A hőség most már nem csak kellemetlen nyári időjárás. Európa több országában olyan erős hőhullám alakult ki, hogy helyenként vörös riasztást adtak ki, és egyes munkakörökben különleges munkavédelmi intézkedéseket vezettek be. Olaszországban több tartományban már a nap legforróbb óráiban korlátozzák a munkavégzést. Venetóban például 12:30 és 16:00 között szüneteltetni kell a munkát többek között az építőiparban, a kőbányákban, a mezőgazdaságban és a kertészetekben. Kivételt a közhasznú, polgári védelmi és mentési feladatok jelenthetnek.
Magyarországon is életbe lépett a legmagasabb fokozatú hőségriasztás. Az országos tisztifőorvos a HungaroMet előrejelzése alapján június 27-én, szombat 0 órától június 30-án, kedd 24 óráig harmadfokú hőségriasztást rendelt el az egész országra.
Ez mindenkit érinthet, aki dolgozik. Nemcsak azokat, akik a tűző napon állnak, hanem azokat is, akik üzemben, raktárban, konyhán, műhelyben, rosszul hűtött irodában vagy forró járműben végzik a munkájukat.
Európában már több helyen vörös riasztás van
A hőhullám Dél- és Nyugat-Európában is komoly gondokat okoz. Olaszországban kedden már 15 városra volt érvényes a legmagasabb szintű, vörös riasztás. Az érintett városok között szerepelt Ancona, Bologna, Bolzano, Brescia, Firenze, Frosinone, Milánó, Perugia, Pescara, Rieti, Róma, Torinó, Velence, Verona és Viterbo.
Ez azért fontos, mert a vörös riasztás nem egyszerű figyelmeztetés. Ilyenkor a hőség már nemcsak az idősekre és a betegekre lehet veszélyes, hanem az egészséges emberek szervezetét is komolyan megterhelheti.
A munkavégzés ilyenkor különösen kockázatos. Egy építőmunkás, mezőgazdasági dolgozó, útkarbantartó, futár, raktári munkás vagy konyhai dolgozó órákon át olyan hőterhelésnek lehet kitéve, amely rosszulléthez, balesethez vagy akár életveszélyes állapothoz vezethet.
Nem véletlen, hogy Olaszországban egyes gazdasági és termelési ágazatokban engedélyezték a munka csökkentését vagy ideiglenes felfüggesztését a legforróbb órákban. A lényeg egyszerű: van az a hőség, amelyben nem szabad úgy dolgoztatni embereket, mintha minden rendben lenne.
Magyarországon is szigorú szabályok vonatkoznak a hőségre
Sokan nem tudják, de Magyarországon sem a munkáltató jóindulatán múlik minden. A hőség idejére külön munkavédelmi előírások vonatkoznak.
A hatályos 3/2002. SzCsM-EüM együttes rendelet szerint melegnek minősülő munkahelyen a dolgozóknak igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell biztosítani. A folyadékveszteséget általában 14–16 Celsius-fokos ivóvízzel kell pótolni. Ízesített, alkoholmentes ital is adható, ha annak cukortartalma nem haladja meg a 4 súlyszázalékot, vagy mesterséges édesítőszerrel készült.
Ez nem apró kedvesség. Nem „plusz juttatás”. Ez munkavédelmi minimum.
Ha valaki egész nap napon dolgozik, árut pakol, gépek mellett áll, forró konyhán dolgozik, vagy zárt, rosszul szellőző helyen tölti a műszakját, a rendszeres folyadékpótlás rosszullétet előzhet meg.
Mikor számít melegnek egy munkahely?
A szabályozás szerint zárt térben akkor beszélhetünk meleg munkahelyről, ha a munkahelyi klíma meghaladja a 24 °C korrigált effektív hőmérsékletet. Ez nem ugyanaz, mint amit az egyszerű falihőmérő mutat.
A korrigált effektív hőmérséklet egy munkavédelmi mérőszám. Figyelembe veszi a levegő hőmérsékletét, a páratartalmat, a légmozgást és bizonyos esetekben a hősugárzást is. Vagyis azt próbálja megmutatni, mennyire terheli valójában a szervezetet a munkahelyi környezet.
Szabadtéri munkavégzésnél a napi középhőmérséklet is számít. Ha legalább egy napig 25 Celsius-fok fölé emelkedik, és az országos tisztifőorvos hőség miatti figyelmeztetést vagy riasztást ad ki, akkor speciális munkavédelmi intézkedésekre van szükség.
Ez most különösen aktuális, hiszen az egész országra harmadfokú hőségriasztás van érvényben.
A védőital félóránként járhat
A legfontosabb szabály a védőital. Meleg munkahelyen nem elég annyi, hogy „ott a csap, igyál, ha akarsz”. A munkáltatónak biztosítania kell, hogy a dolgozók rendszeresen folyadékhoz jussanak.
A rendelet szerint a védőitalt igény szerint, de legalább félóránként kell biztosítani. A legjobb a 14–16 fokos ivóvíz. Nem kell feltétlenül ásványvíznek lennie, de frissnek, biztonságosnak és hozzáférhetőnek kell lennie.
Ez azért fontos, mert hőségben nem akkor kell inni, amikor már nagyon szomjas vagy. Akkor már sokszor későn reagál a szervezet.
A kiszáradás első jelei közé tartozhat a fejfájás, fáradtság, szájszárazság, szédülés, gyengeség, hányinger vagy izomgörcs. Ha valaki fizikai munkát végez, ezek a tünetek gyorsabban jelentkezhetnek.
Pihenőidő is szükséges lehet
A hőségben nemcsak inni kell, hanem pihenni is. Ez főleg fizikai munkánál fontos.
A HRportal összefoglalója szerint a hőterhelés és a munka nehézsége alapján plusz pihenőidő is járhat a dolgozóknak. A pihenőt nem lehet egyszerűen összevonni azért, hogy valaki hamarabb hazamenjen. A lényege éppen az, hogy a dolgozó óránként kapjon lehetőséget a lehűlésre.
A szakmai összefoglaló szerint 28,5 fokos hőmérsékletnél a nehéz fizikai munkát végzőknek óránként 15 perc pihenő járhat. 30,5 foknál közepesen nehéz fizikai munkánál óránként 15 perc, nehéz fizikai munkánál már 30 perc pihenő is indokolt lehet. 31,5 foknál közepesen nehéz fizikai munkánál 30 perc, nehéz fizikai munkánál 45 perc pihenőidő szerepel a munkavédelmi összefoglalókban.
Ezek nem kényelmi szünetek. Ezek arra szolgálnak, hogy a szervezet ne melegedjen túl.
Nem lehet azt mondani, hogy „majd kibírják”
A hőségben dolgoztatásnál az egyik legnagyobb hiba, ha a munkahelyen úgy kezelik a helyzetet, mintha ez csak kellemetlenség lenne.
„Nyár van, meleg van, ilyen volt régen is” – sok helyen még mindig ezt mondják.
Csakhogy a tartós hőhullám egészen más, mint egy egyszerű nyári délután. Ha napokon át nem hűl le a levegő, a dolgozó már eleve fáradtabban kezdi a műszakot. Lassabban reagál. Kevésbé figyel. Könnyebben hibázik.
Egy ilyen hiba pedig gépek mellett, magasban, közúton, építkezésen vagy raktárban balesetet okozhat.
Ezért a munkáltatónak nemcsak az a feladata, hogy a munka elkészüljön. Az is a kötelessége, hogy azt biztonságosan lehessen elvégezni.
A hőség nemcsak a szabadban veszélyes
Sokan azt gondolják, hőségriadó idején csak a kültéri munkások vannak bajban. Ez nem igaz.
Egy forró üzemi csarnok, egy konyha, egy mosoda, egy pékség, egy raktár, egy műhely vagy egy rosszul hűtött iroda is komoly hőterhelést jelenthet. A különbség csak annyi, hogy zárt térben nem mindig látványos a veszély.
A dolgozó nem feltétlenül áll tűző napon. Mégis izzad, fárad, gyengül, és egy idő után ugyanúgy rosszul lehet.
Különösen nehéz helyzetben lehetnek azok, akiknek egyenruhát, védőruhát, kesztyűt, sisakot vagy más kötelező felszerelést kell viselniük. Ezek védik a dolgozót, de közben fokozhatják a hőérzetet.
Aki fizikailag dolgozik, annak most jobban kell figyelnie
Ha te is olyan munkát végzel, ahol sokat állsz, emelsz, pakolsz, lépcsőzöl, vezetsz, futárkodsz, főzöl, takarítasz vagy kint dolgozol a napon, most különösen figyelj magadra.
Ne várd meg, amíg rosszul leszel. Igyál rendszeresen. Ha szédülsz, fáj a fejed, hányingered van, erősen izzadsz vagy gyengének érzed magad, azonnal szólj.
Nem szégyen pihenőt kérni. Nem gyengeség árnyékba húzódni. Nem hiszti vizet inni.
A hőkimerülés és a hőguta nem válogat. Fiatal, egészséges emberrel is megtörténhet, ha a teste túl nagy terhelést kap.
A munkáltatónak át is kell szerveznie a munkát, ha kell
Hőség idején nemcsak vízről és pihenőről lehet szó. Sok esetben a munkaszervezést is át kell gondolni.
A legnehezebb fizikai munkákat érdemes reggelre vagy késő délutánra időzíteni. A déli és kora délutáni órákban, amikor a legnagyobb a hőterhelés, ahol lehet, könnyebb feladatokra vagy pihenőre kell átállni.
Kültéri munkánál árnyékolásra, pihenősátorra, mobil ivóvízpontra vagy gyakrabban váltott munkarendre is szükség lehet. Zárt térben szellőztetésre, árnyékolásra, ventilációra, klímára vagy hűvösebb pihenőhelyre.
A lényeg az, hogy a munkáltató ne utólag reagáljon, amikor már valaki rosszul lett. A megelőzés a legfontosabb.
Mikor lehet már veszélyes a munkavégzés?
Erre nincs egyetlen, minden helyzetre érvényes mondat. Más a terhelés egy irodában, más egy raktárban, más egy tetőn dolgozó munkásnál, és megint más egy konyhán.
A jogszabály ezért is különböztet meg munkatípusokat és hőterhelési szinteket. A munkáltatónak fel kell mérnie, hogy az adott munkahelyen milyen körülmények között dolgoznak az emberek.
Ha a hőség olyan mértékű, hogy a munka biztonságosan nem végezhető, akkor nem elég vizet adni. Ilyenkor a munkát át kell szervezni, csökkenteni kell a terhelést, vagy adott esetben szüneteltetni kell a veszélyes feladatot.
Ez nem túlzás. Ez munkavédelem.
Olaszország példája figyelmeztetés lehet Magyarországnak is
Az olasz intézkedések jól mutatják, mennyire komolyan kell venni az extrém hőséget. Ha egy országban bizonyos ágazatokban 12:30 és 16:00 között kötelező pihenőt rendelnek el, az nem azért történik, mert az emberek kényelmesebbek lettek.
Azért történik, mert a hőség valódi egészségügyi és munkabiztonsági kockázat.
Magyarországon egyelőre nincs általános országos munkaszünet a hőség miatt, és nem is minden munkahelyre ugyanazok a szabályok vonatkoznak. De a munkáltatóknak figyelniük kell a hőterhelésre, a dolgozók állapotára, és biztosítaniuk kell a szükséges védelmet.
A kérdés nem az, hogy „ki bírja jobban”. Hanem az, hogy hogyan lehet elkerülni a rosszullétet, a balesetet és a tragédiát.
Kik vannak a legnagyobb veszélyben?
Hőségben minden dolgozó érintett lehet, de vannak különösen veszélyeztetett csoportok.
Ide tartoznak az idősebb munkavállalók, a szív- és érrendszeri betegséggel élők, a cukorbetegek, a magas vérnyomással küzdők, a várandósok, valamint azok, akik bizonyos gyógyszereket szednek.
Különösen kockázatos lehet a hőség azoknak is, akik nem tudnak eleget inni munka közben, például mert folyamatosan ügyfelekkel dolgoznak, járművet vezetnek, védőfelszerelést viselnek, vagy olyan helyen vannak, ahol nehéz megoldani a rendszeres szünetet.
A vezetőknek most különösen figyelniük kell ezekre az emberekre. Nem mindenki szól időben, ha baj van. Van, aki fél, hogy gyengének tűnik. Van, aki nem akar konfliktust. Van, aki csak későn veszi észre, hogy túlmelegedett.
Mire figyeljen a dolgozó?
A legfontosabb, hogy ne hősködj.
Igyál rendszeresen, kisebb kortyokban. Ne várd meg, amíg nagyon szomjas leszel. Ha lehet, kerüld a túl sok kávét, energiaitalt és cukros üdítőt, mert ezek nem pótolják úgy a folyadékot, mint a víz.
Ha kint dolgozol, viselj világos, jól szellőző ruhát, ha a munkaköröd engedi. Védd a fejedet sapkával vagy kalappal. Ha kötelező védőfelszerelésed van, akkor még fontosabb a pihenő és a folyadék.
Figyeld a tested jelzéseit. A szédülés, fejfájás, hányinger, izomgörcs, erős gyengeség vagy zavartság nem „majd elmúlik” kategória. Ezeknél állj meg, menj hűvösebb helyre, igyál vizet, és szólj valakinek.
Mire figyeljen a munkáltató?
A munkáltatónak most nem elég annyi, hogy „van víz valahol”. A dolgozóknak hozzá kell férniük a védőitalhoz, és ténylegesen lehetőséget kell kapniuk a pihenésre is.
A munkaidőt, a feladatokat és a terhelést érdemes a hőséghez igazítani. Ha lehet, a nehéz fizikai munkát ne a legforróbb órákra időzítsék. Legyen árnyékos vagy hűvösebb pihenőhely. Legyen világos kommunikáció arról, kihez kell fordulni rosszullét esetén.
A vezetőknek érdemes figyelniük a dolgozók állapotát is. Ha valaki zavart, bizonytalan, szokatlanul gyenge, vagy panaszkodik, azt komolyan kell venni.
A hőségben egy rossz döntés gyorsan bajt okozhat. Egy időben kiadott pihenő viszont megelőzheti a rosszullétet.
Ez most minden családot érinthet
Sokan azt gondolják, hogy a munkavédelmi szabályok csak a munkahelyek belső ügyei. Pedig nem.
Ha valaki rosszul lesz munka közben, az a családját is érinti. Ha egy szülő, nagyszülő vagy társ hőkimerüléssel kerül haza, az otthon is teher. Ha baleset történik, annak következményei hosszú időre megváltoztathatják egy család életét.
Ezért fontos, hogy a dolgozók is tudják, mi jár nekik, és a munkáltatók is komolyan vegyék a szabályokat.
A védőital, a pihenőidő és a hőterhelés csökkentése nem „luxus”. Ez most alapvető biztonság.
A kánikula nem játék
A harmadfokú hőségriasztás azt jelzi, hogy a helyzet komoly. Nem kell pánikba esni, de nem is szabad legyinteni rá.
Európa több országában már olyan intézkedéseket hoztak, amelyek a munkavégzés korlátozását is érintik. Magyarországon is vannak munkavédelmi szabályok, amelyek hőség idején védik a dolgozókat.
A legfontosabb most az, hogy mindenki vegye komolyan a saját testének jelzéseit. A munkáltatók pedig ne csak papíron teljesítsék a kötelezettségeiket, hanem valóban tegyenek a dolgozók védelméért.
Ha te is dolgozol ebben a hőségben, figyelj magadra. Ha vezető vagy, figyelj a munkatársaidra. Ha pedig van a családban valaki, aki napon, üzemben, raktárban vagy konyhán dolgozik, kérdezd meg tőle ma: kapott-e elég vizet, volt-e pihenője, és jól van-e.
Mit tapasztalsz a munkahelyeden? Betartják nálatok a hőség miatti szabályokat, vagy ugyanúgy kell dolgozni, mintha semmi sem történne?
