Újabb jelentős fordulat történt a Nemzeti Kulturális Alap pénzeivel kapcsolatos büntetőügyben: a Kecskeméti Járásbíróság három hónappal, 2027. február 1-jéig meghosszabbította Hankó Balázs volt kulturális és innovációs miniszter, valamint korábbi államtitkára, Varga-Bajusz Veronika letartóztatását. Az ügyészség szerint továbbra is fennáll a szökés, az elrejtőzés, a bizonyítás jogellenes befolyásolásának és a bűnismétlésnek a veszélye. A két korábbi kormányzati tisztségviselő a Nemzeti Kulturális Alaphoz kapcsolódó, 17,3 milliárd forintos feltételezett vagyoni hátrány miatt folyó nyomozásban érintett. A hatóságok szerint több mint ezer támogatási döntésnél merülhetett fel szabálytalanság, és a pénzek egy részét a gyanú szerint nem kulturális célokra, hanem politikai kampánytevékenységre vagy személyes kiadásokra fordíthatták. Hankó Balázs tagadja a bűncselekmény elkövetését, az eljárást politikai indíttatásúnak tartja. A bíróság mostani döntése nem jogerős, és nem jelent bűnösséget megállapító ítéletet. Mutatjuk, miért hosszabbították meg a letartóztatást, hogyan jutott idáig az NKA-ügy, és mi történhet a következő hónapokban – írja a Telex.
Három hónappal meghosszabbították Hankó Balázs letartóztatását
A Kecskeméti Járásbíróság nyomozási bírája 2026. október 28-án újabb három hónappal meghosszabbította Hankó Balázs volt kulturális és innovációs miniszter és Varga-Bajusz Veronika korábbi államtitkár letartóztatását. A döntés értelmében a kényszerintézkedés jelenleg 2027. február 1-jéig tarthat.
A fejleményről elsőként a 24.hu számolt be Bodó Marianna, a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség szóvivőjének tájékoztatása alapján. A bíróság az ügyészség október 26-án benyújtott indítványának helyt adva döntött a meghosszabbításról.
A korábbi letartóztatás november 1-jén járt volna le, ezért a bíróságnak még azelőtt meg kellett vizsgálnia, hogy fennállnak-e továbbra is a személyi szabadság elvonását indokoló körülmények.
A mostani határozat azért különösen jelentős, mert az október elején elrendelt egy hónapos letartóztatást további három hónappal hosszabbítja meg. Ha a döntés változatlanul hatályban marad, Hankó Balázs és Varga-Bajusz Veronika a karácsonyi és újévi ünnepeket is letartóztatásban töltheti.
A Kecskeméti Törvényszék sajtótájékoztatása szerint ugyanakkor az október 28-i döntés egyik gyanúsított esetében sem végleges. Ez azt jelenti, hogy az ügyben további jogorvoslati eljárásra kerülhet sor.
Az ügyészség szerint továbbra is fennállnak a letartóztatás indokai
A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség álláspontja szerint az eredeti letartóztatási döntés óta nem következett be olyan változás, amely indokolná a kényszerintézkedés megszüntetését.
Bodó Marianna főügyészségi szóvivő tájékoztatása szerint az ügyészség továbbra is kiemelkedő tárgyi súlyú, magas büntetési tétellel fenyegetett bűncselekmények megalapozott gyanújára hivatkozik.
Emellett a vádhatóság mindkét gyanúsítottnál fennállónak tartja a szökés és elrejtőzés veszélyét. Az ügyészség szerint az eljárás jogellenes befolyásolásának lehetősége sem zárható ki, és a bűnismétlés veszélye is szerepel az indítvány indokai között.
A bíróság a meghosszabbításról az iratok alapján döntött, a gyanúsítottakat ezúttal nem vezették elő személyes meghallgatásra.
A bírósági tájékoztatás külön kiemelte, hogy a letartóztatás fenntartását a gyanúsítottak jelenlétének biztosítása, valamint a bizonyítás megnehezítésének vagy megakadályozásának veszélye indokolja.
Fontos ugyanakkor különbséget tenni a letartóztatás indokainak bírói vizsgálata és a büntetőjogi felelősség megállapítása között. A mostani döntés nem arról szól, hogy Hankó Balázs vagy korábbi államtitkára elkövette-e a terhére rótt bűncselekményt, hanem arról, hogy a nyomozás ideje alatt szükséges-e a letartóztatás fenntartása.
Varga-Bajusz Veronika is letartóztatásban maradhat
Az ügyben nem kizárólag Hankó Balázs érintett. A bíróság Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium korábbi államtitkára esetében is meghosszabbította a letartóztatást.
Varga-Bajusz korábban a felsőoktatásért, a szakképzésért, a felnőttképzésért és a fiatalokért felelős államtitkári feladatokat látta el.
Az NKA-val kapcsolatos büntetőeljárásban a hatóságok az ő szerepét is vizsgálják, különös tekintettel a támogatási döntések előkészítésére és lebonyolítására.
A két korábbi kormányzati tisztségviselőt ugyanazon a napon, október 1-jén helyezték letartóztatásba. Az első bírósági döntéssel szemben mindketten, illetve védőik jogorvoslattal éltek.
A Kecskeméti Törvényszék október 13-án helybenhagyta az eredeti letartóztatási végzéseket, így a korábban elrendelt kényszerintézkedés mindkét érintett esetében fennmaradt.
A mostani három hónapos hosszabbítás azt jelzi, hogy az eljáró hatóságok megítélése szerint a nyomozás jelenlegi szakaszában továbbra is fennállnak a legszigorúbb személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés feltételei.
Mi áll a Nemzeti Kulturális Alapot érintő büntetőügy hátterében?
A büntetőeljárás középpontjában a Nemzeti Kulturális Alap, röviden az NKA támogatási rendszere áll. Az alap feladata a magyar kulturális élet támogatása, különböző művészeti, kulturális és közösségi programok finanszírozása, valamint a kulturális értékek létrehozásának és megőrzésének elősegítése.
Az NKA működésében jelentős közpénzekről születnek döntések. A támogatási keretekből különböző szervezetek, kulturális intézmények és más pályázók kaphatnak forrásokat, az adott programra meghatározott szabályok szerint.
A nyomozás tárgya az, hogy egyes támogatási döntéseket a hatályos jogszabályoktól és a támogatási céloktól eltérően hozhattak-e meg.
Az ügyészség gyanúja szerint az NKA Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumának működésében olyan döntéshozatali rendszer alakulhatott ki, amelyben a hivatalosan eljáró testület szerepe és a tényleges döntéshozatal elvált egymástól.
A vádhatóság állítása szerint több támogatásról nem az arra jogosult kollégiumban született érdemi döntés, hanem más szereplők határozhattak a források elosztásáról.
A nyomozás azt vizsgálja, hogy az ilyen módon kiosztott pénzek megfeleltek-e az NKA törvényben meghatározott céljainak, és a döntésekkel okoztak-e vagyoni hátrányt a központi költségvetésnek.
Ezek a körülmények jelenleg az ügyészségi gyanúsítás részét képezik, és a büntetőeljárásban kell tisztázni őket.
Több mint 17 milliárd forint sorsa került a nyomozás középpontjába
A büntetőügy súlyát jelentősen növeli a vizsgált közpénz nagysága.
A korábbi ügyészségi közlések szerint 17,3 milliárd forint feltételezett vagyoni hátrány kapcsolódik a vizsgált NKA-támogatásokhoz.
A hatóságok az ügyben 1079 támogatási esetet azonosítottak, amelyeknél a gyanú szerint a közpénzeket nem a jogszabályban meghatározott célokra használták fel.
A vizsgált időszak 2025. szeptember 3-tól 2026. március 30-ig tartott.
A támogatások odaítélését a Nemzeti Kulturális Alap Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumának működésével összefüggésben vizsgálják.
Az ügyészség álláspontja szerint az érintett források egy részét a 2026-os országgyűlési választási kampányhoz kapcsolódó kiadásokra, illetve egyes kérelmezők személyes céljaira fordíthatták.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a 17,3 milliárd forintos összeg a nyomozó hatóság által feltételezett vagyoni hátrányra vonatkozik. Nem jogerős bírósági ítélettel megállapított kárösszeg, és nem jelenti azt sem, hogy a teljes összeg személyesen Hankó Balázshoz vagy Varga-Bajusz Veronikához került volna.
A büntetőeljárás egyik lényeges feladata annak megállapítása, hogy az egyes támogatásoknál milyen döntések születtek, ki milyen szerepet játszott, és ténylegesen mekkora vagyoni hátrány következhetett be.
Az ügyészség szerint kettős döntéshozatali rendszer működhetett
A nyomozás egyik központi kérdése, hogy ki döntött ténylegesen az NKA támogatásairól.
Az ügyészségi gyanú szerint a formálisan működő kollégiumi eljárás mellett egy másik, tényleges döntéshozatali mechanizmus is működhetett.
A hatóságok azt állítják, hogy egyes támogatásokról már azelőtt döntés születhetett, hogy a hivatalos kollégiumi eljárás megtörtént volna.
Sőt, a korábbi ügyészségi tájékoztatás szerint több kiemelt támogatásnál még a pályázati kérelem benyújtása előtt megszülethetett a tényleges döntés.
Az ügyészség álláspontja szerint az NKA-ról szóló törvény meghatározta, kik vehetnek részt az egyes pályázatok elbírálásában. A gyanú lényege, hogy ezektől a szabályoktól eltérően más szereplők hozhattak döntéseket.
A vádhatóság szerint a támogatási összegek elosztásában politikai szempontok, köztük a választókerületi eloszlás is szerepet kaphattak.
A büntetőeljárásban ugyanakkor bizonyítani kell, hogy az egyes döntések valóban szabálytalanul történtek-e, a gyanúsítottaknak milyen konkrét közreműködésük volt, és a feltételezett szabályszegések okoztak-e büntetőjogilag értékelhető vagyoni hátrányt.
Kampánycélokra is felhasználhattak kulturális támogatásokat a gyanú szerint
Az NKA-ügy egyik legérzékenyebb kérdése a kulturális támogatások és a politikai kampánytevékenység feltételezett kapcsolata.
Az ügyészség korábban azt közölte, hogy a támogatások egy részének felhasználása a 2026-os országgyűlési választások kampányköltségeinek fedezését szolgálhatta.
A gyanú szerint bizonyos összegeket olyan célokra fordíthattak, amelyek nem feleltek meg a Nemzeti Kulturális Alap rendeltetésének.
A hatóságok a támogatások megítélésének folyamatát és tényleges felhasználását is vizsgálják.
A nyomozásban ezért nem csupán az lehet meghatározó, hogy egy adott szervezet mennyi pénzt kapott, hanem az is, milyen jogcímen jutott hozzá, milyen döntési eljárás előzte meg a támogatást, és végül mire fordították az összeget.
Egy kulturális támogatás önmagában attól még nem jogellenes, hogy a kedvezményezett valamilyen politikai szereplővel is kapcsolatban áll.
Büntetőjogi szempontból az a döntő, történt-e konkrét jogszabálysértés, milyen kötelezettséget szeghettek meg az érintettek, és megállapítható-e az ehhez kapcsolódó vagyoni hátrány.
Ezeket a kérdéseket a további nyomozásnak, illetve egy esetleges későbbi bírósági eljárásnak kell tisztáznia.
Hogyan jutott el az ügy Hankó Balázs letartóztatásáig?
A mostani döntést többhetes eljárási folyamat előzte meg.
Az NKA támogatásainak felhasználásával kapcsolatos vizsgálat során az ügyészség 2026 szeptemberében kezdeményezte Hankó Balázs országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését.
Erre azért volt szükség, mert a volt miniszter ekkor országgyűlési képviselőként mentelmi joggal rendelkezett.
Az Országgyűlés szeptember 28-án, rendkívüli ülésen döntött a mentelmi jog felfüggesztéséről.
Ezt követően a hatóságok még aznap este őrizetbe vették Hankó Balázst, majd gyanúsítottként hallgatták ki.
A volt miniszter nem tett beismerő vallomást, és vitatta a vele szemben megfogalmazott gyanúsítást.
Az ügyészség szeptember 30-án kezdeményezte a letartóztatását. A nyomozási bíró október 1-jén döntött a kényszerintézkedésről, és egy hónapra elrendelte azt.
Ugyanezen a napon Varga-Bajusz Veronika letartóztatásáról is döntés született.
A két érintett fellebbezett, de a Kecskeméti Törvényszék október 13-án helybenhagyta a korábbi végzéseket.
Az ügyészség október 26-án a letartóztatás további három hónapos meghosszabbítását kezdeményezte, aminek a nyomozási bíró október 28-án helyt adott.
Az NKA-ügy legfontosabb dátumai
| Időpont | Esemény |
|---|---|
| 2025. szeptember 3. – 2026. március 30. | A nyomozásban vizsgált támogatási döntések időszaka |
| 2026. szeptember 28. | Az Országgyűlés felfüggesztette Hankó Balázs mentelmi jogát |
| 2026. szeptember 28. | A volt minisztert őrizetbe vették |
| 2026. október 1. | A bíróság egy hónapra elrendelte Hankó Balázs és Varga-Bajusz Veronika letartóztatását |
| 2026. október 13. | A Kecskeméti Törvényszék helybenhagyta az eredeti letartóztatási végzéseket |
| 2026. október 26. | Az ügyészség kezdeményezte a letartóztatás meghosszabbítását |
| 2026. október 28. | A nyomozási bíró három hónapos hosszabbításról döntött |
| 2027. február 1. | A meghosszabbított letartóztatás jelenlegi végső időpontja |
A február 1-jei dátum nem a büntetőügy befejezését jelenti. Ez a mostani letartóztatási végzésben meghatározott időpont, amelynek későbbi módosítása, további meghosszabbítása vagy a kényszerintézkedés megszüntetése a jogszabályi feltételektől függ.
Hankó Balázs tagadja a bűncselekmény elkövetését
Az ügyészségi állítások mellett fontos bemutatni a volt miniszter és védője álláspontját is.
Hankó Balázs a korábbi nyilatkozataiban tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el. Az ellene indított büntetőeljárást politikai indíttatásúnak nevezte, és vitatta a hatóságok által megfogalmazott gyanúsítást.
A szeptember végi őrizetbe vételét követően a volt minisztert több órán keresztül hallgatták ki. Védőjének korábbi tájékoztatása szerint Hankó részletes, mintegy 25 oldalas vallomásban reagált az ügyészségi állításokra, és nem ismerte el a terhére rótt bűncselekményt.
A védelem egyik lényeges érve, hogy a támogatások odaítélésének és későbbi felhasználásának büntetőjogi megítélésénél külön kell választani az egyes szereplők felelősségét.
A védő korábbi nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy egy támogatást megítélő döntéshozó felelőssége nem feltétlenül azonos a támogatott szervezet későbbi pénzfelhasználásáért fennálló felelősséggel.
Az ügyészség ugyanakkor nem kizárólag azt vizsgálja, hogy az egyes kedvezményezettek mire költötték a pénzt, hanem azt is, hogy a támogatások odaítélésének folyamata megfelelt-e a jogszabályoknak.
A nyomozás során tehát két különböző álláspont áll egymással szemben. Az ügyészség a támogatási döntések szabálytalanságát és az azokkal okozott vagyoni hátrányt feltételezi, a védelem pedig vitatja Hankó Balázs büntetőjogi felelősségét.
A kérdés eldöntése nem a letartóztatás meghosszabbításáról szóló eljárás, hanem a büntetőügy érdemi bizonyításának feladata.
Mit jelent pontosan a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés?
Hankó Balázzsal szemben a hatóságok különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett hűtlen kezelés bűntettének megalapozott gyanúja miatt folytatnak eljárást.
A hűtlen kezelés a magyar büntetőjogban vagyon elleni bűncselekmény.
A Büntető Törvénykönyv szerint akkor valósulhat meg, ha valakit idegen vagyon kezelésével bíznak meg, és a vagyonkezelési kötelezettségének megszegésével vagyoni hátrányt okoz.
A jogszabály a vagyoni hátrány nagysága alapján különböző súlyossági fokozatokat határoz meg.
A különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés büntetési tétele a Büntető Törvénykönyv 376. paragrafusa alapján öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy Hankó Balázst tíz év börtönbüntetésre ítélték volna, vagy hogy a hatóságok már bizonyították volna a bűnösségét.
A büntetési tétel azt mutatja meg, milyen súlyos büntetést helyez kilátásba a törvény az adott minősítésű bűncselekmény bizonyított elkövetése esetén.
Egy esetleges későbbi büntetés kiszabásához jogerős bűnösséget megállapító bírósági határozatra van szükség.
Mit jelent a bűnszövetségben történő elkövetés gyanúja?
Az ügyben szereplő bűnszövetség kifejezésnek külön büntetőjogi jelentése van.
Bűnszövetségről akkor lehet szó, ha legalább két személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik.
A bűnszövetség nem azonos a bűnszervezettel, amelynek a jogszabály szigorúbb szervezeti és működési feltételeket határoz meg.
Az NKA-ügyben a hatóságok a támogatásokhoz kapcsolódó döntési mechanizmust és az egyes érintettek együttműködését is vizsgálják.
A büntetőeljárás során ezért nemcsak az lehet lényeges, hogy történt-e szabálytalan pénzfelhasználás, hanem az is, hogy az egyes szereplők tudtak-e egymás cselekményeiről, milyen szerepet vállaltak, és megállapítható-e az összehangolt elkövetés.
Ezek olyan kérdések, amelyeknek a bizonyítása a nyomozó hatóság és később adott esetben a bíróság feladata.
Miért nem helyezték őket szabadlábra?
A magyar büntetőeljárásban a letartóztatás a legsúlyosabb személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés.
Nem a gyanúsított megbüntetésére szolgál, hanem arra, hogy a büntetőeljárás lefolytatását biztosítsa.
Letartóztatásra akkor kerülhet sor, ha a törvényben meghatározott feltételek fennállnak, és az eljárási célok enyhébb intézkedéssel nem érhetők el.
Ilyen cél lehet például annak biztosítása, hogy a gyanúsított rendelkezésre álljon a büntetőeljárás során, valamint annak megakadályozása, hogy tanúkat befolyásoljanak, bizonyítékokat tüntessenek el vagy más módon nehezítsék a bizonyítást.
Az NKA-ügyben az ügyészség a feltételezett bűncselekmény súlyára, a magas büntetési tételre és a gyanúsítottak kiterjedt kapcsolatrendszerére is hivatkozott.
A bíróság október elején már úgy ítélte meg, hogy a letartóztatás céljai enyhébb kényszerintézkedéssel nem biztosíthatók megfelelően.
A mostani meghosszabbítás során ismét azt kellett megvizsgálni, történt-e olyan változás, amely lehetővé tenné a kényszerintézkedés megszüntetését vagy enyhébb intézkedés alkalmazását.
A rendelkezésre álló tájékoztatás alapján a nyomozási bíró továbbra is indokoltnak találta a letartóztatást.
Nem kellett személyesen megjelenniük a bíróságon
A mostani döntés egyik sajátossága, hogy a nyomozási bíró tárgyalás nélkül, az ügyiratok alapján határozott.
Ez eltér az október 1-jei eljárástól, amikor Hankó Balázst és korábbi államtitkárát a bíróságra vitték, és a letartóztatás elrendeléséről döntöttek.
A meghosszabbítási eljárásban a bíróság a rendelkezésre álló dokumentumokat és az ügyészségi indítványban szereplő körülményeket vizsgálta.
Az ilyen eljárási döntésnél különösen fontos a nyomozás aktuális állapota és az, hogy fennállnak-e a letartóztatás további fenntartásának törvényi indokai.
A Kecskeméti Törvényszék tájékoztatása szerint a mostani végzés nem végleges, vagyis az érintettek jogorvoslati lehetősége továbbra is jelentőséggel bírhat.
Mi következhet az ügyben február 1-jéig?
A letartóztatás meghosszabbítása nem jelenti azt, hogy az ügyben 2027 februárjáig biztosan nem történhet újabb fejlemény.
A nyomozás tovább folytatódhat, a hatóságok további tanúkat hallgathatnak ki, iratokat elemezhetnek, és újabb bizonyítékokat értékelhetnek.
Azt is vizsgálhatják, hogy a támogatási döntések előkészítésében, meghozatalában és végrehajtásában pontosan milyen szerepük volt az egyes érintetteknek.
A későbbiekben az ügyészség a nyomozás eredménye alapján dönthet a vádemelésről, az eljárás más módon történő lezárásáról vagy további nyomozási cselekmények szükségességéről.
A letartóztatás meghosszabbításáról szóló döntés ellen jogorvoslatra is sor kerülhet, amelynek eredményeként a kényszerintézkedésről hozott határozat megváltozhat.
Ha a letartóztatás fenntartásának feltételei időközben megszűnnek, a kényszerintézkedés megszüntetése vagy enyhébb intézkedés alkalmazása is felmerülhet.
Amennyiben viszont a jogszabályi feltételek továbbra is fennállnak, az ügyészség később ismét indítványozhatja a letartóztatás meghosszabbítását.
Február 1-je tehát nem ítélethirdetési időpont, és nem is feltétlenül az eljárás befejezésének dátuma.
Mi történhet a Nemzeti Kulturális Alap pénzeivel?
A büntetőügy egyik legfontosabb kérdése az, hogy a vizsgált támogatásokból mekkora összeg minősülhet ténylegesen jogellenesen felhasználtnak, és van-e lehetőség annak visszaszerzésére.
A nyomozásban szereplő 17,3 milliárd forint jelentős közpénz, ezért a támogatások pénzügyi útjának feltárása kiemelt jelentőségű.
A hatóságoknak vizsgálniuk kell, hogy az egyes támogatásokat milyen célokra ítélték meg, a kedvezményezettek milyen elszámolást nyújtottak be, valamint a forrásokat a támogatási feltételekkel összhangban használták-e fel.
Az ügyészségi gyanú szerint a támogatási döntések egy részénél már a pénzek megítélésének módja is jogellenes lehetett.
A tényleges vagyoni hátrány megállapítása ugyanakkor összetett bizonyítási kérdés, amelyhez az egyes támogatási ügyletek külön vizsgálatára lehet szükség.
A büntetőeljárás kimenetelétől függően vagyonvisszaszerzési vagy más jogi következmények is felmerülhetnek, de ezekről a jelenlegi információk alapján nem lehet végleges megállapítást tenni.
Az ártatlanság vélelme továbbra is megilleti az érintetteket
A nagy összegű közpénzt érintő ügy és a két korábbi kormányzati tisztségviselő letartóztatása jelentős közérdeklődést váltott ki.
A folyamatban lévő büntetőeljárásról szóló beszámolóknál azonban különösen fontos a jogi fogalmak pontos használata.
Hankó Balázs és Varga-Bajusz Veronika jelenleg gyanúsítottak, nem pedig jogerősen elítélt személyek.
A megalapozott gyanú azt jelenti, hogy a hatóságok rendelkezésére álló adatok alapján indokoltnak tartják a büntetőeljárás folytatását az adott személyekkel szemben.
A letartóztatás pedig olyan eljárási intézkedés, amelynek célja a nyomozás és a büntetőeljárás megfelelő lefolytatásának biztosítása.
Egyik sem azonos a bűnösség jogerős megállapításával.
A büntetőeljárás során a védelemnek lehetősége van vitatni a gyanúsítást, bizonyítékokat előterjeszteni, és a megfelelő eljárási döntésekkel szemben jogorvoslattal élni.
A végleges büntetőjogi felelősség kérdésében kizárólag a jogerős bírósági döntés lehet meghatározó.
Februárig meghosszabbították a letartóztatást: ez a legfontosabb fejlemény
A Kecskeméti Járásbíróság október 28-i döntése újabb jelentős fejlemény a Nemzeti Kulturális Alap támogatásaival kapcsolatos büntetőeljárásban.
Hankó Balázs volt kulturális és innovációs miniszter, valamint Varga-Bajusz Veronika korábbi államtitkár letartóztatását három hónappal, 2027. február 1-jéig hosszabbították meg.
Az ügyészség szerint továbbra is fennállnak a legsúlyosabb kényszerintézkedés alkalmazását indokoló körülmények, köztük a szökés, az elrejtőzés, a bizonyítás jogellenes befolyásolása és a bűnismétlés veszélye.
A nyomozás középpontjában az NKA által megítélt támogatások állnak. A hatóságok szerint 1079 támogatási esetben összesen 17,3 milliárd forint feltételezett vagyoni hátrány keletkezhetett.
A gyanú szerint a források egy részének elosztása nem a törvényes eljárásrend alapján történt, és bizonyos összegek politikai kampánycélokra vagy személyes kiadásokra is szolgálhattak.
Hankó Balázs ugyanakkor tagadja a bűncselekmény elkövetését, és politikai indíttatásúnak tartja az ellene folyó eljárást.
A mostani döntés következtében a két gyanúsított az ünnepeket is letartóztatásban töltheti, amennyiben a határozatot nem változtatják meg.
Az ügy érdemi lezárása azonban még nem történt meg. A letartóztatás meghosszabbítása nem jelent ítéletet, és továbbra is az ártatlanság vélelme illeti meg az érintetteket.
