Sokan nem tudják: a csendes gyilkos betegség két tünete is az arcon jelentkezik – soha ne hagyd figyelmen kívül őket

Amikor reggel belenézünk a tükörbe, többnyire csak azt figyeljük, mennyire vagyunk fáradtak, mennyire gyűröttek, vagy épp sikerült-e elfedni a karikákat a szemünk alatt. Arra viszont kevesen gondolnak, hogy az arcunk nemcsak a hangulatunkat és az életmódunkat tükrözi, hanem néha egészen komoly, a háttérben meghúzódó folyamatokról is „mesél”.

Vannak olyan apró jelek, amik első ránézésre ártalmatlannak, sőt, talán csak esztétikai problémának tűnnek. Nem fájnak, nem viszketnek, nem okoznak különösebb kellemetlenséget, ezért hajlamosak vagyunk legyinteni rájuk – „ilyen a bőröm”, „biztos csak öregszem”, „majd elmúlik” felkiáltással.

Csakhogy bizonyos, szinte észrevétlen elváltozások olykor jóval többet árulhatnak el rólunk, mint gondolnánk. Előfordul, hogy éppen ezek a finom figyelmeztető jelzések azok, amelyek időben szólnak: valami nincs teljesen rendben odabent, és ideje komolyabban foglalkozni az egészségünkkel, mielőtt nagyobb baj lenne.

A magas koleszterinszint tipikusan olyan probléma, amely évekig, akár évtizedekig semmilyen panaszt nem okoz – közben csendben károsítja az ereket, és növeli a szívinfarktus, a stroke és más szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Nem véletlen, hogy sok szakember „csendes gyilkosnak” nevezi: a legtöbben csak egy rutinszerű vérvétel során szembesülnek azzal, hogy gond van.

Bár a magas koleszterinszint általában tünetmentes, néha a szervezet „üzen” – például az arcon megjelenő, jellegzetes elváltozásokkal. Két ilyen jel különösen figyelemre méltó: a szemhéjakon kialakuló sárgás plakkok (xanthelasma), illetve a szivárványhártya körüli fehéres gyűrű (corneal arcus, arcus senilis/juvenilis).

Az alábbiakban részletesen megnézzük, mit üzenhetnek ezek a tünetek, hogyan kapcsolódhatnak a koleszterinszinthez, és mit tehetsz azért, hogy időben lépj.

Mi is az a koleszterin, és miért lehet veszélyes?

A koleszterin egy zsírszerű anyag, amelyre a szervezetnek szüksége van:

• a sejthártyák felépítéséhez,

• bizonyos hormonok termeléséhez,

• az epesavak képzéséhez.

A gond akkor kezdődik, amikor túl sok koleszterin kering a vérben – különösen az úgynevezett LDL („rossz”) koleszterin. Ilyenkor a felesleg lerakódhat az artériák falában, plakkokat képezve. Ezek:

• beszűkítik az ereket,

• rontják a véráramlást,

• könnyebben megrepedhetnek, ami vérrögképződéshez, szívinfarktushoz vagy stroke-hoz vezethet. nhs.uk

A magas koleszterinszint:

• gyakran semmilyen közvetlen tünettel nem jár,

• csak vérvizsgálattal mutatható ki megbízhatóan,

• ezért minden 40 év feletti, illetve rizikófaktorral rendelkező embernek érdemes időnként ellenőriztetnie.

Kik vannak nagyobb veszélyben?

Különösen fontos a rendszeres szűrés, ha:

• a családban előfordult korai szívbetegség (férfiaknál 55, nőknél 65 éves kor előtt),

• valakinél igazolt familiáris hiperkoleszterinémia (öröklött, nagyon magas koleszterinszint),

• cukorbetegség, magas vérnyomás, elhízás is jelen van,

• dohányzol, keveset mozogsz, erősen feldolgozott, zsíros ételeket fogyasztasz.

Ilyen esetekben már fiatalabb korban is megjelenhetnek bizonyos külső jelek, például a most következő két arctünet.

1. Xanthelasma – sárgás lerakódások a szemhéj belső részén

A xanthelasma palpebrarum apró, sárgás, lapos vagy enyhén domború plakk, amely többnyire:

• a felső és/vagy alsó szemhéjon,

• főleg a szem belső sarkánál,

• gyakran szimmetrikusan jelenik meg.

Valójában zsírt (lipidet) tartalmazó sejtekből álló lerakódás a bőr alatt. Önmagában nem rosszindulatú, nem rák, és sokszor nem is fáj, legfeljebb esztétikailag zavaró.

Hogyan kapcsolódhat a koleszterinszinthez?

Számos vizsgálat mutatott már ki kapcsolatot a xanthelasma és az eltérő zsíranyagcsere-értékek között: gyakrabban fordul elő olyanoknál, akiknél emelkedett az összkoleszterin és az LDL-koleszterin szintje.

Ugyanakkor az utóbbi években születtek olyan tanulmányok is, amelyek szerint nem minden esetben társul egyértelműen magas koleszterinszinthez vagy szív-érrendszeri betegséghez. ScienceDirect
A lényeget így lehet összefoglalni:

• ha xanthelasma jelenik meg, megnő az esélye, hogy valamilyen zsíranyagcsere-zavar áll a háttérben,

• de nem minden xanthelasmás betegnek magas a koleszterinszintje,

• ezért mindig fontos a vérvizsgálat, nem elég ránézésre „diagnosztizálni”.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Ha a szemhéjadon ilyen sárgás foltot látsz, érdemes:

1. felkeresni a háziorvost vagy bőrgyógyászt,

2. kérni teljes lipidprofilt (összkoleszterin, LDL, HDL, triglicerid),

3. megbeszélni, hogy szükség van-e további vizsgálatokra, esetleges szemészeti ellenőrzésre.

Ha a koleszterinszint valóban magas, az életmódváltás és szükség esetén gyógyszeres kezelés nemcsak a laborértékeket javítja, de a hosszú távú szív-érrendszeri kockázatot is csökkenti.

2. Corneal arcus – fehéres/szürkés gyűrű a szivárványhártya körül

A másik figyelmeztető jel az úgynevezett corneal arcus, magyarul gyakran „arcus senilis” vagy „szaruhártya-gyűrű”:

• a szem színes részét (az íriszt) körülölelő,

• fehéres vagy szürkés, félkör vagy teljes kör alakú gyűrű,

• amely a szaruhártya peremén jelenik meg.

Valójában zsíros (lipid) lerakódás a szaruhártya szövetében.

Mikor jelenthet gondot?

• Idősebb korban (60 év felett) gyakori és többnyire ártalmatlan, sokszor egyszerűen az öregedés természetes jele.

• Viszont 45–50 éves kor alatt már jóval gyanúsabb: ilyenkor gyakran familiáris hiperkoleszterinémiára, vagyis öröklött, nagyon magas koleszterinszintre utalhat.

Ez a genetikai állapot azt jelenti, hogy:

• a koleszterinszint már viszonylag fiatalon kórosan magas,

• a szív- és érrendszeri betegségek kockázata jelentősen nő,

• gyakran jelen van családi halmozódás (korai infarktus, stroke).

Mit tegyél, ha ilyen gyűrűt látsz a szemed körül?

• Ne próbáld otthon „kezelni” – ez nem lerakódott „kosz”, nem mosható le.

• Fordulj szemészhez, aki meg tudja erősíteni, hogy valóban corneal arcusról van-e szó.

• A szemész vagy a háziorvos kérhet vérvizsgálatot a koleszterin- és trigliceridszintek ellenőrzésére.

• Fiatalabb életkorban különösen fontos a családi kórelőzmény feltérképezése (volt-e szívbetegség, stroke a családban).

Ha kiderül, hogy öröklött magas koleszterinszint áll a háttérben, az időben elkezdett kezelés (életmódváltás + szükség esetén gyógyszerek) drámaian csökkentheti a szív-érrendszeri események kockázatát.

Más „külső jelek”, amelyek szintén gyanúsak lehetnek

Bár a cikk fókusza az arcon megjelenő két jel, érdemes megemlíteni néhány további, ritkább, de jellegzetes elváltozást is:

• Xanthomák az inakon – sárgás-fehéres csomók az Achilles-ínon, kézujjak ínain; nagyon jellemzőek lehetnek familiáris hiperkoleszterinémiára.

• Eruptív xanthomák – hirtelen megjelenő, apró, sárgás, kiemelkedő bőrelváltozások, gyakran a fenéken, háton, végtagokon; többnyire nagyon magas trigliceridszinttel társulnak.

Ha ilyesmit tapasztalsz, különösen, ha egyéb rizikófaktorokkal (cukorbetegség, elhízás, májbetegség stb.) társulnak, mindenképp indokolt az orvosi kivizsgálás.

Hogyan derül ki biztosan, hogy magas-e a koleszterined?

A külső jelek – így a xanthelasma és a corneal arcus – csak gyanújelek. A diagnózist mindig a laborvizsgálat adja meg. Általában az alábbi értékeket nézik:

• összkoleszterin

• LDL-koleszterin („rossz”)

• HDL-koleszterin („jó”)

• triglicerid

Ha az eredmények eltérnek a kívánatostól, az orvos a teljes kockázati profil (életkor, vérnyomás, testsúly, dohányzás, cukorbetegség, családi anamnézis) alapján dönt arról, hogy elég-e az életmódváltás, vagy szükség van gyógyszeres kezelésre (például statinokra, esetleg más koleszterinszint-csökkentőkre).

Mit tehetsz a koleszterinszinted csökkentéséért?

A jó hír az, hogy a magas koleszterinszint sok esetben életmódbeli változtatásokkal érdemben befolyásolható – sőt, gyakran ez az elsőként javasolt lépés.

1. Étrend – kevesebb telített zsír, több rost és egészséges zsiradék

Nagy, hiteles szervezetek (NHS, British Heart Foundation stb.) egybehangzóan hangsúlyozzák:

Érdemes csökkenteni:

• zsíros, feldolgozott húsok (kolbász, szalámi, virsli, szalonna),

• zsíros sajtok, vaj, tejszín, zsíros tejtermékek,

• bő zsiradékban sült ételek, gyorsételek,

• sok cukrot és zsírt tartalmazó sütemények, kekszek, péksütemények,

• pálmaolajjal, kókuszzsírral készült, erősen feldolgozott termékek.

Érdemes növelni:

• zöldségek, gyümölcsök,

• teljes kiőrlésű gabonák (zab, barna rizs, teljes kiőrlésű kenyér, tészta),

• hüvelyesek (bab, lencse, csicseriborsó),

• olajos magvak (dió, mandula, mogyoró – mértékkel),

• növényi olajok (olíva-, repceolaj),

• tengeri halak (lazac, makréla, hering – omega-3 zsírsavak miatt).

Különösen hasznos a vízben oldódó rostok fogyasztása (zab, árpa, hüvelyesek, alma, körte), mert segítik a koleszterin kiválasztását.

2. Rendszeres mozgás

A heti legalább 150 perc közepes intenzitású mozgás (gyors séta, kerékpár, úszás) segít:

• csökkenteni az LDL-koleszterint,

• növelni a HDL-koleszterint,

• javítani az erek állapotát,

• csökkenteni a testsúlyt és a vérnyomást.

3. Dohányzás abbahagyása

A dohányzás:

• rontja a „jó” HDL-koleszterin szintjét,

• gyulladást okoz az erek falában,

• jelentősen növeli a szív-érrendszeri betegségek kockázatát.

A leszokás már néhány hónapon belül mérhető javulást hoz az erek működésében.

4. Alkoholfogyasztás mérséklése, testsúlykontroll

• A túl sok alkohol növelheti a trigliceridszintet és a vérnyomást.

• A túlsúly (főleg a hasi típusú elhízás) szintén emeli a koleszterinszintet és más rizikófaktorokat.

Már 5–10% testsúlycsökkenés is érdemi javulást hozhat a laborértékekben és a közérzetben.

5. Gyógyszeres kezelés – ha az életmód már nem elég

Ha:

• nagyon magas a koleszterinszint,

• öröklött eltérésről (familiáris hiperkoleszterinémia) van szó,

• vagy már fennáll szív-érrendszeri betegség,

akkor az orvos koleszterinszint-csökkentő gyógyszert (pl. statint, esetleg más készítményeket) javasolhat. Ezek célja, hogy minél alacsonyabbra vigyék az LDL-szintet, és ezzel csökkentsék a további szív-érrendszeri események kockázatát.

Mikor kell különösen komolyan venni az arcon jelentkező tüneteket?

Az alábbi helyzetekben nem szabad halogatni az orvosi vizsgálatot:

• 45 év alatt jelentkezik corneal arcus (fehéres gyűrű az írisz körül).

• Újonnan megjelenő, szimmetrikus, sárgás plakkok alakulnak ki a szemhéj belső részén (xanthelasma).

• Van a családban korai szívbetegség, hirtelen szívhalál, ismeretlen eredetű stroke.

• Már ismert magas koleszterinszint mellett új bőrtünetek, csomók, plakkok jelennek meg.

Ilyenkor a kivizsgálás nem csak esztétikai kérdés – szó szerint életet menthet, mert időben kiderülhet egy addig rejtve maradt, de jól kezelhető rizikó.

Összegzés – figyelj a tükörre, de bízz a laborban

• A magas koleszterinszint legtöbbször nem okoz panaszt, ezért rendszeres vérvizsgálat nélkül könnyű elsiklani felette.

• Két, arcon látható jel – a xanthelasma és a corneal arcus – időnként felhívhatja a figyelmet arra, hogy érdemes utánanézni a zsíranyagcsere-értékeknek.

• Ezek a jelek nem mindig jelentenek biztosan magas koleszterinszintet, de elég gyakran társulnak hozzá, hogy ne legyints rájuk.

• A végső szót mindig a laboreredmény és az orvosod mondja ki.

• Az időben elkezdett életmódváltás – szükség esetén gyógyszeres kezeléssel kiegészítve – érdemben csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

Fontos: a fenti cikk tájékoztató jellegű, nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot és tanácsadást. Ha magadra ismersz a leírt tünetekben, vagy a családodban előfordult magas koleszterinszint, szívbetegség, mindenképpen egyeztess háziorvosoddal, és kérj vérvizsgálatot.