Szeptember 1-jétől jelentősen átalakul a magyarországi nyugtaadás rendszere. Ettől az időponttól már nemcsak az online vagy elektronikus pénztárgépek által automatikusan továbbított bizonylatokról érkeznek adatok a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz, hanem a kézzel kitöltött, illetve számítógépes programmal előállított papírnyugták adatairól is kötelező lesz adatot szolgáltatni.
A változás különösen azokat a kisvállalkozókat érintheti, akik eddig hagyományos nyugtatömböt használtak, például fodrászokat, kozmetikusokat, műkörmösöket, szerelőket, piaci árusokat, szobafestőket és más helyszíni szolgáltatókat.
A NAV hivatalos tájékoztatása szerint a nyugta adatait nem minden egyes bizonylat után azonnal kell külön elküldeni. A kézi és számítógéppel előállított nyugták adatszolgáltatását a kibocsátást követő három naptári napon belül, napi összesítésben és áfamértékenkénti bontásban kell teljesíteni.
Az átálláshoz többféle technikai lehetőség közül választhatnak a vállalkozások. A legegyszerűbb megoldást a NAV ingyenesen használható ePénztárgép alkalmazása jelentheti, de kézi adatbevitelre alkalmas webes felület és nagyobb forgalom esetén automatizált gépi kapcsolat is rendelkezésre áll.
Kikre vonatkozik az új nyugtaadat-szolgáltatás?
Az új kötelezettség azokat az adózókat érinti, akik nyugtát állítanak ki, de annak adatai jelenleg nem jutnak el automatikusan a NAV rendszerébe.
Ide tartoznak elsősorban a kézi nyugtatömböt használó vállalkozók, valamint azok, akik számítógépes program segítségével állítanak elő papírnyugtát, de nem online vagy e-pénztárgépet alkalmaznak.
A változás tehát nem kizárólag nagyvállalatokat vagy üzletláncokat érint. A gyakorlatban éppen a legkisebb egyéni vállalkozások körében hozhat új adminisztrációs feladatot.
Érintett lehet például:
- a vendégnek kézi nyugtát adó fodrász vagy kozmetikus;
- a helyszínen dolgozó villanyszerelő és vízvezeték-szerelő;
- a vásárokon vagy piacokon értékesítő kereskedő;
- a magántanár vagy más szolgáltató, ha számla helyett nyugtát állít ki;
- a kisebb javítóműhely vagy kézműves vállalkozás;
- az a kereskedő, aki számítógéppel készít nyugtát, de annak adatai eddig nem kerültek automatikusan a NAV-hoz.
A NAV korábbi tájékoztatása szerint hozzávetőleg 270 ezer vállalkozást érinthet a papírnyugtákhoz kapcsolódó új adatszolgáltatás.
Nem a nyugtaadási kötelezettség lesz új
Fontos különbséget tenni a nyugta kiállítása és a nyugta adatainak továbbítása között.
A vállalkozásoknak eddig is nyugtát vagy számlát kellett adniuk az értékesítésről, amennyiben annak jogszabályi feltételei fennálltak. Szeptember 1-jétől az lesz az új elem, hogy a kézzel vagy számítógéppel elkészített nyugták meghatározott adatait elektronikusan is el kell juttatni a NAV-hoz.
A vásárló tehát továbbra is megkapja a nyugtát. A változás elsősorban a vállalkozó háttérben teljesítendő adóhatósági adminisztrációját érinti.
A NAV célja, hogy a számlák, online pénztárgépes nyugták és e-nyugták mellett a hagyományos papírnyugtákkal dokumentált bevételekről is átfogóbb adatokkal rendelkezzen.
Három naptári nap lesz az adatok beküldésére
A nyugtákról szóló adatszolgáltatást a bizonylat kibocsátását követő három naptári napon belül kell teljesíteni.
Ez azt jelenti, hogy a határidőbe nemcsak a munkanapok, hanem a hétvégék és ünnepnapok is beleszámíthatnak. A vállalkozóknak ezért már az átállás előtt érdemes olyan rutint kialakítaniuk, amellyel elkerülhető a határidők elfelejtése.
Az adatokat napi összesítésben kell megadni. Nem feltétlenül szükséges minden kézi nyugtát külön-külön manuálisan rögzíteni, hanem az adott napi nyugtaforgalmat kell az előírások szerint összesíteni.
Az összesítést adómértékenkénti bontásban kell elkészíteni. Ez azt jelenti, hogy elkülönítve kell szerepeltetni például a 27, 18 vagy 5 százalékos áfakulcs alá tartozó értékesítéseket, valamint az adómentes tételeket, amennyiben ilyenek is előfordulnak.
Mit jelent a napi összesítés?
A napi összesítés lényege, hogy az azonos napon kibocsátott nyugták forgalmi adatait össze kell rendezni.
Ha például egy vállalkozó egy nap alatt tíz nyugtát állít ki, amelyek mindegyike ugyanabba az áfamértékbe tartozik, akkor az adott napi teljes összeget kell az előírt rendszerben feltüntetnie.
Amennyiben többféle áfamértékkel dolgozik, az összegeket külön kell bontania. Egy vendéglátó vagy összetettebb kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozás esetében ezért részletesebb lehet az összesítés, mint egy olyan szolgáltatónál, aki kizárólag egyetlen adókulcsot használ.
A pontos adattartalmat és technikai követelményeket a NAV eNyugta-rendszerének tájékoztatói, valamint a gépi adatszolgáltatáshoz közzétett interfészleírás tartalmazza.
Háromféle megoldás közül választhatnak a vállalkozások
A vállalkozóknak nem feltétlenül kell drága új informatikai rendszert vásárolniuk. A NAV többféle teljesítési lehetőséget biztosít, így a kisebb és nagyobb adózók is a saját működésükhöz igazodó módszert választhatnak.
A fő lehetőségek:
- a NAV ingyenes ePénztárgép alkalmazása;
- a KOBAK-portál kézi rögzítésre alkalmas webes felülete;
- automatizált gépi adatszolgáltatás, vagyis API-kapcsolat.
A választásnál elsősorban azt kell mérlegelni, hogy a vállalkozó naponta hány nyugtát állít ki, milyen eszközöket használ, van-e saját ügyviteli rendszere, és mekkora adminisztrációt vállalna.
A legegyszerűbb megoldás az ePénztárgép lehet
A NAV ePénztárgép alkalmazása mobiltelefonon vagy táblagépen is használható. A rendszerben kiállított e-nyugta adatai automatikusan eljutnak az adóhatósághoz, ezért a vállalkozónak nem kell ugyanazokat az adatokat később külön összesítenie és beküldenie.
A NAV felhőalapú e-pénztárgépe Android- és iOS-rendszerű mobileszközre is telepíthető, amennyiben azon az alkalmazás által támogatott operációs rendszer fut.
Ez különösen előnyös lehet annak, aki:
- kevés nyugtát állít ki;
- változó helyszíneken dolgozik;
- nem akar kézzel napi összesítéseket készíteni;
- okostelefonnal vagy tablettel intézné az adminisztrációt;
- nem rendelkezik saját pénztárgépes vagy számlázó rendszerrel.
A NAV ePénztárgép és eNyugta alkalmazásai már 2025 júliusától elérhetővé váltak, tehát a vállalkozók az új kötelezettség kezdete előtt is kipróbálhatták azokat.
Nyomtatóra is szükség lehet az e-pénztárgép mellett
Bár az e-pénztárgép alapvetően elektronikus nyugtát állít elő, a rendszerhez nyomtató is szükséges.
Ennek oka, hogy ha a vásárló kifejezetten papíralapú másolatot kér az e-nyugtáról, azt a vállalkozónak ki kell nyomtatnia és át kell adnia.
Nem kell azonban minden vásárlásnál automatikusan papírt nyomtatni. Papíralapú másolat csak akkor kötelező, ha azt a vevő kéri.
A vállalkozónak tehát az alkalmazás mellett olyan nyomtatási megoldással is rendelkeznie kell, amely megfelel az e-pénztárgép üzemeltetésére vonatkozó követelményeknek.
A vásárlónak nem kötelező alkalmazást használnia
Az eNyugta-rendszerben a vásárló egy külön vevői alkalmazással elektronikusan is letöltheti, tárolhatja és visszakeresheti a nyugtáit.
Az alkalmazás használata azonban nem kötelező. Aki nem szeretne elektronikus nyugtát kezelni, kérhet papíralapú másolatot.
A NAV tájékoztatása szerint a vevői alkalmazás használatához nem szükséges névvel regisztrálni vagy személyes adatokat megadni. A rendszer a nyugtához tartozó technikai keresőadatok alapján teszi lehetővé a bizonylat letöltését.
Ez azt is jelenti, hogy az elektronikus nyugta használata önmagában nem teszi név szerint azonosíthatóvá a vásárlót.
A KOBAK-portál maradhat a kézi nyugtázók megoldása
Azok a vállalkozók, akik nem akarnak e-pénztárgépre áttérni, továbbra is kiállíthatnak hagyományos kézi vagy számítógépes nyugtát.
Ebben az esetben azonban az adatszolgáltatást külön kell teljesíteniük. Erre szolgálhat a KOBAK-portálon kialakított webes felület, ahol a nyugtaadatok manuálisan rögzíthetők.
A NAV hivatalos tájékoztatása szerint a webes megoldás alkalmas lesz mind a kézi, mind a számítógéppel előállított nyugták adatainak bevitelére.
A KOBAK-portálra az adózó saját maga, törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja KAÜ-azonosítással léphet be. Másodlagos felhasználó is létrehozható, aki külön felhasználónévvel, jelszóval és kétfaktoros azonosítással használhatja a rendszert.
Ez azért lehet fontos, mert a vállalkozó a feladatot könyvelőre, alkalmazottra vagy más meghatalmazott személyre is bízhatja, amennyiben a szükséges jogosultságokat megfelelően beállítják.
Kinek lehet megfelelő a KOBAK-portál?
A kézi rögzítés elsősorban annak lehet életszerű, aki kevés nyugtát állít ki.
Egy olyan vállalkozó, aki havonta csupán néhány alkalommal ad kézi nyugtát, valószínűleg könnyebben teljesíti az adatszolgáltatást a webes felületen, mint egy külön e-pénztárgép rendszer bevezetésével.
Nagyobb napi forgalomnál azonban a manuális összesítés és adatbevitel már jelentős adminisztrációt okozhat. Ebben az esetben az automatikus megoldások hosszabb távon időt takaríthatnak meg, és csökkenthetik az elírások kockázatát.
A döntés előtt érdemes összeírni:
- naponta átlagosan hány nyugta készül;
- hányféle áfakulcsot alkalmaz a vállalkozás;
- ki fogja elvégezni az adatszolgáltatást;
- rendelkezésre áll-e megfelelő telefon, tablet vagy számítógép;
- van-e már olyan program, amely képes a gépi adatküldésre.
A nagyobb cégek automatizálhatják az adatküldést
A nagyobb forgalmú vállalkozásoknak, webáruházaknak és összetettebb ügyviteli rendszerrel működő cégeknek a gépi interfész jelenthet megfelelő megoldást.
Ebben az esetben a vállalkozás saját rendszere automatikusan, közvetlen elektronikus kapcsolaton keresztül továbbíthatja a szükséges adatokat a NAV felé.
A NAV 2026 júliusában közzétette az adatszolgáltatási interfész részletes leírását és az adatstruktúrát meghatározó XSD-sémát. Ezek segítségével a szoftverfejlesztők felkészíthetik a vállalkozások ügyviteli rendszereit a szeptemberi indulásra.
Az API-s megoldás előnye, hogy nagy mennyiségű nyugtánál nem szükséges kézzel elkészíteni és bevinni a napi összesítést.
A rendszer kialakítása ugyanakkor fejlesztési és tesztelési feladatokat igényelhet, ezért az érintett vállalkozásoknak időben egyeztetniük kell a könyvelőprogramjuk vagy ügyviteli rendszerük szolgáltatójával.
Mi lesz az online pénztárgépekkel?
A szeptemberi változás nem jelenti azt, hogy minden jelenlegi online pénztárgépet azonnal le kell cserélni.
A NAV tájékoztatása szerint a jelenlegi online pénztárgépek 2028. július 1-jéig tovább működhetnek. A pénztárgéphasználatra kötelezett vállalkozásoknak csak ettől az időponttól kell átállniuk hardveralapú e-pénztárgépre.
Azok a vállalkozások, amelyek online pénztárgépet használnak, már most is automatikus adatkapcsolaton keresztül továbbítják a nyugtaadatokat a NAV felé. Az új szeptemberi előírás ezért elsősorban a kézi és számítógépes papírnyugták adatainak bevonását szolgálja.
Az online pénztárgépet használó vállalkozónak emiatt nem kell ugyanazokat a nyugtákat még egyszer kézzel is bejelentenie.
Miért vezetik be az új rendszert?
A NAV szerint az új adatszolgáltatás célja, hogy a hatóság valamennyi nyugtával dokumentált értékesítésről átfogóbb képet kapjon.
Jelenleg automatikusan érkeznek adatok többek között:
- az online pénztárgépekből;
- az e-pénztárgépekből;
- az online számlaadat-szolgáltatásból;
- egyes automatákból.
A kézzel kitöltött nyugták adatai azonban eddig nem kerültek automatikusan a NAV-hoz. A szeptemberi változás ezt a hiányt szünteti meg.
A hatóság szerint a teljesebb adatállomány nemcsak az ellenőrzéseket és a gazdaság fehérítését segítheti, hanem később könyveléstámogató szolgáltatások és az eÁFA-rendszer fejlesztésének alapját is képezheti.
A NAV jobban ráláthat a vállalkozások bevételeire
A változás egyik legfontosabb következménye, hogy a NAV a papírnyugtákkal bizonylatolt bevételekről is rendszeres adatokat kap.
A hatóság ezeket összevetheti többek között a vállalkozás áfabevallásával, bevételi nyilvántartásával, bankszámlaforgalmával, online számlaadatával és más rendelkezésére álló információkkal.
Egy eltérés önmagában nem feltétlenül jelent szabálytalanságot. Lehet technikai hiba, helytelen áfabesorolás, téves napi összesítés vagy elmaradt beküldés is.
A vállalkozásoknak ezért fontos lesz, hogy az adatszolgáltatásban szereplő összegek egyezzenek a saját pénztár-, bevételi és könyvelési nyilvántartásaikkal.
Négy hónapos felkészülési időről számoltak be
A felhasználó által idézett, az Indexhez eljuttatott NAV-közlemény szerint 2026. szeptember 1. és december 31. között négy hónapos átmeneti időszak segítheti az átállást.
A közlés alapján ebben az időszakban a revizorok elsősorban tájékoztatással és gyakorlati segítséggel támogatják a vállalkozásokat, a hibás vagy elmaradt adatszolgáltatás miatti bírságolás pedig 2027. január 1-jétől kerülhet előtérbe.
A nyilvánosan elérhető NAV-oldalakon ellenőrizhető volt a szeptember 1-jei indulás, a háromnapos határidő és a teljesítés technikai módja, a négy hónapos bírságmentes átmenetre vonatkozó külön közleményt azonban a cikk elkészítésekor nem találtam meg a NAV nyilvános hírei között. Emiatt a türelmi időre vonatkozó részletet az idézett sajtóközlemény állításaként indokolt közölni, és érdemes figyelni a NAV későbbi hivatalos megerősítését.
A türelmi idő nem jelentheti a kötelezettség elhalasztását
Amennyiben a NAV valóban nem bírságolja azonnal a kezdeti hibákat, az nem azt jelenti, hogy szeptember és december között még nem kell adatot szolgáltatni.
A kötelezettség szeptember 1-jén életbe lép. A türelmi idő célja az lehet, hogy a vállalkozások megtanulják a rendszer használatát, kijavítsák a technikai hibákat, és kialakítsák a megfelelő belső adminisztrációt.
Nem érdemes tehát januárig várni a felkészüléssel. Aki hónapokon keresztül egyáltalán nem teljesíti a kötelezettséget, annak később jelentős mennyiségű adatot kellene pótolnia, miközben a saját nyilvántartásaiban is nehezebben rekonstruálhatók a napi összegek.
A legjobb megoldás az lehet, ha a vállalkozás már szeptember első napjától szabályosan rögzíti és továbbítja az adatokat, még akkor is, ha kezdetben segítségre van szüksége.
Mit tegyen az a vállalkozó, aki csak ritkán ad nyugtát?
Az alkalomszerű nyugtaadás sem feltétlenül mentesít az adatszolgáltatás alól.
Ha egy vállalkozó egy adott napon nyugtát állít ki, annak adatait az előírt határidőn belül továbbítania kell. Ha azonban egy napon egyáltalán nem történt nyugtakibocsátás, a teljesítendő feladat attól függhet, hogy a részletes szabályozás előír-e nulla értékű jelentést.
A vállalkozónak ezért nemcsak azt kell tudnia, hogyan küldi be az adatokat, hanem azt is, mikor keletkezik tényleges adatszolgáltatási kötelezettsége.
A ritkán nyugtázóknak valószínűleg a KOBAK-portál kézi felülete vagy az ingyenes ePénztárgép lehet a legegyszerűbb megoldás.
Az e-pénztárgépekkel és az új szabályozással kapcsolatos részletes tájékoztató anyagok és információk folyamatosan elérhetők a NAV hivatalos eNyugta-aloldalán.
