Fontos nemzetközi tárgyalások előtt áll Magyarország, amelyek hosszú távon az uniós támogatásokra, a hazai mezőgazdaságra és az energiaellátás költségeire is hatással lehetnek. Magyar Péter miniszterelnök berlini látogatását követően bejelentette, hogy a visegrádi országok megerősített együttműködéssel készülnek az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről szóló egyeztetésekre. A magyar kormányfő szerint a lengyelekkel, csehekkel és szlovákokkal kialakított közös álláspont lényegesen nagyobb tárgyalási súlyt biztosíthat Magyarországnak. Eközben a pénteki dublini EU-csúcson az energiabeszerzések is előkerülhetnek: a kormány több országból vásárolna földgázt, és a szállítási díjak csökkentésével javítaná Magyarország helyzetét. Mutatjuk, milyen kérdésekben várhatók tárgyalások, és ezek miért lehetnek fontosak a magyar családoknak és vállalkozásoknak – írja a Pénzcentrum.
Magyarország számára több szempontból is meghatározó diplomáciai egyeztetések kezdődtek november második hetében. Magyar Péter miniszterelnök november 10-én Berlinben tárgyalt Friedrich Merz német kancellárral, majd az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a találkozó eredményeiről és a november 12–13-án Dublinban megrendezendő európai vezetői találkozók várható témáiról.
A kormányfő szerint az Európai Unió következő hétéves költségvetésének kialakítása során Magyarországnak alapvető érdeke, hogy megőrizze a hagyományos felzárkóztatási támogatásokat és a közös agrárpolitika forrásait. Ezek ugyanis hosszú ideje fontos szerepet töltenek be a magyar gazdaság, a vidéki térségek és a mezőgazdaság finanszírozásában.
A tárgyalások azonban nem kizárólag a pénzügyi forrásokról szólnak. A következő évek egyik meghatározó kérdése az is, hogy az Európai Unió miként alakítja át költségvetését a megváltozott biztonsági, gazdasági és technológiai környezetben.
Magyar Péter úgy látja, hogy ezekben a vitákban a visegrádi országok összehangolt fellépése jelentősen megerősítheti a magyar tárgyalási pozíciót. A kormányfő emellett a Nyugat-Balkán uniós integrációjának felgyorsítását és Magyarország földgázbeszerzési lehetőségeinek bővítését is fontos célként nevezte meg.
Magyar Péter: több mint 60 millió ember érdekeit képviselheti a visegrádi együttműködés
A miniszterelnök a berlini látogatása után adott interjúban arról beszélt, hogy a visegrádi négyek, vagyis Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia együttműködése az elmúlt hónapokban ismét erősebbé vált.
A négy ország együttesen több mint 60 millió lakost képvisel, ami a közös európai tárgyalásokon jelentős politikai és gazdasági súlyt adhat az együttműködésnek.
Magyar Péter szerint a hétéves uniós költségvetésről szóló egyeztetéseken a visegrádi országok alapvetően összehangolják álláspontjukat. Bár bizonyos kérdésekben továbbra is lehetnek különbségek, több kulcsfontosságú területen hasonló érdekeket képviselnek.
A közös agrárpolitika és a felzárkóztatási támogatások megőrzése különösen fontos lehet számukra, hiszen mind a négy ország jelentős mértékben érintett az Európai Unió fejlesztési és mezőgazdasági finanszírozási rendszerében.
A kormányfő értékelése szerint az együttműködés érdemi alkupozíciót teremthet Brüsszelben. Egy több ország által képviselt állásponttal ugyanis más tárgyalási helyzet alakítható ki, mint amikor az egyes tagállamok külön-külön próbálják elérni saját céljaikat.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a visegrádi országok minden uniós kérdésben egységes politikát folytatnának. Az együttműködés elsősorban azokban az ügyekben lehet meghatározó, amelyekben valóban közösek az érdekeik.
A következő hétéves uniós költségvetésről dönthetnek – Magyarországnak komoly a tét
Az Európai Unió hosszú távú költségvetése meghatározza, hogy a tagállamok milyen célokra, milyen feltételekkel és milyen nagyságrendben használhatnak fel közösségi forrásokat.
A következő, 2028-tól 2034-ig tartó pénzügyi időszakra az Európai Bizottság 2025 júliusában csaknem 2000 milliárd eurós költségvetési javaslatot terjesztett elő.
Ez az összeg az EU történetének egyik legnagyobb hosszú távú pénzügyi keretét jelentené, de a javasolt szerkezet több ponton eltér a korábbi rendszertől.
Az Európai Bizottság célja, hogy a költségvetés rugalmasabban alkalmazkodjon az új kihívásokhoz, így például a védelmi kiadásokhoz, a versenyképesség javításához, a technológiai fejlődéshez és a nemzetközi válságok kezeléséhez.
Ezzel párhuzamosan átalakulhatnak azok a programok is, amelyekből Magyarország korábban jelentős fejlesztési támogatásokat kapott.
A magyar kormány számára ezért különösen fontos, hogy az új költségvetési rendszerben milyen források állnak majd rendelkezésre a közlekedési infrastruktúra, a vidéki térségek, a mezőgazdaság, az önkormányzatok és a gazdasági fejlesztések támogatására.
Az uniós költségvetés véglegesítéséhez a tagállamok egyhangú tanácsi megállapodása és az Európai Parlament egyetértése szükséges. A folyamat ezért várhatóan hosszú, több fordulóból álló tárgyalássorozat lesz.
Az agrártámogatások megőrzése különösen fontos a magyar gazdáknak
A következő uniós költségvetés egyik legérzékenyebb kérdése a közös agrárpolitika jövője.
A mezőgazdasági támogatások jelentős szerepet töltenek be a magyar gazdálkodók pénzügyi működésében, különösen azoknál a vállalkozásoknál, amelyek termelése erősen függ az időjárástól, a világpiaci áraktól és az egyre növekvő költségektől.
Az uniós agrárforrások több különböző célt szolgálnak. Egy részük közvetlen jövedelemtámogatást jelenthet a mezőgazdasági termelőknek, míg más programok beruházások, technológiai fejlesztések és vidékfejlesztési célok megvalósítását segíthetik.
A következő pénzügyi időszak költségvetési reformja azért váltott ki vitákat, mert az Európai Bizottság az eddiginél összehangoltabb nemzeti és regionális finanszírozási rendszer kialakítását javasolja.
A változtatások támogatói szerint az új rendszer hatékonyabbá és egyszerűbbé teheti a forrásfelhasználást. A mezőgazdasági érdekképviseletek és több tagállam ugyanakkor attól tartanak, hogy a hagyományos agrárfinanszírozás önálló súlya és kiszámíthatósága csökkenhet.
Magyar Péter az interjúban hangsúlyozta, hogy a magyar kormány szeretné megőrizni a közös agrárpolitika támogatásait, és ebben a visegrádi országokkal, valamint más hasonló érdekeltségű tagállamokkal is együttműködne.
Az uniós fejlesztési pénzek sorsa is fontos lehet Magyarország számára
A közös agrárpolitika mellett az úgynevezett kohéziós támogatások jövője is fontos téma az uniós tárgyalásokon.
Ezek a források alapvetően azt szolgálják, hogy csökkenjenek az Európai Unión belüli fejlettségi különbségek, és a kevésbé fejlett térségek lehetőséget kapjanak a felzárkózásra.
Magyarországon az elmúlt évtizedek során számos közlekedési, környezetvédelmi, oktatási és gazdasági beruházáshoz használtak fel európai uniós támogatásokat.
A kohéziós forrásokból megvalósuló fejlesztések közé tartozhatnak például utak és vasútvonalak korszerűsítése, ivóvíz- és szennyvízhálózatok fejlesztése, energiahatékonysági beruházások, valamint kis- és középvállalkozásoknak szóló programok.
A magyar kormány álláspontja szerint fontos, hogy ezek a támogatások a következő költségvetési időszakban is megfelelő mértékben rendelkezésre álljanak.
A német álláspont ezzel szemben nagyobb hangsúlyt helyez az uniós költségvetés átalakítására és az új közös prioritások finanszírozására.
A két megközelítés között nem feltétlenül feloldhatatlan az ellentét, hiszen a tagállamok eltérő prioritásai gyakran kompromisszumos költségvetési megállapodásban találkoznak. A konkrét összegekről és feltételekről azonban még nem született végleges döntés.
Magyar Péter ezért a következő hónapok egyik legfontosabb diplomáciai feladatának tekinti, hogy a magyar érdekeket minél több partnerországgal egyeztetve képviseljék.
Pénteken Dublinban folytatódnak a tárgyalások – két fontos európai csúcstalálkozó következik
Magyar Péter következő fontos diplomáciai programja Dublinban lesz, ahol november 12-én és 13-án egymást követően két jelentős európai vezetői találkozót rendeznek.
November 12-én, csütörtökön az Európai Politikai Közösség kilencedik csúcstalálkozóját tartják meg, amelyen az Európai Unió tagállamain túl más európai országok vezetői is részt vesznek.
November 13-án, pénteken pedig az Európai Tanács informális ülése következik, amely a 27 uniós tagállam állam- és kormányfőit hozza össze.
A találkozókat Írország rendezi, amely 2026 második felében az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét látja el.
A pénteki hivatalos program egyik kiemelt témája a mesterséges intelligencia lesz. Az uniós vezetők arról egyeztetnek, hogyan erősíthető Európa technológiai versenyképessége, miként csökkenthetők a külső függőségek, és milyen szerepet játszhat a mesterséges intelligencia az európai gazdaság fejlődésében.
A hivatalos napirenden az ukrajnai háború és az európai biztonság kérdései is szerepelnek.
Magyar Péter ugyanakkor jelezte, hogy a találkozó lehetőséget biztosít több kétoldalú egyeztetésre is. Ezeken az uniós költségvetés, az energiabeszerzések és más magyar szempontból fontos kérdések szintén előkerülhetnek.
Fontos különbség, hogy a költségvetési és energetikai tárgyalások egy része kétoldalú egyeztetésként jelenhet meg, nem feltétlenül a pénteki csúcstalálkozó hivatalos fő napirendi pontjaként.
A mesterséges intelligencia is kiemelt téma lesz az EU-csúcson
A dublini találkozó jelentőségét tovább növeli, hogy az uniós állam- és kormányfők stratégiai szinten foglalkoznak a mesterséges intelligencia európai jövőjével.
Az Európai Unió számára egyre fontosabb kérdés, hogyan tud lépést tartani az Egyesült Államokkal és Kínával a mesterséges intelligencián alapuló technológiák fejlesztésében.
A gyorsan fejlődő rendszerek már most jelentős hatással lehetnek az ipari termelésre, a szolgáltatásokra, az egészségügyre, az oktatásra és az állami ügyintézésre.
A technológia ugyanakkor új kockázatokat is hordozhat. Ilyenek például az adatvédelmi problémák, a digitális biztonsági fenyegetések, a munkaerőpiaci átalakulás és a hamis tartalmak terjedése.
Az Európai Tanács elnöke, António Costa ezért olyan egyeztetést kezdeményezett, amelyen a tagállami vezetők nemcsak a mesterséges intelligencia gazdasági lehetőségeit, hanem annak társadalmi és biztonsági következményeit is megvitatják.
Magyarország számára a kérdés különösen azért lehet fontos, mert a hazai gazdaság jelentős része ipari termeléshez és nemzetközi vállalatok beszállítói láncaihoz kapcsolódik. Az automatizáció és a mesterséges intelligencia terjedése hosszabb távon a magyar vállalkozások versenyképességét és a foglalkoztatás szerkezetét is befolyásolhatja.
Magyar Péter a Nyugat-Balkán uniós csatlakozását is fontosnak tartja
A miniszterelnök az ATV-nek adott interjúban a Nyugat-Balkán jövőjéről is beszélt, hangsúlyozva, hogy a térség stabilitása Magyarország és az Európai Unió számára egyaránt stratégiai jelentőségű.
A Nyugat-Balkán országai földrajzilag és gazdaságilag is szorosan kapcsolódnak az Európai Unióhoz, az uniós integrációjuk azonban eltérő szakaszokban tart.
A térség országainak egy része már hosszú ideje folytat csatlakozási tárgyalásokat, mások esetében a folyamat még korábbi szakaszban jár. A csatlakozáshoz a gazdasági, intézményi és jogállamisági követelmények teljesítése is szükséges.
Magyar Péter szerint a nyugat-balkáni országok európai integrációja nemcsak az érintett államok, hanem az egész Európai Unió érdeke.
A kormányfő úgy értékeli, hogy a térség stabilitásának megőrzése az európai béke és gazdasági fejlődés szempontjából is meghatározó.
A magyar miniszterelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy amennyiben az uniós integráció folyamata tartósan elakad, más nemzetközi szereplők gazdasági és politikai befolyása erősödhet a térségben.
Ez az álláspont a csatlakozás felgyorsítását támogatja, ugyanakkor az egyes országok felvételéről továbbra is az uniós követelmények teljesítése és a tagállamok döntése alapján lehet határozni.
Az új szerb kormánnyal is kész tárgyalni a magyar miniszterelnök
A Nyugat-Balkánnal kapcsolatos terveknél Szerbia különösen fontos szerepet kap.
Magyarország és Szerbia között szoros gazdasági, közlekedési és energetikai kapcsolatok állnak fenn. A két ország együttműködése a határ menti térségek, a nemzetközi áruszállítás és az energiabiztonság szempontjából is fontos.
Magyar Péter jelezte, hogy az új szerb kormány megalakulását követően kész tárgyalni annak vezetőjével, akár Belgrádban, akár Budapesten.
A megbeszélések egyik témája a nyugat-balkáni országok uniós közeledése lehet, de a kétoldalú kapcsolatokban várhatóan a gazdasági és infrastrukturális együttműködés is jelentős szerepet kaphat.
Magyarország számára a szerb kapcsolatok azért is lényegesek, mert a déli irányú energiainfrastruktúra fontos része a hazai földgázellátási rendszernek.
A térség stabilitása tehát nemcsak külpolitikai kérdés, hanem a magyar gazdaság működésével és energiaellátásával is összefügg.
A gázárakról is tárgyalna Magyar Péter: az olcsóbb és biztonságosabb energiaellátás a cél
A miniszterelnök egyik legfontosabb energiaügyi kijelentése az volt, hogy Magyarországnak olyan energiamixet kell kialakítania, amely egyszerre biztosítja az alacsonyabb beszerzési költségeket és az ellátás biztonságát.
Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az ország nem kizárólag egyetlen földgázforrásra vagy szállítási útvonalra támaszkodna, hanem több országból és különböző infrastruktúrákon keresztül tudna energiát vásárolni.
A magyar földgázhálózat már több szomszédos ország irányába rendelkezik határkeresztező kapacitásokkal. Ezeket a nemzetközi vezetékes összeköttetéseket interkonnektoroknak nevezik.
A miniszterelnök szerint a meglévő infrastruktúra lehetőséget biztosít arra, hogy Magyarország különböző irányokból szerezzen be földgázt, bár az adott vezetékek tényleges használhatóságát a szabad kapacitások, a műszaki feltételek és a kereskedelmi megállapodások is befolyásolják.
Az energiaellátás diverzifikációja azért fontos, mert több beszállító esetén az ország kisebb mértékben függhet egyetlen piaci szereplőtől vagy útvonaltól.
A különböző beszerzési lehetőségek emellett kedvezőbb tárgyalási helyzetet teremthetnek az árakról és a szállítási feltételekről szóló egyeztetéseken.
Miért olyan fontos a tranzitdíj a magyar gázbeszerzéseknél?
Magyar Péter az interjúban külön hangsúlyozta, hogy az energiahordozók végső beszerzési költségét nem kizárólag a földgáz piaci ára határozza meg.
Egy adott gázmennyiség ára ugyanis több különböző tételből állhat össze. A kereskedelmi beszerzési ár mellett figyelembe kell venni a szállítás, a határkeresztező kapacitások, az esetleges cseppfolyósítás és visszagázosítás, valamint a tárolás költségeit is.
A tranzitdíj lényegében a földgáz más országok szállítórendszerein keresztül történő továbbításához kapcsolódó költség.
Ha egy ország messzebbről vásárol földgázt, előfordulhat, hogy a beszerzett mennyiség több nemzeti szállítórendszeren keresztül jut el a felhasználás helyére. Ez növelheti a teljes költséget.
A kormányfő ezért úgy véli, hogy Magyarországnak nemcsak az energiahordozók alapáráról, hanem a szállítási díjakról és a rendelkezésre álló kapacitásokról is egyeztetnie kell.
A kedvezőbb tranzitfeltételek csökkenthetik a beszerzés összköltségét, bár a fogyasztók által fizetett árakra gyakorolt tényleges hatás további tényezőktől függ.
Az orosz gáz mellett amerikai, norvég és azeri források is szóba kerültek
A magyar kormány az energiamix átalakításakor több különböző földgázforrással is számol.
Magyar Péter az ATV-ben arról beszélt, hogy az orosz energiahordozók továbbra is szerepet játszanak a magyar ellátásban, ugyanakkor fontos megvizsgálni az alternatív beszerzési lehetőségeket.
A kormányfő az amerikai, a norvég, az azerbajdzsáni, a török és a román irányból elérhető gázforrásokat is megemlítette.
Ezek azonban nem feltétlenül azonos módon juthatnak el Magyarországra.
Az Egyesült Államokból például elsősorban cseppfolyósított földgáz, vagyis LNG érkezhet európai kikötőkbe. A földgázt ezekben a terminálokban visszaalakítják gázneművé, majd a vezetékhálózaton keresztül továbbszállíthatják.
A norvég földgáz az európai vezetékes hálózaton keresztül lehet elérhető, míg az azerbajdzsáni források esetében a délkelet-európai szállítási infrastruktúra játszhat fontos szerepet.
A török és román útvonalak szintén további beszerzési lehetőségeket teremthetnek.
A különböző források tényleges árelőnyét azonban minden esetben a teljes szállítási költséggel együtt kell értékelni. Egy olcsóbbnak tűnő gázforrás ugyanis a magas tranzitdíjak vagy egyéb költségek miatt végül drágább is lehet.
A fekete-tengeri gázmezőkről is egyeztetne a román miniszterelnökkel
A dublini találkozó egyik magyar szempontból különösen érdekes energetikai kérdése a Fekete-tenger romániai gázmezőinek jövője lehet.
Magyar Péter bejelentette, hogy tárgyalni kíván a román kormányfővel a fekete-tengeri földgázkitermelés lehetőségeiről és a kapcsolódó magyar érdekekről.
A térség egyik legjelentősebb energetikai beruházása a Neptun Deep projekt, amelynek fejlesztésében az OMV Petrom és a Romgaz vesz részt.
A vállalatok 2026 szeptemberében közzétett tájékoztatása szerint a projekt első földgáztermelése 2027 első felében indulhat el.
A tervek alapján a mező a teljes kitermelési kapacitás elérésekor évente körülbelül 8 milliárd köbméter földgázt biztosíthat. Ez jelentős mennyiség, amely hosszabb távon Románia és a délkelet-európai térség energiapiacára is hatással lehet.
Magyarország számára az új termelési kapacitás azért lehet fontos, mert további regionális beszerzési lehetőséget teremthet.
Ugyanakkor a romániai kitermelés megindulása önmagában még nem jelenti azt, hogy Magyarország automatikusan hozzájut a kitermelt földgázhoz, vagy hogy annak ára kedvezőbb lesz a jelenlegi beszerzési forrásokénál.
Ehhez megfelelő kereskedelmi szerződésekre, szállítási kapacitásokra és versenyképes árakra lesz szükség.
Olcsóbb lehet a gáz Magyarországon, ha több országból vásárolunk?
A kormány energiapolitikai terveinek egyik legfontosabb kérdése, hogy az új beszerzési lehetőségek hosszabb távon milyen hatással lehetnek a magyar gazdaság és a háztartások energiaköltségeire.
A földgázpiacon a verseny és a beszerzési lehetőségek bővülése kedvező esetben csökkentheti a nagykereskedelmi árakat, vagy legalábbis mérsékelheti az ellátási kockázatokat.
Ha egy ország több beszállítóval is tárgyalhat, könnyebben összehasonlíthatja az ajánlatokat, és adott esetben kedvezőbb szerződési feltételeket érhet el.
Ugyanakkor a kedvezőbb földgázbeszerzési feltételek nem jelentik automatikusan a lakossági gázszámlák azonnali csökkenését.
Magyarországon a lakossági földgázárakra külön szabályozás vonatkozik, ezért a világpiaci beszerzési árak változása és a háztartások által fizetett díjak között nincs közvetlen, automatikus kapcsolat.
Az alacsonyabb beszerzési költség ugyanakkor javíthatja az energiaellátás gazdaságosságát, csökkentheti bizonyos pénzügyi kockázatokat, és kedvezőbb helyzetet teremthet a vállalatok számára.
A fogyasztói árakra gyakorolt tényleges hatás tehát a kereskedelmi megállapodásoktól, a szabályozástól és a kormány későbbi döntéseitől is függ.
Németország is felajánlotta segítségét Magyarország energiaellátásának átalakításához
Magyar Péter berlini tárgyalásán az energetikai együttműködés szintén előkerült.
Friedrich Merz német kancellár a találkozó során jelezte, hogy Németország kész megosztani a cseppfolyósított földgáz beszerzésével és az LNG-infrastruktúra működtetésével kapcsolatos tapasztalatait Magyarországgal.
Németország az elmúlt években jelentősen átalakította energiaellátását, és új LNG-terminálok létesítésével bővítette a földgázbeszerzési lehetőségeit.
Ezek a tapasztalatok Magyarország számára is hasznosak lehetnek a különböző európai importútvonalak és energiahordozó-források értékelésekor.
Magyar Péter ugyanakkor az interjúban arra helyezte a hangsúlyt, hogy minden beszerzési lehetőséget a tényleges költségek és az ellátásbiztonság szempontjából kell megvizsgálni.
A kormányfő szerint nem elegendő csupán azt meghatározni, hogy honnan lehet földgázt vásárolni. Legalább ilyen fontos, hogy milyen mennyiségben, milyen biztonsággal és mekkora szállítási költség mellett juthat el az energiahordozó Magyarországra.
Mit jelenthetnek ezek a tárgyalások a magyar családoknak?
Bár a visegrádi együttműködés, az uniós költségvetési reform és a nemzetközi földgázkereskedelem első pillantásra távolinak tűnhet a hétköznapi élettől, a tárgyalások eredményei hosszabb távon a magyar háztartások számára is fontosak lehetnek.
Az uniós fejlesztési források például befolyásolhatják, hogy a következő években milyen közlekedési, energetikai, önkormányzati vagy gazdasági beruházások valósulhatnak meg.
A mezőgazdasági támogatások alakulása szintén hatással lehet a termelők pénzügyi lehetőségeire, a fejlesztésekre és közvetetten a hazai élelmiszer-gazdaság működésére.
Az energiaellátás diverzifikálása pedig hosszú távon javíthatja az ország ellátásbiztonságát, különösen olyan időszakokban, amikor a nemzetközi energiapiacon jelentős ármozgások vagy szállítási problémák jelentkeznek.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a dublini találkozón már konkrét döntés születne a magyar lakossági energiaárakról vagy az országnak jutó uniós támogatások végleges összegéről.
Ezek több szereplőt érintő, hosszabb időt igénylő tárgyalási folyamatok, amelyeknek az eredményei csak később válhatnak ismertté.
Mi várható a dublini EU-csúcs után?
A november 13-i informális uniós csúcstalálkozó után az egyik legfontosabb kérdés az lesz, hogy a magyar kormány milyen konkrét megállapodásokról vagy további egyeztetésekről számol be.
Az uniós költségvetés esetében elsősorban az lesz meghatározó, hogy sikerül-e közös álláspontot kialakítani a hagyományos kohéziós és agrárforrások megőrzéséről.
Az energetikai tárgyalásoknál a lehetséges új beszerzési útvonalak, a szabad szállítási kapacitások, a kereskedelmi megállapodások és a tranzitdíjak alakulása kerülhet előtérbe.
A romániai fekete-tengeri gázkitermeléssel kapcsolatos egyeztetéseknek külön jelentőséget adhat, hogy a Neptun Deep projektben a tervek szerint 2027-ben megindulhat a termelés.
A Nyugat-Balkánnal kapcsolatban pedig az uniós integráció folytatása és a térség stabilitásának támogatása maradhat a középpontban.
A dublini találkozó tehát nem feltétlenül egyetlen, minden kérdést lezáró döntést eredményez, hanem további diplomáciai és gazdasági tárgyalások kiindulópontja lehet.
Magyar Péter bejelentése: több ország együtt könnyebben érvényesítheti érdekeit Brüsszelben
A magyar miniszterelnök berlini látogatását követő nyilatkozatának egyik legfontosabb üzenete a regionális együttműködés megerősítése volt.
Magyar Péter szerint a visegrádi országok több mint 60 millió lakost és jelentős gazdasági erőt képviselnek, ezért a közös álláspont kialakítása nagyobb tárgyalási súlyt biztosíthat az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről folyó egyeztetéseken.
A magyar kormány különösen a közös agrárpolitikai támogatások és a hagyományos felzárkóztatási források megőrzésében érdekelt.
A miniszterelnök emellett a Nyugat-Balkán európai integrációját, valamint a magyar energiaellátás több irányból történő biztosítását is fontos célként nevezte meg.
A földgázbeszerzések esetében a kormány az orosz források mellett amerikai, norvég, azerbajdzsáni, török és román lehetőségekkel is számol, miközben kedvezőbb szállítási és tranzitfeltételeket szeretne elérni.
A következő fontos állomás a november 13-i dublini EU-csúcs lesz. A találkozón a hivatalos program mellett több kétoldalú egyeztetés is várható, amelyekből később konkrét gazdasági és energetikai megállapodások születhetnek. Az azonban, hogy a megerősített visegrádi együttműködés és az új energiatárgyalások pontosan milyen eredményeket hoznak Magyarországnak, csak a következő hónapokban derülhet ki.
