Komoly fordulat jöhet az idei karácsonyi munkarendben: három országgyűlési képviselő törvényjavaslatot nyújtott be azért, hogy december 24., vagyis szenteste állandó munkaszüneti nappá váljon Magyarországon, és a tervezet elfogadása esetén már a 2026-os karácsonyra is alkalmazható lenne az új szabály – írja az Economx.
A javaslatot Hantosi István, Kalázdi-Kerekes Kinga és Molnár Zoltán TISZA-párti képviselők nyújtották be az Országgyűlésnek „Egyes törvényeknek december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításával összefüggő módosításáról” címmel. A tervezet nem pusztán a Munka törvénykönyvében írná át a munkaszüneti napok felsorolását, hanem több kapcsolódó jogszabályhoz is hozzányúlna. Az ügy azért különösen érdekes, mert 2026. december 24. már jelenleg is pihenőnap az általános munkarendben dolgozók számára, de nem valódi, törvényben rögzített munkaszüneti nap. A most hatályos munkarend szerint december 24-ét december 12-én, szombaton kell ledolgozni. Ha a szenteste bekerülne a törvény szerinti munkaszüneti napok közé, az alapjaiban változtatná meg december 24. jogi státuszát.
Vagyis nem arról szól a mostani javaslat, hogy 2026-ban hirtelen kapnának egy olyan szabad csütörtököt a dolgozók, amely jelenleg munkanap lenne. A december 24-i pihenés már biztosított a jelenlegi munkarendben. A lényegi különbség az lenne, hogy a szenteste nem egyszeri, ledolgozandó pihenőnap, hanem állandó munkaszüneti nap lehetne.
Jelenleg december 24. nem hivatalos munkaszüneti nap
Ez a különbség elsőre apróságnak tűnhet, a gyakorlatban azonban nagyon fontos.
A Munka törvénykönyvének jelenleg hatályos szabálya szerint munkaszüneti nap január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1., valamint december 25. és 26.
December 24. nincs ezen a listán.
Ezért tudja a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter úgy alakítani az éves munkarendet, hogy egy másik munkanap áthelyezésével december 24. pihenőnap legyen.
2026-ban pontosan ez történt.
A 10/2025. (IV. 30.) NGM rendelet szerint december 24., csütörtök pihenőnap, viszont december 12., szombat munkanap.
Ha tehát semmi nem változna a következő hónapokban, az általános munkarendben dolgozók december 24-én így sem mennének munkába, viszont a két héttel korábbi szombaton dolgozniuk kell.
A mostani javaslat ezt változtatná meg hosszú távon
A parlament elé került tervezet ennél lényegesen tovább menne.
A cél az, hogy december 24. minden évben állandó munkaszüneti nap legyen, hasonló jogi státusszal, mint december 25. vagy január 1.
A javaslat indoklásában a kezdeményezők több szempontot is megjelölnek.
December 24-ét vallási meggyőződéstől függetlenül az együttlét, a béke, a szeretet és az egymás iránti figyelem napjaként írják le, ugyanakkor külön utalnak a karácsony keresztény eredetére és a nap hívők számára betöltött jelentőségére is.
Az előterjesztők szerint a változtatás a munka és a magánélet közötti egyensúlyt, valamint a családi és közösségi együttlétet is segítené.
Ha a törvényt elfogadják, december 24. bekerülne a különböző foglalkoztatási jogszabályok munkaszüneti napokat felsoroló rendelkezéseibe.
Az üzletek többségének is be kellene zárnia
A törvényjavaslat egyik legérdekesebb része nem közvetlenül a munkaidőről, hanem az üzletek nyitvatartásáról szól.
A tervezet szerint december 24-én főszabály szerint nem tarthatnának nyitva az üzletek.
Ez jelentős változás lenne a jelenlegi gyakorlathoz képest.
December 24-én ma számos üzlet délelőtt vagy kora délután még nyitva tart, így sokan az utolsó pillanatban vásárolják meg az ünnepi vacsorához szükséges élelmiszereket vagy az elfelejtett ajándékokat.
Az új szabály szerint ez a lehetőség sokkal korlátozottabb lenne.
Ezek az üzletek viszont kivételt kapnának
A tervezet nem teljes boltzárat ír elő.
A javaslat szerint december 24-én továbbra is működhetnének többek között:
- a vendéglátó üzletek,
- a szálláshelyek,
- a virágüzletek,
- az édességüzletek,
- az üzemanyagtöltő állomások,
- valamint a vasúti és buszpályaudvarokon, repülőtereken és benzinkutakon működő üzletek.
A kivételek tehát részben olyan szolgáltatásokra vonatkoznának, amelyekre az ünnepi időszakban is folyamatos igény van.
Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a munkaszüneti nap nem jelentené azt, hogy december 24-én szó szerint senki sem dolgozhatna.
A magyar munkajog ma is lehetővé teszi bizonyos munkakörökben a munkaszüneti napi munkavégzést. Ilyenek lehetnek például a rendeltetésüknél fogva munkaszüneti napon is működő szolgáltatások, egyes megszakítás nélküli tevékenységek vagy társadalmi közszükségletet kielégítő munkakörök.
Kórházak, közlekedés és más folyamatos szolgáltatások nem állnának le
Egy új munkaszüneti nap természetesen nem jelentheti azt, hogy leáll az egész ország.
Az egészségügyi ellátásnak működnie kell.
A rendvédelmi szerveknek dolgozniuk kell.
A tömegközlekedés sem szűnhet meg.
Szállodákban, éttermekben és számos más területen szintén szükség lehet munkavégzésre.
A munkaszüneti nap elsősorban azt határozza meg, hogy milyen feltételekkel lehet rendes munkaidőt beosztani, illetve milyen munkajogi szabályok és pótlékok kapcsolódnak az adott naphoz.
Ezért a változtatás legnagyobb közvetlen hatása várhatóan az általános hétfőtől péntekig tartó munkarendben dolgozóknál, valamint a kereskedelemben lenne érzékelhető.
Már 2026-ban életbe léphetne?
A benyújtott szöveg egyik legfontosabb rendelkezése szerint a törvény a kihirdetését követő napon lépne hatályba.
Ez elvileg lehetőséget ad arra, hogy ha az Országgyűlés időben elfogadja, a jogszabályt kihirdetik, és az hatályba lép, akkor már 2026. december 24. is az új szabály szerint lehetne munkaszüneti nap. A szeptember 23-án megjelent beszámolók szintén ezt a lehetőséget emelik ki.
Egyelőre azonban ezt nem lehet kész tényként kezelni.
A javaslatot most nyújtották be.
Parlamenti eljárás és szavazás szükséges hozzá.
Csak az elfogadott és kihirdetett törvény változtatja meg a jelenlegi szabályozást.
Van azonban egy fontos kérdés december 12-ével kapcsolatban
Ez az a rész, amelyről könnyen megfeledkezhetünk.
A jelenleg hatályos 2026-os munkarend szerint december 12., szombat munkanap, mégpedig azért, mert cserébe december 24., csütörtök pihenőnap.
Ha december 24. időközben törvény alapján önálló munkaszüneti nappá válik, rendezni kell a már kihirdetett éves munkarenddel való kapcsolatát is.
A jelenlegi miniszteri rendelet ugyanis szeptember 23-án még változatlanul kimondja:
- december 12. munkanap,
- december 24. pihenőnap.
Ezért abból, hogy a parlamenti javaslatot elfogadják, nem érdemes automatikusan arra következtetni, hogy december 12. minden további jogi lépés nélkül biztosan szabad szombattá válik.
A szabályozás összhangját is rendezni kellene.
Éppen ez az egyik legfontosabb részlet, amelyet érdemes figyelni a törvény parlamenti tárgyalása során.
Mi lenne a valódi különbség a dolgozóknak?
Hosszabb távon nagyon egyszerű.
Ha december 24. valódi munkaszüneti nap lesz, azt nem kellene minden évben külön pihenőnappá tenni és egy szombati munkanappal „kicserélni”.
A nap automatikusan bekerülne az éves munkaszüneti napok közé.
Ez a dolgozók számára kiszámíthatóbb karácsonyi időszakot jelentene.
A jelenlegi megoldás ugyanis évről évre attól függ, hogyan esnek a hét napjai, és milyen munkanap-áthelyezésekről születik miniszteri döntés.
2026-ban már most négynapos karácsonyi pihenő következik
Az idei naptár különleges helyzetet teremt.
December 24. csütörtök.
December 25. péntek, amely már most is munkaszüneti nap.
December 26. szombat.
December 27. vasárnap.
Az általános munkarendben dolgozóknak tehát 2026. december 24–27. között jelenleg is négynapos pihenőjük lesz.
Ennek azonban ára van: december 12-én, szombaton dolgozni kell.
Éppen ezért a mostani törvényjavaslat 2026-os gyakorlati jelentősége nem elsősorban abban lenne, hogy december 24-én otthon maradhatunk.
Hanem abban, hogy szenteste jogilag is önálló munkaszüneti nappá válna, és a december 12-i munkanap sorsa is újra napirendre kerülhetne.
December 24. után három egymást követő karácsonyi nap lenne a törvényi listán
Ha a módosítást elfogadják, a Munka törvénykönyvében felsorolt munkaszüneti napok listája kibővülne.
A karácsonyi időszakban így már:
december 24., december 25. és december 26.
is munkaszüneti nap lenne.
A jelenlegi lista december 25–26-ot tartalmazza.
Ez történelmi változás lenne a magyar munkarendben, hiszen szenteste hosszú ideje különleges családi napnak számít, jogilag azonban eddig nem kapott ugyanilyen státuszt.
Nem először próbálják munkaszüneti nappá tenni a szentestét
A vita évek óta visszatér Magyarországon.
2017-ben már volt parlamenti kezdeményezés december 24. munkaszüneti nappá nyilvánítására.
Később népszavazási kezdeményezések is indultak.
2024-ben a Nemzeti Választási Bizottság hitelesített egy kérdést december 24. munkaszüneti nappá tételéről, a Kúria azonban később megváltoztatta a döntést és megtagadta a kérdés hitelesítését. A vita egyik fontos eleme az volt, hogy a kérdésben megjelölt időpont és a jogalkotási határidők között ellentmondás állt fenn.
2025-ben újabb, egyszerűbben megfogalmazott népszavazási kérdés érkezett: „Egyetért-e Ön azzal, hogy december huszonnegyedike munkaszüneti nap legyen?”
Ezt a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítette, és a Kúria 2025-ben helybenhagyta a döntést.
A kérdés tehát már hosszabb ideje napirenden van.
A szakszervezetek is kezdeményeztek változtatást
Nem kizárólag politikai pártok foglalkoztak az üggyel.
Az Egyenlő.hu és a Munkástanácsok Országos Szövetsége 2026 nyarán olyan javaslatot juttatott el az illetékes minisztériumhoz, amely szintén a Munka törvénykönyvének módosításával tenné állandó munkaszüneti nappá december 24-ét.
A szakszervezeti cél az volt, hogy a szentestét ne kelljen egy szombati munkanappal előre ledolgozni. Az Economx szeptember 20-i beszámolója szerint az előterjesztést befogadták, és további egyeztetésekre számítottak.
A szeptember 23-án benyújtott parlamenti törvényjavaslat ettől külön eljárás, még akkor is, ha az alapvető cél hasonló.
A kereskedelemben dolgozóknak különösen sokat jelentene
December 24. hagyományosan az év egyik legintenzívebb kereskedelmi napja.
Az utolsó pillanatos élelmiszer-vásárlás, ajándékbeszerzés és ünnepi készülődés miatt az üzletek jelentős részében még délelőtt komoly forgalom lehet.
Az elmúlt években ugyanakkor több nagy üzletlánc önként úgy döntött, hogy december 24-én zárva marad, hogy dolgozói otthon tölthessék a napot. Az Egyenlő.hu érdekképviseleti kezdeményezései is elsősorban a kereskedelemben dolgozók helyzetére hívták fel a figyelmet.
Az új törvényjavaslat ezt már nem az egyes üzletláncok döntésére bízná.
Főszabály szerint jogszabály írná elő a zárva tartást, meghatározott kivételekkel.
Ez a vásárlókat is érintené
Ha a tervezet ebben a formában válik törvénnyé, december 23. jelentősége még nagyobbá válhat.
Az élelmiszereket, ajándékokat és más karácsonyi kellékeket a legtöbb hagyományos üzletben legkésőbb december 23-án kellene beszerezni.
December 24-én csak a kivételként meghatározott üzlettípusokra lehetne számítani.
Ezért egy ilyen változás nem pusztán munkajogi kérdés.
A háztartások ünnepi vásárlási szokásait is átalakíthatná.
Munkaszüneti napon is vannak, akik dolgoznak
A „munkaszüneti nap” kifejezésből nem szabad arra következtetni, hogy minden egyes munkavállaló automatikusan otthon marad.
A hatályos Munka törvénykönyve felsorolja azokat a helyzeteket, amikor munkaszüneti napra is beosztható rendes munkaidő.
Ezért az egészségügyben, vendéglátásban, közlekedésben, egyes közszolgáltatásoknál és folyamatos működést igénylő területeken december 24-én is lehetne munkavégzés.
A különbség az lenne, hogy erre már a munkaszüneti nap speciális munkajogi szabályai vonatkoznának.
Még nincs végleges döntés
Ez a mostani hír legfontosabb korlátja.
2026. szeptember 23-án december 24. még nem került be a törvény szerinti munkaszüneti napok közé.
A jelenleg hatályos Munka törvénykönyve továbbra is december 25–26-ot nevezi meg karácsonyi munkaszüneti napként.
Ami megváltozott, az az, hogy az Országgyűlés elé hivatalosan benyújtottak egy törvényjavaslatot a szabály módosításáról.
A következő lépések a parlamenti eljárás során következnek.
Amennyiben a javaslatot elfogadják és kihirdetik, akkor válhat jogszabállyá.
Addig tehát minden olyan cím, amely azt állítja, hogy „eldőlt, december 24. munkaszüneti nap”, túl erős lenne.
A december 12-i szombat lesz az egyik legfontosabb kérdés
A családok szempontjából talán ez lehet a következő hetek legérdekesebb részlete.
A jelenlegi szabály szerint december 12-én dolgozni kell azért, hogy december 24. pihenőnap lehessen.
Ha azonban december 24. törvényben rögzített munkaszüneti nappá válik, a jelenlegi éves munkarendet hozzá kell igazítani az új helyzethez, ha a jogalkotói cél az, hogy a szentestét valóban ne kelljen másik napon ledolgozni.
Ezért érdemes külön figyelni arra, születik-e módosítás a 10/2025. NGM rendelethez, illetve milyen átmeneti szabályokat tartalmaz majd az esetleg elfogadott törvény.
Jelenleg december 12. továbbra is hivatalosan munkanap.
Ezt a szeptember 23-án benyújtott törvényjavaslat híréből még nem lehet kész tényként törölni a naptárból.
Egy dolog már most biztos: újra napirenden van a szabad szenteste
A december 24-i munkaszüneti nap kérdése tehát új szakaszba lépett.
Korábban népszavazási kezdeményezések, érdekképviseleti javaslatok és politikai vállalások szóltak róla.
Most konkrét törvényjavaslat került az Országgyűlés elé.
Ha elfogadják, december 24. nem alkalomszerűen kiadott pihenőnap lenne többé, hanem ugyanúgy szerepelne a magyar munkaszüneti napok törvényi felsorolásában, mint december 25. és 26.
Az üzletek túlnyomó többségének is zárva kellene tartania, meghatározott kivételek mellett.
És a tervezet hatálybalépési szabálya alapján elvileg már a 2026-os szenteste is az új rendszer szerint alakulhatna.
A végső döntés azonban még hátravan.
A következő hetekben ezért nem azt kell figyelni, hogy „lesz-e szabad december 24.” – hiszen az általános munkarendben 2026-ban jelenleg is pihenőnap –, hanem azt, hogy állandó munkaszüneti nappá teszi-e az Országgyűlés, és ezzel együtt mi történik a december 12-re már elrendelt szombati munkanappal.
