hosszabbodása tehát nem feltétlenül rossz hír. A legtöbb esetben inkább azt jelenti, hogy a fogyasztó részletesebb és átláthatóbb tájékoztatást kap.
Fokozatosan változnak meg a drogériák polcain lévő termékek
A 2026. augusztus 1-jei változás fontos mérföldkő, de nem egyik napról a másikra alakítja át a teljes drogériakínálatot.
Az ettől a naptól újonnan uniós forgalomba kerülő kozmetikumoknál már alkalmazni kell a kibővített allergénjelölést. A korábban jogszerűen forgalomba hozott készletek azonban még két évig, 2028. július 31-ig értékesíthetők.
A vásárlók ezért egy ideig eltérő címkékkel találkozhatnak. A változás leginkább a részletesebb összetevőlistákon lesz látható, különösen az illatosított krémeknél, parfümöknél, dezodoroknál, samponoknál és tusfürdőknél.
Az új előírás elsősorban az allergiás és érzékeny fogyasztók biztonságát erősíti. A termékek nem feltétlenül változnak meg, de könnyebb lesz felismerni, hogy tartalmaznak-e egy konkrét, kerülendő illatanyagot.
