Sokan rosszul eszik a céklát – így a leghatásosabb, igazi csodaszer a szervezetnek

A cékla sokáig „csak” a savanyúságos polc vagy a vasárnapi ebéd körete volt, mostanra viszont egyre többen eszik nyersen, reszelve – akár salátának, akár egy gyors vacsorához, vagy csak úgy, mert „jót tesz”. És tényleg: a reszelt cékla tele van olyan anyagokkal, amik a keringéstől kezdve az emésztésen át egészen a sportteljesítményig több ponton is belenyúlnak a tested működésébe.

Hirdetés

De van pár buktatója is: nem mindenkinek való korlátlanul, és vannak helyzetek, amikor érdemes óvatosan bánni vele. Nézzük szépen sorban, mit tud a reszelt cékla, és mire figyelj.

Mi van a céklában, amitől ennyire „ütős”?

A nyers, reszelt cékla fő ereje három nagy csoportból jön:

  • Nitrátok: a szervezetben részben nitrogén-monoxiddá (NO) alakulnak, ami tágítja az ereket.

  • Betalainok (a cékla vörös-lila pigmentjei): erős antioxidáns, gyulladáscsökkentő hatású vegyületek.

  • Rostok és prebiotikus komponensek: az emésztésnek és a bélflórának jók.

Ehhez jön még a folát, a kálium, a mangán, kisebb mennyiségben a C-vitamin és más mikrotápanyagok.

1) Keringés és vérnyomás: ezért szeretik annyian

A reszelt cékla egyik legjobban ismert hatása, hogy a nitrátok miatt javíthatja a véráramlást. Ez gyakorlatban sokaknál így jelentkezik:

  • enyhébb vérnyomás-csökkenés (főleg azoknál, akik eleve magasabb értékekkel élnek),

  • „melegebb végtagok” érzése,

  • jobb terhelhetőség séta, lépcső, sport közben.

Fontos: ez nem gyógyszer, és nem helyettesíti a kezelést. De étrendbe illesztve támogató lehet.

Ha vérnyomáscsökkentőt szedsz, a rendszeres céklafogyasztásnál érdemes figyelni, nem szédülsz-e, nem esik-e túl alacsonyra a vérnyomás.

2) Sport és energiaszint: miért eszik sokan edzés előtt?

A céklát a sportvilágban is régóta használják, mert a nitrát–NO útvonal miatt javulhat az oxigénfelhasználás hatékonysága. Reszelt céklánál a hatás finomabb, mint koncentrált céklalénél, de sokaknál így is érezhető:

  • futásnál, bringánál kicsit „könnyebb” terhelés,

  • jobb állóképesség,

  • kisebb kifulladás.

Ha kipróbálod edzés előtt: egyél belőle 1–2 órával korábban, és kezdd kisebb adaggal, mert nyersen a gyomrot meg tudja tréfálni.

3) Emésztés és bélflóra: a reszelt cékla itt nagyon erős

A nyers cékla rostban gazdag, ezért:

Hirdetés



  • segítheti a rendszeres székletet,

  • csökkentheti a „lomha bél” érzést,

  • támogatja a bélflórát (prebiotikus irányból).

Viszont: aki érzékeny, IBS-es, vagy könnyen puffad, annál a nyers, reszelt cékla puffadást, görcsöt is okozhat. Ilyenkor a megoldás általában:

  • kisebb adag,

  • reszelés után 10–15 perc pihentetés,

  • vagy inkább párolt cékla.

4) Gyulladás, antioxidáns védelem: a „szín” nem dísz

A cékla betalainjai és polifenoljai antioxidáns és gyulladáscsökkentő irányba dolgoznak. Ez nem olyan látványos, mint egy fejfájáscsillapító hatása, inkább hosszabb távon értelmezhető:

  • sejtvédelem,

  • oxidatív stressz mérséklése,

  • regeneráció támogatása.

Ezért is illik bele jól egy „tél végi–tavaszi” immun- és energiatámogató étrendbe.

5) Máj és „méregtelenítés”: mi az igazság?

A céklát sokan detoxként emlegetik. A pontosabb megfogalmazás az, hogy a cékla támogatja a máj természetes folyamatait, főleg a tápanyagprofilja és antioxidánsai miatt.

De: a tested nem úgy működik, hogy egy salátától „kimosódik a méreg”. A máj–vese–bél tengely folyamatosan dolgozik. A cékla ebben segítő szereplő, nem csodaszer.

6) Cukor, inzulin, fogyás: jó vagy veszélyes?

A cékla természetes cukrot is tartalmaz, de rosttal együtt érkezik, így a hatása sokaknál barátságosabb, mint egy édességé.

  • fogyásnál: jó lehet, mert laktat, kevés kalória, sok mikroanyag,

  • IR/cukorbetegség esetén: adag számít. Nem tiltólistás, csak érdemes mértékkel és fehérjével/zsírral együtt enni.

A „mellékhatás”, amitől sokan megijednek: piros vizelet, piros széklet

A cékla pigmentjei miatt előfordulhat:

  • rózsaszínes/pirosas vizelet,

  • vöröses széklet.

Ez önmagában nem baj (beeturia), de ha nem cékla után történik, vagy fájdalom, vérzés gyanú is felmerül, akkor nyilván orvos.

Kinek kell óvatosnak lennie?

1) Vesekőre hajlamosaknak (oxalát):
A cékla oxalátot tartalmaz, ami bizonyos típusú vesekőnél gond lehet. Nem azt jelenti, hogy soha, csak hogy ne vidd túlzásba, és figyeld az orvosi javaslatokat.

2) Alacsony vérnyomás esetén:
Ha alapból alacsony, a sok cékla + meleg + kevés folyadék együtt tud szédítést okozni.

3) IBS, érzékeny emésztés:
Nyersen erősebb. Ilyenkor inkább párolva vagy kisebb adagban.

4) Vérhígítók, krónikus betegségek:
Önmagában nem tiltott, de ha komoly gyógyszereid vannak, jobb, ha a rendszeres „napi céklát” megbeszéled a kezelőorvossal.

Mennyi az „ideális” adag?

Ha a cél a mindennapi egészség-támogatás, tipikusan beválik:

  • 1 marék reszelt cékla (kb. 50–100 g) naponta vagy kétnaponta,
    és mellé valami, ami „lesimítja”:

  • olívaolaj, joghurt, kefir, feta, dió, alma, citromlé.

Ha most kezded, indulj pár kanállal, és nézd meg, hogyan reagál a gyomrod.

Tipp: így készítsd, hogy ne legyen „földízű” és ne bántsa a gyomrot

Egy egyszerű, jól működő alap:

  • reszelt cékla + alma

  • citromlé

  • csipet só

  • 1–2 teáskanál olívaolaj

  • opcionálisan: torma vagy joghurt

Az olaj nem csak íz: segíti bizonyos vegyületek hasznosulását és kímélheti a gyomrot.

Hirdetés
Kövesd a cikkeinket a Google Hírekben!
👉 Kattints ide és kövesd
Megosztás